Friss Ujság, 1936. október (41. évfolyam, 224-250. szám)

1936-10-21 / 241. szám

1936 október 21, szerda FRISS ÚJSÁG — A Margitszigetre ingyen men­nek — az autók október 15-től március 15-ig, hogy az autótulaj­donosok vagy akiknek taxira is telik, olcsóbban élvezhessék a sziget szépségeit, olcsóbban jus­sanak a sziget fürdőibe, szóra­kozóhelyeire. Felvetődik a kérdés: mikor juthatnak ingyen a szép szigetre az emberek, a szegény emberek, akik valósággal ki van­nak rekesztve a fővárosnak erről a legszebb területéről, pedig ők is épp úgy polgárai ennek a vá­rosnak, mint azok, akik meg sem érzik azt a nekik csekély össze­get, amit belépődíj vagy jármű­­díj fejében fizetnek. A gazdagok­nak tehát olcsóbb lesz a szigetre való bejutás, a szegények tovább is kívül maradnak. Közbeszól a paradicsom ,legalább is szeretne közbeszólni. Megmondani alaposan a vélemé­nyét annak a francia tudósnak, akinek sikerült kitenyészteni olyan növényt, amelyiknek az ágain gyönyörű paradicsom, a gyökerein pedig krumpli terem. Szóval házasságot kötött a két nö­vény egymással. Arról egyelőre hallgat a krónika, hogy a paradi­csomnak krumpli íze van-e, vagy pedig megfordítva. A paradicsom mindezek után alighanem azt gon­dolja magában, miért kell neki egyidejűleg burgonyát is a világra hoznia, hiszen mostanáig egész rendesen megéltek ők külön-külön is. Csakhogy a nyughatatlan em­beri észnek régtől fogva jeles tu­lajdonsága, hogy szeret belekon­­tárkodni a természet törvényeibe. Keresi a lét és nemlétnek rejtel­meit és mivel a világ teremtése óta még mindig nem tudott töké­letes választ adni arra — mert nem elégszik meg a természetes felelet­tel , hogy miért is van ő maga a vil­ágon, legalább összeboronálja és újra akarja teremteni azt, ami­hez eljut a tudományos lombiko­kon keresztül. Fából vaskarikát szerkeszt. A krumplinak paradi­­csomálmokat ad. Kicsit hasonlít a dolog ahhoz, amikor a majom­miriggyel szeretnének a mainál okosabb és tökéletesebb embert „tenyészteni". A jó öreg krumpli azért nem zavartatja magát. To­vább fog növekedni és szaporodni a föld ölén, az eddigi módszer sze­rint. A tudós műhelyében pedig keverik, kavarják ezentúl is a mes­terségesen kitervelt új teremtmé­nyeket. Közben nem veszik észre, hogy a paradicsom csak mosolyog magában. Tudja, hogy a világ rendjét azért mégis a természet törvényei fogják igazgatni. Sőt magát az embert is.­­ A vakbélgyulladás veszélye ellen védekezés egyik hatásos módszere ab­ban áll, hogy az ember a keleit h­ín­ként legalább egyszer a természetes „Ferenc József" keserű vízzel — reggel éhgyomorra egy pohárral — alaposan kitisztítja. Az orvosok ajánlják. — Érelmeszesedés elöl a halálba. Fekete Béla 78 éves nyugalmazott gazdatiszt a Mogyoródi út 26. szám alatt levő lakásán felakasztotta m­agát az ablakkilincsre és mire megtalálták, halott volt. A sze­rencsétlen ember évek óta súlyos érelmeszesedésben szenvedett és többször panaszkodott, hogy nem bírja a fájdalmakat. A rendőr­orvos megállapította, hogy a jelek szerint borzalmas kínlódás után halt meg Fekete Béla, aki kétség­­beesetten igyekezett, hogy kiszaba­dítsa magát a hurokból, de ezt nem tudta végrehajtani. Holttestét a bonctani intézetbe vitték. — Ki látta az autógázolást? Ifjabb Vajda József (lakik: Pestszenterzsébet, Rudolf ucca 15) ezúton kéri azokat, akik szemtanúi voltak annak, hogy e hó 16-án délután 1 és 2 óra között a Horthy Miklós út 37. számú ház előtt őt egy postacsomagszállító autó elgázolta, közöljék vele címüket fenti címén. Epekő, vesekő és hólyagkő-bete­­gek, valamint azok, akik húgysa­­vas sók túlszaporodásában s kösz­­vényben szenvednek, a természetes­­,Ferenc József- keserűvíz haszná­lata által állapotuk javulását ér­hetik el A sztrájkoló francia hajózási munkások hatalmas hajókkal és csónakokkal nem csak Párizsban, hanem a vidék több pontján is elzárták a Szajna folyót. Ennek következtében a francia főváros élelmiszer nélkül maradt, mert az élelmiszerszállítmányok nagy része vízen érkezik. Képünk a folyam közepén leh­o­­­ronyz­ott hajókat áb­rázolja. ­ Romlik az