Friss Ujság, 1940. április (45. évfolyam, 73-97. szám)
1940-04-26 / 94. szám
2 Németország átvette Románia svédországi adósságát. Az adósság egymillió 200 ezer svéd korona, ami a svéd gyufatröszttel való elszámolás kapcsán merült fel. Németország a pénzt Bukarestben lejben kapja meg és ebből akarják finanszírozni a Romániában nemrég alakult busz német vállalatot. Két norvég repülő érkezett Angliába egy német vízirepülőgépen. A norvégek német repülőkkel söröztek együtt, majd egy óvatlan pillanatban kilopództak és felugrottak a német repülőgépre. A német horogkereszt fölé norvég színeket festettek ás Anglia felé repültek a géppel. Az angliai Birminghamban egy szénméselő üzemben robbanás történt. Három munkás meghalt, húszan súlyosan megsebesültek. Belgiumban a háborút kitörése óta a kiskereskedelmi árak 17 és fél, a nagykereskedelmi árak pedig 44 százalékkal emelkedtek. Ez a százalékos emelkedés Európában a legnagyobb szeptember óta. Egy németországi község anyakönyvvezetője megtagadta egy 43 éves férfi és 50 éves nő összeesketését azzal az indokolással, hogy a nő túlságosan öreg ahhoz, hogy anya lehessen. Dániában május elsejétől margarint csak kisjövedelmű családok kaphatnak, mégpedig fél kilót havonta és fejenkint. A 15 éven aluli gyermekek jegyeket kapnak, hogy olcsó áron havonta fejenkint másfél kilóval jusson nekik. A kövér, idomtalan ember alakja lassanként, ismét nyúlánk és karcsú lehet, ha hosszabb időn át reggel éhgyomorra és esetleg este lefekvés előtt is egy-egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvizet iszik. Kérdezze meg orvosát! A technika fejlődése a harcászatban Ma már nem vonalakban, hanem széles területekben folynak a harcok A világháború alatt a támadónak minden igyekezete orra irányult, hogy a védővonalban lévő ellenfelet tüzérségével annyira megdolgozza, hogy azután a rohamot minél több szuronyos erővel hajthassa végre. A támadó tüzérségének hatása egyre növekedett, de ezzel párhuzamosan a védelem harcászata is új helyzet elé került. Számolni kell azzal, hogy az ellenfél tüzérségi tömeghatásával szemben a döntésért egyetlen vonalban már nem harcolhat. Így adták fel az egyvonalas védőállás gondolatát és több egymás mögött fekvő védelmi állásban helyezkedtek el. A második állásban elhelyezett tartalékok már nemcsak a védelem erejének épségben tartását szolgálták, hanem az ellentámadások végrehajtásának allapjaiként is szerepeltek. Az arcvonalak a hadviselő államok erőfeszítései révén szabad szárnyakkal nem rendelkezvén, lassanként megmerevedtek, így a gyors döntést hozó lendületes átarulások helyét áttörő csaták foglalták el. Az áttörő csata sikere harcászati szempontoktól függött, ezért a sikerért pedig újabb hadieszközöket, aknavetőket, gránátvetőket, lángszórókat és harcikocsikat kellett életrehívni. A támadás eszközeinek fejlődésével a védőnek is új harcsjáráshoz kellett fordulnia. A vonalak védelme helyett területek védelméhez folyamodott, így született meg a fészekharcászat időszaka. Ez a rugalmasságot megengedő harceljárás a támadót váratlan meglepetések elé állította. Egy-egy jól elrejtett és oldalozásra beállított géppuskafészek hallatlanul nagy teljesítményt hozott. Újabban a mindegyre jobban tért hódító légierők a gyalogság harcát közvetlen támadásokkal támogathatják. A védelem és a támadás technikai harceszközeinek fejlődése még mindig tart. Versengésük erősen növeli a kiképzésnek harceljárási feladatait. FRISS ÚJSÁG 1940 április 26, péntek Budapestre érkezett a jugoszláv kereskedelmi miniszter Andress Iván jugoszláv kereskedelmi miniszter és felesége csütörtökön délután Budapestre érkezett A Keleti pályaudvar csarnokát jugoszláv és magyar nemzeti színű lobogókkal díszítették fel. A vendégek fogadására megjelent Varga József kereskedelmi miniszter és felesége, valamint minisztériumának több vezető tisztviselője, rajtuk kívül pedig a budapesti jugoszláv követség tisztikara. A vasutas zenekar a jugoszláv himnuszt játszotta. Varga József üdvözölte melegen a vendéget, akivel együtt