Friss Ujság, 1938. július (43. évfolyam, 146-172. szám)

1938-07-01 / 146. szám

1938 július 1, péntek FRISS ÚJSÁG — Idegesség, fejfájás, szédülés, álmatlanság, reggeli rosszullét, le­­vertség, bágyadtság sok esetben hamarosan megszűnnek, ha bél­­működésünket felkeléskor éh­gyomorra egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvízzel elren­dezzük. Kérdezze meg orvosát. Veszélyes és tilos! Újpesten és a megyeri parton nincs ingyenstrand Volt a pestieknek és az újpesti,, rákospalotai, pestújhelyi szegények­nek egy többkilométeres ingyen­­strandjuk a megyeri Dunaparton. A szegény emberek tízezrei fü­röd­­h­ettek itt. De jött az újpesti ható­ság részéről egy szigorú intéz­kedés, amely eltiltotta a strando­lást a megyeri parton. Tilos itt a fürdés és igy jelenleg a sze­gény ember a távoli ,lágymányosi kis strandon és a csekély befogadó­­képességű ingyen-uszodákon kívül nem strandolhat ingyen sem Pes­ten, sem­ a környéken. — Azért tiltottuk el a megyeri parton a strandolást. — mondot­ták az újpesti városházán a Friss Újság i­unkatársainak — mert a part végig veszedelmesen eliszapo­sodott és a szabad fürdés veszélyes. Ingyen strandfürdő ezidőszerint az újpesti és megyeri parton nincs. Július 9-ére már lesz strand a megyeri parton, de abból a szegé­nyeknek, akiknek minden fillér sok pénz, vajmi kevés öröme lesz. Az Egyesült Izzó Rt. saját költ­ségén építtetett itt egy háromezer embert befogadó Dunastrandot. Ide elsősorban a gyár alkalma­zottai járhatnak kedvezményes áron és a nagyközönségnek rendes jegyet kell váltani. Mint illetékes­ helyen megtudtuk, a legolcsóbb jegy ruhatári fogással 40 fillérre lesz, ami borravalóval 50 fillér.] Szóval a szegények ingyen-strand­j­aia helyén­ már csak­­pénzért lehet fürödni a Dunában. Mint mondot­­­ták, esetleg szó lehet arról, hogy egy héten kétszer, este hat vagy hét órától két órára ingyenes­­ lesz a fürdés. A strand már felépült, július 9-én megnyitják. Azután majd talán hetenként kétszer este két órán át ingyen is fürödhet a régi „pót-­ strand" helyén a szegény ember. Ne térjenek az illetékesek napi­rendre a nincstelenek tízezreinek strandkezdése felett és a pesti oly­dalon egy kis jóakarattal számos felügyelet alatt álló, bekerített­­vízterületű, ruhaőrző helyekkel ott látott ingyen-strandot lehetne lét­­esíteni. Ne rekesszék ki a szegér­nyékét a Dunáról! ivxxvvvvvmxvv­.xvvvxxvvvvv A hercegprímás­­ püspökké szentelte dr. Tóth Tihamért Magasztos szertartás az Egyetemi-templomban Serédi Jusztinián bíboros her­­cegprrímás Glattfelder Gyula csa­­nádi és Hanancz A.­ István váli megyés püspökök segédkezésével Péter­ Pál ünnepén szentelte pilsi­pőkké dr. Tóth Tihamér prelátus egyetemi tanárt, akit XI. Piu­s pápa­ kinevezett olbiai címzetes püspök­ké, egyben utódlási joggá­ Roll Nándor veszprémi püspök koadjutorává. A Szentatya bulláj­­a május 30-án kelt Castelgandolf­­óban, a pápa nyári tartózkodási helyén. A püspükszen­telés magaszto­t szertartásának színhelye az Egye­­­emi-teplom volt, amelynek szóló­székéről az új püspök két évtize­­den keresztül mondta azokat­­ a szent beszédeket, amelyeket rádión keresztül az egész ország­ katoliku­sai hallgattak. A misét maga a hercegprímás mondotta és azután megkezdődött a püspökszentelés magasztos szertartása. A szertar­tás végén a bíboros hercegprímás átnyújtotta az új püspöknek­ a püspöksüveget és a kesztyűket és saját trónszékébe ültette az új egyházfőt. Dr. Tóth Tihamér püspök később tisztelgő küld­öttség­­geket fogadott. Lassú pusztulás rágja a magyarság életfáját 7­1 ezer gyermekkel születik kevesebb évente • Az EPOL drámai felhívása a magyar