Friss Ujság, 1942. szeptember (47. évfolyam, 199-221. szám)
1942-09-03 / 200. szám
Mire vigyázzon a gombaszedő A gyilkos galóca, meg a csiperkegomba ? Galóca okozza a legtöbb gombamérgezést Mit mond a kispesti gombamérgezés egyik áldozata A magyar tájak csapadékos telek után bőséges gombatermést szoktak hozni. A gombaszedés azonban nem valami veszélytelen foglalkozás. Vannak ugyanis gombák, amelyek súlyos mérgezést okoznak. Hazánkban évente mintegy ötven halálos gombamérgezés szokott történni. A halálos gombamérgezések 70—80 százalékát a gyilkos galóca okozza. Ezt a gombát hasonlósága miatt gyakran összetévesztik az ehető csiperke, más nevén sampinyon gombával. Mi is a különbség a két gomba között! A csiperke gomba lemezei vörösek vagy fiatalabb korban halvány rózsaszínűek. A galóca lemezei fehérek, öregebb korban pedig sárgás árnyalatúak. Azonkívül a galóca kalapja a tetején zöldes színű. Tudni kell azt is, hogy a galóca mérgét a forró víz nem oldja. Az ételbe került egyetlen gombától még nem lesz az egész étel mérgező. Csak az kap mérgezést, aki a gyilkos galócából evett. Ezzel magyarázható az a gyakori furcsa eset, hogy az egész család eszik a gombapaprikásból, de csak néhányan kapnak mérgezést. A mérgezési tünetek 6—12 óra múlva jelentkeznek, először hányás, majd szörnyű kínzó görcsök és idegzavarok alakjában. A tünetek hasonlítanak az arzén- és strichnin-mérgezéshez. Azt is szokták mondani egy-egy gombamérgezésnél, hogy a mérgezést ehető gomba okozta, mert az erdőben megfertőzte a vadak pusztítására szétszórt arzén. Ez nem helytálló, mert a vadirtás télen történik, a földből a gomba nem szívja magába az arzént, csupán akkor lenne veszélyes, ha a kalapjára szóródik az arzén, mert ilyenkor könnyen belefut a méreg a gomba húsába is. Budapest környékén az utóbbi időben tömeges gombamérgezés történt. Kispesten 23 mérgezett közül 12-en meghaltak. Alig múlt el a szomorú eset, máris újabb gombamérgezés történt a Rákoskeresztúrhoz tartozó Béla-telepen. Innen hat embert szállítottak kórházba, akik közül egy már meghalt. A kispesti mérgezettek közül beszéltünk Oláh Béla népzenésszel, akinek egész családját kiirtotta a gyilkos galóca. Egy keddi délelőtt — mondotta Oláh Béla — társaim sok gombát szedtek a kőbányai kiserdőben, a bőrgyár mellett. A színük ugyan gyanús volt, de amikor megszagoltam, olyan jó gombaillat csapott az orromba, hogy engedtem társaim hívásának és másnap én is kimentem gombát szedni. Rengeteg gombát találtunk, másnap reggel gyanakodva szedegettem, apróra tördeltem, megszagoltam, de a jó gombaillat eloszlatta minden gyanúmat és jól megraktam a kosaramat. Délben levest főzött belőle az asszony. Fél háromkor megettük. Este nyugodni tért az egész család, csákón virrasztottam egész éjszaka. Éjfél után a kétéves kisleányom rosszul lett, majd utána a feleségem és a többi öt gyermek is. Hányinger kínozta őket, majd a szörnyű görcsöktől jajgatni kezdtek. Azonnal orvosért szaladtam, jöttek a mentők is és kórházba vittek bennünket. A kórházban borzalmas kínok közt meghalt a feleségem, a kétéves Piroska leányom, a négyéves Lacika, a hatéves Józsika, a tizenkétéves Béla. A 17 éves Ilonka leányom talán jobban lesz, a 15 éves Antal fiam pedig szerencséjére nem volt nálunk ebéden. De haldoklik a 9 éves Oláh Jancsi, a kisprímás, aki a családot tartotta, akivel muzsikálni jártam Pestre. A kilenctagú családból csak hárman maradunk... Kár volt azt a gombát szedni, de hát olyan szegények voltunk, Hogy valamit. Hozni