Friss Ujság, 1938. augusztus (43. évfolyam, 173-196. szám)
1938-08-02 / 173. szám
nemcsak az iparban, nemcsak a mezőgazdaságban, de valamennyi munkaterületen elhár óhatatlanul fenyeget minden dolgozó embert. A legnagyobb szociális igazságtalanság az, hogy azt a dolgozó embert, aki egy életen keresztül becsületesen teljesítette kötelességét és soha nem volt alkalma arra, hogy öregségére tartalékolhasson, a társadalom ellátatlanul az út szélén felejtse. Ennek a szociális igazságtalanságnak a belátásából származott a társadalombiztosítás intézménye, amelyet most a kormány iparkodik kiterjeszteni a mezőgazdasági munkásokra is. Már megvan a törvény, amelynek alapján a mezőgazdasági biztosítási pénztár hamarosan megkezdi működését. De a kormány rájött arra, hogy valamiképpen gondoskodni kellene a kiöregedő mezőgazdasági munkás családjáról is. Ezért szó van arról, hogy az öregségi nyugdíj felét megkapják a mezőgazdasági munkások özvegyei is és halálos baleseteknél a kereset nélkül maradt családot bizonyos fokig kártalanítják. A munkába fáradt kiöregedő embertársainknak tisztes végellátást biztosítani társadalmi kötelesség. Tudatában vagyunk annak is, hogy a munka harcmezején áldozatul esett embertársunk kereső nélkül maradt családját talpra kell állítani és kárpótolni kell, mert a kidőlt kereső gyermekei nem maradhatnak gondozatlanul, hiszen bennük az egyetemes nemzeti társadalom értéke kallódik. De ha mindennek tudatában vagyunk, akkor tovább kell haladnunk egy lépéssel és mélyebbre kell nézni az öregség gondozásának feladatánál, mint eddig tettük. Nem elég papiroson könnyíteni, a lelkiismeretünkön, hogy Magyarországon egyetlen munkából kiöregedett embertársunk sem marad végellátás nélkül, de gondoskodnunk kell arról, hogy ez a végellátás ne fillérekben és olyan gyér pengőkben fejeződjék ki,amely csak jelképes nyugdíjnak nevezhető. Olyan megélhetési létalapot kell adnunk a kiöregedett embertársunknak, hogy nyugodt lelkiismerettel békén félreállhasson a fiatalok elől abban a pillanatban, amikor magát fáradtnak érzi. Ez könnyítene a társadalom és a munkanélküliség helyzetén. wf 1 /'* Ára Cl fillér | J r 43. évfolyam, 173. szám • BucTa^cjgL^^g^augusztus 2. kedd ■ tetszattal árt______________ ____ * POLITIKAI NAPILAP (Helyben és vidéken) BB^K B BB B B B ^BB |B B^ ----.... | P 50 fillér B WM CfW BH ^^B ^^^B SzerKeszfftsid S5SS«nnA'JSLSS P Kl\\ fii S\||| BUDAPEST, -jr.".-1 nigy VilvAll v,-NvCCAS Vasárnap...................12 fillér BB H HI BBP BB TM Telefon: *1-242-99 Kisiklott a tátrai gyors egy kocsija: 20 sebesült Gyújtogató villám, pokoli jégverés Az öregség BESZKÁRT-frontharcosok őrszolgálata az Országzászlónál A Beszkárt frontharcos alkalmazottainak mintegy 120 főnyi csoportja vonult fel vasárnap délelőtt a Szabadság téren felállított ereklyés Országzászlóhoz, hogy megtartsa első őrszolgálatát. Az ünnepélyes alkalomból nagyszámú közönség gyűlt össze az Országzászlónál. A déli őrségváltás után, amely alatt a Beszkárt frontharcos csoport nemrég készült új selyemzászlaját hajtották meg az Országzászló előtt de Scardelli Cézár, a VII. kerületi frontharcosok elnöke mondott beszédet. Több mint 4000 közlekedési alkalmazott frontharcos nevében fogadalmat tett arra, hogy a frontharcosok a vér és kard jogán elől akarnak járni abban a harcban, amelynek célja Nagy-Magyarország. Az Országzászló nagybizottság nevében Javornitzky Jenő miniszteri tanácsos beszélt. A lélekemelő ünnepségek után a Beszkárt 60 tagú dalköre adott elő hazafias dalokat, majd a MÁV rákospalotai főműhelyi zenekar adott térzenét. Végül a század tagjai díszlépésben vonultak el az Országzászló előtt. Fényképfelvételünkön a Beszkárt frontharcosok meghajtják új zászlójukat az Országzászló előtt. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiimiiiiiimiiiiiiiimiiimimiiiiimimiiimiiiiiimiiimiiiiiiimiii Háborús összecsapás oroszok és japánok között A mandzsu határon japán katonák visszaverték az orosz támadást Kiszámíthatatlan katonai fejlemények Távol-Keleten Oroszország és Japán között már évek óta súlyosan feszült a viszony. Már elvétve többször fordultak elő véres határviszályok a japán és orosz csapatok között és nem egyszer fenyegette egy hatalmas japán—orosz háború rémképe a világot. Most aztán az eddigieknél is súlyosabb csata folyt le a mandzsu határon az orosz és japán katonaság között, amely még a legóvatosabb szakértők szerint is komoly japán—orosz háború kezdetét jelentheti. Az orosz—mandzsu—koreai határon Csang-Ku-Feng melletti dombokon vasárnapra virradó éjszaka orosz csapatok megtámadták Mandzsúria japán határőrségét. Szabályszerű csata fejlődött ki. Az orosz csapatok hét kilométernyire a határtól mandzsu területre hatoltak be, de a japánok véres ütközetben viszaszorították a szovjet katonáit. Az oroszok kétszáz embert, 11 tankot és 11 ágyút vesztettek, míg kétszázan súlyosan megsebesültek. A japánok a harc után elfoglalták Csang-Ku-Feng-et és Szao-Cso- Ping-et, amelyet az oroszok már hosszabb idő óta jogtalanul megszállva tartottak. Az oroszok erre előzetes figyelmeztetés nélkül nehéz tüzérséggel lőtték Kojo és Sozan koreai városokat. A határvillongást már hetek óta tartó diplomáciai viták előzték meg. Az oroszok azt állítják, hogy a vitás dombos vidék orosz területhez tartozik, a japánok "erélyesen tiltakoznak a határsértés ellen. A három állam határa ugyanis szinte hétszáz kilométer hosszúságban már régóta rendezetlen és mivel ez a határsáv igen közel fekszik Vladivosztokhoz, Oroszország legfontosabb csendesóceáni kikötőjéhez, egyik fél sem engedett. A japánok szerint a határmenti csata eredményeként a régi állapot állt helyre. Japán tehát nem kíván újabb fegyveres összetűzéseket, mert hiszen csak az oroszok által jogtalanul elfoglalt területeket szerezte vissza, így tehát Ja