Friss Ujság, 1937. október (42. évfolyam, 223-248. szám)

1937-10-14 / 233. szám

6 FRISS ÚJSÁG 1937 október 14, csütörtök jtHINDíműf ÜSZÖM/ REGÉNY Iotó: NYARXANDOR5 A merengő asszony fázni kez­dett, közelebb húzódott a kályhá­hoz. A boldog, édesbús képek szapo­rán peregtek előtte. Négyen volta­k a szobában. Édes­apja, a telekkönyvvezető, édesany­ja, Géza és ő. Géza akkor már be­adta lemondását a katonai rang­ról és polgári ruhában látogatott el menyasszonyához. Arról tanakodtak, hogyan he­lyezkedjék el a polgári életben. Mindenki javasolt valamit, egyik ide szerette volna kineveztetni, a másik meg amoda. Kovács minden megüresedett ál­lásért beadta kérvényét és a csa­lád reménykedő szívvel várta az eredményt. A kért állásra azonban mindig másokat neveztek ki. A hónapok egymásután múltak. Egy napon azután Balogna vá­ratlan ajándékkal lepte meg a csa­ládot. —• Megvan az állás — mondta vidáman — ma kaptam levelet La­jtártól. Azt írja, hogy a gyár pénz­tárosi állása megüresedett s ha Gézának kedve van hozzá, kine­vezted. Matild elsápadt. Kovács Balognéra nézett: — Ki az a Lázár? — Régi jó ismerősünk. Kovács megörült. Matild lehajtotta fejét. Lázár csúnya, himlőhelyes, erő­szakos ember volt. Sokáig udvarolt Matildnak, a kezét is megkérte, de Matild irtózott ettől az embertől és elutasította. Lázár ekkor elment a városból és nemsokára rá a Szé­nás-féle gyár teljhatalmú igazga­tója lett. Balognerak most eszébe jutott a nagybefolyású ember és leendő veje érdekében, levelet irt neki. Matild eleinte tiltakozni akart a terv ellen, de utóbb attól félve, hogy vőlegénye állás nélkül marad, beleegyezett, illetve nem szólt el­lene, így azután Kovács elutazott a telepre s pár hét múlva véglege­sen odaköltözött, mint a gyár pénztárosa. Nemsokára azután megtartották eskük­jüket és Matild is a telepre került Nyugodt, szép életük volt s bol­dogságukat csak növelte, mikor az első év után gyermekük született. Akkor Matild nagyon beteg volt, sürgősen kórházba kellett szállí­tani. Következett a műtét. A veszély azonban szerencsésen elmúlt. Matild meggyógyult, a gyermek is egészséges maradt s a kis család boldogan élte napjait a gyártelepen. Matild gyönyörű asszonnyá fes­­tett. Kinyílt, mint a rózsa s a gyártelepen csak úgy hívták, hogy a szépasszony. De egy napon felhő szállt a pénz­tároséi háza fölé. Lázár ugyanis, a­ki eddig telje­sen tartózkodóan viselkedett Ma­tilddal szemben, hirtelen taktikát változtatott és fellobbant szerel­mével üldözni kezdte őt. Matild menekült tőle. Lázár azonban hatalmas úr volt a tele­pen és a szerencsétlen asszony nem mert az urához fordulni segítsé­gért. Pokollá vált az élete s ezt a poklot el kellett palástolnia férje előtt. Most is, mikor erre gondolt, egész testében remegett. A nagy mesekönyv lapja be­csukódott, a mesének vége sza­kadt... A valóság, mint b­omba, ke­gyetlen árnyék ráteritette fekete palástját a pénztárosok csendes életére... III. Matild magához tért merengé­séből. Fázott. A tűz teljesen kialudt, fénye már nem verődött