kellett az asztalra. A kisemberek nagy részét szegénységük viszi az erdőbe gombát szedni. A szegénységet, míg a világ világ lesz, eltörölni nem lehet, de a gombamérgezések megszüntetésére eredményes intézkedések hozhatók. A közönség rendelkezésére olcsó képekkel tájékoztató, oktató füzeteket kellenebocsátani és ezekben meg kellene velük ismertetni a gombákat. A mérges gombákat termő területeket pedig figyelmeztető táblákkal kelleneellátni. Megint gyilkolt a galóca Ismét újabb áldozatot szedett a gomba. Fekete László 46 éves bárdházai földműves gombát vitt haza az erdőből. Otthon a felesége elkészítette és a család jóizűen elfogyasztotta. Néhány óra múlva rosszul lettek és Fekete Lászlót, valamit nyolc- és tizenkétéves fiát mérgzési tünetekkel a munkácsi kórhába kellett szállítani. A kórház mind a hárman meghaltak gondamérgezésben. A család többi ágja szerencsére túl van a vészésen. Harminckét sokgyermekes anya tüntettek ki az Ormánságban Az Ormánságról hír járta, hogy az egykézés pusztítása lepte meg az itt lakó derék magyar népet. Azt mondogatták, hogy a vidék szépsége a sárközi lakossággal együtt el fog pusztulni. De mégsem. Az Ormánságban nincs még veszve minden, — mondotta dr. Winternitz Ferenc siklósi főszolgabíró, aki 32 ormánsági sokgyermekes anyát tüntetett ki éremmel és az arra szorulókat pénzjutalommal. Munkásemberek és vitézek feleségei ezek a sokgyermekiek, akik nem hallgatnak az itten divatos jelszavakra, hanem magyr becsülettel és az anyai szentezés magasztos tudatával hozzá életre egymásután gyermekeik. A siklósi községháza nagytermében a járási főszolgabíró által kitüntetett 32 anyának összesen 2111 gyermeke van. Egész kis hadsereg, ami elindult máris az Ormánság meghódítására. Kitüntetett ormánsági sokgyermekes anyák A hősi halált halt vitéz Horthy István nagy kitünteése A kormányzóhelyettes emléke Pest megye rendkívüli közgyűlésén Vitéz Horthy István kormányzóhelyettes halála országszerte még mindig mély gyásszal tölti el mindnyájunk szívét. A fájdalom és gyász megnyilvánulása a városok, vármegyék, magas testületek részéről egyre tart. A veszteség, amely a Kormányzóhelyettes halálával érte a nemzetet, pótolhatatlan. A Kormányzó úr őfőméltósága legfelsőbb elhatározásával a hősi halált halt vitéz nemes nagybányai Horthy István tartalékos főhadnagynak az ellenség előtt tanúsított vitéz és önfeláldozó magatartásáért a Magyar Érdemrend Lovagkersztjét hadiszalagon a kardokkal adományozta. Pest vármegye törvényhatósági bizottsága szerdán délelőtt vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes emlékének szentelt külön közgyűlést tartott. A közgyűlésen Viczián István főispán emlékezett meg kegyeletes szavakkal az elhunytról. Senki sincs igazi magyar ember, aki nem érezné át, hogy kormányzóhelyettes urunk feláldoza önmagát, feláldozta ifjúság, boldogságát, mindenét, a mérték. Más sorsot szántunk neki, e ő ezt adta nemzetének: • követendő példát és tesmékek ittő örök dicsőség valaha létező minden magarnak. A gyászülés tagjai helyülől felállva, megrendülten hallgaták végig a főispán szavait. Ravasz László püspök ondott ezután beszédet. A Kormányzóhelyettes hősi halála azu tánti, hogy megbecsüljük katoninkat, megbecsüljük halottainkat, vállaljuk a felelősséget az it maradt családtagok iránt. Minden új halállal drágább lesz a zász , minden kihullott vércsöppel drágább a nemzet becsülete. S e nagy áldozat visszfényében különös varázs ömlik el kormányzó urán alakján és családján. Odaadta