Friss Ujság, 1937. március (42. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-10 / 56. szám

2 dolja az ember, hogy gyakran fagyban, hóban, szélben a szabad­ban kell dolgozniok, mint például a pályafenntartási munkásoknak is. A Beszkert-alkalmazottak sorsa sem jobb. A kalauzok órákon át kénytelenek ücsörögni a végállo­másokon, amíg leszámolnak a be­vétellel. Ezek a végállomások a ■Baross utcában, a Városligetben, a Bor-telepen Újpesten, a S­zép Ilo­nánál vannak és a többi hely még messzebb esik a város belte­rületétől. Az éjszakai elszámolás néha haj­nali fél háromig is­ eltart és sokszor kell gyalog hazamenniök Kis­pestre, Újpestre, és Pestszenterzsé­­betre, hogy azután reggel esetleg már fél ötkor megkezdjék a­­más­napi munkát. Ezeket a túlórákat egyáltalán nem fizeti a Beszkárt és csupán a szabadnap óráiba lehet beszámítani. A műszaki alkalma­zottaknál az 56 filléres órabérnél például­­csak 51 fillért számolnak el túlórába, teh­át ot fillérrel■ keve­sebbet kapnak, mint amennyi a rendes órabérük. Megesik az is, hogy aki két óra túlórát csinál, az másnap, szombat kivételével, két órával előbb hagyhatta el a mun­kahelyét, anélkül­ azonban, hogy túlóra-pótlékot kapna. Úgy a munkásság, mint pedig a közüzemek kis alkalmazottai köré­ben mozgalom indult, hogy ezek az állapotok megváltozzanak és méltányosan fizessék meg a fáradt testtel, keservesen megdolgozott túlóra-pótlékokat. VVVXXXVVVVXVVVVVXVVVXXVI.VX­l f· •• •• l»»l 1 p •Szörnyű öldöklés Madrid körül Elsüllyesztettek egy amerikai hadianyagot szállító hajót Madrid körül újult erővel foly­nak a harcok. A felkelő csapatok­­négy ízben támadtak hétfőn a­­Tarama-szakaszon, ezeket a táma­dásokat azonban a kormánycsa­­patok visszaverték, sőt ellentáma­dásba mentek át.­­ Az ütközet a késő éjszakai órákig tartott. A guadala­jarai harcokban mindkét fél szörnyű öldöklést vitt véghez. A felkelők mindenáron ki akar­ták csikarni a döntést, de a kor­mánycsapatok erősen tartották magukat. A felkelők jelentései szerint 15 kilométeres vonalon hódítottak tért Madrid körül. A felkelők repülőinek bombázása következtében Barcelona és Valencia között megszakadt az összeköttetés. Az angol közvéleményt nagy izgalomba hozta az a hír, hogy a chiscavai ebédben telitalálat ért egy angol gőzöst és a kigyulladt hajón több mint másfélszáz főnyi legénység van életveszélyben. Mint utóbb megállapították, a kigyul­ladt és elsüllyesztett hajó nem an­gol gőzös, hanem a spanyol kor­mány „Mar Cantabrico" nevű ha­jója volt, amely a kormánycsapa­­toknak szánt hadianyaggal meg­rakodva Amerikából érkezett a spanyol vizekre. A hajó rakomá­nyának értéke több mint 500 ezer font volt. Színházégés — Olvastad? Megint leégett egy színházi. — Borzalmas! Képzelem, meny­nyien égtek benn! Szerencsére senki. Rossz da­rabot adtak. FRISS ÚJSÁG 1937 március 10, szerda Petőfi és a bányászok Jön a tavasz­ Ü rügyről állmod­ik a fa, megárad a rög, a fű és ránk­­sugárzik Petőfi Sándor alakja, aki ilyenkor,­ a kikeleti fugalmak ide­jén megérkezik. Március a dal­noké, aki valaha ekkortájt elindí­totta a magyar szabadságharcot, de gondolunk rá azért is, mert üzen, most és mindig, a szegény embereknek. A költő leggazdagabb életét még nem ismerik eléggé és sokan nem tudják, hogy Petőfi Sándor mennyire melléje állt haj­dan­­ a bányászoknak. Igen, ép­pen a pécsvidéki bányászharc nap­jaiban helyes lesz újra elmondani Petőfi Sándor szavait a legnehe­zebb munkáról, amit embernek vé­geznie kell. Petőfi Sándor Erdélyt járta, már ünnepelt költő volt, parádékkal, la­komákkal körülfogták és meghal­lotta, hogy ahol időzött, köröskö­rül szénbányák terülnek. Petőfi Sándor otthagyta a hódoló gyüle­kezetét, lement a bányába és erről az élményéről jegyezte fel a kö­vetkező sorokat: „Távolról halk kopácso­lásokat hallottunk és föl­föl kezdtek t­öinód­ezni a bányászok lámpái, meg eltűntek a fekete fel­hők között. Talán nincs nyomo­­rúbb élet, mint a bányászok élete. Túrnak, túrnak ezek a sápadt va­kondokok, távol