vissza a zon­gora lapján. Benézett a hálószobába. A kis gyermek nyugodtan aludt. Az ablakhoz ment s a távoli hegyek messze kékjén pihent meg fáradt tekintete. Az ablak alatt árnyék suhant. Matild szíve megdobbant. Az ár­nyék után nézett, aztán vergődő lélekkel az ajtóhoz szaladt és fel­kiáltott: — Mari! Mari! Lázárt látta, amint a veranda felől bekanyarodott az udvarra. Mari, az öreg cseléd besietett. A ház régi bizalmasa volt, mielőtt Matildhoz került, Balogéknál szol­gált régi idők óta. Matild lázasan beszélt hozzá: —­­ Lázár jön fel a lépcsőn. Sza­ladjon elibe. Mondja neki, hogy nem vagyok itthon. Mari mindent tudott, rosszked­vűen dörmögte: — Az ördög vigye el azt az igaz­gatót! Egy percre sincs tőle nyug­ta az embernek. Az ajtó felé sietett. Matild be akart menni a másik szobába, hogyha Lázár mégis be­jönne, ne találja ott. De már késő volt, Lázár belépett a szobába és fölényes mosollyal köszönt: — Kezeit csókolom, nagyságos asszony! Az öreg cseléd kiment a szobá­ból. — Szökni akart? — szólt Lázár gúnyosan. — Váratlanul érkez­tem, ugyebár? — Az ön jövetele sohasem vá­ratlan. Ha férjem távol van, min­den pillanatban rettegve várom érkezését. — Ez a kijelentése nem a leg­ns­szelgőbb. De nem tartom komoly­nak, mert tudom, hogy maga is szeszélyes, mint általában minden nő. És én szeretem a szeszélyes asszonyokat. — Igazgató úr! Eltévesztette a helyet. Az én lakásomban a fér­fiak nem szoktak így beszélni. Lázár mosolygott: — Ne ilyen hidegen, drága asz­­szonyom? Egy kis melegséget, az ég szerelmére. — Mit akar tőlem? — kérdezte Matild izgatottan. Lázár egy lépéssel közelebb lé­pett: — Még kérdezi? Szeretem! — Tisztességes asszony vagyok! (Folytatjuk.) Gépesített harangok a gépre járó, géplelkű világban. Az emberi lélek lassacskán mindig nehezebben tud felkapaszkodni a harang szívéig. Viszont az emberi szem megtalálta a harangot. Már a háborúban is észrevették, amikor leszedték a csengő-bongó harango­kat a tornyokból és elküldték őket világot látni a különböző harcte­rekre. Akkoriban ágyúöntésre használták fel az imádságoslelkű harangokat. A nándorfehérvári történelmet megfordító csata után a kereszténység diadalát hirdette egész világon a harangzúgás. Kon­­ditottak vele kezdettől fogva a bé­kének, vihar és jégverésnek is a harangszó mondott mindig ellent. Hirdetett és csendített sokszor dia­dalt, boldogságot és búcsúztatta a földi sír felé haladó embert. Az okoskodó elme kitalálta, hogy fö­lösleges a drága ércet harangön­tésre felhasználni. Megteszi he­lyette egy lap­­is fémlemez is, ame­lyiket apró, villany által mozgatott kalapácsok ütögetnének. Csak ar­ról feledkeztek meg, amit a torony­ba felkapaszkodó lélek ad bele a harang kondításába. Csak arról fe­ledkeztek meg, amit millióknak és millióknak jelentett mostanáig és fog jelenteni ezentúl is az a ha­rangszó, amikor bel ezen­dűl a vá­rosi élet zsivajába és belecsendül az egyszerű falvaknak csendjébe hajnalhasadáskor, ebédidőn és es­tefelé, amikor elcsitul az élet. A lélek és a hagyományok