ellépett a rendőrdíszszázad előtt, majd gépkocsin a Duna-palotában lévő szállására kísérte. A jugoszláv kereskedelmi miniszter hétfőig marad Budapesten, megtekinti a Nemzetközi Vásárt, a nemzetközi szabadkikötőt, Budapest környékét és a főváros fürdőit Andress jugoszláv kereskedelmi miniszter Budapestre érkezése alkalmából nyilatkozott Magyarország és Jugoszlávia szorosabb gazdasági együttműködésének szükségéről. Hangoztatta, hogy ma elengedhetetlen, hogy a semleges országok fokozzák együttműködésüket. Sok lehetőség van, hogy a két ország árucseréjét növeljék. A Budapesti Nemzetközi Vásár megkönnyíti a két ország üzletembereinek közvetlen érintkezését. A jugoszláv kormány ebben az évbtén külön pavilionnal hivatalosan is részt vesz a Nemzetközi Vásáron. A kormányzó ő főméltósága és a főméltóságú asszony csütörtökön délután 6 órakor fogadta dr. Andress Iván jugoszláv ipar- és kereskedelemügyi minisztert és feleségét. Pető Sándor, Szabadi Géza, Bálint Sándor, Behid István, Vida Albert, Mobill Pál, Katlcs István, Baski Mihály, Szentesi György, Érti Péter, Bakó József, Kriska N., Vasatik Istvánné, Cs. Kovács Sándor, id. Boza Gergely, Vitéz János, Gresher János, N. N., Molnár Gyula, Oláh János, Vigh Gyula, Fehér György, Tokári József, Ambrus János, Wurst Ferencné, K. Varga István, Mihályi János, özv. Milandvíts Sándorné, Ignácz András, Mihalovits János, Réger János, özv. Sár Mihályné, Hibacskó András, özv. Nagyné és Sinhofferné, Takács István, özv. Bleuk Jánosné, Kozmán István, Mittermayer Ernő és neje, Friktán János, Szakács Sándor, Kép Péter, Geszler János, özv. Grem Mihályné, Kulcsár Dezső, Bagi Béla, Szabó Sándor, id. Juhász Lajos, Jege Lajos, Terdik János, Nagy István, Ifjú Ferenc, Deák János és neje. A. L., Léhner Béla, Mázl József, Mátyás János, Tóth Pál, András Péter, Csökli Kálmán, Gyömrő István, Mocsári Sándor, Kanada János, Mizik Lajos, Király Ferenc, Kovács Eszter, Fodor Szeréna, Kovács András és neje, Kiss István, id. Bálint Sándor, Polesza Jakab, Sári Renard, Szadov- 8zky Kálmán, Csikós Pál, Czink József és neje, Tarpai András, Manczéger István, özv. Vass Sándorné, Vámosi István, Pataki Pál, Tóth József, Szabó József, Balogh Pálné, Erős Géza, Igali Márton, Táskái Ferenc, özv. Nagy Ferencné, Özv. Fodor Istvánné, Derzsík Ferencné, Korupszky Mihály és neje, Medgyesi Mihály, Magyar István, Moldoványi Györgyné, Gál János, Biró Lajos, Finta Imre, Láver János, özv. Póhlné és Czetz Ferenc, Takács Lajos, Babinszki Pál, Kerekes István, Görözdi Károly, ifj. Radnó József, Pető Zsigmond, Fazekas Sándor Potondi Mihály, Viska Mihály, Kasperlik Nándor, Csokonai Mihály, Csák József, Rohankovics András, özv. Gróf Jánosné, Katona Mihály. (A névsort holnap folytatjuk.) Andrész Iván jugoszláv kereskedelmi miniszter (balról) és Varga József kereskedelmi miniszter (mellette jobbról) a Keleti pályaudvaron történt megérkezés után. A honvédség nagyszerű munkája az árvízvédelemben Szünet nékül folyik az országos gyűjtés látszik a napsugár az út porával, verőfényben csillognak a bomladozó rügyek, a nyárelő meleg lehellete felszikkasztotta az árvizekbe mosódott földeket. Az élet visszatért a termőföldbe, amelynek peremét fáradhatatlanul védték a honvédek. Gátat kötöttek a magyar földkatona fiai a pusztító áradat elé, éjjel-nappal harcoltak az alattomos hullámokkal és megállították a vészt, amely pedig soksokszázezer kisember portáját halállal fenyegette. A honvédvezérkar főnöke az alábbi parancsban emlékezik meg a honvéd fiúk nagyszerű munkájáról: A kormányzó úr őfőméltósága megbízni kegyeskedett, hogy a m. kir. honvédségnek az árvízveszedelemben kifejtett kimagaslóan értékes, önfeláldozó, valóban honmentő munkájáért legfelsőbb megelégedését és elismerését tolmácsoljam. Az árvízvédelemben a honvédség hatalmas, a nemzetgazdaság szempontjából pótolhatatlan munkát végzett a megelőzés, a védekezés, a mentés és helyreállítás terén egyaránt. Az árvízvédelemben részt vett minden honvéd önfeláldozóan, lelkesedéssel, fáradságot nem ismerve, minden erejét