Friss Ujság, 1938. március (43. évfolyam, 48-72. szám)
1938-03-31 / 72. szám
y jL( 1/ J / . Sk C ..... C 1N8MA3I ) .1 7 Ara_0_fiJler 43. évfolyam, 72. szám | • Budapest, 1938 március^l^^sutortöl^ \ in / _______ ___ •POLITIKAI NAPILAP e* mm| ■ mm Mm m ■ ■ mm m mm — lm hónapra .... t P 50 fillér H ^^bI ■■ 8 ^8 fmnB Sierisesztéség e*kKIW II IMI VI ,srr.. r ni a O UvvAb ; ~ rr Vasárnap......................1* fillér ■ ■ ■ ■ Telefon: *1-741-80 Tömeges szerencsétlenség egy gumigyárban Két gyermek tűzhalála a felgyújtott kunyhóban Feltöltik a lágymányosi tavat A mestervizsga valamikor, a kézműiparosság virágkorában, büszkesége volt minden iparosnak. Úgy érezte, hogy az életben valóban csak akkor boldogul, ha a szakma legjobb mestereitől tanulja meg az ipar gyakorlati művészetét. Amióta azonban az általános elszegényedés és a háborús örökség nyomorúsága következtében minden szakmában nehéz a megélhetés, az iparosnyomorúságon is azzal próbáltak segíteni, hogy lehetőleg megnehezítették az ifjúság számára az iparban való elhelyezkedést. Megszületett tehát a mestervizsga új formája, ahol az iparos ifjúságnak nemcsak arról kell bizonyságot tennie, hogy valóban megtanulta-e saját mesterségét úgy, hogy abból meg is tudjon élni. Most nem ezt kérdezik, hanem elméleti közigazgatásból, az OTI és MABI törvények ismeretéből, könyvelésből és adóelméletből vizsgáztat-ták a szabót, az asztalost, a ládogost és a villanyszerelőt egyaránt. Az elméleti vizsgáztatásnak ez a rendje még akkor is hagyján volna, ha valóban hozzáértő szakemberek kérdeznének, de a bizottságban ott ülnek a versenytársak is, akiknek legelső gondjuk az, hogy lehetőleg minél kevesebb új szaktárs kerüljön az iparba. Ezek a vizsgabiztosok pedig, bár kifogástalan művészei lehetnek a saját mesterségüknek, az OTI ügykezelési és adótörvények útvesztőjében maguk is tájékozatlanok, miként tájékozatlan a legtöbb adófizető polgár. Ám kérdezni vaktában is tudnak olyan megdöbbentő dolgokat a vizsgára kerülő fiatalembertől, hogy ok és ürügy mindig található az illető elbuktatására. Márpedig a magyar iparosság felvirágzása nem azon fordul meg, hogy a szakmában minél kevesebb hozzáértő mester boldoguljon, hanem ellenkezőleg, az ország érdeke az volna, hogy lehetőleg minél több fiatalember megélhetését biztosítsa az ország iparosodása. A mestervizsga új elméleti fajtájával és gyakorlati lebonyolításával csak azt érjük el, hogy elvesszük a kedvét az új nemzedéknek az ipari elhelyezkedéstől. Ma pedig minden erőfeszítésnek abban kellene összpontosulni, hogy lehetőleg minél több felcseperedett magyar találjon megélhetést, kenyeret és boldogulást az ipari szabad pályákon. A Horthy Miklós híd elkészítése után kettőzött erővel indultak meg a lágymányosi tó feltöltési munkálatai. A tó az új híd budai hídfőjénél elterülő új városrész fejlődését akadályozza és így elsőrangú érdek, hogy ez a hatalmas vízfelület a legrövidebb időn belül eltűnjön. A tó feltöltött részeit vasúti sínek szelik keresztül-kasul, amelyeken húsz-harminc kocsiból álló tehervonatok reggeltől-estig hordják a feltöltésre szánt homokot, köveket és egyéb törmelékeket. Hatalmas munkástömegek dolgoznak a vágányok között, a felbuckázott és lerakott homokhegyeken. Remélhető, hogy rövid időn belül eltűnik ez a tó, amely valaha a fővárosi hajók teli kikötője volt és amelynek nádasaiban vadludakra és szárcsákra vadásztak, így szorítja ki lassan területéről a fejlődő főváros a természet utolsó romantikáját. Fényképünk a lágymányosi tó feltöltési munkájáról készült. A felső képen a homokhegyeken a munkások láthatók. Alul tehervonat a feltöltésre szánt anyaggal. 46 fillér a kubikos új órabére Rendezzék a betegségi és öregségi biztosításukat! A vállalkozóiknagy része eddig úgy játszotta ki az amúgy is csekély 44 filléres kubikos órabért, hogy nem engedték a taligásokat a saját szerszámukkal dolgozni. Amunkaadók maguk adtak szerszámot a kubikosoknak és ez okból olyan szánalmas béreiket szettek, amilyeneket akartak. Jó volt, ha a vállalkozó a napszámosoknak előírt 36 filléres órabért fizette, de számtalan esetben otthagyták az áhított munkát a kubikosok, mert az órabérük 26—28 fillérnél nem tett ki többet. Tömegesen érkeztek feljelentések a hatóságokhoz a kijátszott kubikosok részéről a munkaadók ellen, de hasztalan, mert a hatósági legkisebb munkabért továbbra is kijátszották a saját szerszám használatának eltiltásával. Néhány hónappal ezelőtt a Magyarországi Építőmunkások Szövetsége mozgalmat indított a taligáisok bérrendezésére, valamint aziránt, hogy rendezzék a kubikos betegségi biztosítását is. Ugyanis ezek a szegény emberek, la épületek alapozásánál dolgoznak, akkor OTI-tagok, ha gátépítésnél dolgoznak, akkor vagy a gazdasági munkáspénztármaik, vagy az ármentesítő társulatok betegpénztáránaik fizetik a betegsegélyző illetéket, így az állandó változások miatt sehol sincs hoszszabb időre szóló jogosultságuk. Emiatt az öregségi biztosításuk azután teljesen lehetetlenné vált. Most végre a bérrendezésnek lettpami eredménye, de sajnos, korántsem olyan, amilyent a kubikosok tízezrei, jogosan elvárhattak volna. A múlt héten lépett életbe a kubikosok legkisebb órabérének módosítása. Eszerint Budapesten a saját szerszám jávai dolgozó kubikosnak 46 fillérnél kevesebbet egy órára nem lehet fizetni. Ha a kubikosnak a munkaadó adja a szerszámot, akkor az órabér 40 fillér. A budapesti iparkamara terv idén, vagyis Pestiül is-Solt-Kislpun, Fejér, Nógrád, Hont vármegyék városaiban és falvaiban a bérek alacsonyabbak. Saját szerszámmal 34 fillértől 40 fillérig, munkaadó szerszámjával 27-től 35 fillérig fizetendő az órabér. — A kubikosok bérrendezése egyelőre csak a főváros és a pesti iparkamara területére vonatkozik, — mondották az építőmunkások szövetségében. — De már folynak ebben az ügyben a tárgyalások a szegedi és pécsi iparkamarában is. Valószínű, hogy rövidesen már e két iparkamara területére is érvényesek lesznek az új órabérek. Rövidesen a többi iparkamarák is tárgyalni fognak a kubikosok bér