költészeté­ről feledkeztek meg! Az­ örök hit­ről és az örök szépségről. Gépesí­tett harangszó. Azt hiszik közelebb ért a mai embert per­ig csak még messzebbre vinné mindattól, amit meghagyott neki a mai élet. — a szebb, jobb és boldogabb múltból. főSPORTOS Új tervek a Középeurópai Kupában A bécsi első liga intézőbizottsága foglalkozott az október 24-én a Ferenc­város—Lazio-mérkőzés alkalmával Ró­mában megtartandó kupa-konferenciá­val. Ez a kupa-konferencia az 1938. évi kiírással foglalkozik majd. A konferen­ciára vár a feladat, hogy a kilépett Svájc helyét betöltsék. Ezzel kapcso­latban Románia és Jugoszlávia szövet­ségei azt kívánják, hogy a jövő évben két-két csapattal vehessenek részt a küzdelemben. Felmerült viszont ezzel szemben az a terv is, hogy csak az alapító országok csapatai ▼egyenek részt a KK küzdelmeiben. A legvalószínűbb azonban, hogy Ro­mánia és Jugoszlávia részvételét to­vábbra is engedélyezik, de Magyar­­ország, Olaszország, Ausztria és Cseh­szlovákia négy-négy csapatot indíthat. A svédek meghívták a magyar atlétákat A Magyar Atlétikai Szövetség el­határozta, hogy minden esztendőben rendez Budapesten nemzetközi atlétikai mérkőzést, vagy nemzetközi atlétikai viadalt 15—20 külföldi atléta részvéte­lével. Az atlétikai szövetség meg akarja magának tartani a közönség­nek azt a szokatlanul nagy arányban kifejezésre jutott komoly érdeklődését, amit az a svéd—magyar viadal iránt tanúsított. A svédek vezetője egyéb­ként meghívta a magyar válogatott csapatot a jövő esztendőre Stockholmba revánsmérkőzésre s kijelentette, hogy két esztendő múlva szívesen ellátogat ismét a svéd csapat a magyar fő­városba. )( Céllövő-bajnokságok. Céllövő spor­tunk állandó fejlődését mutatja az 1937. évi országos bajnoki verseny, amely­nek négynapos küzdelmei most fejeződ­tek be jó eredményekkel. Valamennyi számban népes mezőny indult. A kis­puskára egységes céltáblára kiírt csa­patversenyben a fővárosi csapatok kö­zül a Horthy Miklós PLE győzött. A városok közül a Szolnoki MÁV együt­tese bizonyult a legjobbnak. A közsé­gek közül az Érdi PLE szerezte meg az elsőséget. Az egyéni versenyben Bíró Ferenc, a vidékiek mezőnyéből Bozó Imre és Tarits Gábor bizonyultak a legjobbaknak. )­ Magyar ökölvívók győzelme Né­metországban. A Berlinben szerepelt magyar amatőr ökölvívók a chemnitzi nemzetközi ökölvívó versenyen indul­tak. Énekes és Nolipa győztesen került ki a küzdelemből. Nagy döntetlen ered­ményt harcolt ki s csupán Brath szen­vedett vereséget. Eredmények: Lég­súly: Énekes II. (magyar) pontgyőzel­met aratott a chemnitzi Beier fölött. — Középsúly: Nolipa (magyar) a má­sodik menetben technikai knock-outtal győzött Drahota ellen. — Könnyűsúly: Nürnberg (német) pontozással győzött Brath (magyar) fölött. — Nehézsúly: A lipcsei Hauer és a magyar Nagy küzdelme döntetlen eredménnyel vég­ződött. )( A magyar válogatott csapat Por­tugáliában. A Magyar Labdarúgó Szö­vetség tárgyalásokat kezdett a portu­gál labdarúgó szövetséggel abban az irányban, hogy a portugálok január­ban két mérkőzésre lássák vendégül a liga válogatott csapatát. A portugál szövetség örömmel fogadta az ajánla­tot és a hivatalos Magyarország—Por­tugália mérkőzést szeretné megvalósí­tani. Csütörtök: ÜGETŐVERSENY 7 (51 Alsós—Jósnő 3220 (Fay 1.1 8 Gin—Imréd II. 3240 (Wampetlch 1.1 Gin—Imréd II., Kosuth-fogat Beata L.