Friss Ujság, 1939. szeptember (44. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-01 / 199. szám

Ma: Friss Rádió Újság OSZTÁLYSORS­JÁTÉK Ára 6 fillér 44. évfolyam, 199. szám Budapest, 1939 szeptember 1. péntek előfizetési árt (Helyben As vidéken) ír­T hónapra .... 1 P 50 fillér leavedévre .... 4 P .10 fillér KEllOlUOn sí el Afizet­ési ér kétszeres Egyes szám ára: Bétktatamwi ................# rmér ’Tasárnap ........ IX fillér POLITIKAI NAPILAP Szerkesztéseit és kiadem­­etét BUDAPEST, VI., NAGYMEZŐ UCCA 8 Telefon: *1-242-#» Németország gyakorlatilag elutasítottnak tekinti javaslatait Berlin feltárja Angliával folytatott tárgyalásait valamint 16 pontból álló javaslatát és követelését Hitler javaslata' Danzig térjen vissza a német birodalomhoz A tengerhez vezető lengyel folyosó népszavazással döntsön hova*­tartozása felöl — A megmaradó kisebbség visszatérhetne anya­országába — Gdynia lengyel kikötő maradna katonaság nélkül Németország lengyel megbízott kiküldését kívánta, aki azonban eddig nem jelentkezett A pápa békejegyzéke öt kormányfőhöz A Hitler é­­ Datadier közötti le­vélváltás óta a külső és látható katonai intézkedésektől eltekintve, a titkos diplomácia útjára terelő­dött a világválság. A Chamberlain angol miniszterelnök és Hitler ve­zér közötti levél és üzenetváltá­sok sora a világ közvéleménye előtt úgyszólván teljes titokban maradt és csak egyes jólértesült körökből kiszivárgó hírekre lehe­tett támaszkodni. Csütörtökön a késő éjjeli órákban azonban fény derült az eddig titokban tartott diplomáciai tárgyalásokra, ameny­­nyiben a német birodalmi kor­mány hivatalos jelentésben közöl­te Angliával folytatott tárgyalá­sainak részleteit, valamint nyilvá­nosságra hozta azt a tíi pontból álló követelését, illetve javaslatát, amelynek alapján Lengyelországgal a közvetlen tárgyalás fonalát fel akarta venni a német birodalmi kor­mány. Berlinből a következőket jelenti a Német Távirati Iroda: Az angol királyi kormány a német, kormányhoz intézett 1939 augusztus 28-iki jegyzékében felajánlotta közvetítését Német­­oszág és Lengyelország között a vitás problémák rendezése cél­jából folytatandó közvetlen tár­gyalásokhoz. Az angol kormány ugyanakkor nem hagyott kétséget efelől, hogy tudatában van az el­járás sürgősségének, tekintettel a folytonos incidensekre és az álta­lános európai feszültségre. A né­met kormány 1939 augusztus 29-iki válaszjegyzékében — noha bizal­matlanul ítélte meg a lengyel kor­mány akaratát, hogy egyáltalában megállapodásra akar­­jutni — a béke érdekében késznek nyi­latkozott elfogadni az angol közvetítésre tett indítványt. A fennforgó körülmények figye­lembevételével szükségesnek tar­totta, hogy ebben a jegyzékében rámutasson arra, hogy gyorsan és haladéktalanul kell cselekedni, ha egyáltalán el akarják kerülni a katasztrófa veszélyét Ebben az értelemben késznek­­, ütközött 1939. augusztus 30-án estig fogadni a lengyel kormány megbízott­ját , azzal a feltétellel, hogy valóban felhatalmazása legyen nemcsak arra, hogy vitát, folytasson, ha­nem tárgyalásokat­ is vezessen és befejezéshez juttathasson. A né­met kormány továbbá kilátásba helyezte, hogy úgy hiszi, hogy­ ennek a lengyel tárgyalófélnek Berlinbe érkezéséig az­ angol kor­mányhoz is eljuttathatja a meg­egyezési ajánlat alapjait. A né­met kormány ahelyett, hogy meghatalmazott lengyel személyiség megérke­zéséről kapott volna közlést, megértési készségére válaszul először a lengyel mozgósítás hírét kapta és csupán 1939 augusztus 31-én éjjel 12 óra után kapott angol részről ál­talánosságban mozgó ígéretet arról, hogy Anglia kész a tár­gyalások megkezdése érdeké­ben közbenjárni.