Friss Ujság, 1937. május (42. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-01 / 98. szám

4 POLITIKA Darányi Kálmán és Eckhardt Tibor tanácskozásáról, mely csü­törtökön a késő éjszakába nyúlt be, sokat beszéltek pénteken a Házban. Ezen a tanácskozáson nemcsak a titkos választójogot tárgyalták meg, hanem fontos po­litikai kérdéseket is. A már meg­lévő statisztisztikai adatok birto­kában a titkos választójogi tör­vényjavaslat szövegezési munkája rövid időn belül megindul. Párt­közi megegyezés készül arra, hogy a kormányzói jogkör kiterjeszté­sének javaslatát a Ház még a nyári szünet előtt letárgyalja. Ez a javaslat mindössze négy sza­kaszból áll. Remélik, hogy meg­szavazása körül nem lesz nagyobb vita.* A németországi és ausztriai­­út­járól hazatért Röder Vilmos hon­védelmi miniszter pénteken délben Darányi miniszterelnöknek részle­tesen beszámolt útjának tapaszta­­latairól.* A Ház szombaton nem tart ülést, ellenben hétfőn tovább folytatja a költségvetés vitáját. Kedden a Miklós szövetségi elnök­ tisztele­tére rendezett katonai díszszemle miatt a Ház ülése délelőtt 10 óra helyett délben 12 órakor kezdődik. kv\\wx\x\vvbxv\v\\\m\\v Sóska leves okozta a tömeg­mérgezést Elhagyta a kórházat a Légrády uccai pékcsalád A Légrády Károly ucca 8. szám alatt Scheer György pékmester la­kásán történt tömeges mérgezés nyolc áldozata pénteken már el­hagyta a Rókus-kórházat. A vizs­gálat kétségtelenül megállapította, hogy nem a káliumklorát neve­zetű vegyianyag okozta a mérge­zést. Az első feltevés ugyanis az volt, hogy a kirántott borjúhús panírozásához liszt helyett ezt a liszthez hasonló vegyiszert hasz­nálták, amelyet valaha a tészta­­neműek kelesztésének élénkítésére alkalmaztak egyes péküzemekben. Kiderült azonban, hogy a Scheer­­féle sütőüzemben ezt az anyagot sohasem használták, nem is tartot­tak belőle készletet az üzemben és így a káliumklorát-mérgezés lehető­sége ki volt zárva. Megállapították azonban, hogy a Sch­eer-család és az alkalmazottak sóska-levessel kezdték az ebédet, s így látszik a Lehel-piacon vásárolt sóskába került valami mérgező idegen növény­anyag. Alig kezdték kanalazni a levest, amikor érezték, hogy az íze kesernyés és abba is hagyták a fogyasztását. A rántott borjúhús megevésére már nem is került sor, mert a pár kanálnyi sóskaleves elfogyasztása után va­lamennyien rosszul lettek, úgy­hogy a kihívott mentők ellenméreg befecskendezésével tudták csak őket magukhoz téríteni. A mérge­zés ügyében a rendőrség szigorú vizsgálatot indított. Keresik azt a vidéki árusnőt, aki a mérgező sóskát eladta. Rendkívüli kedvezményes áru FÜRDŐJEGYEK a FRISS ÚJSÁG olvasói részére Szent Imre gyógyfürdőbe (IldeXÜrdő, I., Hadnagy ucca 8—10) rádiumos úri és női gőzfürdőjébe 1.04 P helyett —­84 fillérért (fehérneművel együtt) CSÁSZÁRFÜRDŐ gyógy-thermálfürdőjébe Társas gőz 1.14 helyett —.84 fillérért . iszap 1.14 » —.84 , L o. kád 1.14 „ —84 llomino kabinnal 82 f. helyett —.64 fill. USluUd szekrénnyel 50 1. „ —.42 fül. Usitca-jegillii márna) 22 filléres púljegr válandó. HUNGÁRIAFÜRDŐ ger.-, kád- és t«rk«fyl­trots­jegyek kedvezményes áron. Kaphatók a főkiadóban: VI., Nagyfásifi BCC- 3. FRISS ÚJSÁG 1937 május 1. szombat Koldustarisznya Több ezren jelentek meg Ame­rika egész területéről összesereg­­lett csavargók és koldusok azon a kongresszuson, amelyiket St Louisban tartottak meg. Ha úgy messziről nézi valaki, eltűnődhetik a felett, miről eshetett szó a több napig tartó tanácskozásokon? Lám, azt a koldustarisznyát több­ezren annyira hozzátartozónak ér­zik az emberen, hogy immáron ha­tározati javaslatokat is mondanak ki a múltjáról, jelenéről — és ami a legfontosabb — a jövőjéről is. Az országutaknak örök vándorai, úgy látszik, nem tartják kizártnak, hogy a koldustarisznya még egy ideig napirenden marad a csavar­gással, a vándorbottal együtt ab­ban az Amerikában is, ahová el­vándorolt