Friss Ujság, 1940. április (45. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-26 / 94. szám

2 Németország átvette Románia svédországi adósságát. Az adósság egymillió 200 ezer svéd korona, ami a svéd gyufatröszttel való elszámo­lás kapcsán merült fel. Németor­szág a pénzt Bukarestben lejben kapja meg és ebből akarják finan­­szírozni a Romániában nemrég ala­kult busz német vállalatot. Két norvég repülő érkezett An­gliába egy német vízirepülőgépen. A norvégek német repülőkkel sö­röztek együtt, majd egy óvatlan pillanatban kilopództak és felug­rottak a német repülőgépre. A né­met horogkereszt fölé norvég szí­neket festettek ás Anglia felé re­pültek a géppel. Az angliai Birminghamban egy szénm­éselő üzemben robbanás tör­tént. Három munkás meghalt, hú­szan súlyosan megsebesültek. Belgiumban a háborút kitörése óta a kiskereskedelmi árak 17 és fél, a nagykereskedelmi árak pe­dig 44 százalékkal emelkedtek. Ez a százalékos emelkedés Európában a legnagyobb szeptember óta. Egy németországi község anya­­könyvvezetője megtagadta egy 43 éves férfi és 50 éves nő öss­zees­ke­tés­ét azzal az indokolással, hogy a nő túlságosan öreg ahhoz, hogy anya lehessen. Dániában május elsejétől marga­rint csak kisjövedelmű családok kaphatnak, mégpedig fél kilót ha­vonta és fejenkint. A 15 éven aluli gyermekek jegyeket kapnak, hogy olcsó áron havonta fejenkint más­fél kiló­val jusson nekik.­­ A kövér, idomtalan ember alakja lassanként, ismét nyúlánk és karcsú lehet, ha hosszabb időn át reggel éhgyomorra és esetleg este lefekvés előtt is egy-egy po­hár természetes „Ferenc József“ keserűvizet iszik. Kérdezze meg orvosát! A technika fejlődése a harcászatban Ma már nem vonalakban, hanem széles területekben folynak a harcok A világháború alatt a támadó­nak minden igyekezete orra irá­nyult, hogy a védővonalban lévő ellenfelet tüzérségével annyira megdolgozza, hogy azután a roha­mot minél több szuronyos erővel hajthassa végre. A támadó tüzér­ségének hatása egyre növekedett, de ezzel párhuzamosan a védelem harcászata is új helyzet elé került. Számolni kell azzal, hogy az el­lenfél tüzérségi tömeghatásával szemben a döntésért egyetlen vo­nalban már nem harcolhat. Így adták fel az egyvonalas védőállás gondolatát és több egymás mögött fekvő vé­delmi állásban helyezkedtek el. A második állásban elhelyezett tartalékok már nemcsak a­ véde­lem erejének épségben tartását szolgálták, hanem az ellentámadá­sok végrehajtásának allapjaiként is szerepeltek. Az arcvonalak a hadviselő álla­mok erőfeszítései révén szabad szárnyakkal nem rendelkezvén, lassanként megmerevedtek, így a gyors döntést hozó lendületes át­­arulások helyét áttörő csaták fog­lalták el. Az áttörő csata sikere harcászati szempontoktól függött, ezért a sikerért pedig újabb hadi­eszközöket, aknavetőket, gránátve­tőket, lángszórókat és harcikocsi­­kat kellett életrehívni. A támadás eszközeinek fejlődésével a védőnek is új harc­s­járáshoz kellett for­dulnia. A vonalak védelme helyett területek védelméhez folyamodott, így született meg a fészekharcászat időszaka. Ez a