Friss Ujság, 1938. augusztus (43. évfolyam, 173-196. szám)

1938-08-02 / 173. szám

2 ■pán moszkvai nagykövete, Blgemira, újra elkezdheti tárgyalásait Litvinov szovjet népbiztossal, melyek néhány nap előtt félbeszakadtak. Akkor Litvinov hallani sem akart a határsáv kiürítéséről, most már nem tanúsíthat ilyen kihívó magatartást. Ha a Szovjet Unió még most sem tér és ahéz, a helyzet komollyá válhat. A szovjet egészen különösen állítja be a véres határvillongást. Azt állítják, hogy a japánok kezdték az összetűzést azzal, hogy átlépték az orosz határt és megtámadták a határőrséget. Négy kilométer mélyen behatoltak a Szovjet Unió területére. A harc több órán át tartott, a japánok iegn erős ellenállásra találtak és úgy emberben, mint hadianyagban súlyos veszteségeket szenvedtek. A határvidéken állítólag ismét helyreállt a nyugalom. Az orosz csapatok kelet felé vonulnak vissza. " Londonban és Párizsban nem hiszik, hogy kitörhet a japán—orosz háború. Japánt túlságosan elfoglalja Kína, semhogy kockáztathatná a nagy katonai erőt képviselő Szovjettel a háborút. Tokióban az egész ügyet inkább helyi jelentőségűnek tartják és hangoztatják, hogy Japán nem akar háborút Oroszországgal. Gyújtogató villám, pokoli jégverés ítéletidő Nagykanizsán, Kunszentmiklóson és a bajai határban Vasárnap reggel hét órakor sűrű villámlástól és mennydörgéstől kísért óriási vihar vonult át Nagykanizsa, felett A villámcsapás három helyen tüzet okozott. Kiskanizsán egy gazdasági épületbe csapott be a villám és agyonsürítött egy szarvasmarhát és egy sertést. Egy másik villámcsapás felgyújtotta a ferencrendiek gazdaságának udvarán lévő hosszú istállót, amelynek padlása tömve volt takarmánnyal. Az épület úgyszólván pillanatok alatt teljes hosszúságában égni, kezdett, úgyhogy a tűzoltók teljesen tehetetlenek voltak a tűzzel szemben és csak az állatokat tudták kimenteni. Az épület a fennlevő takarmánnyal és gazdasági felszerelésekkel együtt elpusztult. Lecsapott a villám a Kossuth tér egyik házába is, ahol a padlás gyulladt ki, de a tűzoltóknak sikerült a tüzet eloltani. A Nagykanizsa közelében lévő Homokkomáromban is leégett egy hegyi hajlék villámcsapás következtében. Kunszentmiklós felett is hatalmas vihar vonult el, amelyet egyórás felhőszakadás követett. A vihar szétszórta a takarmányféléket, több helyen a villám is becsapott. A villám felgyújtotta Bernáth Zsigmondné tanyáját, amely porrá égett. A házban tartózkodó két kisgyermeket a szomszédok életük kockáztatásával utolsó pillanatban kimentették az égő házból. Siroki József tanyáján a villám becsapott a disznóólba és az ottlévő állatokat, megölte. Baja határában szombaton délután borzalmas jégverés pusztított. Hatalmas jégzápor zúdult a földekre, kertekre. A jégszem eleinte csak borsó nagyságú volt, de később mindig nőtt a jég , vagy félórán át tyúktojás nagyságú jég hullott. A jégverés borzalmas hatású volt. A tengerinek a szárát végig hasogatta, a fák koronáit letarolta, a szőlőket a földdel egyenlővé tette, 80—90 százalékban minden elpusztult, noha a szőlő- és tengeriterülés a megyének ebben a részében is gyönyörűnek ígérkezett- Ugyancsak hasonló jégverés pusztított Délpest megye Bácskával szomszédos községeiben: Sükösd, Batyu, Dúsnak határában. Hétfőn délelőtt Sajókaza felett hatalmas vihar vonult végig. A villám belecsapott a mezőn egy szénakazalba, amely alatt Sütő János 28 éves gazda és 18 éves felesége kerestek menedéket. A villám halálra sújtotta őket. FRISS ÚJSÁG 1938 augusztus 2. kedd . yCtfűt' Tanyai iskola Föléje borul az ég kék harangja. Ott, ahol az ég alja összeér a földdel. Azt gondolja tudniillik az ember, ha messziről nézi,, hogy összeér. Ha közelebbről is megtekinti, sokszor úgy érzi, milyen nagy baj az, hogy nem mindig tud felkapaszkodni a föld az égig. Hogy el van ,sokszor hiányzik a lajtorja... Ott van a sok tanyai iskola, abban a nagy nagy messziségben, ahol réges-régen elfogyott a városnak és a legközelebbi községnek is a határa. A fehérre meszelt tanyai iskola. Igyekeznek feléje a környező tanyákról a kisiskolások. Kilométereket gyalogolnak forróságban, zivatarban, szélzúgásban, sióban-fagyban, hogy