Friss Ujság, 1940. június (45. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-01 / 122. szám

Magyarország és a szovjet viszonya kifogástalan A svájci lapok foglalkozva Magyarország katonai intézkedéseivel" megállapítják, hogy azok kizárólag a tavaszi gyakorlatok alkalmával szükségessé vált behívásokra terjedtek ki. Az egyik svájci lap budapesti levelezője olyan értesüléseket szerzett, hogy a szovjetunió a rendes kapcsolatok helyreállítása óta korrekt álláspontra helyezkedett Magyarország irányában. Ugyancsak az egyik svájci lap azt írja, hogy Olaszországnak nincsenek támadó szándékai a Balkánon. Francia politikai körökben óvatosan fogadják a balkáni tárgyalásokról érkező és nehezen ellenőrizhető híreket, de lehetségesnek tartják, hogy Magyarország központi fekvésénél fogva balkáni bonyodalmak esetén az események központjába kerülhet. Francia diplomáciai körökben elismeréssel emlékeznek meg arról a nyugalomról, amellyel a magyar kormány és a közvélemény figyeli a nagy világeseményeket. Egy nagy francia lap azt írja, hogy értesülései szerint a magyarok nagy többsége mindaddig távol akarja magát, tartani a háborútól, amíg arra lehetőség nyílik. Ha Törökországot támadás érné Egy római lap isztambuli jelentést közöl, mely szerint a törökfrancia-angol szövetség akkor lép életbe, ha támadás történik Törökország biztonsági övezete ellen. Ez esetben a török-francia-angol szövetség azonnal életbe lép. 2 Kommunista tüntetés Belgrádban A szovjetkövet Belgrádba érkezését felelőtlen egyének tüntetésekre használták fel. Mintegy 5000 fiatalember gyűlt össze a pályaudvar körül, de a rendőrség hamarosan megtisztította az utcákat. A szovjetorosz küldöttség különben, amelynek a Moszkvában kötött jugoszláv-orosz kereskedelmi megállapodás okmányainak a kicserélése a feladata, pénteken reggel érkezett Szófiából Belgrádba. A küldöttség délelőtt 11 órakor a külügyminisztérium épületében kicserélte a ratifikációs okmányokat. A küldöttség előreláthatólag már este visszautazik Szófiába. Ölni akart, mert nem kapott útiköltséget Wirtschafter János 28 éves fiatalember ellen az ügyészség zsarolás és gyilkosság kísérletének bűntette címén eljárást indított. Wirtschafter fenyegető leveleket írt gazdag rokonainak, pénzt követelt, de nem kapott. Ekkor baltát vásárolt és azzal támadt unokabátyjára, Molnár Tibor magántisztviselőre. A merénylet nem sikerült, Molnár csak könnyebb sérülést szenvedett. Wirtschafter a bíróság előtt azzal védekezett, hogy Magyarországon nem tudott mihez kezdeni, Algírba akart vándorolni. — Minek kellett ehhez a balta? — kérdezte az elnök. — Ezt csak azért csináltam kérem, hogy felakasszanak. A baltát kiélesítettem, de rosszul táplált vagyok, idegbetegségben szenvedek, ezért nem tudtam a tettet végrehajtani. Unokabátyámat lakása lépcsőháziban vártam meg. Amikor feléje sújtottam, megtántorodtam és valahogyan magammal rántottam Molnárt is. Pontosan tudtam, hogy a koponyája tetejére kell célozni. Unokabátyám kövérember, nagy hasa van, így nem fértem a fejéhez. A vádlott a továbbiakban nagyon zavaros válaszokat adott. A törvényszék elrendelte Wirtschafter elmeállapotának a megvizsgálását és ezért a tárgyalást elnapolta. 