latbavetve munkálkodott. A műszaki csapattal vállvetve őrt álltak a gátakon a többi fegyvernemek is, így sikerült az árvíz nagyobb rombolását megfékezni és nagyértékű nemzetvagyont megmenteni. Ez az áldozatos munka kivívta az egész ország népének megbecsülését, szeretetét és háláját. E nagyszerű teljesítmény megerősíti azt a hitemet, hogy honvédségünk nemcsak a gátakon, hanem minden más — hasonló önfeláldozást kívánó — nehéz helyzetben is kiválóan fog helytállani. Werth Henrik s. k., gyalogsági tábornok, a m. kir. honvédvezérkar főnöke. Az árvízkárosultak megsegítéséért folyó országos gyűjtés a mai napig 2.481.244 pengő 61 fillért eredményezett. A Friss Újság gyűjtéséről az alábbiakban számolunk el: A csütörtöki napon érkezett adományok: Mauer Béla, Dobecca 84, XIX. 30.50 P. „UWAG“ Magyar Szövőgyár Rt. Pomáz tisztviselői és munkásai 109.60 P. Özv. Hajnal ,Jánosné, Fóthi út 392 P. Összesen: 112.10 pengő. A Friss Újság eddigi gyűjtése Szerda estig gyűjtésünk végösszege volt . . . P 4.961.61 Csütörtök estig közvetlenül hozzánk befizetett P 112.10 P 5.063.71 Kedd estig az árvíz-kormánybiztosság befizetőlapján beküldött adományok összege volt P 18.173.09 Csütörtök estig az árvíz-kormánybiztosság befizetőlapján befolyt . .....................................P 338.80 P 18.511.89 Eddigi gyűjtésünk végösszege . . . P 23.58.60 Az árvíz-kormánybiztosság 64.100. számú befizető lapján a Friss Újsághoz beérkezett adományok: 2* pengőt küldtek: Papp Imre és Társa, özv. Portörő Jánosné, 29 pengőt küldött: Rákoscsabai Baptista hitközség, 3 pengőt küldtek: özv. Vajda Istvánné, özv. Egri Istvánná, Kopa József« Papp János« Lakita Ferenc, özv. Steiner Györgyné, Fülöp Gézáné, 2.50 pengőt küldött: Voko József, 2 P-t küldtek: Visztner József, Csótár Kálmán, Bohorc József és Ferenc, Pozsonyi János, Stnca József, Kenstner János, Be* mwwMjrwárjrjrjrjrMWjrjrMJFjnrárMjrjrjrM A sokgyermekes családok küzdelmes élete Az Egészségpolitikai Társaság nagyszabású megbeszélése az új adótörvénnyel kapcsolatban Az Egészségpolitikai Társaság ötéves fennállását úgy ünnepelt© meg, hogy csütörtökön nagyszabású megbeszélést tartott az új adójavaslattal kapcsolatban. Antal Lajos igazgató-főorvos elnök is ismertette a törvénytervezetet, különösen annak a sokgyermekes családok védelmét célzó szakaszait. Nem hiszi, hogy az adókönnyítéssel több gyermek születik majd Magyarországon, de hiszi, hogy ez a javaslat az első lépés a magyar fajta erősítése felé. A nemzet csak akkor fejlődhet, ha minden családban legalább három, gyermek lesz. Ezután Nérey János tanügyi főtanácsos ismertette a sokgyermekes családok helyzetét. Magyarországon mintegy 11OAD0 sokgyermekes család él. A nemzet fennmaradását és kifejlődését azok a családok biztosítják, amelyek minél több katonát és anyát nevelnek. A sokgyermekes családok sorsa meglehetősen mostoha. A csecsemőhalandóság téz országban ma is magas. A csecsemők 30 százaléka hal el. Azokon a vidékeken pedig, ahol több a születések száma, csecsemőkorban többen halnak el. A jótékonycélú egyesületre és intézményre szükség van, azonban a sokgyermekes családok gyermekei nem várhatnak évről-évre a mezítláb a karácsonyi vásárok és jótékonycélú mozgalmak adományaira. Sok gyermek jár télvíz idején rongyos ruhákban, lyukas cipőkben az iskolákba. A sokgyermekes szülők nemcsak azért járnak műhelybe és munkahelyre, nemcsak azért túrják a földet, hogy maguknak élelmet szerezzenek és vagyont gyűjtsenek, hanem a mindennapi kenyérért folytatott küzdelem mellett vállalják a sok gyermek nevelésével járó gondot és a sok álmatlan éjszakát. Az EPOL-nak az érdeme, hogy sikerült a társadalom figyelmét ráirányítani a sokgyermekes családok ügyére. Az új javaslat törvénybe kívánja iktatni azt az elvet, hogy a több gyermek nevelésével járó terhek könnyítése állami feladat. E törvényjavaslat után meg kell oldani a sokgyermekes családok legégetőbb kérdését, a lakásügyet is. A sokgyermekes családokat még a külvárosi házakba is csak nagynehezen, vagy sehogyan sem engedik be.