­gyel folyosó területe, ami a Ke­leti- tengertől Marienburg--Brom­berg vonalától a nyugati irányban Schwanzellenreichie terjed, maga dönt arról, hogy Németországhoz, vagy Lengyelországhoz tartozzék. Ebből a célból ezen a területen egy év alatt népszavazást tartanának. Olaszország, Szovjetunió, francia­­ország és­­Anglia közös bizottsága gyakorolná a népszavazásig e te­rületen a felségjogokat és innen addig ki kell vonulnia a lengyel katonaságnak és rendőrségnek. Gdynia kikötő lengyel felség­jog alatt álló terület maradna. A népszavazás idejéig szavatol­nák Németországnak Kelet-Po­­roszországgal, Lengyel­országnak pedig a tengerrel való korlátlan összeköttetését és szabad forgal­mát. Ha a folyosó Németország­nak jutna, Lengyelország Hágnia kikötőjébe való szabad és korlát­lan forgalma érdekében területen­­kívü­li utakra és vasúti összekötte­tésekre kapna jogot. A nél­szava­­zás után a folyosó területén lakosságcserét végre lehetne hajtani Németország és Len­gyelország között, Danzig és Gdynia tisztára keres­kedelmi város jelleget kapna ka­tonai berendezések és katonai erő­dítmények nélkül. Hogy a kisebb­ségi súrlódás megszűnjön. Német­­ors­zág Lengyelországgal „Két napja hiába vár a lengyel válaszra a német kormány“ A német kormány úgy véli, hogy ilyen körülmények között joga van ahhoz, hogy legalább utólag azonnal jelöl­jenek meg egy lengyel szemé­lyiséget, mert a birodalmi kormánytól nem lehet megkívánni, hogy a maga részéről állandóan ilyen tárgya­lások megkezdésére irányuló kész­ségét ne csupán hangsúlyozza, ha­nem ki legyen téve annak, hogy lengyel részről csupán üres kifo­gásokkal és semmitmondó kijelen­tésekkel áltassák. A lengyel nagykövet részéről időközben történt lépésből mégis az tűnik ki, hogy ő sincs felhatalmazva arra, hogy eszmecserébe bocsátkozzon, an­nál kevésbé, hogy tárgyal­hasson. Ekként a Vezér és a német biro­dalmi kormány immár két napja, hiába vár lengyel válasz érkezé­sére. Ilyen körülmények között a német birodalmi kormány ezúttal is javaslatait gyakorlatilag véve elutasítottnak tekinti, noha nézete szerint ezek abban a formában, amelyben az angol kor­mánynak is tudomására bízatták, messzemenően lojálisak, méltányo­sak és teljesíthetők lettek volna. A birodalmi kormány helyén­valónak tartja, hogy a nyilvános­ságot tájékoztassa ezekről a Rib­­bentrop birodalmi külügyminiszter részéről az angol nagykövettel közölt tárgyalási alapokról. Danzigot azonnal követeli Németország Németország ezután közzétette t11 partiból álló követelését. Esze­­rint­ Danzig szabad város tiszta német jelleggel, valamint lakos­ságának egybehangzó akarata alapján azonnal visszatér a német birodalomba. A második pont szerint a len­ kisebbségvédelmi egyezményt kötne és kölcsönösen megtérítené azokat a károkat, amelyek a két kisebb­ség kárára előadódtak. Ha e ja­vaslatok alapján megállapodás jönne létre, Németországnak és Lengyelországnak hajlandónak kel­lene nyilatkozni, hogy haderejének mozgósítását azonnal megszünteti.

Next