elérkezzenek „a tudomány hajlékáig”. Kiderült a hajlékról hogy túlnépesedés van benne. Jobbára ugyanez a helyzet azokban a hajlékokban is, ahonnan azok a kisiskolás diákok elindulnak. Túlnépesedés a Nagykőrös városhoz tartozó tanyai iskolákban. Ezért küldött átiratot a közoktatásügyi minisztérium Nagykőrös város vezetőségének és arra kérte a várost, építtessenek nyolc új tanyai iskolát. Ne zsúfolódjanak a gyermekek olyan sokan egy-egy tanteremben. Kevesebb idő és oktatás jut egy-egy gyermeknek. Arról pedig fölösleges még beszélni is, hogy egészségi szempontból milyen hátrányos, ha a gyermekek óraszámra szívják magukba az elhasznált levegőt. Olyan sokszor zúgatják a vészharangot az elnéptelenedés és az egyke miatt. Azt lehetne gondolni, még vita se lehet arról, fel kell-e építeni az új iskolákat azokon a helyeken, ahol elegendő gyermek van, akikkel be lehet népesíteni az osztályokat. Nagykörös városa azonban azt panaszolja, belátja, milyen nagy szükség volna a tanyai iskolákra, fel is építtetné ezeket, ha volna rá pénze. Csakhogy nincsen! Éppen ezért azt ajánlotta a város a minisztériumnak, vegye át a már meglévő 19 tanyai iskolát is az állam. Szívesen odaadják a háromszázezer pengő értékű ingatlant. Ennek fejében építtesse fel az állam a szükséges nyolc tanyai iskolát. A szóban lévő gyermekeknek édesmindegy, ki fogja felépíteni az iskolát? Az a fontos, hogy mikorára becsengetnek az előadásokra az új tanévben, legyen hová elgyalogolniuk a kis tanyai gyermekeknek. Nem elég ezek megállapítani újból és újból, milyen elodászhatatlanul fontos a falusi és tatai emberek életszínvonalának az emelése. Meg is kell tennii mindent ennek az érdekében. Mielőtt megszűnik,a túlnépesedés” a tanyai iskoláknak tájékán is- Kisiklott a tátra-budapesti gyors: 20 sebesült Még a váltó, felett volt a kocsi, amikor átállították a vágányt A sebesültek legnagyobb része magyar nyaraló Súlyos szerencsétlenség érte vasárnap délben a Tátrából Budapest felé közeledő gyorsvonatot a korompai állomásnál. A tátrai gyors budapesti közvetlen kocsija Korompa állomásnál kisiklott és az utasok, akiknek nagy része magyar volt, megsebesült. Vasárnap reggel a Tátrából sok magyarországi nyaraló indult útnak Budapest felé. A nyaralók Poprádfelkán várták be azt a közvetlen kocsit, amellyel Budapestig akartak utazni. A vonat egy órát késett. A magyarok a szerelvény utolsó kocsijába szállottak be, mert ez volt a közvetlen budapesti kocsi. Több mint húsz utas foglalt helyet a kocsiban, amelynek egy része II. osztályú, a másik része pedig III. osztályú volt. A vonat utasai Korompa állomásnál, amelyet most Korompaékinak hívnak, borzalmas recsegést és csörömpölést hallottak. A következő pillanatban a budapesti utasokkal teli vágón inogni kezdett, majd átugrott egy másik sínpárra. A poggyászok lezuhantak, az ülések letörtek, az ablakok bezúzódtak és amikor a vonat hirtelen fékezéssel megállott, a budapesti kocsi vérző, jajgató, segítségért kiáltozó emberekkel volt tele. A vasúti állomás alkalmazottai az összeroncsolt vagonhoz rohantak. Megállapították, hogy hibás váltóállítás okozta szerencsétlenséget. A szerelvény még nem haladt át a váltón, amikor a váltóőr már átállította a síneket abban a pillanatban, amikor a magyar utasokat vivő vágón még a váltó felett volt. A kisiklott kocsi még két másik vagont is magával rántott, úgyhogy azok is kiugrottak a sínekből. A szerencsétlenség színhelyére csakhamar megérkeztek a mentők, akik elsősegélyben részesítették a sebesülteket. A legsúlyosabban megsebesült Lusztig Sándor budapesti csillárgyáros és felesége, Lusztig a fején sérült meg, felesége idegrohamot kapott és mindkettőjüket kórházba szállították. A többi sebesült hétfőn délelőtt érkezett meg Budapestre a Keleti pályaudvarra. A többé-kevésbé súlyosan sérült utasok a következők: Beregi Oszkár, az ismert magyar színművész és a felesége, dr. Lázár Piroska, Síki Andor dr. ügyvéd, a MATEOSZ Ügyésze, dr. Antal Elekné, dr. Poll Erzsébet, Vajna Emma, Thomann Gyula és a felesége, Herzfeld Hermann, Müller Antal szegedi építész és a felesége, Bajor Mária, Heim Dávid