Friss Ujság, 1939. július (44. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-01 / 147. szám

Hűség és szabadság ünnepe lett a magyar törvény­­hozás házában ez a június végi forró nyári nap, amikor a haza­tért Felvidék magyar, szlovák és rutén fiai a szentisváni gon­dolat ősi hitével és meggyőző­désével boldogan vallották, hogy húszévi küzdelmes vára­kozás után az ezeréves Magyar­­ország­ egy jelentékeny darab­jának képviseletében foglalják el helyüket a magyar jog- és törvényalkotás templomába­n. Ami ma történt a dunaparti parlamentben, az messze hang­zik, határokon innen és határo­kon túl. A meggyőződés és az ősi hőség szavával fordul szem­be a húszéves hazug rágalmak­kal, amelyek megkérdezésük nélkül szakították el és tagad­tatták meg az egységes Du­na­­medence gondolatát tótokkal ruténekkel és még az idegen szolgaságba került magyarok­kal is. Most Rákóczi leghűsé­gesebb népe, a ruszinok képvi­selője, kiáltja világgá, hogy sa­ját elhatározásukból, hűséggel és szeretettel jöttek vissza a szent istváni birodalom keretébe, amely ezer év jó- és balszeren­cséje között védte és tartotta őket a mai napig. Ugyanakkor a szlovák képviselő hitet tesz úrra, hogy abban a szellemben teljesítik kötelességüket, amely ősidők óta egy sors közösségbe összeolvasztotta a magyar és a szlovák népet. Ezeknek a sza­vaknak az értelme tökéletesen és sokatmondóan összecsendül a londoni magyar követnek azzal a beszédével, amelyet az angol parlamentben a magyarbarát képviselők előtt olyan találóan mondott: „Minden időben és minden idők felett ragaszko­dunk ezeréves függetlenségünk­höz, a magyar szabadsághoz, az ősi alkotmányhoz, amelyeket össze tudunk egyeztetni a civi­lizáció és haladás követelmé­nyeivel!“ Igen, ez az a szent­­istváni gondolat, amely hűség­ben visszahozza a Kárpátalja oroszait, szlovákjait és magyar­jait, ez az a gondolat, amely mellett az angol lelkiismeret Rot­­ermere lord szava óta any­­ayiszor lándzsát tört. Ez az a gondolat amely régi fényében és egységében fel tudja építeni is­mét Szent István régi birodal­mát. Ez a meggyőződésünk a mai napon új szárnyakat ka­pott a törvényhozásunkba bevo­nult felvidéki képviselők száján, mert ők hivatottak arra, hogy tanúságot tegyenek a dunai sors­­közö­sség halhatatlanságáról. Ára 6 fillér 44. évfolyam, 147. szám Budapest, 1939 július 1. szombat Előfizetési ért (Helyben és vidéken) Egy hónapra .... 1 P 50 fillér Negyedérre .... 4 P 50 fillér KellOldi­án az elütlietési ér kétszeres Egyes szám ára: Hétkisziupon.................6 fillér Vasárnai ........ 12 fillérFRISS ÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, VI. NAGYMEZŐ UCCA 3 Telefon: *1-242-99 Lázas izgalom uralkodik a világpolitikában Véres gépkocsiszerencsétlenségek napja Felavatták Virítósok védszentjének szobrát Az Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület Autós és Motoros osztálya csütörtökön ben­sőséges ünnepség keretében avatta fel József királyi herceg tábor­nagy fővédnöksége és vitéz Bart­ha Károly táborszernagy, honvédelmi miniszter védnöksége­ mellett a m. kir. I. honvéd­­javítóműhely ezre­­des utcai telepén a gépkocsizó vé­delmezőjének, Szent Kristóf vér­tanúnak bronz­szobrát, Hűvös László szobrászművész alkotását. A megjelentek között ott voltak József Ferenc királyi herceg, Auguszta, Anna és Magdolna ki­rályi hercegasszonyok, Angelo Botta pápai nuncius, a miniszter­elnök képviseletében dr. Barsy Aladár miniszterelnökségi államtit­kár, a honvédelmi miniszter kép­viseletében Zách Emil altábor­nagy. Rövidesen megszólalt a te­lep harangja, a folyamőrség zene­kara a Szentatyánk cín­ű egyházi éneket játszotta s Angelo Botta pármai nuncius magára öltötte mise­ruháját, megáldotta a Szent Kris­tóf érméket és főpapi misét mon­dott. A mise végén papi segédleté­vel a szoborhoz ment és megáldot­ta. Azután Uzdóczy Zadravetz Ist­ván ny. tábori püspök lépett a szó­székre és méltatta Szent Kristóf életét. Hívő hittel jöttünk össze, hangoztatta, hogy gépjárművein­ket áhitatos tisztelettel ajánljuk a gondviselő őrző Isten oltalmába. A mai utas katasztrófái véresek, halálosak és ügye, nem is ritkák, sőt mindennapiak. Tudja ezt a gépjármű utasa s érzi, hogy de jó volna egy őrző kéz, mely védené rohanásában s halálos veszélyben. Mi itt keresztény hittel jöttünk össze. Hittel hisszük, hogy Isten­nek egyszer kimondott ígérete nem változik­ .Angyalaimnak paran­csolok felőled, hogy oltalmazzanak útjaidban“. Fényképünk a gyö­nyörű ünnepet mutatja be. mmiimiiiiiimimiimiiiiimmiiiimmiimiiiiiiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHimiiiiiiiiniiiiii Nagy lelkesedéssel fogadta a Ház a visszatért területek képviselőit A szentistváni birodalom leghűségesebb népe saját elhatá­rozásából visszatért ősi hazájába A képviselőház pénteken ünne­pélyes ülést tartott, amelynek külső pompája is mutatta, hogy történelmi jelentőségű eseményre készülődik a Ház: várja a vissza­csatolt felvidéki és a visszatett kárpátaljai képviselők bevonulá­sát. Zsúfolásig megteltek az ülés­terem padsorai. A kormány tagjai, valamint a képviselők fekete ün­neplőben, magyar ruhában és formaruhában jelentek meg. Az első emeleti karzatokon körbefutó villanykörtéket is felgyújtották és a fényárban úszó ülésteremben Darányi Kálmán elnök megnyi­totta az ülést. Különböző bejelen­tések után bemutatta a visszatért kárpátaljai területek képviselőinek behívására vonatkozó és a két Ház által szentesített országos határo­zatot, majd felsorolta a behívott képviselők neveit, mire a Ház min­den oldalán nagy taps tört ki. Ez­alatt Putnoky Móric háznagy ve­zetésével bevonultak az ülésterem­­be a felvidéki és a kárpátaljai képviselők, akiket a kormány tag­jai és a képviselők felállva és Der­cékig tapsolva éljeneztek. Amikor valamennyien elfoglal­ták a helyüket, Darányi Kálmán elnök üdvözlőszavakat intézett a vissza­tért területek képviselőihez: — Alig félesztendeje annak. — mondotta — hogy Magyarország

Next