Friss Ujság, 1938. április (42. évfolyam, 73-97. szám)

1938-04-01 / 73. szám

Ma: Friss Rádió Újság tjf| Ára 6 fillér Előfizetési árt____________ | POLITIKAI NAPILAP (Helyben és HHHj M | B| ■■ ■■ ___ .... | P 50 fillér II ■ flnR fi II ■ |1 M O T 1 szerkesztése* és Kladóhivor a! TM * !■ |C|­ V II |V1I BUDAPEST. inlou Vtid All v,­’naTMcuccasVe3S­ii33.......................I* titlár ■ ■ ■ ■ WaUi Telefon: *1­*4*-99 Megoldódott a soroksári rablógyilkosság titka Lángokban egy község, több sebesült Kossuth lelke és világossága megmozdul a­ magyar lelkek alján. Mintha a nép lelkiismerete szólalna meg Szentes piacán, amikor az új csongrádi főispán, vitéz Bonczos Mihály uram, elhárítva a beiktatási ünneplést, oda­vezeti a szentesi polgárságot Kossuth Lajos szobra elé. Oda­állítja őket egy sorba és meg­eshet­i újra az Alföld népét a magyar függetlenség, a magyar szabadság örökké szent gondo­latára. És csodálatos, hiába süvít a pesti utcán a mérgezett uszítás, az Alföld szívében az első hívó szóra ezrek és tíz­ezrek mozdulnak meg és sora­koznak Kossuth Lajos érc­szobra alá, hogy hitet tegyenek a régi és megtagadott március örök tanítására. Vitéz Bonczos Miklós igazabb és őszintébb ve­zére a­ népnek, mint azok, akik egyre ritkábban és egyre fölé­nyesebben emlegetik Kossuth Lajos nevét. A mai fiatalság feladata a csongrádi főispán szava szerint az, hogy Kossuth Lajos független Magyarorszá­gát megvédje s aki ezt a füg­getlenséget, szabadságot, ön­­célúságot bármilyen divatos ta­nítással veszélyezteti, az elárul­ja a magyar hazát, a magyar jövendőt és veszélyezteti Ma­gyarország feltámadását. Úgy bizony, ifjú magyarok! 1938. márciusának fiai, akik között konkolyhintők járnak, halljá­tok, mit üzennek a csongrádi Kossuth-szobor mellől. De fel­figyelhettek a szombathelyi fő­ispánavatás ünnepére is, ahol püspöki szó figyelmeztet : új Mohács és új Trianon felé sodor­ják a maradék országot azok, akik konkolyt hintenek. Mintha száz év távlatából megszólalná­nak a magyar szabadság vér­tanúi és figyelmeztetnének min­denkit, hogy kár volna az újjá­születő Európa közepén új Mo­hács felé sodorva népünket, megásni ennek a maradék ma­gyarságnak a sírját, hiszen annyi erő, tehetség és ráter­mettség vár még érvényesülést a magyar lejekből, ha igazi, belső sugallatára a Kossuth Lajosok, a Petőfi Sándorok eszmevilágára hallgat. Amint a szentesi piacon percek alatt ezrével sorakoztak Kossuth szobra alá az alföldi magyarok, úgy fog megmozdulni az egész magyar nép, ha komolyan tuda­tára ébred annak, hogy mit is üzen 1938. márciusán a magyar léleknek Kossuth Lajos. Néhány hete szorgos munkás­kezek dolgoznak a Ferenc József­­hídon. Lezárták a híd úttestjét, mert megkezdődött a villamos­­vágányoknak a középre való át­­fekteté­se. Ez a munka most már befejeződött, úgyhogy ma már az úti vágányokon haladnak a villa­moskocsik. Az úttestet az autók, autóbuszok­ és kocsik részére még mindig nem nyitották meg, mert felszedik­ a régi vágányokat, meg­erősítik magát a hídszerkezetet és újból burkolják az úttestet. Pár­­huzamosan az útmunkákkal hatal­mas létraállványokat emeltek a híd testére és megkezdték a láncok és az egész vasszerkezet befestését. A hidat éppen úgy, mint a Margit- és Horthy Miklós-hidat, kékszintre festik át. A munkát gyorsított ütemben folytatják, hogy az eucha­risztikus nagygyűlésig elkészülje­nek vele és az újjászületett, gyö­nyörű vonalú Ferenc József-híd teljes művészi pompájában bon­takozzék ki a világ minden tájá­ról a magyar fővárosba sereglő idegenek előtt. Fényképünkön a középre fekte­tett villamossíneken elsőnek átfutó ■villamoskocsit mutatjuk be olva­sóinknak. Újjászületik a Ferencz József-híd iimmimmiiiiimiiiiimiiimiiiiimiiiiiiiiiiiimiiiiiimiimmimiiHiiimmiiiiiiiiiiiiimiiiii A vegyészeti gyárak munkásainak fajkiáltása Egészségromboló munkát végeznek rendkívül alacsony bérekért A vegyészeti gyárak tizenhat­­tizennyolcezer főnyi munkássága évek óta sürgeti munka­viszonyai­­nak a­ rendezését. Bár egészségüket és testi épségüket súlyosan ve­szélyeztető mérgekkel, roncsoló vegyi anyagokkal dolgoznak, szá­mos üzemben az egészségvédelmi eszközök hiányoznak, a m­unkabal­­es­etek napirenden vannak. Az OTI betegségi statisztikájában a vegyészeti gyárak munkásai sze­repelnek a legmagasabb számmal. A mérgező anyagok szempontjából legveszélyesebbek a vegyészeti gyárak, ahol a heti hatvan-hetven munkaóra sem megy ritkaság­­számba. Az egyik kénsavgyárban ezért az egészségromboló mun­káért a heti kereset 15—16 pengő között mozog, az átlagos órabérek pedig 28—30—35 fillérre rúgnak. A munkások a kénsav által okozott súlyos bőr­bajokban szenvednek, a májbetegség is gyakori. A műhe­lyekben gázmaszkokban kellene dolgozóitok a munkásoknak, de sok helyen a gázálarcok csak mutató­ban vannak a műhelyekben. Ha­sonló állapotok uralkodnak az olaj- és petróleumfinomító gyárakban is, ahol a napi munkaidő 10—12 óra között váltakozik ugyanolyan alacsony órabér mellett. A papír­gyárak is ezen üzemek közé tar­toznak. A hatalmas tőkével dol­gozó szappangyárak 18—20 filléres órabér mellett dolgoztatják a munkásokat. A festékgyárak egy­­részének­ rendkívül kezdetleges be­rendezése is állandó panasz tár­gya. Az átlagos órabérek 26 és 30 fillér között mozognak és csupán egy gyár van, amely 44 fillért fi­zet munkásainak- A Magyaror­szági Vegyészeti Munkások Szö­vetsége az iparügyi minisztérium­hoz fordult és megsürgette a szakma bér- és munkaviszonyainak rendezését. Az iparügyi minisztérium rövide­sen eljuttatja a munkásokhoz és a munkaadókhoz a felszólítást, hogy jelentsék be megbízottaikat a bérmegállapító bizottságba. Ha a legkisebb munkabéreket meg­állapították, ezekkel egyidejűleg a nyolcórás munkanapot is életbe­lépte­tik. Azt hiszik, hogy ez a munkanélküliségen is segíteni fog, mert többezer munkás nyerhet majd még elhelyezhet a vegyészeti gyárakban.

Next