rugalmasságot megengedő harceljárás a támadót váratlan meglepetések elé állította. Egy-egy jól elrejtett és oldal­ozásra beállí­tott géppuskafészek hallatlanul nagy teljesítményt hozott. Újab­ban a mindegyre jobban tért hódí­tó légierők a gyalogság harcát közvetlen támadásokkal támogat­hatják. A védelem és a támadás technikai harceszközeinek fejlődé­se még mindig tart. Versengésük erősen­ növeli a kiképzésnek harc­­eljárási feladatait. FRISS ÚJSÁG 1940 április 26, péntek Budapestre érkezett a jugoszláv kereskedelmi miniszter Andress Iván jugoszláv keres­kedelmi miniszter és felesége csü­törtökön délután Budapestre ér­kezett A Keleti pályaudvar csar­nokát jugoszláv és magyar nem­zeti színű lobogókkal díszítették fel. A vendégek fogadására megjelent Varga József kereskedelmi mi­niszter és felesége, valamint mi­nisztériumának több vezető tiszt­viselője, rajtuk kívül pedig a budapesti jugoszláv követség tisztikara. A vasutas zenekar a jugoszláv himnuszt játszotta. Varga József üdvözölte melegen a vendéget, akivel együtt ellépett a rendőrdíszszázad előtt, majd gép­kocsin a Duna-palotában lévő szál­lására kísérte. A jugoszláv keres­kedelmi miniszter hétfőig marad Budapesten, megtekinti a Nemzet­közi Vásárt, a nemzetközi szabad­kikötőt, Budapest környékét és a főváros fürdőit Andress jugoszláv kereskedelmi miniszter Budapestre érkezése al­kalmából nyilatkozott Magyaror­szág és Jugoszlávia szorosabb gaz­dasági együttműködésének szük­ségéről. Hangoztatta, hogy ma el­engedhetetlen, hogy a semleges országok fokozzák együttműködé­süket. Sok lehetőség van, hogy a két ország árucseréjét növeljék. A Budapesti Nemzetközi Vásár meg­könnyíti a két ország üzletembe­reinek közvetlen érintkezését. A jugoszláv kormány ebben az év­btén külön pavilionnal hivatalosan is részt vesz a Nemzetközi Vásáron. A kormányzó ő főméltósága és a főméltóságú asszony csütörtökön délután 6 órakor fogadta dr. Andress Iván jugoszláv ipar- és kereskedelemügyi minisztert és feleségét. Pető Sándor, Szabadi Géza, Bálint Sán­dor, Behid István, Vida Albert, Mobill Pál, Katlcs István, Baski Mihály, Szen­tesi György, Érti Péter, Bakó József, K­risk­a N., Vasatik Istvánné, Cs. Kovács Sándor, id. Boza Gergely, Vitéz János, Gresher János, N. N., Molnár Gyula, Oláh János, Vigh Gyula, Fehér György, Tokári József, Ambrus János, Wurst Ferencné, K. Varga István, Mihályi János, özv. Milandvíts Sándorné, Ignácz András, Mi­­halovits János, Réger János, özv. Sár Mihályné, Hibacskó András, özv. Nagyné és Sinhofferné, Takács István, özv. Bleuk Jánosné, Kozmán István, Mittermayer Ernő és neje, Friktán János, Szakács Sándor, Kép Péter, Geszler János, özv. Grem Mihályné, Kulcsár Dezső, Bagi Béla, Szabó Sándor, id. Juhász Lajos, Jege Lajos, Terdik János, Nagy István, Ifjú Ferenc, Deák János és neje. A. L., Léhner Béla, Mázl József, Mátyás János, Tóth Pál, András Péter, Csökli Kálmán­, Gyömrő István, Mocsári Sándor, Kanada János, Mizik Lajos, Király Ferenc, Ko­vács Eszter, Fodor Szeréna, Kovács And­rás és neje, Kiss István, id. Bálint Sán­dor, Polesza Jakab, Sári