1940 június 1, szombat FRISS ÚJSÁG A környék lakói szenvedik legjobban az autóbusz-viteldíjemelést Gyorsított közlekedésre kaptak ígéretet a csepeli munkások A főváros közlekedésügyi bizottsága pénteken tárgyalta az autóbuszviteldíjak emelésének kérdését. Schlosser János tanácsjegyző szerint az üzemanyagok drágulása miatt 12 százalékos viteldíjemelésre van szükség, rpecht'.ler Péter különösnek találja, hogy a drágulást elismerik a középség felé, de nem a munkások felé, holott a létfenntartás 26 százalékkal emelkedett. A mozalkó és olajdrágulás nem lehet indok a viteldíjemelésre. Milók Sándor szerint a drágítás következménye az lesz, hogy sokan leszorulnak az autóbuszról. Különösen sérelmes a csepeli 21-es autóbusz drágítása, mert ezt azok a munkások használják, akik éjjel más megfelelő közlekedéshez nem juthatnak. Halász Alfréd különösen sérelmesnek találja az emelést a környéken lakókra nézve, akik a fővárosban dolgoznak és itt fizetik az adót. Keresetük 10—15 százalékát már most is közlekedésre fordítják. A közönség nem bírja a folytonos drágítást. Magyar Miklós kimutatja, hogy az Autóbuszüzem bevétele évről-évre milliókkal emelkedik, ebből a többletből fedezhetnék az anyagdrágulással járó nagyobb kiadást. Kabakovics József szerint a közönség megdöbbenéssel vette tudomásul az autóbuszdrágítást. Báró Babarczy István tanácsnok kijelenti, hogy a drágítást nem a Beszkart kezdte, hanem az álkormánybiztos véleménye alapján az ipar- és kereskedelmi miniszter engedélyezte és a magánvállalatok már végre is hajtották. A csepeli munkások gyorsított közlekedéséről gondoskodni fognak. A bizottság két szótöbbséggel elfogadta a javaslatot. Napirend után Mihók Sándor szóvá tette, hogy az autóbusz 82 zsidó alkalmazottját elbocsátották, noha a törvény ezt nem rendeli. Halász Alfréd a rómaifürdői autóbusz megszüntetése ellen tiltakozott. Bódy alpolgármester közölte, hogy a kívánságokat a polgármester elé terjeszti. Az elfogadott javaslat szerint az autóbuszviteldíjak így drágulnak: Kisszakaszjegy 16 fillér helyett 18 fillér, rendes szakaszjegy minden vonalon 24 helyett 28, vonaljegy 34 helyett 38, belterületi átszállójegy 36 helyett 38, külterületi és éjszakai vonaljegy 44 helyett 50, külterületi átszállójegy 44 helyett 50, a villamos vasútra is érvényes átszállójegy 50 helyett 56 fillér, a villamos vasúton is érvényes napijegy 2 pengő helyett 2 pengő 24 fillér. Drágít a MAVAUT is A kereskedelmi miniszter engedélye alapján június 1-től kezelve a MÁVÁUT is 12 százalékkal emeli a viteldíjakat. Mozgalom a teljes vasárnapi munkaszünetért Panaszkodnak a nagy tejvállalatok és péküzemek kisalkalmazottai . A fűszerkereskedelmi alkalmazottak viharos lefolyású panaszgyűlést tartottak, amelyen a teljes vasárnapi munkaszünetnek rájuk való kiterjesztését sürgették. Csáki Lajos, Víg Lajos és Kanizsa József a gyűlés résztvevőinek élénk helyeslésétől és közbeszólásaitól kísérve fejtették ki, hogy amikor a sütőiparban legutóbb bevezették a teljes vasárnapi munkaszünetet, a kereskedelmi alkalmazottakról egyszerűen megfeledkeztek. A fűszeripari alkalmazottak vasárnap héttől nyolcig dolgozni kénytelenek, ami látszólag egy órai elfoglaltság, voltaképen azonban három-négy órai elfoglaltságot jelent, mert az üzletnyitás előtt és zárás után is néhány órát dolgozniuk kell, amíg végre megkezdhetik vasárnapi pihenőjüket. Eddig többek között azzal indokolták a vasárnapi nyitvatartást, hogy a friss süteményeket csak ily módon lehet eljuttatni a fogyasztókhoz, amióta azonban vasárnap nem sütnek friss süteményt, azóta ez az érv is elveszett A vasárnapi zsijárusítás iéc-. dését is meg lehet oldani anélkül, hogy a fűszeres és élelmiszerüzleteket vasárnap délelőtt nyitvatartják. A tejet hűvös helyen a legmelegebb évszakban is el lehet tartani. Éles közbekiáltások hangzottak el ekkor a tejkartel ellen, amely egyetlen haszonélvezője a vasárnapi nyitvatartásnak és sem az alkalmazottak, sem pedig az üzlettulajdonosok nem kívánják, hogy vasárnap reggel akár csak egy órára is kinyissák boltjukat. Egyébként, — mondották a felszólalók, — a környék és a vidék több helyen megoldották már ezt a kérdést, nincs tehát semmi akadálya annak, hogy Budapesten