Friss Ujság, 1940. június (45. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-01 / 122. szám

­ Magyarország és a szovjet viszonya kifogástalan A svájci lapok foglalkozva Ma­gyarország­­ katonai intézkedései­vel" megállapítják, hogy azok ki­zárólag a tavaszi gyakorlatok al­kalmával szükségessé vált behívá­sokra terjedtek ki. Az egyik svájci lap budapesti levelezője olyan ér­tesüléseket szerzett, hogy a szovjetunió a rendes kapcso­latok helyreállítása óta korrekt álláspontra helyezkedett Ma­gyarország irányában. Ugyancsak az egyik svájci lap azt írja, hogy Olaszországnak nincsenek támadó szándékai a Balkánon. Francia politikai körökben óva­tosan fogadják a balkáni tárgya­lásokról érkező és nehezen ellen­őrizhető híreket, de lehetségesnek tartják, hogy Magyarország köz­ponti fekvésénél fogva balkáni bonyodalmak esetén az események központjába kerülhet. Francia diplomáciai körökben elismeréssel emlékeznek meg arról a nyuga­lomról, amellyel a magyar kor­mány és a közvélemény figyeli a nagy világeseményeket. Egy nagy francia lap azt írja, hogy értesü­lései szerint a magyarok nagy többsége mindaddig távol akarja magát, tartani a háborútól, amíg arra lehetőség nyílik. Ha Törökországot támadás érné Egy római lap isztambuli jelen­tést közöl, mely szerint a török­­francia-angol szövetség akkor lép életbe, ha támadás történik Török­ország biztonsági övezete ellen. Ez esetben a török-francia-angol szövetség azonnal életbe lép. 2 Kommunista tüntetés Belgrád­ban A szovjetkövet Belgrádba érke­zését felelőtlen egyének tünteté­sekre használták fel. Mintegy 5000 fiatalember gyűlt össze a pálya­udvar körül, de a rendőrség ha­marosan megtisztította az utcákat. A szovjetorosz küldöttség külön­ben, amelynek a Moszkvában kö­tött jugoszláv-orosz kereskedelmi megállapodás okmányainak a ki­cserélése a feladata, pénteken reg­gel érkezett Szófiából Belgrádba. A küldöttség délelőtt 11 órakor a külügyminisztérium épületében ki­cserélte a ratifikációs okmányo­kat. A küldöttség előreláthatólag már este visszautazik Szófiába. Ölni akart, mert nem kapott útiköltséget Wirtschafter János 28 éves fia­talember ellen az ügyészség zsaro­lás és gyilkosság kísérletének bűntette címén eljárást indított. Wirtschafter fenyegető leveleket írt gazdag rokonainak, pénzt követelt, de nem kapott. Ekkor baltát vásárolt és azzal tá­madt unokabátyjára, Molnár Ti­bor magántisztviselőre. A merény­let nem sikerült, Molnár csak könnyebb sérülést szenvedett. Wirtschafter a bíróság előtt azzal védekezett, hogy Magyarországon nem tudott mihez kezdeni, Algírba akart vándorolni. — Minek kellett ehhez a balta? — kérdezte az elnök. — Ezt csak azért csináltam ké­rem, hogy felakasszanak. A bal­tát kiélesítettem, de rosszul táp­lált vagyok, idegbetegségben szen­vedek, ezért nem tudtam a tettet végrehajtani. Unokabátyámat la­kása lépcsőháziban vártam meg. Amikor feléje sújtottam, megtán­­torodtam és valahogyan magam­mal rántottam Molnárt is. Ponto­san tudtam, hogy a koponyája te­tejére kell célozni. Unokabátyám kövér­­ember, nagy hasa van, így nem fértem a fejéhez. A vádlott a továbbiakban na­gyon zavaros válaszokat adott. A törvényszék elrendelte Wirt­schafter elmeállapotának a meg­vizsgálását és ezért a tárgyalást elnapolta. 1940 június 1, szombat FRISS ÚJSÁG A környék lakói szenvedik legjobban az autóbusz-viteldíjemelést Gyorsított közlekedésre kaptak ígéretet a csepeli munkások A főváros közlekedésügyi bi­zottsága pénteken tárgyalta az autóbuszviteldíjak emeléséne­k kérdését. Schlosser János tanács­­jegyző szerint az üzemanyagok drágulása miatt 12 százalékos vi­teldíjemelésre van szükség, rpecht­'.