társadalomhoz Az Egészségpolitikai Társaság néhány héttel ezelőtt létesítette a Népszaporodási Alapot, amelynek célja a magyarság fajának meg­erősítése és az egyke­ellenes küz­delem. A Népszaporodási Alap 15 ezer pengős „gólyaversenyt" írt ki Szeremm­e községben, öt év múlva az a szeremlei családanya kapja meg az összeget, aki ezalatt a legtöbb gyermeknek ad életet. Antal Lajos, az EPOL elnöke fá­radthatatlanul igyekszik gátat vetni annak az árnak, amely las­san, de kérlelhetetlenül elárvul­takká teszi a magyar­ bölcseket. A Népszaporodási Alap most drá­mai hangú felszólítással fordult a magyar társadalomhoz és rámu­tat arra, hogy az elmúlt politikai rendszerek tétlenül nézték a magyarság gyengülését és a szü­letések­­ csökkenését. Eléy fél szá­zad alatt felére csökkent a mai gyár anyák termékenysége. Ilyen kegyetlen érvágást Európa egyet­len nemzetén sem végzett az idő. Igaz ugyan, hogy Nyugateurópá­­ban is apadóban van a gyermek­­vagyon, de mi sokkal kevesebben vagyunk, mint szomszédaink. A magyarság évente 70 ezer új ma­gyarral szegényedne. Ma a 9 mil­liónyi Magyarországot három ol­dalról 49 millió idegen veszi körül, 30 év múlva mi csak 11 millióan leszünk, de szomszédaink száma 64 millióra emelkedik. A belső és külső népesedési hely­zet felismerése indította az EPOL-t arra, hogy a legfélelmetesebb nemzeti ve­szedelemnek a magyar termékenység csökke­nését jelölje meg. Egy öntudatos, számbelileg erős kultúrnemzet feltétlenül nagyobb darab kenye­ret fog fiai számára biztosítani, mint az elaggott, fáradt néptöre­dék. Ha a magyar faj fenntartá­sának gondolata tetté is válik, két emberöltőn belül a húszmilliós magyarság eszménye megközelít­hető. Ezért az EPOL a következő szavakkal fordul az ország népé­hez: — Felhívjuk a­ magyar társadal­mat, támogassa a legnagyobb élő magyar gondolatot, a magyar né­pesedés ügyét, mert ez az eszme hordja magában a nemzet sorsá­nak századokra szóló alakulását. Az i új magyar élet, az új magyar erők kibontakozásáért, a magyar nemzet szaporodásáért folytatott küzdelmünkhöz kérjük a magyar társadalom tetterős és lelkes tá­mogatását. Tömeges előállítás a rendőrmerénylet ügyében Az egyetlen bűnjel, egy eldobott irattáska alapján keresik a rómaiparti betörőket A nánási úti rendőrmerénylet­ tet­tesét nagy erővel­­ nyomozza a rendőrség. 200 rendőr, 100 detek­tív és a budai községek csendőr­őrsei hajszolják Rekettye Imre fő­törzsőrmester revolveres tám­adó­ját. Negyven embert állítottak elő a főkapitányságra, ezek közül egyéb bűncselekmények miatt 11-et toloncházba vittek, a többieket el­bocsátották, mert igazolták, hogy nem volt részük a bűncselekmény­ben. Rekettye revtrőr főtörzsőrmes­­ter állapota a kórházban lényegesen javult. Az orvosok most, már bíznak fel­­gyógyulásában. Betegágyánál fel­keresik rendőrtársai, mellette tar­tózkodik a felesége is. A sebesült rendőrt csütörtökön meglátogatta a kórházban Éliássy Sándor dr. főkapitány és hosszasan elbeszél­getett vele és a feleségével. El­mondotta a főkapitány, hogy az egész rendőrség érez vele. A rendőrségnek a tettesre vo­natkozólag egyetlen bűnjele van, egy eldobott irattáska, amelyet a merénylő menekülés közben do­bot el. Ez az irattáska 23 centi­méter széles, 34 centiméter hosszú, közepén három pár zárszerkezet van és a színe sötétbarna. A tás­kában a következő holmit találták: 16 centiméter hosszú fanyelű csa­varhúzó,­­ irattáskakulcs kulcs­tartókarikán, 11 centiméter hosz­­szú ereket fanyelű kihegyezett fércszedővas és­ egy, pár faorrú lyukasztott kördíszítésű körülbelül 42-es nagyságú magasszárú, vá­szon fűzőscipő, belegyűrve kék­­piros-sárga-zöld-rózsás delén anya­gú kapca rongy. A detektívek ta­láltak még egy 42 centiméter kosz­ázé, 3 centiméter széles, felső vé­gén lyukas, alsó végén hegyesre kovácsolt feszítővasat is. A rend­őrség felhívja azokat, akik a me­rénylet színhelye közelében lak­nak és náluk betörtek, de azt­ még nem jelentették, jelentkezzenek a főkapitányságon Juhász József dr. rendőr fogalmazón­ál a II. eme­let 130. számú szobában. A betörő táskája és az abban talált holmik. 