időjárás, de Sziriusz mester szép telet jósol. Keddre egész Európa felett felhőbe borult az ég és mindenütt megeredt az eső. Magyarország sem lehetett kivétel, nálunk is a legtöbb helyen esett, ahol pedig még nem, ott a legközelebbi órákban­ kell a csapa­dékot várni, a meteorológiai jelen­tések szerint. Romlik az időjárás, a szél sem lesz hűtlen hozzánk, ez­zel szemben a hőmérséklet sehol sem szaladt le a fagypontig. Szi­riusz mester külön időjóslata is befutott a Friss Ujság szerkesztők­ségé­be­ az idei télről. E szerint ok­tóberben, novemberben, még de­cemberben is jönnek enyhe napok, sőt meleg napokban is lesz még részünk. Nagy és tartós hidegtől nem kell tartani, csakis egy gyen­gébb hideg, jobban nedves hideg, fagypont körüli hőmérséklet ígér­kezik. 1937 januárban és február­ban lesz 8—10 nap erős hideg, ami­kor a fővárosban 8—10—15 fok kö­rül ingadozik, vidéken 20—25 fok hideg is ígérkezik. Jön egy pár nap, amikor 30 fokra süllyed a hő­mérséklet, de ez csak pár napig tart, azután újabb gyengébb idő jön. Februárban kezdetben pár nap 2—3—4—5 fok körül ingadozik a hőmérséklet, igen nagy havazás várható, amely egész Európában esni fog, nagy hóviharok és utána erős hideg jön, amely 10—12 napig el fog tartani, 20-ától már meg­enyhül az idő, itt már több helyen hó, eső fog esni. Március hónap­ban nagy hideg nem jön. Csapadé­kos lesz, eső, hó, pár hideg nap ígérkezik, éjjeli fagyok, sőt már­ciusban már 10—15 fok meleg ígér­kezik. — Vesztét okozták a tyúkok. Garajszki István kakucsi nap­számoslegényt azzal vádolták meg, hogy az egyik gazda udvaráról 15 tyúkot ellopott. A lopást a legény a csendőrök előtt beismerte, a tör­vényszék előtt azonban visszavon­ta vallomását. Azzal védekezett, hogy félt a­ csendőröktől, azért vál­lalta magára a lopást. A törvény­szék Garajszkit fel is mentette a vád alól, mert a tárgyaláson be­igazolódott, hogy a vádlott a lo­pás éjszakáján a szomszéd község egyik esküdtjénél aludt. A Tábla most megváltoztatta az ítéletet s a vádlottnak a csendőrök előtt tett beismerését fogadta el való­nak és ezért Garajszkit tyúklo­pásért hathónapi börtönre ítélte.­­ A pesti izraelita hitközség kórházainak új igazgatói. Dr. Alapy Henrik egyetemi tanárt, a hitközség kórházainak igazgató fő­orvosát 40 évi kórházi működése után szolgálata alól felmentették, a kórházak élére két igazgató­főorvost neveztek ki, dr. Acél Dezső eddigi igazgató-főorvost és dr. Lévy Lajos osztályos­ főorvost.­­ Végleg elköltözött Szentesről Németh István szir-jakobita püs­pök. Öt évvel ezelőtt Németh Ist­ván volt római katolikus tábori lelkész Szentesen meg akarta te­remteni a magyar görögkeleti egyházat. A vallás- és közoktatás­­ügyi minisztérium elismerte ugyan Németh püspökségét, de kimon­dotta, hogy nem tekinthető a gö­rögkeleti egyház tagjának, mert időközben Szíriában, szir-jakobita püspökké szenteltette magát. A szentesi egyház, beszüntette Né­meth István, fizetését. A püspök több pert indított úgy a rendes, til­dt a közigazgatási bíróságok előtt a fizetéséért, de mindenütt pervesztes lett. Syilakoltatási pert is indítottak ellene, mert adós ma­radt lakbérével. Két nappal ez­előtt Újpestről teherautó jelent meg Németh István lakása előtt, amellyel elszállíttatta bútorait és nem várva be a kilakoltatást, el­költözött Szentesről. — Roosevelt meg akarja változ­tatni az amerikai alkotmányt. Az amerikai elnökválasztási hadjárat során most James Roosevelt, az elnök fia általános meglepetésre bejelentette, hogy édesapja ameny­­nyiben újra megválasztják, az al­kotmány megváltoztatását fogja kérni a kongresszustól, mert kény­szeríteni akarja a legfelsőbb szö­vetségi törvényszéket, hogy ismer­je el az újjáépítési törvényt. Ez Amerikában annál nagyobb meg­lepetést kelt, mert a legfőbb tör­vényszék alkotmányellenesnek és törvénytelennek nyilvánította Roosevelt egész gazdasági újjáépí­tési művét. A fiatal Roosevelt éle­sen kikelt a törvényszék döntése ellen és azt mondta, hogy ha az amerikai munkapiacon a viszo­nyok még nem egészségesek, azt csupán ennek a döntésnek a rová­sára kell