Friss Ujság, 1937. szeptember (42. évfolyam, 198-222. szám)

1937-09-01 / 198. szám

2 állottak és utasították az OTI-t, hogy állapítsa m­eg a 200 hét után járó nyugdér összegét és ezt folyósítsa az öreg munkások­nak. Ezek után most a perek százai indultak meg az OTI ellen, amely­nek az az álláspontja, hogy addig, amíg a fent említett rendelet meg nem jelenik, ragaszkodik a t­ör­vény betűjéhez és per nélkül nem folyósít nyugbért a bányászoknak. Most azután hosszú idő telik bele, amíg a bíróság­­útján igazsághoz jutnak az öreg bányászok. Olyan átmeneti megoldást kell tehát ta­lálni, amely feleslegessé teszi a pereskedést, ami végeredményben az OTI-nak is sok pénzébe kerül. Az OTI in­kább helyezkedjék arra az­ állás­pontra, hogy a régóta várt rende­let nélkül is folyósít segélyt a bá­nyászoknak. A bányamunkások szervezetei elhatározták, hogy lé­péseket tesznek a belügyminiszter­nél, aki a salgótarjáni kerület kép­viselője. A miniszterrel annak ide­jén, amikor bejárta kerületének községeit, a bányatelepek munkás­sága megismertette ezt a kérdést. A belügyminiszter akkoriban kilá­tásba helyezte a súlyosan sérelmes ügy orvoslását. A bányászok bíz­­nak benne, hogy a miniszter a pa­naszok okát megszünteti és rövide­sen kiadja a régóta várt rendele­tet. Mussolini köszönete a santanderi olasz önkénteseknek Váltakozó hadiszerencse Aragóniában A santanderi harctéren a fel­kelők folytatták előnyomulásukat. Ezen a fronton a kormánycsapa­tok két nap óta nem tanúsítanak ellenállást. Dijon városa állítólag megadja magát Franconak, miután nem készült fel az ellent­­állásra. A kormánycsapatok a déli harctéren a megerősített felkelő csapatok nyomása alatt kénytele­nek voltak visszavonulni az előző napon elfoglalt állásaikból. A Talontól délre viszont visszaverték a felkelők támadásait. Aragóniá­ban a kormánycsapatok folytat­ják előnyomulásukat, több helyen azonban a felkelők erős ellenállá­sába ütköztek. Az olasz sajtó lelkes cikkekben foglalkozik Lat­tander elfoglalásá­val. Azt írja, hogy itt kifejezetten olasz győzelemről van szó, mert a Fekete Lángok, a Littorio és a Fekete Nyilak hadosztályai­nak hőstettei révén sikerült elfog­lalni Santandert. Az olaszok sze­rint a Fekete Nyilas harcosok, megboszulták Guadalajaránál el­esett bajtársaikat. Mussolini is sürgönnyel üdvö­zölte az olasz önkénteseket és táviratában többek között ezt mondja: „Tábornokok, osztagparancsno­kok, tisztek és katonák, mindahy­­nyiotoknak lelkes szerencsekívá­­­­ataimat küldöm. Olaszország büszke arra, hogy spanyol földön harcoltok!" Franco tábornoknak viszont azt táviratozta Mussolini, hogy az olasz—spanyol fegyverbarátság a végső győzelem biztosítéka. Francia­ értesülés szerint a fran­cia kormány a londoni be nem avat­­kozási bizottság legközelebbi ülé­sén szóváteszi Franco tábornok és Mussolini miniszterelnök sürgöny­­váltását és tiltakozni is fog emiatt. — Lazító nyomtatványokkal árasztják el Újpestet. Az utóbbi débén tömegesen érkeznek Újpest­be zsidóellenes lazító nyomtatvá­­nyok, amelyeket Belgrádiján adnak postára. A belgrádi feladók szélső­séges, törvényellenes cselekedetek­be uszítják a­­címzetteket, akiket arra kérnek, küldjék meg ismerő­seik címét, hogy azoknak is küld­hessenek a lázító iratokból. A rend­­őrség megindította a nyomozást. FRISS ÚJSÁG 1937 szeptember – szerda g­zetz galambot bocsátottak ma szárnyra Buda­pesten. A béke madarai csapongva szálltak­­szerte­ széjjel a Nemzet­közi Egyetemi Népszövetségi Fe­­deráció első üléséről, amelyet az Országház delegációs termében nyitottak, kedden délelőtt. Húsz államból több mint százan érkez­tek meg a tanácskozásra. Vala­mennyien a tudomány emberei, Lázár Andor