a világ egész arany­­készletének több mint a fele. A felhalmozott arany és az üres, le­­lappadt koldustarisznya elég mesz­­sze vannak egymástól. A türelmes arany azonban nem sértődött meg azért, hogy Jef Davis, a „csavargó­király” összehívta a tanácskozást és elmondta a saját különvélemé­nyét az aranyról, a dúsgazdagok­ról és arról, amit a csavargók és koldusok gondolnak magukban, amíg egyik helyről a másikra ván­dorolnak, hogy összeszedjék az el­­hullajtott morzsákat. Megemlékez­tek arról a csavargóról is, aki a koldulásból milliókat szerzett ma­gának. James Gads Howernek hív­ták ezt az embert. Elmondták az élettörténetét, hogyan kezdett gaz­dálkodni összegyűjtött pénzével és miként sikerült neki feltornász­nia magát a milliók csúcsára. El­határozták, hogy szobrot emelnek ennek a koldusnak, még­pedig azért, hogy figyelmeztesse a kol­dustársadalmat arra: a meggazda­godás útja nincsen lezárva senki előtt. Amint mondották, „minden koldustarisznyában­­ magával hor­dozza a csavargó és a koldus a milliomosok marsallbotját”. Csak nem szabad elvágnia önmaga előtt senkinek a munka útját. Amikor alkalom kínálkozik, meg kell pró­­­bálni idejében átnyergelni a csa­vargás és a koldusbot mellől a munka mellé. A koldusokat erre ta­nítja majd a milliomos koldusnak a szobra. Máskülönben a tanácsko­zások kissé lehangoló módon feje­ződtek be azoknak a koldusoknak a számára, akikről kiderítették az adóhatóságok, hogy már eddig is szép vagyonkát gyűjtöttek össze, ezt azonban igyekeztek titokban tartani. Az adóhivatalok azonban lecsaptak rájuk és azon módon be is hajtották rajtuk az adót. A csa­­vargókirály, mint elnök, azzal bíz­tatta a „gazdag koldusokat”, hogy kárpótolhatják majd magukat to­vábbi kitartó munkájukkal­­ a koldustarisznya körül. Lángoló embermáglyák, pokoli vérfürdő Spanyol városok tűnnek el a föld színéről eg­y irtózatos légi­támadás nyomán . Zita királynő lequeiroi házát is lerombolták Spanyolország az egyre erősödő polgárháború következtében a bor­zalmak színhelye lett. Bilbao előtt a nemzeti csapatok mintegy száz kilométernyi frontot áttörtek és ennek következtében a baszk csa­patok fejvesztetten kénytelenek menekülni. Ahol ez nem történik meg, ott a legvadabb harcok tom­bolnak. Guernicát, a baszkok egy­kori fővárosát lángoló romhalmazzá változtatta a modern háborús idők egyik legszörnyű­bb légitámadása. Az állítólag Németországból szár­mazó repülőgépek bombazápora több mint nyolcszáz polgári lakost ölt meg. A repülőgépek csoportok­ban jöttek és mindegyik csoport hét bombavetőgépből és két va­dászgépből állott.. A kis városban hetivásár volt és így sokan tolongtak az utcákon. Az első bombavetők egészen ala­csonyan repültek és a bennülő nem­zetiek kézigránátokat zúdítottak alá. A megriadt lakosság a kevés­számú bombabiztos hely felé me­nekült. Sokszázan kirohantak a mezőkre, de a vadászgépek ide is követték és gépfegyvertűzzel le­kaszálták őket. Nők és gyermekek eleven máglyája A később érkezett repülőgép­csoportok már robbanóbom­bákat hajigáltak le. Több mint ezer bomba hullott le a városra. Azután következtek a gyújtóbombák. Ami­kor a támadás­ véget ért, lángten­ger volt az egész város és a mű­kincsekkel tele templomok is le­égtek. Egy bombabiztosnak látszó fedezékbe 50 nő és gyermek mene­kült. A lángtenger hamarosan el­érte és pokoli kínok között el­hamvasztotta őket. Eleven máglyává változtak a sze­rencsétlenek. Egy angol tudósító azt írja erről a támadásról, hogy sok pokoli látványban volt része az utóbbi hónapok alatt Spanyol­­országban, de ennél borzalmasab­bat még nem látott. A romok között százával hever­nek a holttestek. Nagy részük úgy megszenesedett, hogy nem is lehet felismerni. A városból menekülők közül legalább kétszázat lőttek szitává a gépfegy­verek. Azok, akik nem haltak meg, olyan idegrázkódáson mentek ke­resztül, hogy értelmesen beszélni sem tudnak. A