3 Hallgass, mert leszúrlak! Véres betörőtámadás Rákospalotán Rákospalotán, a Bercsényi utca 100. számú villában, amelynek Schandl István mérnök a tulajdo­nosa, véres éjszakai betörés­­ tör­tént. A mérnök vidéken tartózko­dik és a villában csupán a fele­sége és Lukács Ferencné, takarító­nő töltötte az éjszakát. Éjfél után néhány, perccel a takarítónő arra riadt fel, hogy valaki járkál a szobában. Azt hitte, hogy a mér­nök felesége van kint, szólott hozzá és ekkor egy durva férfi­­hang szólalt meg a sötétben: — Hallgass, mert leszúrlak! A takarítónő nem vesztette el lé­lekjelenlétét, felkelt ágyából és se­gítségért kiáltott. A betörő ekkor torkon ragadta az asszonyt és bicskájával négy szúrást ejtett rajta, majd revolverének agyával fejbe­­vágta. Lukácsné eszmél­­­enül, vértócsában terült el a padlón. A segélykiáltásokra a szomszéd szo­bában tartózkodó Schandl István­né kiszaladt az utcára és rend­őrért kiáltott. A merénylő meg­ijedt s anélkül, hogy bármit elvitt volna, megszökött. Kézrekerítésére folyik a nyomozás. Lukács Fe­­rencnét súlyos állapotban szállí­tották a mentők kórházba. MXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXt Segítsenek a környék és külső Zugló víznyomorúságán A nagy hőségben fokozódik a víz­fogyasztás Budapest környékének egyik legnagyobb bajáról, a víznyomo­­rúságról tartott előadást Vojcsik Lipót, a budapesti vízművek mű­szaki tanácsosa. Elmondotta, hogy a környéki településeken lévő ku­tak a csatornázás hiánya miatt gyakran meg­fertőződnek és a kör­nyék vízellátási hiányossága okoz­za a viszonylagos nagyszámú ti­­fu­sz megbetegedést. A kimutatás szerint minden százezer lakosra Budapesten nyolc tifuszos halott esett és a betegeknek és halottak­nak nagy száma környéki lako­sokból került ki. Ezért közegész­ség... okokból is sürgős szükség van a pestkörnyéki vízprobléma megoldására. A fővárosi vízmű­vek, belátva a kérdés nagy jelen­tőségét, megkezdte a tanulmányo­zását annak, hogyan lehetne segí­teni a környéken, hogyan lehetne jó ivóvízhez juttatni a lakosságot. A környéken a vízvezetéki vízfo­­gyasztás átlagos fejadagja napi 02 liter, amivel szemben Budapesten 190 liter a fejadag, amely a mostani hőségben még foko­zódik. Ez­t az arányszámot sürgősen meg kell javítani. A budapesti vízmű­vek vezetősége egyelőre csak az adatgyűjtésnél tart. Legelsősorban a­­ csepelszigeti állami vízművet ak­arja megszerezni a főváros, de súlyos kérdés marad, hogy a nagy­részt szegény környéki közül­etek a rájuk eső terheket hogyan tudják emlélnk A közös kút gyötrelmes ,így külön, mostohasorsú város­rész a főváros területén az a ha­talmas terület külső Zuglóban, melyet a Rákospatak, az Erzsébet királyné út, az újpesti határ és z színű vasútvonal határol. A ret­tentő hőségben ezeket az utcákat egyáltalán nem­ öntözik. Alig minden , ötödik házban van vízvezeték, közös kutak szolgáltat­ják a vizet közel tízezer embernek. Két-három négyzetkilométeres kör­zetre jut egy közös kút, melyeknél most állandó a tülekedés. Túl a Rákospatakon, túl az Erzsébet ki­rályné úton kifogástalan a víz­ellátás, csak itt, ezen az elhanya­golt területen gyötrik ilyen bajok is a kisemberek életét.

Next