a napvilágtól, tá­vol a zö­ld természettől mindhalá­lig és miért. Hogy legyen gyer­mekeiknek és feleségeiknek min tengődniük és legyen mit eltéko­­zolni azoknak, akik nem gyerme­keik és nem feleségeik." Kísérteties intelmek a múltból a jelen szá­mára ... amikor „a sápadt vakon­­dokok“ tovább kopácsolnak és harcba kerültek. Megrendítő a zse­ninek e késői szava és mily idő­szerűen hangzik, éppen e napok­ban. Meghozza március Petőfi Sándort így is, aki legszebb versé­nek legszebb strófáját írta egykor a kisemberekről: „Nem, szívem nem eladó, e szívnek Nincsen ára, Nem megy be a hatalmasoknak Kincstárába... Széjjel osztom én a szegénységnek, Kik konyhában és útfélen élnek, Köztük ingyen osztom szét." OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQ Naponta ötven kilakoltatás! Ijesztő mértékben teszik uccura a nincsteleneket • A volt kéregetők ostromolják szükséglakásokért a fővárost Március elseje óta szinte példát­lan áradata indult meg a kilakol­tatásoknak. Mióta az eljárás egy­szerűbb lett, a ha­jléktalanná­­ tett családokat a város helyezi el, ha ugyan elhelyezi, azóta a lakás­ügyi biztosságon a bérhátraléko­sok elleni ítéleteket egy-kettőre foganatosítják. A­­ földönfutóvá tett nincstelenek jórésze a volt kéregetők közül tevő­dik ki, akik a koldulást eltiltó rendelet előtt hozzájutottak annyi pénzhez, amiből nyomorúságos hajlékra, tűrhető táplálkozásra, ruházatra fejlett. A kerületi elöljáróságok népjóléti ügyosztályai az elmaradt alamizsna helyett mindössze havi 4—10, esetleg 12 lengő készpénzt adnak a volt koldusoknak, a többi adományt népkonyha-, hentes- és „csikójegyben" kapják a boldog­talanok. Bizony a népkonyhai koszt és a néhány dekás hentesáru vagy a lókolbász alig jelent többet a semminél, de ami a legnagyobb baj, a havi 8—10 pengőből még ágyat sem tud bérelni a kéregető. Hogy csak egy példát említ­sünk, itt van Sós András 60 éves, beteg, munkaképtelen süketnéma volt engedélyes kéregető esete, aki asztmában szenvedő feleségével együtt valóságos mártírjai a kol­dusrendeletnek. A szerencsétlenek­nek havonta változtatni kell a lakásukat, illetve az egyetlen ágyat, amit bérelnek a tömeg­lakásokban. —■ Nem bírjuk már soká ezt a rettentő életet, — sírja el bánatát az asszony, süketnéma, bólogató ura mellett — alig két hete fogad­tak be ágyra.Járónak bennünket a Jász utca 13. földszint 4 alá, de innét is el kell menni, mert nem tudjuk fizetni a heti 6 pengőt, az egy ágyért. Amíg az uram kére­­gethetett, addig volt kis szoba­­konyhás lakásunk, de a havi 10 pengővel csak járhatunk örökké ágyról-ágyra. Öregek vagyunk, betegek vagyunk, nem bírjuk az örökös hajszát, ha nem segítenek rajtunk, el­emésztjük magunkat. Hasonló panaszok, kétségbeesett sirámok hangzanak el napról­­napra egyre tömegesebben a fő­város március elsején nyílt lakás­hivatalában, az Alsóerdősor ucca 28. szám alatt Itt állította fel a főváros a lakást uraló kirendelt­ségét, ahol napról-napra szivet­­tenőbben emelkedik a forgalom. A Friss Újság munkatársa beszélt a szükséglakásügyek vezetőjével, aki elmondotta, hogy­­ már az eddigi jelek szerint is komoly bajok fenyegetnek, ha idejében nem történik kellő intézkedés újabb szükséglakások építésére. A ceglédi úti sertésszál­­lások helyén épített, 225 szükség­lakás már elkészült és jelenleg ide utalnak be kilakoltatott csalá­dokat. — A beutalás a legnagyobb kö­rültekintéssel történik. — mondot­ták. — Ide csak sokgyermekes családokat helyezünk el. Gyermek­telen házaspárok, egy-kétgyerme­­kes családok részére nem utalunk ki lakást, miert a hajlékokkal taka­rékoskodni kell. Alig három hét alatt több mint százhatvan lakást adtunk ki, így már alig van 60 szoba az ú­jabb hajléktalan csalá­dok részére. A Bihari­ és Gubacsi után épül még mintegy 400 szük­séglakás, de azok csak a nyárra, vagy az őszre készülnek el.