miskolci bőrkereskedő, Bűvész Lászlóné és dr. Kéhler Béla koronaügyészhelyettes, akinek sérülése könnyebb természetű. Utóbb megállapították, hogy összesen 20-an sebesültek meg. A kisiklott kocsiban ült egy idősebb nő és egy kisgyermek, ezek ketten csodálatosképpen nem sebesültek meg. Korompáról a sérülteket kétórás késéssel indították el Kassára, ahová csak vásárnál este fél nyolc óra tájban érkeztek meg. A sérültek a kassai állomáson vagonokban töltötték az éjszakát és hétfőn reggel 4 órakor indították őket útnak Budapest felé. A csehszlovák hatóságok megindították a vizsgálatot a tömegszerencsétlenség ügyében. — Az arcbőr célszerű ápolásához mindenekelőtt az szükséges, hogy bélműködésünket reggelenként éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József” keserűvizzel megfelelően elrendezzük. Kérdezze meg orvosát. ___ A modern idők hangszere a tangóharmonika! Rövid idő alatt elsajátítható és tökéletes zenei élvezetet nyújt. A Marnitz tangóharmonika szaküzletében, VIII., József körút 37. sz. már 40—50 pengőért vehet tangóharmonikát, a nagyobbakat könnyű részletfizetésre. Ciánkálival megmérgezte magát egy gyáros fia Rejtélyes tragédia Győrött Rejtélyes, titokzatos hátterű öngyilkosságot fedeztek fel hétfőn délben Győrött. Albert Korpusz, az egyik győri harisnyagyár igazgatójának 34 éves fia, aki a társaságok kedvenc tagja volt, két nap óta egyedül tartózkodott szüleinek Jókai utca 2. szám alatti lakásán. A szülők elutaztak s azóta Albert Korpusz nem adott életjelt magáról. Hétfőn délben a házfelügyelőnél érdeklődtek felőle, aki szintén nem tudta mi van a fiatalemberrel. Végül is rosszat sejtve, feltörték a lakás ajtaját és a hálószobában, az ágyon holtan találták Albert Korpuszt. A szerencsétlen ember ciánkálival mérgezte meg magát. Korpusz búcsúlevelet hagyott hátra, de abból nem derül ki, hogy a gyárigazgató gondtalan, jómódban lévő fia miért ment a halálba. A vizsgálat megindult. IVVVV».V«VVV«.VVVVVVCM.'V’ A kézműipar súlyos kérdései Az iparügyi miniszter Sopronban, a közoktatásügyi miniszter Debrecenben megnyitotta a nyári egyetemet Vasárnap délelőtt Bornemisza Géza iparügyi miniszter Szili Kálmán államtitkár kíséretében megnyitotta a soproni nyári egyetemet és látogatást tett a soproni ipartestületben, ahol Horváth István ipartestületi elnök átnyújtotta a miniszternek az iparosság kívánságait. A miniszter hangoztatta, hogy igen jól ismeri a kézműiparosság valamennyi problémáját. A vezetése alatt álló minisztérium három év alatt sok mindent megtett a kisiparosok helyzetének javítása érdekében. Sajnos, a mai nehéz időkben máról holnapra nem lehet minden bajt megszüntetni. Bejelentette, hogy a külügyminisztérium lépéseket tett Berlinben, hogy Sopron város lakói részére a régi szabadabb határforgalmat kölcsönösen biztosítsák. Remény van arra, hogy a régi állapot zavartalanul helyreáll. Arról beszélt, hogy különféle intézkedéseket meg kellene könnyíteni a nyugdíjasok részére, hogy a jó levegőjű soproni hegyvidéken kis családi házakat építsenek. A Sopron—győri műút építését felvették a beruházási programba. A szeptemberi soproni kézműipari kiállítást örömmel támogatja. Felhívta az IPOK-ot, hogy adjon minden szakképzett iparosnak igazolványt és az iparosok testüldeikben mondják ki, hogy minden megrendelőjüknek minden felszólítás nélkül mutassák fel igazolványukat, hogy így hozzászoktassák a közönséget, hogy csak igazolványos iparossal dolgoztasson. Az árkérdést az iparosságnak saját keretében kell megoldani. Teleki Pál gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter vasárnap nyitotta meg ünnepélyes keretek között a debreceni nyári egyetemet, amelyre a világ minden tájáról érkeztek hallgatók. Telelő Pál gróf azt fejtegette, hogy a föld egy roppant kicsiny élettér, amelyben az embernek kell élnie. Mi Európában a világnak egyik legváltozatosabb tájában élünk. Az itteni életforma a népek között kegyetlen, de egyúttal nemes versenyt is támasztott. Ez a kegyetlen verseny fejlesztette ki a kapitalizmust és ennek visszahatásaképpen a szocializmust. A minisztert előadása után Zöld József polgármester üdvözölte.