igazságügyminiszter és a tudományos és társadalmi életnek kiválóságai hallgatták az elnöknek, a dán Erling Christian­­sennek megnyitó szavait. A fegy­verkezési világversenyről beszél­nek elsősorban. A nemzetek mil­­liárdokat fektetnek mindenféle fegyverekbe csak azért, hogy meg­akasszák a gazdasági életet s le­rombolják azt, amit megalkotott a verejtékező ember és megáll­ítsák a szellemi haladást is. Erről beszélnek nemcsak a front­harcosok, akik egykor a halál je­gyében álltak egymással szemközt a különböző harctereken , akiknek lelkében fészkel a béke, mert tud­ják, hogy mit jelent a lövészárok, a drótsövény, az akna, a gránát azoknak, akik a fronton vannak épp úgy, mint azoknak is, akik a front mögött kínlódnak és szen­vednek. A békéről beszélnek a diák­kiküldöttek is, akik százezer egyetemi hallgatónak a képviselői a tanácskozásokon. A háború gyer­­m­ekei, akiknek a­ bölcsője vérben ázott. Az altató dalukhoz az ágyuk bömbölték a kíséretet. A szüleik minden idegszálában reme­gett és jajveszékelt a háború. Az anyatejet pedig keserűvé tette szá­mukra a nélkülözés és a rettegés, az a háborús ifjúság, amelyik ré­mületet szívott magába, hogy hor­dozza azután tudatosan, vagy az öntudat alatt élete végéig. Vala­mennyien a békét akarják. Ezt je­lenti a száz útjára bocsátott béke­galamb. Közben azonban Japánban meg­alakítják most a gyermekbrigádot, amelybe több mint 80 ezer elemi- és középiskolás gyermeket fognak beszervezni. Közben széjjelküldik a világ minden tájékára azt a fényképsorozatot, amelyik az ere­deti felvételek alapján készült a spanyol harctereken. Láthatók eze­­­ken a képeken a pokol minden kínjával meggyötört gyermekek és asszonyok. De minél több a ki­ontott vér, annál inkább fel kell emelni ellene a tiltakozó szót, an­nál inkáb szükség van rá, hogy azok a békegalambok minél mesz­­szebbre szálljanak. Szomorú szüret lesz az idén A szőlőn csak a vasút keres Most igazán elmondhatják jobb sorsra érdemes szőlősgazdáink : „Adtál uram esőt, nincs köszönet benne." Ami jó volt a kukoricá­nak, meg a­ rétnek, az veszedelem volt a szőlőre. A sok eső bizony nagy kárt tett a nagy munkával, nagy költséggel megművelt szőlő­földeken. B­ogy a rothadást meg­akadályozzák,­ kelletéitől korábban kell szüretelni, kevesebb és gyöngébb, kisebb cukortartalmú lesz a bor. És egyelőre még az ára is ala­csony. A rossz termés után talán javulnak valamit az árak, de ez nem pótolja azt a kárt, amit a sok eső okozott. Pedig éppen az idén épültek a borközraktárak, jobban gondoskodtak hordókról is, de hát minden hiába, nóta és muzsika helyett majd csak sóhajtozás hal­latszik az idei szüreten. A szőlő ára egyébként mély­pontjára süllyedt a termelőknél, a gazdák nem kapták meg a termelői költségeket sem. A fővárosba irá­nyított szállítmányoknál pedig a csomagolás és a fu­varköltség nagy része elveszett. Ily körülmények között a gazdák most már kevés árut küldtek a fővárosba. A fővárosban kissé drágult is szőlő, mert a mérsékelt szállítmá­nyok már reggel 7 órakor elfogy­tak a csepeli Vásártelepen. A fo­gyasztók és a kereskedők megle­pődve vették tudomásul a drágu­lást annál is inkább, mert a múlt héten népszerű volt az olcsó szőlő a fővárosban és jól fogyott. A szőlő fogyasztásának további emelkedése a drága fuvarköltség miatt akadt meg. Egerből egy má­zsa szőlőt 5,12 pengő, Pécsről 9 pengő vasúti fuvar terheli, mint gyors darabárut. Az Alföldről való szállításnál 4,6 pengő, Sza­bolcsból 9 pengő a fuvardíj úgy a csem­ege-, mint a borszőlőnél. A szőlőn tehát, csak a­­ vasút keres, a gazda és a kereskedő ráfizet. Azért szüntette be a szállítást négy nagy gócpont. Ez a körülmény pedig mérhetetlen károkat okozhat az országnak, mert