Renard, Szadov- 8zky Kálmán, Csikós Pál, Czink József és neje, Tarpai András, Manczéger István, özv. Vass Sándorné, Vámosi István, Pataki Pál, Tóth József, Szabó József, Balogh Pálné, Erős Géza, Igali Márton­, Táskái Ferenc, özv. Nagy Ferencné, Özv. Fodor Istvánné, Derzsík Ferencné, Ko­­rupszky Mihály és neje, Medgyesi Mi­hály, Magyar István, Moldoványi György­­né, Gál János, Biró Lajos, Finta Imre, Láver János, özv. Póhlné és Czetz Ferenc, Takács Lajos, Babinszki Pál, Kerekes István, Görözdi Károly, ifj. Radnó Jó­zsef, Pető Zsigmond, Fazekas Sándor Potondi Mihály, Viska Mihály, Kasperlik Nándor, Csokonai Mihály, Csák József, Rohankovics András, özv. Gróf Jánosné, Katona Mihály. (A névsort holnap folytatjuk.) And­rész Iván jugoszláv kereskedelmi miniszter (balról) és Varga József kereskedelmi miniszter (mellette jobbról) a Keleti pályaudvaron történt megérkezés után. A honvédség nagyszerű munkája az árvízvédelemben Szünet nékül folyik az országos gyűjtés látszik a napsugár az út porá­val, verőfényben csillognak a bom­­ladozó rügyek, a nyárelő meleg le­­hellete felszikkasztotta az árvizekbe mosódott földeket. Az élet vissza­tért a termőföldbe, amelynek pe­remét fáradhatatlanul védték a honvédek. Gátat kötöttek a ma­gyar föld­katona fiai a pusztító áradat elé, éjjel-nappal harcoltak az alattomos hullámokkal és meg­állították a vészt, amely pedig sok­­sokszázezer kisember portáját ha­lállal fenyegette. A honvédvezér­kar főnöke az alábbi parancsban emlékezik meg a honvéd fiúk nagy­szerű munkájáról: A kormányzó úr őfőméltósága megbízni kegyeskedett, hogy a m. kir. honvédségnek az árvízvesze­­delemben kifejtett kimagaslóan ér­tékes, önfeláldozó, valóban hon­mentő munkájáért legfelsőbb meg­elégedését­ és elismerését tolmá­csoljam. Az árvízvédelemben a honvédség hatalmas, a nemzetgaz­daság szempontjából pótolhatatlan munkát végzett a megelőzés, a vé­dekezés, a mentés és helyreállítás terén egyaránt. Az árvízvédelem­ben részt vett minden honvéd ön­feláldozóan, lelkesedéssel, fáradsá­got nem ismerve, minden erejét latbavetve munkálkodott. A mű­szaki csapattal vállvetve őrt álltak a gátakon a többi fegyvernemek is, így sikerült az árvíz nagyobb rom­bolását megfékezni és nagyértékű nemzetvagyont megmenteni. Ez az áldozatos munka kivívta az egész ország népének megbecsülését, sze­­retetét és háláját. E nagyszerű tel­jesítmény megerősíti azt a hitemet, hogy honvédségünk nemcsak a gá­takon, hanem minden más — ha­sonló önfeláldozást kívánó — ne­héz helyzetben is kiválóan fog helytállani. Werth Henrik s. k., gyalogsági tábornok, a m. kir. honvédvezérkar főnöke. Az árvíz­károsultak megsegíté­séért folyó országos gyűjtés a mai napig 2.481.244 pengő 61 fillért eredményezett. A Friss Újság­­ gyűjtéséről az alábbiakban számolunk el: A csütörtöki napon érkezett adomá­nyok: Mauer Béla, Dob­ecca 84, XIX. 3­0.50 P. „UWAG“ Magyar Szövőgyár Rt. Pomáz tisztviselői és munkásai 109.60 P. Özv. Hajnal ,Jánosné, Fóthi út 39­2 P. Összesen: 112.10 pengő. A Friss Újság eddigi gyűjtése Szerda estig gyűjtésünk végösszege volt . . . P 4.961.61 Csütörtök estig közvetlenül hozzánk befizetett P 112.10 P 5.063.71 Kedd estig az árvíz-kormánybiztosság befizető­lapján beküldött adományok összege volt P 18.173.09 Csütörtök estig az árvíz-kormánybiztosság be­fizetőlapján befolyt . .....................................P 338.80 P 18.511.89 Eddigi gyűjtésünk végösszege . . . P 23.58.