Friss Ujság, 1939. június (44. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-01 / 123. szám

2 Hol lesznek pótválasztások ? Pótválasztás lesz Mohácson Mi­schung Konrad (M­ÉP) és Keck Antal (nyilas) között, még­pedig június 6-án; ugyanekkor lesz Sik­lóson Endrey József (MÉP) és Orsó Mátyás (Ker. Szoc. Frontos) jelölt között. Pótválasztás lesz még Szarva­don vitéz Zelinváry Szilárd (MÉP) és Teplitzky János (függ. kis­gazdapárti) között; Jászapátin Jlaii Ferenc (MÉP) és Orosz Mi­hály (nyilas) között; Tatatóváro­­son Szabó Gusztáv (MÉP) és An­­dréka Ödön (nyilas) között; Kun­­szentmiklóson Molnár Lajos (MÉP) és Beretvás István (fajvédő) kö­zött; Ráckevén Mester Miklós (MÉP) és Krumpach József (nyi­las) között, végül Nyíregyházán Bertalan Kálmán (nem hiv. MÉP) és Kóródy Tibor (nyilas) között. Ma még bizonytalan, hogy hány petíció fogja követni a választást. Máris vannak azonban olyan je­lentések, hogy a választás eredményét meg fogják támadni a közigazgatási bíróság előtt a ki­sebbségben maradt pártok jelölt­jei. Egész sereg jegyzőkönyvet vet­tek fel, különösen az egyéni kerü­letekben olyan esetekről, amelye­ket a választójogi törvény érvény­telenségi oknak minősít és ame­lyeknek alapján a választást meg lehet semmisíteni. A közigazgatási bíróság fogja majd eldönteni, váj­jon valóban megsértették-e a tör­vényt annyira,­ hogy a felpana­szolt esetekben a választás meg­semmisítendő. Szó van a pestkör­nyéki választás megtámadásáról is, amennyiben Fábián Béla pártja panasszal kíván élni a választás­ollon a közigazgatási bíróság előtt. Új helyzet a politikában A pótválasztásokkal befejeződik az 1939. évi képviselőválasztás. A po­litikai erőviszonyokon azonban a pótválasztás lényegében már nem változtat, viszont az eddigi ered­mény is teljesen új helyzetet te­remtett a politikai életben, ahol mindenki érdeklődéssel várja az új képviselőház munkarendjének és légkörének kialakulását. A képviselőházat­­június 10-ére hívta össze a legfelsőbb kormány­zói kézirat. Miután a törvény és" a házszabályok három napot­ szab­nak meg arra, hogy a képviselők összeüljenek, így az új képviselő­ház június 12-én, hétfőn, vagy jú­nius 13-án, kedden tartja első ülé­sét, amelyen valószínűleg Putnoky Móric lesz a korelnök. Mint a Ház legöregebb tagja, felolvassa gróf Teleki miniszterelnök átira­tát az új országgyűlés ünnepélyes megnyitásáról, amely június 14-én lesz a kupolacsarnokban. Ezen az ünnepélyes ülésen, ahol úgy a kép­­viselőház, mint a felsőház tagjai megjelennek, Horthy Miklós kor­mányzó megnyitja az új ország­gyűlést és elhangzik államfői be­széde, amelyben irányt és útmuta­tást ad az újból meginduló tör­vényhozói munkának. Az ünnepélyes megnyitást kö­veti majd külön a képviselőház és külön a felsőház megalakulása, a tisztikar és bizottságok megválasz­tása, majd legsürgősebb törvény­­javaslatok beterjesztése és az ér­demleges törvényhozói munka megkezdése. A kormány csütörtökön minisz­tertanácsot tart, amelyen az­ or­szággyűlés megnyitásának és a képviselőház megalakításának kér­désével, valamint a törvényhozás munkarend­jének megállapításával foglalkozik. Az első törvényjavaslat a felvidéki és a kárpátaljai kép­viselők­­behívásáról szóló javaslat lesz„ A behívott képviselők szá­mát 28-ra akarják felemelni, de ezeknek megbízatása csak egy év­re fog szólni. Egy év múlva a felvidéki és kárpátaljai képviselők mandátum­a megszűnik és legkésőbb a jövő tavasszal megtart­ják a Fél­időben és a Kárpátalján is k épviselőválasztásokat. Rövid időn belül beterjesztik a kárpátaljai ön­­kormányzatról szóló törvényjavas­latot. A régi költségvetés július 1-éig adott felhatalmazást a kor­mánynak. Mivel 37. új költségve­tés let­árnyalása ezen időpont nem lehetséges, a kor mar­s félévi felhatalmazást szándékozik kérni. Ezt a felhatalmazási vitát még július 1-éig és egyben a nyári szünet előtt le fogja tárgyalni az új képviselőház. Az új képviselő­házra várna még a feladat, hogy a nyári szünet előtt megszavazza egy szociális alap létesítéséről szó­ló törvényjavaslatot, valamint a házszabály revíziót, amellyel