a szőlő idei kivitele nincs biz­tosítva és az­­áru zöme a belföldi piacra fog zúdulni. Németország az idén 16 márkát, azaz 24 pengős árat ál­lapított meg a magyar szőlőnél métermázsánként német határra. A fenti ár azonban a legmagasabb átvételi árat jelenti és a valódi árat az átvételnél állapítják meg minőség szerint. A piac tehát arra számít, hogy az árak bizonytalan­sága folytán az idén kevesebb szőlő fog kimenni Németországba, mint a múlt évben. Így az árutömegek zömét a belföldi piacokon kell majd elhelyezni. A múlt héten lát­tuk, hogy az olcsó szőlő jól fogy, a fővárosban napi 20 vagon fogyott el, hétfőn azonban, mikor már drá­gább volt, csak fele mennyiség kelt el. A gyümölcstermő gazdákat az idén az időjárás is sújtja. A szilva­­termő nagy körzetekben szomba­ton és vasárnap oly nagy esőzések voltak, hogy a magyaváló szilva zöme megpuhult és megrepedezett. Kedden egész fuvarokkal érkezett a vidékekről a vizes szilva, amely kényszerértékesítés alá került. A konzervgyárak 12—14 pengőjével vásárolták fel métermázsánként. Óriási sikert aratott­­ a .fúj FRISS ÚJSÁG I SZÍNES REGÉNYTÁRA I szenzációs u,j kötete, ‘ PAKAI LASZLO 'H AFRIKAI I KALANDI Angol detektívek harca , az emberkufárok vesze­delmes bandájával Ára 10 fillér ! ­ Gyengélkedés idején, különö­sen ha a rosszullétet még szorulás vagy keresztfájás is fokozza, az enyhe és igen kellemes hatású, természetes „Ferenc József" kese­rűvíz — reggel éhgyomorra egy kis pohárral véve — mindig puha, könnyű székürülést és kielégítő emésztést biztosít. A kitüntetett borbélymester beszél 40 év küzdelméről Negyven év nagy idő, majdnem egy emberöltő. Ennek távlatából beszél Gergely Lukács újpesti bor­bély és fodrászmester, aki most miniszteri elismerésben részesült. A mester ez év februárjában vo­nult vissza a munkától és Rákos­­palotán kis házában tölti el nap­jait, naponta ellátogat Újpesten az Árpád út 101. szám alatt lévő régi műhelyébe, mert nem tud a régi bolt­ nélkül élni. El-elbeszélget azokkal, akik felkeresik a régi üz­letet, ahol azonban már az új tu­lajdonos fogadja őket. — Bizony jobb idők voltak azok a régi idők — mondja Gergely Lukács, legalább is a fodrász szempontjából. — Akkor még hosz­szú szakállt, kecskeszakállt, barkót, és „nagy frizurát" hordtak a fér­fiak. Sajnos, a mai idők nem ked­veznek úgy a borbélyoknak és fodrászoknak. Ma ezer ember kö­zül, ha egy bejön borotválkozni. Azelőtt számokat kellett osztogat­ni a borotválkozásra várakozó vendégek között, ma órák telnek el, míg egy-egy ember betéved az ajtón. A háborúban, a fronton az emberek kényszerűségből meg­tanultak önborotválkozni és ma mindenki önborotválkozik. A nagy gyárak fillérekért ellátják pengék­kel az embereket, sőt reklámból még borotvakészüléket is adnak in­gyen a vevőknek. Ezért üres az üzlet. A hajvágásnál is takaré­koskodnak az emberek. Egy hó­napban egyszer vágatnak. Ebből bizony nehéz megélni. Gergely Lukács mester egy fiút és egy­ leányt nevelt fel. Fia Új­pest városánál dolgozik, mint hi­vatalnok. Úgy tudja, hogy az ipar­testület készül, hogy megünnepel­ne érdemes, sok évtizedes tagjának szép kitüntetését. nxxvvxvk.vnvvvvvxvvvxvxvw Gergely Lukács. Agyonverték a mezőőrt Rejtélyes gyilkosság a szőlő­hegyen Hó Gábor 63 éves dunakömlődi mezőőrt már napok óta nem­ lát­ták a faluban. Hétfőn a szőlő­hegyen egy idősebb összeroncsolt fejű férfig holttestére bukkantak, akiben Hó Gáborra ismertek. Azt hiszik, hogy az öreg mezőőrt dorongokkal agyonverték, mert véletlen szerencsétlenség kö­vetkeztében nem szenvedhetett ilyen sérüléseket. A csendőrség je­lentése alapján a holttestet­­ fel­boncolják. A nyomozásba több község csendőrségét bekapcsolták.

Next