­60 Az árvíz-kormánybiztosság 64.100. számú befizető lapján a Friss Újsághoz beérkezett adományok: 2* pengőt küldtek: Papp Imre és Társa, özv. Portörő Jánosné, 29 pengőt küldött: Rákoscsabai Baptista hitközség, 3 pengőt küldtek: özv. Vajda Istvánné, özv. Egri Istvánná, Kopa József« Papp János« Lak­­ita Ferenc, özv. Steiner Györgyné, Fülöp Gézáné, 2.50 pengőt küldött: Voko József, 2 P-t küldtek: Visztner József, Csótár Kál­mán, Bohorc József és Ferenc, Pozsonyi János, Stnca József, Kenstner János, Be* mwwMjrwárjrjrjrjrMWjrjrMJFjnrárMjrjrjrM A sokgyermekes családok küzdelmes élete Az Egészségpolitikai Társaság nagyszabású megbeszélése az új adótörvénnyel kapcsolatban Az Egészségpolitikai Társaság­ ötéves fennállását úgy ünnepelt© meg, hogy csütörtökön nagysza­bású megbeszélést tartott az új adójavaslattal kapcsolatban. Antal Lajos igazgató-főorvos elnök is is­mertette a törvénytervezetet, külö­nösen annak a sokgyermekes csa­ládok védelmét célzó szakaszait. Nem hiszi, hogy az adókönnyítés­sel több gyermek születik majd Magyarországon, de hiszi, hogy ez a javaslat az első lépés a magyar fa­jta erősítése felé. A nemzet csak akkor fejlődhet, ha minden család­ban legalább három, gyermek lesz. Ezután Nérey János tanügyi fő­tanácsos ismertette a sokgyermekes családok helyzetét. Magyarorszá­gon mintegy 11OAD0 sokgyermekes család él. A nemzet fennmaradását és kifejlődését azok a családok biz­tosítják, amelyek minél több kato­nát és anyát nevelnek. A sokgyer­mekes családok sorsa meglehető­sen mostoha. A csecsemőhalandóság téz ország­ban ma is magas. A csecsemők 30 százaléka hal el. Azokon a vidékeken pedig, ahol több a születések száma, csecsemő­korban többen halnak el. A jóté­­konycélú egyesületre és intéz­ményre szükség van, azonban a sokgyermekes családok gyermekei nem várhatnak évről-évre a mezít­láb a karácsonyi vásárok és jóté­­konycélú mozgalmak adomá­nyaira. Sok gyermek jár télvíz idején rongyos ruhákban, lyukas ci­pőkben az iskolákba. A sokgyermekes szülők nemcsak azért járnak műhelybe és munka­helyre, nemcsak azért túrják a földet, hogy maguknak élelmet szerezzenek és vagyont gyűjtse­nek, hanem a mindennapi ke­nyérért folytatott küzdelem mel­lett vállalják a sok gyermek ne­velésével járó gondot és a sok ál­matlan éjszakát. Az EPOL-nak az érdeme, hogy sikerült a társada­lom figyelmét ráirányítani a sok­­gyermekes családok ügyére. Az új javaslat törvénybe kívánja iktatni azt az elvet, hogy a több gyermek nevelésével járó terhek könnyítése állami feladat. E törvényjavaslat után meg kell oldani a sok­­gyermekes családok legégetőbb kérdését, a lakásügyet is. A sok­­gyermekes családokat még a kül­városi házakba is csak nagy­­nehezen, vagy sehogyan sem en­gedik be.

Next