a kor­mány a képviselőhöz munkaképes­ségét akarja biztosítani és gyorsí­tani. A nyári szünet után a föld­reformja­vaslatot már az új ház­szabályok mellett tárgyalná a Ház. Új nevek a régiek helyén Sok szó esik mostanában arról, hogy ezen a választáson kik estek el a politikai harc mezején és kik azok az új emberek, akik a régiek helyét elfoglalják a törvényhozás­ban. A kisgazdapárt 14 képviselő­vel jutott be a Házba. Nagyobbá­­ra új emberek, akik azonban a politikában már tevékeny szere­pet játszottak. A kisgazdapárt megválasztott képviselői: Szent­­iványi Lajos. Tilda Zoltán. B. Szabó István. Szijj Bálint. Vác­z József. Eckhardt Tibor. Kövér Já­nos. Horváth Zoltán. Vargha Bé­la, Bajcsy-Zsilins­zky Endre, Klein Antal, Révész László, Vásár.»­ Ist­ván és Nagy Ferenc, aki utóbbi­nak nevét a Friss Újság olvasói kitűnő írásaiból nagyon jól isme­ri. Szijj Bálint mint az első nem­zetgyűlés tekintélyes kisgazdakép­­viselője tette ismertté a nevét, aki Nagyatádi Szabó Istvánnal dolgozott éveken át, most a leg­utóbb a Felsőház tagja volt és mint ilyent választották meg kép­viselővé. Nagy értéke a pártnak Bajcsy-Zsilinszky Endre és Vargha Béla, aki néhai Gaál Gasztonnak a papja és bizalmas barátja volt és aki maga szegény paraszt­szülök gyermeke és hűséges har­cos szolgája a föld népe érdekei­nek. A kimaradottak között szerepel gróf Bethlen István, Éber Antal, gróf Sigray Antal, Ángyán Béla, Bessenyey Zenó, Mecsér András, Lchandl G­ároly, Váry­ Albert, Zsóry Lajos, Lázár Andor, Kornis Gyula, Kelemen Kornél, Marsehall Ferenc, Nagy Emil, Pesthy Pál, Sztranyavszky Sándor, Mikecz Ödön, Tashy László, Shvoy Kál­mán, Zsitvay Tibor, Bornemisza Géza, Friedrich István, Halla Aurél és még sokan mások. Ezek között a nevek között van két volt mi­niszterelnök, öt volt igazságügy­­miniszter, még néhány volt minisz­ter és államtitkár is, közöttük nem egy olyan, aki az elmúlt képviselő­­háznak disze volt .1 magyart nem lehet beskatulyázni A mandátumok átadása nagyob­bá r® már mindenütt megtörtént. Gróf­­Teleki Mihály földművelés­­ügyi miniszter Kiskunhalason most vette át a halasi egyéni man­dátumát, mely alkalommal han­goztatta, hogy az a párt amelynek zászlóját a kerületben diadalra vitték, a fejlődés és nem a forradalom útját járja. Kijelentette, hogy segíteni akar elsősorban a magyar földmunkás­­ságon, azon, amely a legtöbb ma­gyar katonát adja. A Magyar Élet Pártja nem osztálypárt hanem egyformán képviseli a magyar élet minden dolgozójának érdekeit. A szebb jövőt nem keresi idegen uta­kon, mert tisztában vagyunk az­zal, hogy ami jó Néme­tországban és Olaszországban, az nem biztos, hogy jó Magyarországon is. A ma­gyart nem lehet beskatulyázni. Az alkotmányra támaszkodva akarjuk a nagy magyar kérdéseket meg­oldani. Gróf Teleki Pál miniszterelnök pénteken délelőtt fogadja a szege­diek küldöttségét, hogy átvegye tőlük a mandátumot. A miniszter­elnök ki fogja jelenteni, hogy a Magyar Élet Pártja jobboldali politikát folytat, azonban ez a jobboldali politika semmiféle kap­csolatba nem kerülhet azzal a szél­sőséges nyilas­ politikával, amely­től a miniszterelnök a leghatáro­zottabban és legélesebben elvá­lasztja a Magyar Élet Pártjának tevékenységét. Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter szerdán este vette át J­áno Avar mandátumát. FRISS ÚJSÁG 1939 június 1, csütörtök Főzőkanál, stoppolótű Mennél nagyobb a gép hatalma, mennél nagyobb területet foglal el a technika és mennél inkább csapkodja a vihar az otthon fa­lait kívülről, annál nagyobb jelen­tősége és becsülete van a küszö­bön belül az összhangnak, a csa­ládi élet bensőségének. Ehhez pe­dig szorosan hozzátartozik a ház­tartás menetének kiegyensúlyo­zottsága. Valljuk be nyíltan: igenis hozzátartozik eh­hez, az a régi főzőkanál, a stopbolófa, a mosás-vasalás és legesleginkább az altató dal, a­ bölcső mellett. Nemcsak az a font,de,­mi fő a fa­zékban, hanem az is, tudja-e a fa­kanál, mit kávát és hogyan kell kavarni? A franciáit nagy­ királya a tyúklevest akarta­­látni minden nap az állampolgárok fazekában. Igaz, hogy a