őt, akitől mindent várt, akire magyar jövendőt építette. Ma az ő szíve a legfájóbb mgyar szív és mégis ő a legkeményebb között FRISS ujság 3 1942 szeptember 3. csütörtök ünk és legnagyobb nyugalommal ő néz a holnap elébe. Ma még inkább tudja és érzi minden magyar, hogy ezt a férfiút mindenekfelett becsülnie és tisztelnie kell és ami még ennél is több, nagyon-nagyon kell szeretnie. Az ország vármegyéi és városai sorra tartják gyászülésüket, amelyeken kegyelettel hódolnak Horthy István emlékének. Csanád-Arad- Torontál egyesített vármegyék, Heves és Győr vármegye és Győr és Eger városa tartott szerdán rendkívüli gyászközgyűlést. A Magyar királyi Államvasutak vasúti tisztképző tanfolyama tanévnyitó ünnepélyén külön küldöttség tartotta a Trianon előtti Magyarország Abrudbánya vasútállomás nemzetiszínű zászlóját, amelyet a megszállás évei alatt egy magyar vasutas őrzött meg. A zászló a hősi halált halt Kormányzóhelyettes korábbi kívánságára a fiatal vasutas tisztviselői nemzedék ünnepi lobogója lett. Az a magyar vasutas, aki a felszabadulásig rejtegette a lobogót, azt annak idején a hősi halált halt Kormányzóhelyettes úr kezébe adta s most vitéz Horthy István kívánsága szerint az ifjú vasutasnemzedék a lobogó történetéből merít hitet a boldogabb magyar jövőre. A házinyulak téli takarmánya Népélelmezés cikk lehetne a nyúlhús A Friss Tíjság többször megírta, hogy különösen a mai háborús időkben milyen nagy szerepe van a nyúlhúsnak. Ha kellő számú házinyúl lenne az országban, úgy a csarnokokban, piacokon lehetne árulni a nyúlhúst, mely igen tápláló és egészséges. Ehhez azonban még nincs elegendő nyúlhúsunk. A házinyúl húsából 35 féle étel készíthető és kitűnő a belőle készült kolbász is. Támogatni kellene a házinyúltenyésztőket és mielőbb végre kellene hajtani az úgynevezett hasznos nyulak tömeges szétosztását a kistenyésztők között, hogy emeljük házinyúl-állományunkat. De gondoskodni kell a takarmányoztatási kérdés megoldásáról is, mert a kistenyésztők nehezen tudják télen eleséggel ellátni tenyészetüket. Falun nem kapható szemestakarmány, mert ha van is felesleg belőle, a baromfinak kell. A tenyésztő a takarmány hijján kénytelen magának levágni a nyulait. A kistenyésztők helyesen cselekednének, ha rátérnének az öntakarmányoztatásra. Ez még a legkisebb kertesházban is elérhető. Most még eltehető télire elegendő eleség. Ezt az úgynevezett savanyítással lehet elérni. Betongyűrűbe, légmentesen elzárható edénybe, amelynek egyenes az oldala, a szóravágott mindenféle zöldségfélét, falevelet, konyhahulladékot lehet tárolni. A télire szánt takarmányt jól le kell taposni és agyaggal betapasztani. Télen, ha a magától megsavanyodó takarmányhoz nyúl a tenyésztő, vigyázni kell, hogy a tető egyenletesen süllyedjen, hogy az elraktározott takarmány légmentesen maradjon. Az óriáskáposzta, csicsóka, rékafélék külön termelése pedig nagymértékben biztosítaná a házinyulak téli takarmányát. Az óriáskáposzta még decemberben, januárban sem fogy el. Néhány zsákmagot kellene külföldről beszerezni és a tenyésztőknek eljuttatni. Óriási mértékben lehetne házinyulat tenyészteni, ha ezt kellően megszerveznék. Állami keretek közt működő hivatalos szervre lenne szükség, mely szakavatottan irányítja a házinyúltenyésztést és sürgősen hozzálát a tennivalókhoz, öt nyúllal, négy tenyészanyával és egy bakkal évente 40 darab házinyulat lehet a húsfogyasztás céljaira tenyészteni. Negyven házinyúl már annyi húst tud adni, mint egy jól hízott sertés.