írni. A Zsarolás kísérletéért három hónap. Hajnóczy Béláról, a Had­viseltek Újságálsító és Terjesztő Szövetkezetének volt elnök-igazga­tójáról Róth Jenő magántisztvise­lő többek előtt sértően nyilatko­zott. Hajnóczyt a lakásán is felke­reste és azzal fenyegette meg, hogy feljelenti és megfosztania tiszti rangjától és vitézi címétől,­ ha nem fizet neki 5000 pengőt. Hajnóczy feljelentésére Róth ellen zsarolás kísérletének vétségéért el­járás indult. A magántisztviselő a bíróság előtt azt hangoztatta, hogy Rajnó­zy jogosulatlanul 38 ezer pengőt vett fel az o­sságárusítók szervezetétől a közgyűlés tudomá­sa nélkül. Azt tagadta, hogy a volt elnökigazgatót meg akarta volna zsarolni, de a tanúk ellene vallotta. A bíróság Róth Je­nőt háromhónapi fogházbüntetés­re ítéle. 7 Egyetlen ökölcsapással terítették le A gyilkos meg akart halni Nyírtass községben Tán­csics László gazda belekötött Maximovics Sándorba. A ve­szekedésből verekedés lett és en­nek hevében Táncsics ököllel úgy fejbevágta Maximovicsot, hogy ez holtan esett össze. Táncsics a gyilkosság színhelyén, egy kocs­ma hátsó helyiségében ezután el­torlaszolta magát és öngyilkossá­got akart elkövetni, de a csend­őrök ebben megakadályozták és letartóztatták. — Ebédszünetet a fáradságos munkát végző útkaparóknak! Az Útkaparók Országos Egyesülete október 18-án elnöki bizottsági ülést tartott, melyen a tisztikar tagjai közül Kerkuska József (Ká­­polnásnyék) elnök, Szili Mihály (Érd) pénztáros és Ingár János (Dorog) ellenőr vettek részt. A negyedévi ügykezelési és pénztár­­vizsgálat után összeállították a legközelebbi választmányi ülés tárgysorozatát és az ülés időpont­ját december hó 6-ára tűzték ki. Az elnökség tagjai hálával emlékeztek meg a Friss Újság állandó támo­gatásáról. Majd elhatározták, hogy az ebédidő újabb szabályozása ér­dekében a decemberi választmányi ülés elé olyan javaslatot visznek, hogy az útkaparó a jövőben az ebédidő alatt elhagyhassa, munka­helyét, részben azért, hogy azt az egyórai szünetet családja körében tölthesse, másrészt, hogy a téli hi­deg időben legalább ebédre meleg ételt elvessen. A temetkezési segély összegét egy-egy haláleset után­­to­vábbra is 240 pengőben szidták, meg s végül a Szamosvölgyi Pál útkaparóiak kiskőrösi rendőrbiz­­tossá történt megválasztása követ­keztében megüresedett egyik al­elnöki tisztségre Bolla István ne­­messzalóki útkaparót jelölték. _— Eltörlik a vízumkényszert a kisantant államai között. A kis­­antant gazdasági tanácsa nyolc napig tárgyalt Bukarestben. A tanácskozás eredményeképpen a kisantant-államok egymással új kereskedelmi szerződéseket kötnek és kölcsönösen megszüntetik a ví­zumkényszert. Új terveket dol­goztak ki a három állam kivite­leire nézve és postaközösségre is lépnek egymással. _ — Telefonállomások az ország­úton. Egy gazdasági érdekeltség azt a kérelmet terjesztette a keres­kedelemügyi miniszter elé, hogy az országutakon, ahol forgalma­sabb az autóközlekedés, 10 kilomé­teres távolságokban telefonállo­másokat szereljenek fel. Az autó­tulajdonosok viselnék a költsége­ket, mert méltányos díj ellenében minden autótulajdonos kulcsot kapna a szekrényben elhelyezett telefonfülkéhez. A telefonszolgála­tot összekapcsolnák a már működő baleseti segélyhelyekkel. — Rablótámadás a Vidra uecá­­ban. A Margithíd közelében lévő Vidra uecában ifj. Barna István MÁV gépgyári munkás egyik éj­szaka megtámadta Izsó Róza ház­tartásbeli leányt, akinek lehúzta kabátját, elvette a retiküljét és az­után elmenekült. Barna ellen rab­lás büntette címén eljárás indult. A bíróság előtt azzal védekezett, hogy a kérdéses napon egész éjjel ivott, annyira ittas volt, hogy a kerékpárját és a kabátját is el­­­hagyta valahol. Csak arra emlék­szik, hogy a rendőrségen ébredt fel. Izsó Róza vallomását csak jegyzőkönyvből ismertethette a bíróság, mert a leány időközben öngyilkosságot követett el. A jegy­zőkönyvek szerint Barna puszta ököllel leütötte a leányt, majd mindenéből kifosztotta. A törvény­szék ifj. Barna Istvánt rablás bűn­tettéért jogerősen hathónapi bör­­tönre ítéltek.

Next