tyúkleves nagyon finom, kiváló étel, de éppen olyan fontos az is, hogy a káposztában és babfőzelékben ne álljon meg a fakanál a vastag rántásban. Most ismét megrendezte a Faluszövet­ség a háztartási versenyt, ame­lyen másodpercekre ment a küz­delem a stoppolásban és tíz perc alatt kellett megmutatni, tudja-e, a versenyző, mivel lehet mosolyt varázsolni a gyerek édes arcocs­kájára? Egészségügyi, nevelési, varrási, főzési tételek és feleletek nemcsak szavakban, hanem gya­korlatban is. A nő, aki együtt halad a korral, észreveszi, mit hó­dított meg a tudomány a konyha küszöbén túl, megtanulja ezt, al­kalmazza, mindezt csak azért, hogy ízesebb­ és táplálóbb legyen az étel, szebben muzsikáljon a ré­gi, altató dal és boldogabban üte­mezzen az emberi szív. Mindez, nagyon hasznos. A gépesített vi­lágban végzetesen fontos. Ismétel­getik ezeszer és ezerszer, hogy a nő menjen vissza a fakanálhoz a kenyérkereseti pályákról. Az élet viszont azt követeli, hogy tudja magában egyesíteni a kenyérke­reső nő, ha erre szükség van — az elsőrangú, magasztos érzésű igazi háziasszonyt és édesanyát. Hogy nem felejtették el, csak tö­kéletesítették, amit tudtak az ős­anyák, arról tettek bizonyságot a háztartási vizsga versenyzői. — Most m­ár csak az van hátra, hogy legyen is mindig mit kavarni a fazékban, azokban a meghitt, ál­dott otthonokban, ahová olyan szívesen indulnak el a nők, ha van, aki kinyissa előttük a szerelmetes bajlek ajtaját. Az úrkúti mangánbánya 300 munkásának bérharca A bányakapitányság megbízottja a helyszínen indította meg a vizsgálatot .A Veszprém megyében lévő úr­­kúti bányászok bérmozgalma a munkások sztrájkjához vezetett, amelyben több mint háromszázan vesznek részt. A mangánbánya munkássága tárgyalt az igazgató­sággal, amely nem teljesítette bér­emelési kérésüket. Erre május 26-án a sztrájk megkezdődött. A Keresztényszocialista Bányamun­kás Szövetség értesítette az ipar­­ügyi minisztériumot a sztrájk ki­törésről, P. Farkas László köz­ponti vezetőt pedig Úrkútra küldte a helyzet megvizsgálására. Május 28-án tárgyaltak a bánya­­igazgatósággal, amely olyan ja­vaslatot tett, hogy a külszíni mun­kások 12 órás műszakból álló 2.50— 2.80 pengős napibérét és a bányá­ban dolgozók 8 órás műszakból álló 2.10—3.80 pengős napikeresetét 5—N­—12 százalékkal hajlandó fölemelni, még­pedig június 1-től kezdődő hatállyal. A munkások megbízot­tai ezzel szemben azt kívánták, hogy a béremelés visszamenőleg április 1-től lépjen érvénybe, az új m­unkásházakban a havi lakbért 7 pengőről szállítsák le 2 pengőre, a szénjárandóságot tegyék ingye­nessé, a külszíni munkások munka­idejét szállt­­sák le 8 órára, a tele­pen kívül lakóknak pedig adjon az igazgatóság napi 39 fillér lakbérpótlékot. Az igazgatóság kilátásba helyez­te, hogy a kívánságokra nézve 48 órán belül választ ad és hozzá­járult, hogy az 5—10—12 százalékos emelés elfogadásáról maga a mun­kásság döntsön. A bányamunkások egyhangúlag visszautasították az igazgatóság ajánlatát és ragaszkodtak régi kívánságaik­hoz.. Kimondották egyben, hogy foly­tatják a sztrájkot. Az öt nap óta tartó bérharc következtében a bányászok sorsa nagyon nehéz. A vezetőség újabb kéréssel fordult az iparügyi mi­nisztériumhoz, hogy vegye kezébe az egyeztetést. Értesülésünk sze­rint a minisztérium csak abban az esetben hajlandó közbelépni, ha a munkások újra felveszik a munkát. A bányakapitányság megbízottja szerdán Úrkútra utazott, ahol a helyszíneit vizsgálja meg a hely­zetet és igyekszik megállapítani a békés megoldás feltételeit. Elbocsátás, kiköltöztetés Szerdán délután a vállalat igaz­gatósága értesítette a bányászokat, hogy aki június 1-én, csütörtökön reggel 6 órakor nem veszi fel a munkát, azt elbocsátják alkalmazásából. Hajlandók azonban tárgyalni a munkásokkal. Ha rögtön felvesz­ik a munkát. Ellenkező esetben in­tézkedni fognak, hogy bányatelepi lakásukból kiköltöztessék őket. Őszintén — Ön megmentette leányom éle­tét, halálmegvetéssel leugrott a vasúti hídról. Vagyonos ember vagyok — leányom keze az öné. — Sajnálom, ennyi bátorság már nincs bennem.

Next