vöröskeresztkórház rom­jai között 42 sebesült katona és tíz ápolónő teteme hevert. A betegeket a kórtermekben ágyaikban érte a halál, az ápolónőket az ágyak mellett szolgálat közben. Egy öreg pap hőstette A támadás hőse egy öreg kato­likus pap, Aronategi atya volt. Amikor a repülőgépek megjelen­­tek a város fölött, kifutott a fő­térre, felkapaszkodott egy szobor talapzatára és megáldotta a töme­get. Azután csoportokba állította őket, hogy menekülés közben le ne tapossák egymást. Később be­rohant egy égő házba, hogy egy gyermeket megmentsen, de ekkor egy bomba eltalálta és darabokra tépte. Guernica városa jóformán teljesen eltűnt a föld színéről és hasonló sorsra jutottak a kör­nyező községek is. Legueito házait a menekülő baszkok gyújtották fel, köztük azt a palotát is, amelyben régebben Zita királyné és családja lakott. Barcelonában utcai harc fejlő­dött ki az anarchisták és a rend­őrök között. A kormány kiáltvány­nyal fordult a lakossághoz, amely­­ben bevallja, hogy a belpolitikai helyzet a végsőkig kiélesedett. Harc a tengeren A tengeren sem szünetel a küz­delem. Tizenöt bombavető repülő­gép bombákat dobott arra a négy angol élelmiszerszállító hajóra, amely jelenleg a bilbaói kikötő­ben horgonyoz. A bombák nem találták el egyik hajót sem. A nem­zetiek állítólag már előre figyel­­meztették az angol hajókat, hogy ne szállítsanak élelmiszert Bil­baóba, mert különben kiteszik magukat a bombázásnak. A köz­­társasági repülőgépek elsüllyesz­tették a nemzetiek ,,Espana“ nevű cirkálóját. Minthogy Anglia nem akarja tűrni, hogy hajóit bombáz­zák, legközelebb a „Resolution" nevű angol csatahajót is a spanyol vizekre küldik. Még mindig nagy a munkanélküliség Budapesten Tizennégy millió ebéd a pesti népkonyhákon Schiller Dezső alpolgármester a főváros közjótékonysági és szo­ciálpolitikai működésének múlt évéről szóló beszámolójában min­denekelőtt rámutat arra, hogy a munkanélküliség még mindig nagy, mert a gyár- és kézműves­­ipari munkáslétszám még mindig 78 ezerrel kisebb, mint tíz évvel ezelőtt. Nem csoda tehát, ha a múlt év végén 70 ezer 760 ínséges szegény szerepelt a főváros nyilvántartá­sában. Ezek közül 21.667 férj, 30.531 nő és 18.562 a 14 éven aluli gyermek. A munkaképtelenek száma pedig 17.783. A hatósági sze­génygondozottak száma mégis csökkent 18 százalékkal. 8355 terhes nőről, 20.569 csecsemőről és 23.079 kisdedről gondoskodott tavaly a főváros. Az anya- és csecsemő­védő intézetek 107.984 esetben ad­tak orvosi tanácsot, a védőnők 228 ezer 556 látogatást tettek. A tej­konyhák több mint 107 millió gram tejkészítményt osztottak ki a cse­csemők részére egyéb tápszereken felül. 2561 csecsemőinget, 1708 ru­hát és 5288 pelenkát kaptak az anyák. Egy millió liter tejet osztot­tak ki 1­­00 ezer pengő értékben. A bölcső­dék és napközi otthonok 62.769 gon­dozási napot mutatnak ki. Az óvo­dai gyermekotthonokban 11.280 gyermeket gondoztak. Az óvodás­gyermekek másfélmillió, az isko­­lásgyermekek 4.863.000 adag ebédet kaptak, túlnyomórészben ingyen, a tanoncok 200.000 ebédet. Az isko­lai reggelizésnél 3 és félmillió pa­lack tejet és 120.540 kiló kenyeret osztottak ki, a gyermekek 55 ezer darab különböző ruhaneműt kap­tak. Az árvaházakban 594 növen­déket gondoztak. Gyermeküdülte­tésben több mint tízezer gyermek részesült,­­az eredményátlag 1,32 század kilogram súlynövekedés. Gyermeküdültetésre 393.760 pengőt költött a főváros, ezenkívül 70 ezer gyermek nyaralt a Hűvösvölgyben és Városligetben. 98 főrőhelyen 7,710.816 ebédet kaptak a felnőttek és 660.324-et az intézeti gondozot­tak. 10.900 család kapott élelmiszer­­csomagot, 1,435.100 kiló ingyen ke­nyeret osztottak ki. ORSZÁGOS SIKER , a FRISS ÚJSÁG SZÍNES REGÉNYTÁRA legújabb kötete,a FEKETE GRÓF NAGYMIHÁLY SÁNDOR új művében egy kalandor­­király izgalmas életét festi változatos, lebilincselő színekkel. Ára 10 fillér MINDENÜTT KAPHATÓ!

Next