­ler Péter különösnek találja, h­ogy a drágulást elismerik a középség­ felé, de nem a munkások fel­é, holott a létfenntartás 26 százalék­kal emelkedett. A mozalkó és olaj­­drágulás nem lehet indok­ a vitel­­díjemelésre. Mil­ók Sándor szerint a drágítás következménye az lesz, hogy sokan leszorulnak az autó­buszról. Különösen sérelmes a csepeli 21-es autóbusz drágítása, mert ezt azok a munkások hasz­nálják, akik éjjel más megfelelő közlekedéshez nem juthatnak. Halász Alfréd különösen sérel­mesnek találja az emelést a kör­nyéken lakókra nézve, akik a fő­városban dolgoznak és itt fizetik az adót. Keresetük 10—15 százalé­kát már most is közlekedésre for­dítják. A közönség nem bírja a folytonos drágítást. Magyar Miklós kimutatja, hogy az Autó­buszüzem bevétele évről-évre mil­liókkal emelkedik, ebből a többletből fedezhetnék az anyagdrágulással járó na­­­­gyobb kiadást. Kabakovics József szerint a kö­zönség megdöbbenéssel vette tu­domásul az­ autóbuszdrágítást. Báró Babarczy István tanács­nok kijelenti, hogy a drágí­tást nem a Beszkart kezdte, ha­nem az álkormánybiztos véle­ménye alapján az ipar- és keres­kedelmi miniszter engedélyezte és a magánvállalatok már végre is hajtották. A csepeli munkások gyorsított közlekedéséről gondos­kodni fognak. A bizottság két szó­többséggel elfogadta a javaslatot. Napirend után Mih­ók Sándor szóvá tette, hogy az autóbusz 82 zsidó alkalmazottját elbocsátot­ták, noha a törvény ezt nem rendeli. Halász Alfréd a rómaifürdői autó­busz megszüntetése ellen tiltako­zott. Bódy alpolgármester közölte, hogy a kívánságokat a polgár­­mester elé terjeszti. Az elfogadott javaslat szerint az autóbuszviteldíjak így drágul­nak: Kisszakaszjegy 16 fillér he­lyett 18 fillér, rendes szakaszjegy minden­­ vonalon 24 helyett 28, vonaljegy 34 helyett 38, belterületi átszállójegy 36 helyett 38, külterü­leti és éjszakai vonaljegy 44 he­lyett 50, külterületi átszállójegy 44 helyett 50, a villamos vasútra is érvényes átszállójegy 50 helyett 56 fillér, a villamos vasúton­ is ér­vényes napijegy 2 pengő helyett 2 pengő 24 fillér. Drágít a MAVAUT is A kereskedelmi miniszter enge­délye alapján június 1-től kezelve a MÁVÁUT is 12 százalékkal emeli a viteldíjakat. Mozgalom a teljes vasárnapi munkaszünetért Panaszkodnak a nagy tejvállalatok és péküzemek­­ kisalkalmazottai . A fűszerkereskedelmi alkalma­zottak viharos lefolyású panasz­gyűlést tartottak, amelyen a teljes vasárnapi munkaszünetnek rájuk való kiterjesztését sürgették. Csáki Lajos, Víg Lajos és Kanizsa Jó­zsef a gyűlés résztvevőinek élénk helyeslésétől és közbeszólásaitól kísérve fejtették ki, hogy amikor a sütőiparban legutóbb bevezették a teljes vasárnapi munkaszünetet, a kereskedelmi alkalmazottak­ról egyszerűen megfeledkeztek. A fűszeripari alkalmazottak va­sárnap héttől nyolcig dolgozni kénytelenek, ami látszólag egy órai elfoglaltság, voltaképen azon­ban három-négy órai elfoglaltsá­got jelent, mert az üzletnyitás előtt és zárás után is néhány órát dolgozniuk kell, amíg végre meg­kezdhetik vasárnapi pihenőjüket. Eddig többek között azzal indokol­ták a vasárnapi nyitvatartást, hogy a friss süteményeket csak ily módon lehet eljuttatni a fo­gyasztókhoz, amióta azonban va­sárnap nem sütnek friss süte­ményt, azóta ez az érv is elve­­­szett A vasárnapi zsijárusítás iéc-. désé­t is meg lehet oldani anélkül, hogy a fűszeres és élelmiszer­­üzleteket vasárnap délelőtt nyitva­­tartják. A tejet hűvös helyen a legmelegebb évszakban is el lehet tartani. Éles közbekiáltások hang­zottak el ekkor a tejkartel ellen, amely egyetlen haszonélvezője a va­sárnapi nyitvatartásnak és sem az alkalmazottak, sem pe­dig az üzlettulajdonosok nem kí­vánják, hogy vasárnap reggel akár csak egy órára is kinyissák boltjukat. Egyébként, —­ mondot­ták a felszólalók, — a környék és a vidék több helyen megoldották már ezt a kérdést, nincs tehát semmi akadálya annak, hogy Budapesten