­­ A lakáshivatalban ezen a hé­ten már naponta ötven-hatvan család kért menedéket. A hajlék­talanok jórésze volt kéregetőkből tevődött ki, akiket sokhavi bér­hátralékuk miatt lakoltattak ki. Sajnos, mi csak többgyermekes családokat tudunk elhelyezni, de azokat sem soká. Ha ilyen iramban lakoltatnak ki, akkor a létszám már egy-két hét múlva betelhet a Ceglédi úton. Hogy az­után mi lesz, azt senki sem tudja. Jöjjenek el egy délelőtt az ille­tékesek ebbe a nemrég nyílt lakás­­hivatalba és hallgassák meg a la­kásért esdeklők zokogását. Lehetne itt segíteni! Fokozott munkával legkésőbb másfél hónap alatt fel lehetne építeni a tervbe vett többi szükséglakásokat és hozzá kellene fogni sürgősen még ezer szükség­­lakás építéséhez, mert a kilakolta­tott családok száma sajnos, egyre nő. Nagyon helyes, hogy először a sokgyermekes családokról igye­keznek gondoskodni, de nem sza­bad figyelmen kívül hagyni a tehetetlen öreg emberek megrázó sorsát. ...... ­ Az emésztőszervek megbete­­gedéseinek kezelésénél reggelen­ként éhgyomorra egy-egy pohár természetes „Ferenc József" kese­rűvíz abszolút megbízható has­hajtó. Az orvosok ajánlják. Többmillió pengő új beruházásokra Elszámolás a Gömbös-kormány 90 millió pengős túlköltekezéséről Fabinyi Tihamér pénzügymi­niszter a jövő évi állami költség­­vetést április másodikén a Ház elé terjeszti és egyúttal részletesen szól azokról a beruházásokról, amelyeket szociális szempontból akar a kormány megvalósítani. A programban több millióra menő összegeket fordítanak a MÁV és a posta beruházásaira, valamint az útépítésekre, főleg munkaalkalmak teremtése cél­jából. A legfőbb állami számszék most készült el az 1935—36. költségvetési évben mutatkozó túlkiadások és előirányzat nélküli kiadások ösz­­szeállításával. Ezeknek végösszege körülbelül 90 millió pengő. A leg­nagyobb tulkiadás az állami vas- és gépgyárak tételében mutatko­zott 27,6 millió pengővel. A szám­szék kimutatja, hogy az előirány­zat nélküli kiadások mire mentek el. A miniszterelnökség 676 ezer pengő túlkiadását azzal indokol­ják, hogy a tájékoztató szolgálat és a sajtóosztály költségeiben mu­tatkozó 155 ezer pengő túlkiadás, valamint a hazai kisebbségek és az idegenben élő magyar állam­polgárok gondozására, kimutatott 500 ezer pengő túlkiadás az évköz­ben felmerült szükségletek folytán álltak elő. A moszkvai és más követségek berendezésének kiegé­szítése 148 ezer pengő túlkiadást vontak maguk után. A kötött gaz­dálkodásnak csupán adminisztrálá­sa 160.000 pengő túlkiadást emész­tett fel. 28.000 pengő tulkiadást azzal indokolnak, hogy a paprika és gyógynövények külföldi el­helyezése érdekében propagandát kellett csinálni. A tej értékesítése érdekében beállított költségek 205 ezer pengő tulkiadást jelentettek. A távbeszélő kábelhálózat és köz­pont fejlesztési munkálatai 489 ezer pengős túlkiadást emésztettek fel, az állami üzemeknél irodaszer és nyomtatvány beszerzése 145 ezer pengő túlkiadást jelentett. Ezeket az előirányzaton túl elköltött ösz­­szegeket a Házban erős bírálat alá fogják venni. „Mikor semmim sem volt, akkor tovább állott” Halott leánya fehérneműjéből készített inget a szélhámosnak . Hehs Aladár egykori legitimista élharcost az ügyészség azzal vá­dolta, hogy Hegyi Teréz írónőtől ravasz fondorlattal értékes tárgya­kat csalt ki, azután nyomtalanul eltűnt. Hehs a bíróság előtt azzal védekezett, hogy habsburgpárti la­pot adott ki, azt hitte, hogy vál­lalkozása menni fog, de csalódott Emiatt került a vádlottak pad­jára, mert minden pénzét a lapra költötte. A károsult írónő elmon­dotta, hogy a vádlott kitűnő fel­­lépésével megtévesztette őt, szép fizetést ígért neki, ha lapját anya­gilag támogatja. — Mindenemből kiforgatott a vádlott — vallotta Hegyi Teréz — tudtam, „ hogy kitűnő ” családból származik. Mindenemet odaadtam neki, halott leányom fehérneműiből ké­szítettem részére ingeket, ruhákat csináltattam neki, beleegyeztem, hogy értékes szőnyegeimet zálogba tegye, azután, amikor semmim sem volt, akkor egyszerűen odébb ál­lott. A tanúk súlyos vallomása után a bíróság Heris Aladárt csalásért egyévi és kéthónnyi börtönr® ítélte.

Next