Friss Ujság, 1936. szeptember (41. évfolyam, 199-223. szám)

1936-09-01 / 199. szám

3 Artoledür- Alcazar n­evűt-'TrafiktuBS­­számba menő várépületet a vég­­pusztulás fenyegeti, mert az ost­romló kormánycsapatok 24 centi­­méteres mozsarakkal lövik a vá­rost. Az Oviedo körül harcoló kormá­nycsapatok állítólag két tűz közé kerültek, m­ert nemcsak a várost védő felkelők támadják állásaikat, hanem egy újonnan érkezett felkelő haderő a kor­­mánycsapatok hátába támadt. Külföldi hatalmak San Jean de Luzban tartózkodó diplomáciai képviselői jegyzéket nyújtottak át a madridi kormánynak, amely­ben felajánlják közvetítésü­ket. Hangsúlyozzák a jegyzékben,hogy nyily részvéttel viseltetnek a spa­nyol polgári lakosság iránt, amelynek a polgárháború során kimondhatatlan szenvedésekben van része. A szenvedéseket akar­ják enyhíteni, amikor felajánlják szolgálatukat. A jegyzéket Olasz­ország, Anglia, Franciaország, Belgium, Csehszlovákia, Hollan­dia, Norvégia, Finnország és Svédország diplomatái írták alá. svwkvvvt.vvxvnvv'vvvvxvvxv Baleset érte az angol király hajójái Számos sebesült A Nahlin hajóval, amelyen az angol király utazik, kisebb baleset történt a görög vizeken. A hajó beleütközött a Kalkisz-szoros két partját összekötő hídba. Az össze­ütközés következtében a legénység több tagja köny­­nyebben megsérült. Ugyanekkor a Nahlin-t követő tor­pedóromboló hullámai felborítot­tak két csónakot, amelyben kíván­csi görögök ültek, akik az angol kirílfyt szerették volna látni. Em­­báréletben nem esett kár. Edvárd király a hajó kissé megrongáló­dott o£s4íél›"-%effi­eU^~fl. n›el­rási munkálatokat. — Párizsban tárgyal a lengyel hadsereg főfelügyelője. Rydz­ Smigly tábornok, a lengyel had­sereg főfelügyelője két nappal ez­előtt Párizsba érkezett, hogy vi­szonozza Gamelin tábornok, fran­cia vezérkari főnöknek nemrégi­ben Varsóban tett látogatását. A lengyel hadsereg főfelügyelője, aki a lengyel politikai életben is fontos szerepet játszik, hivatalos látogatásokat tett francia politi­kusoknál. Hétfőn délelőtt meg­látogatta Petain tábornagyot is, kedden pedig Cot francia légügyi miniszterrel fog tárgyalni. Az el­múlt évek során a párizsi és var­sói kormány külpolitikája között nem volt még mindig a legtelje­sebb összhang, bár a két ország barátsága pillanatra sem vált vi­tássá. A lengyel hadsereg főfel­ügyelője mostani párizsi látoga­tásának az a célja, hogy közvet­lenebbé tegye a Lengyelország és Franciaország közötti kölcsönös rokonszenvet. Kedden délben Le­­bron köztársasági elnök a reimsi városháza dísztermében nagy ün­nepségek közepette átnyújtja R­udz Smigly táb­ornoknak a becsület­rend nagykeresztjét. aki túlélte a hajótörést Újságíró: Szóval ön az egyetlen, aki túlélte a hajótörést? Mesélje el, hogyan történt? A szerencsés utas: Úgy hogy le­késtem a hajót. JJSAQ 1936 szeptember 1. kedd k­i, mos Gomolyog a sötétség esténként az ősfolyamnak, a Dunának hul­lámai fölött Húzódnak felfelé a selymes, fekete fátylak és betakar­ják a fővárost. Kigyulladnak a fényszórók, az ezernyi csillagsze­mek felvillanak véges-végig a Duna partján és a tündéri Margit­szigeten, ahol regényt írt egy fran­cia író, Roland Dorgelès. Eljött Budapestre, innen tett kirándulá­sokat az ország nevezetesebb vi­déki városaiba és falvaiba. Köz­ben azonban arról sem feledkezik meg, hogy megismerje közelebbről is Budapest arculat­át. Mind a két oldaláról. A fényeset is, meg a visszáját, azt, ami a ragyogás mö­gött húzódik meg, a szegénységet, a nélkülözést, a nyomort is meg szokta látogatni. Nemrégiben ugyanezt tette a hollandiai gyáros is. Meg akarta­­ hálálni valami­képpen a Budapesten töltött szép napokat, ezért elutazása előtt fel­kereste a kiserdőtelepi szegénye­ket és jól megvendégelte őket A francia író is elment a ferencvá­rosi kiserdőbe. Látta az apró kuny­hókat, a deszkából összeácsolt, fe­hérre meszelt házikókat, a házak ablakában a gondosan ápolt virá­gokat és a házak között mezítláb és ruhátlanul szaladgáló gyerme­keket. s­gy találta, hogy ebben kü­lönbözik a budapesti nyomor a pá­rizsitól. Úgy látszik, ott mégis csak jut cipőre és ruhára akkor is, ha már a nyomortelepre szorulnak az emberek. A kiserdőtelepiek moso­lyogva és kedvesen fogadták az idegen látogatót Nem nyújtották feléje a kezüket az alamizsnáért, beszélgettek vel­e, válaszoltak a kérdéseire. Nem feledkeztek meg a magyar vendégszeretet törvényei­ről az idegennel szemben, akármi­lyen nehéz helyzetben és sűrű gond között morzsolhatják is nap­jaikat, akkor is tudják, mivel tar­toznak az emberségnek. Meg is di­csérte ezért őket a francia író, aki azt mondta róluk, felejthetetlen élmény marad számára az a­ szol­gálatkész és udvarias nyomor, amelyikkel a Kiserdőn találkozott. Reméljük, hogy a főváros" sem fe­lejti el a kiserdőtelepi és a többi nyomortelepnek a lakóit. Végre­­valahára módot és lehetőséget fog találni, hogy embernek való ott­hont juttasson nekik és a hosszú esztendők óta tartó nélkülözés után rákerül a sor egyszer ezekre az emberekre. Valamilyen formá­ban munkalehetőséget fognak te­remteni számukra, hogy legyen miből lábbelit szerezni azokra a meztelen lábakra és ruhát a ruhát­lanul ugrándozó kicsinyekre. Tud­niillik az volna mégis csak a leg­szebb és a legjobb, ha az idegen író nem találná meg a tündéri Buda­pest kültelkein ezeket a nyomor­­tanyákat, akármennyire is keresné őket. Azok az udvarias és szolgá­latkész emberek a nyomorúságban is meg tudták őrizni a tisztességet, amivel másoknak és önmaguknak tartoznak. Megérdemelnék, hogy a főváros gondjába fogadja őket és megjavítsa sorsukat. Ennek a leg­­­biztosabb módja a munkalehetőség megteremtése. A békés munka kiállítása ez!... Presz­ly államtitkár megnyitotta a „Ceglédi Napok“ ünnepségeit Vasárnap kezdődött meg a „Ceg­lédi Napok“ ünnepségsorozata. Preszly Elemér belügyi államtit­kár, miután részt vett a fronthar­cosok miséjén, a piactérre sietett, ahol Sárkány Gyula ceglédi pol­gármester üdvözölte az államt­it­­kárt és a vendégeket, akiknek so­rában még ott volt Marschall Fe­renc államtitkár és Karay-Krakker Kálmán pest megyei főispán is. Ezután Preszly Elemér államtit­kár megnyitotta a kiállítást és rá­mutatott arra, hogy amikor né­hány nappal ezelőtt kigyulladt a református nagytemplom, akkor egy akaratban összeforrva, vallás­­különbség nélkül sietett a város lakossága oltani a lángokat. Ma is tüzek égnek a világon szerte. Két­ségbeesve figyeli a spanyol test­­vérháborút. Ilyen körülmények kö­zött rá kell ébredni arra, hogy egymásra vagyunk utalva és ebben a kis magyar­­ hazában csak a legteljesebb egyetértés mel­­lett folytathatunk épitő és termelő munkás.­­ Ez a kiállítás kiállítása első­­sorban a békés épitő és termelő munkának, kiállítása Cegléd vá­rosának és kiállítása az ősi ma­gyar földnek, amely most, szüret idején, adja és ontja nekünk a maga gyönyörű termékeit. Kiállí­tása ez az alföldi gondolatnak és figyelmeztető jel arra, hogy itt az Alföldön sok a tennivaló. Kiállítása ez az alföldi népnek, Cegléd város népének, a birtoko­soknak épp úgy, mint a kétholda­­soknak és a nincsteleneknek. Kiál­lítása­ ez az örökké halhatatlan magyar gondolatnak, ennek jegyé­ben nyitom meg a kormány nevé­ben ezt a szép