és az egész országban egyöntetűen rendezzék a vasár­napi munkaszünet kérdését. Ter­mészetesen a tejvállalatok fiók­jainak alkalmazottaira, valamint a péküzletekre is ki kell terjesz­teni a teljes vasárnapi munka­szünetet. Az itt alkalmazottak számára heti 60 óra a munkaidő, amit azonban mindig túl kell dol­gozniuk, mert munkaadóik, a nagy A fűszerkereskedelmi alkalmazottak nagygyűlésén résztvevő közönség egy része. .. tejvállalatok és sütőüzemek ve­zetői arra hivatkoznak, hogy ők tulajdonképen üzletvezetők. Mint ilyenekre nem vonatkozik a mun­kaidőrendelet és ennélfogva a túl­órapénz sem jár nekik. Viszont ha felmondják az állásukat, ak­kor rögtön alkalmazottakként szerepelnek és nem kapják meg azt a felmondási végkielégítést, amely mint üzletvezetőknek járna. Ennek a hátrányos kettős minő­sítésnek a megszüntetését is szük­ségesnek tartják. A fizetésrendezés is szóba ke­rült. A két év előtt megállapított havibérek ma már nincsenek arányban az időközben bekövetke­zett drágasággal és ezért a gyűlés úgy határozott, hogy a mai kere­seteknek 10—15 százalékkal való fel­emelését fogják kérni és ebből a célból a bérmegállapító bizottság egybe­­hívását kívánják. A vasárnapi munkaszünet bevezetésére vonat­kozó határozatukat táviratilag juttatják el a kereskedelmi mi­niszterhez. Be kell jelenteni a gabona- és takarmány­­készleteket Állami elővásárlási jog az élelmiszerekre Az egyre komolyabbá váló európai háború fontos intézkedésre kény­szeríti a kormányt. A polgári la­kosság és a honvédség élelmezésé­nek, továbbá az állattakarmány­szükségletnek biztosítása érdeké­ben feltétlenül szükség van arra, hogy a kormány ismerje a fontosabb élelmi­cikkeknek és takarmányfélék­­nek rendelkezésre álló men­­­­nyiségét. A kormány két rendeletet tett köz­zé, melyekben bejelentési kötelezett­séget léptet életbe egyes gabona­félékre, élelmicikkekre és takar­mányfajtákra vonatkozóan. A be­jelentési kötelezettség alá esnek búzából, rozsból, kétszeresből és ezek lisztjéből egyenként 5 méter­mázsát, árpából 10-et, tengeriből, morzsolt állapotban 10-et, csöves állapotban 15-öt, szárított és víz­telenített zöldség- és főzelékfélék­ből együttesen 20 kilót, babból, borsóból, lencséből egyenként 54 métermázsát, zabból 5-öt, a kü­lönböző szénafajtákból 20-at, vé­gül a takarmányszalmából 50 mé­termázsát meghaladó készletek. A bejelentési kötelezettség csak azok­ra­ a készletekre vonatkozik, ame­lyek a rendelet hatálybalépésének napján vannak a bejelentésre kö­telezettek birtokában. Nem kell tehát majd bejelenteni például azt a szénakészletet, amit a gazda a rendelet megjelenése után taka­rít be. A bejelentést június 13-ig a köz­ségi elöljáróságnál, illetőleg a vá­ros polgármesterénél szóban vagy írásban kell megtenni. Ezekből a terményekből azokat a készlete­ket, amelyeket birtokosai eladni, vagy bármi módon elidegeníteni kívánnak, kötelesek megvételre felajánlani az e célra kijelölt szerveknek. A megbízott vállalatok viszont köte­lesek öt nap alatt nyilatkozni, hogy a felajánlott készletet egész­ben vagy részben megvásá­­rolják-e. Az állami elővásárlási jog kiter­jed a következőkre: bab, borsó, lencse, zab, szénafélék és takar­mányszalma. Ezeket a terménye­ket május 1.1-én zár alá helyezik és birtokosai azokkal mindaddig nem rendelkeznek, amíg a meg­bízott az elővásárlás gyakorlása tekintetében nem nyilatkozik. A terményekből továbbra is fogyaszt­­hatók azok a mennyiségek, ame­lyekre élelmezési, illetve takar­mányozási célból feltétlenül és igazolhatóan szükség van. Az elő­vásárlási, illetve az igénybevételi jogot­ az állam a babra, borsóra, lencsére, továbbá a szénafélékre és takarmányszalmára a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, a zabra vonatkozóan pedig a Futura út­ján gyakorolja.

Next