—Bessy L. I. Háromévesek versenye. Táv 2000. 1 Bűbájos (Feiser) 1980 2 Ripacs (Kovács TI.) 2060 3 Xésztor (Maszni F.) 2060 4 Utána (Marschall) 2060 5 Liselotte (Zwillinger) 2080 6 Utóda (Kovács J.) 2080 Ripacs, Nestor, Utána. II. Kétévesek versenye. Táv 1600. 1 Lucifer (Maszár I.) 1620 2 Divat (!) 1620 3 Mády fia (Masz. I.) 1620 4 Dombrád (Wieener) 1640 5 Ráró (Maszár I.) 1640 Ráró, Dombrád. III. Ostap díj. Táv 2000. 1 Marina (Jónás) 21.20 2 Epilosz (Baik) 2020 3 Tanoda (Dózsa) 2020 4 Künn (Kovács J.) 2020 5 Simba (Feiser) 2020 6 Janka (Zwillinger) 2020 7 Rig Bill (Feiser) 2020 8 Varázsló (Tomann) 2040 9 András (Hauser) 2060 Big-Bill, Kunó, András, IV. Kettesfogatú úrkocsisverseny. Táv 3200. 1 Csipkerózsa—Móric. 3080 (Bogyay P.) 2 Beáta L.—Bessy L. 3120 (Lichstein) 3 Biztos-Pandúr 3140 (Dóra P.) 4 Démon—Dongó 3166 (Montagh) V 5 (7) Brokát—Ursus 3180 6 Mizdy leánya—Vakarcs 3200 (Pekáry I.) V. Mechanikus handicap. Táv 2100 1 Vág (Feiser) 2100 2 Bosu­ska (Maszár F.) 2100 3 Eladó (Dózsa) 2110 4 Árvalegény (Masz. F.) 2110 5 Ond (Bajk) 2110 6 Szeszélyes (Maszár I.) 2120 7 Janka (Zwillinger) 2160 8 Oda (Marék) 2170 9 Bicskás (Tomann) 2290 Vág, Ond, Bosu­ska. VI. Októberi díj. Táv 2500. 1 (2) Danilo (Masz. F.) 2520 2 (1) Péter Pilot (Masz.) 2520 3 Benedek (Feiser) 2540 4 Orsolya (Jónás) 2560 5 Uzsorás (Feiser) 2569 6 Pandúr (Raymer) 2560 7 Pusztaberény (Marék) 269­1 Péter Pilot, Uzsorás, Pandúr. VII. Nemzetközi handicap. Táv 2100­ 1 Győző (Fityó) 2100 2 Jeles O. S. (Földi) 2110 3 London (Jónás) 2130 4 Elvira (Feiser) 2130 5 Csákány (Síró dr.) 2150 6 Pandúr (Raymer) 2150 7 Sa­mers (Zwillinger) 2160 8 Torkos (Vorst) 2180 9 Muscicapa (Steinitz) 2190 Elvira, Csákány, Pandúr, VIII. Torontáli díj, Táv 2200­ 1 Beho ha (Jónás) 2200 2 Good-trott (Raymer) 2200 3 Ultra (Feiser) 2200 4 Uranos (Marschall) 2200 5 Levente (Zwillinger) 2200 6 Danilo (Maszár­­ ) 2220 7 O­ ha (Zwillinger) 2220 8 Ilellos (Fityó) 2220 9 Orgona (Kovács I.) 2224 Ultra, Levente, Uranos, IX. Handicap. Táv 2100­ 1 Bajadére (Kovács I.) 2100 2 Bamb­ka (Földi) 2100 3 Rejtély (Mann) 2110 4 Margit (Feiser) 2120 5 (15) Jóság (Kovács I.) 2140 6 Princessin (Jónás) 2140 7 Ágnes (Kallinka) 2150 8 Dood­tritt (Raymer) 21­­0 9 Hyperol (Székely) 2160 10 Gina (Wiesner) 2160 11 Tod­ Csenko) 2170 12 Siheder (Tomann) 2170 13 Unzavirág C. (Feiser) 2170 14 Főár (Simkó) 2170 15 (5) Varába (Kovács J.) 2180 16 Penna the Great 2180 (Fityó) 17 Alberto Hanover 2200 (Jónás) Hanna the Great, Good­­rott,­­Gina, X. Kenesei díj, Táv 2000. 1 Pasa (Wiesner) 1980 2 Vitamin (Tomann) 1980 3 Orpheus (Zwitinger) 1980 4 Azdaja (Jónás) 2020 5 Blmbl (Mohtagh) 2060 6 Léha (Feiser) 2060 Orpheus, Blmbl, Vitamin.

Next