kiállítást. Az államtitkár és a megjelent előkelőségek ezután megtekintették a kiállítást, délután pedig a front­harcos szövetség közebédjén vettek részt. Preszly államtitkár a fronthar­cosok ebédjén is felszólalt és po­hárköszöntőjében arra kérte a frontharcosokat, hogy ápolják a frontharcos gondolatot, mert­ két­ségtelen, hogy a nagy világháború után a volt frontharcos tábor az igazi békét védeni hivatott. A hősök békéjének megterem­téséért kell küzdeni a fronti­harcosoknak, de emellett szem előtt kell tarta­­niuk a hazának és az egységes, osztatlan magyar nemzetnek a gondolatát. Marschall Ferenc ál­lamtitkár az alföldi nép csodála­tos munkájáról és eredményeiről beszélt. Gyilkosság vagy szerencsétlenség ? Egy gazda rejtélyes halála Hétfőn délelőtt Érsekcsanád köz­ségből súlyos, lőtt sebbel a bajai kórházba hozták Fajszi Sándor 50 éves jómódú gazdát. A kórházban nem tudták kihallgatni és mielőtt eszméletre­­ért volna, meghalt. Gyilkosság gyanúja miatt Érsekcsanádon letartóztattak egy embert, aki azonban tagad. Állítólag Fajszi ezt az embert, aki régi haragosa, vadászfegyverrel támadta meg. Amikor a megtámad előtt ember ki akarta csavarni Fajszi kezéből a fegyvert, ez köz­ben elsült és ez a­ golyó okozta a halálos sebet. Fajszi holttestét fel­­boncolják, hogy tisztázzák a rejté­lyes esetet. A nyomozás folyik. " Másították egy gazda hasát Az ismeretlen gyilkos elmenekült Titokzatos gyilkosság történt a somogy megyei Döröcske község­­ben. Ismeretlen tettes behatolt Jung Sebestyén gazda házába. Amikor látta, hogy a gazda nincs odahaza, megvárta, míg hazajön a szőlőjéből. Az utcán megleste Jungot és egy konyhakéssel hasba* szúrta, hogy belei kifordultak. Jungnak még volt annyi ereje, hogy hazavánszorogjon, ott az­után holtan esett össze. A csend­­őrség nyomozza a gyilkost. kXXXXXVXXXVVVVVVVXVVVVVXXM Megbukott Titulescu, Románia „örökös" kü­lügyminisztere A franciák Rom­ánia külpolitikai rendszerváltozásától félnek Beszámoltak arról, hogy a romániai ,l­ ataregCU.kormány újjá­alakult és kihagyta a kormányból Titulescu­, Románia örökös kül­ügyminiszterét. Bukarestben azt hiszik,­hogy Tatarescu miniszter­­elnök kormánylemondása és újjá­t­alakítása nem volt egyéb, mint összeesküvés Titulescu ellen. A miniszterelnök másként nem tudott megszabadulni hatalmas ellenfelétől, aki már régen rossz szemmel nézi a román politika németbarátságát. Az új kormány vasárnapra virradó hajnalban egész szokatlan időben jelent meg eskütételre Sinaiában a király előtt. Titulescu, aki jelenleg mo­csárlázbetegen fekszik a francia Riviérán, amikor meghallotta, hogy a kormány megfosztotta külü­gym­iniszterségétől, szívroha­mot kapott. Vasárnap este láza felszökött és környezete nyug­talankodott állapota miatt. Buka­resti politikai körökben úgy tud­ják, hogy Titulescut londoni követté nevezik ki és ő lesz to­vábbra is Románia népszövetségi főmegbízottja. Párizsban nagy idegességet okozott a román kor­­mánypuccs, a lapok arról írnak, hogy összeesküvés történt, amely­nek az a célja, hogy Romániát Németország felé irányítsa. Miután ennek az új iránynak Titulescu külügyminiszter volt a legerősebb ellenzéke, aki kimon­dottan franciabarát külpolitikát folytatott, el kellett távolítani a kormányból. Titulescu volt az, aki a magyar revízió ellen mindig a legélesebben szembefordult, ő ko­vácsolta egybe a kisantant-álla­­mok egységes blokkját és az ő út­mutatásai alapján hangolták a francia lapokat Magyarország jogos követelései ellen. Jó lenne, ha Titulescu bukása ennek a re­­vízióellenes álláspontnak kimúlá­­sát jelentené. Titulescu.

Next