és az egész országban egyöntetűen rendezzék a vasárnapi munkaszünet kérdését. Természetesen a tejvállalatok fiókjainak alkalmazottaira, valamint a péküzletekre is ki kell terjeszteni a teljes vasárnapi munkaszünetet. Az itt alkalmazottak számára heti 60 óra a munkaidő, amit azonban mindig túl kell dolgozniuk, mert munkaadóik, a nagy A fűszerkereskedelmi alkalmazottak nagygyűlésén résztvevő közönség egy része. .. tejvállalatok és sütőüzemek vezetői arra hivatkoznak, hogy ők tulajdonképen üzletvezetők. Mint ilyenekre nem vonatkozik a munkaidőrendelet és ennélfogva a túlórapénz sem jár nekik. Viszont ha felmondják az állásukat, akkor rögtön alkalmazottakként szerepelnek és nem kapják meg azt a felmondási végkielégítést, amely mint üzletvezetőknek járna. Ennek a hátrányos kettős minősítésnek a megszüntetését is szükségesnek tartják. A fizetésrendezés is szóba került. A két év előtt megállapított havibérek ma már nincsenek arányban az időközben bekövetkezett drágasággal és ezért a gyűlés úgy határozott, hogy a mai kereseteknek 10—15 százalékkal való felemelését fogják kérni és ebből a célból a bérmegállapító bizottság egybehívását kívánják. A vasárnapi munkaszünet bevezetésére vonatkozó határozatukat táviratilag juttatják el a kereskedelmi miniszterhez. Be kell jelenteni a gabona- és takarmánykészleteket Állami elővásárlási jog az élelmiszerekre Az egyre komolyabbá váló európai háború fontos intézkedésre kényszeríti a kormányt. A polgári lakosság és a honvédség élelmezésének, továbbá az állattakarmányszükségletnek biztosítása érdekében feltétlenül szükség van arra, hogy a kormány ismerje a fontosabb élelmicikkeknek és takarmányféléknek rendelkezésre álló mennyiségét. A kormány két rendeletet tett közzé, melyekben bejelentési kötelezettséget léptet életbe egyes gabonafélékre, élelmicikkekre és takarmányfajtákra vonatkozóan. A bejelentési kötelezettség alá esnek búzából, rozsból, kétszeresből és ezek lisztjéből egyenként 5 métermázsát, árpából 10-et, tengeriből, morzsolt állapotban 10-et, csöves állapotban 15-öt, szárított és víztelenített zöldség- és főzelékfélékből együttesen 20 kilót, babból, borsóból, lencséből egyenként 54 métermázsát, zabból 5-öt, a különböző szénafajtákból 20-at, végül a takarmányszalmából 50 métermázsát meghaladó készletek. A bejelentési kötelezettség csak azokra a készletekre vonatkozik, amelyek a rendelet hatálybalépésének napján vannak a bejelentésre kötelezettek birtokában. Nem kell tehát majd bejelenteni például azt a szénakészletet, amit a gazda a rendelet megjelenése után takarít be. A bejelentést június 13-ig a községi elöljáróságnál, illetőleg a város polgármesterénél szóban vagy írásban kell megtenni. Ezekből a terményekből azokat a készleteket, amelyeket birtokosai eladni, vagy bármi módon elidegeníteni kívánnak, kötelesek megvételre felajánlani az e célra kijelölt szerveknek. A megbízott vállalatok viszont kötelesek öt nap alatt nyilatkozni, hogy a felajánlott készletet egészben vagy részben megvásárolják-e. Az állami elővásárlási jog kiterjed a következőkre: bab, borsó, lencse, zab, szénafélék és takarmányszalma. Ezeket a terményeket május 1.1-én zár alá helyezik és birtokosai azokkal mindaddig nem rendelkeznek, amíg a megbízott az elővásárlás gyakorlása tekintetében nem nyilatkozik. A terményekből továbbra is fogyaszthatók azok a mennyiségek, amelyekre élelmezési, illetve takarmányozási célból feltétlenül és igazolhatóan szükség van. Az elővásárlási, illetve az igénybevételi jogot az állam a babra, borsóra, lencsére, továbbá a szénafélékre és takarmányszalmára a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, a zabra vonatkozóan pedig a Futura útján gyakorolja.