Friss Ujság, 1943. március (48. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-19 / 63. szám

Vitája volt a kalauzzal, leszúrta a főintézőt A halálosvégű pályaudvari késelés ügye a bíróság előtt Jogos önvédelem címén felmentették A büntetőtörvényszék Vályi- Nagy tanácsa széleskörű érdeklődés mellett tárgyalta csütörtökön délelőtt Lintner Ferenc 24 éves rákoscsabai bőrdíszműves emberölési bűnügyét, aki még tavaly július 16-án a Keleti pályaudvaron a kalauzzal támadt vitája során hasbaszúrta Krall Ferenc főintézőt, aki belehalt sérülésébe. Lintner, akinek egyik lába műláb, széken ülve adja elő védekezését. — Nem tehetek az egészről — mondotta. — Vitám támadt a kalauzzal még Rákoson, mert leszállított a vonatról egy katonát. Mind a ketten hangosak voltunk. Bevitt a Keleti pályaudvaron az ügyeletes vasúti tiszthez, aki gorombán fogadott, majd teljes erővel arculütött, úgyhogy a dobhártyám is berepedt. Elestem és a földön ütöttek-vertek. Akkor elhomályosodott előttem minden. A földön fekve vettem elő a kést és közben kiáltottam, hogy ne bántsanak. Ezután össze-vissza hadonásztam a késsel. Nem emlékszem arra, hogy döftem volna. Az , elnök megkérdezte, szokott-e magánál hordani kést. — Soha nem — hangzik a válasz. Az öcsém szabadságon volt és kérte, hogy köszörüljem meg a bicskáját, így került hozzám a kés. — Miféle kulcs ez a kés végén! — kérdezte az elnök. — Az öcsém katonaládájának a kulcsa. Elsőnek a tanúk közül Magyar Balázs MÁV segédtisztet, a rákoscsabai vonat kalauzát hallgatták ki. Elmondta, hogy Rákoson a vonatról leszállított egy katonát, mert nem volt jegye. A katona sokáig ellenkezett, de nem tehetett mást, kötelessége volt leszállítani. Lintner akkor szállt fel a másik kocsiba és látta a jelenetet. Hangosan átkiáltott: — Csak egy kalauz lehet ilyen aljas! Minek szállította le! Megfizettem volna a jegyét. — Én ezt kikértem magamnak — mondta a kalauz — végre mindketten ordítoztunk már és ő megfenyegetett, hogy lerepít a vonatról. A Keleti pályaudvaron bekísértem őt az ügyeletes tiszthez, Krall intéző úrhoz. Előzőleg elvettem a jegyét. Jelentettem az esetet A főintéző úr erre rászólt: — Hallom, fiam, hogy magának nagy pofája van, le akarja dobni a kalauzokat. Lintner ezt kikérte magának, a főintéző úr pedig megfenyegette, hogy ne ordítson, mert pofonüti. — Mit tetszik képzelni, nem azért jöttem ide, hogy pofonüssenek, nekem a kalauzzal van dolgom — mondta Lintner. Erre a főintéző úr odament és arculü ütötte. Lintner elkezdett szaladni és a barátait hívta. Én a fiú után ugrottam és mind a ketten megkaptuk a karját. A főintéző úr a hordárokat hívta, erre én elengedtem őt. A többit nem tudom. Künder József hordár, a következő tanú elmondotta, hogy amíg a rendőrt várták, a szúrás pillanat alatt történt, kicsit dulakodtak a főintéző és Lintner, majd a főintéző a hasát fogta és felkiáltott: — Vigyázzatok, kés van nála, engem már megszúrt! Kozár Miklós, aki a kormányzóhelyettesi irodán mint altiszt teljesített szolgálatot egy levél miatt véletlenül ott volt a jelenet elején. — Csak azt tudom — mondotta, — hogy Lintner kikérte magának a pofa szót. A főintéző aztán úgy arculütötte, hogy Lintner megfordult a tengelye körül. Akkor én kimentem. Később kintről hallottam, hogy az az ember jajgatott és segítségért kiabált. Ezután kihallgatták a többi tanukat, akik lényeges eltérést nem mutattak vallomásukban. Több tanú arról vallott, hogy a főintéző, mikor a jelenet után a rendőrt várták, meghagyta a vasutasoknak és hordároknak, hogy a pofonról ne szóljanak semmit. A tanúk így is vallottak a rendőrségen, csak később helyesbítették a vallomásukat a vizsgálóbíró előtt, mikor már a főintéző halott volt. A tárgyalást rendkívül érdekessé tette, hogy Vályi-Nagy elnök az összes mozzanatokat saját magán megjátszatta, bemutattatta a vádlottal és a tanukkal a bírói emelvény előtt, így tisztázta hihetelen pontossággal még a tanuk idegességi fokát is, amely tettükre hatással lehetett az eset alkalmával. Hosszas tanácskozás után a bíróság a bőrdíszművest az emberölés vádja alól jogos önvédelem címén felmentette, bár megállapították, hogy a vádlott megzavarodva túllépte a jogos önvédelem hadírait. Az indokolás szerint, tényként állapították meg, hogy Kralt főintéző bántalmazta a vádlottat, ugyancsak tettleg bántalmazták a hordárok is, akiket ő hívott elő. Tehát a vádlott jogos önvédelem helyzetében volt, mikor tettét elkövette. Az orvosszakértők meg is állapították, hogy testén több sérülés volt, a többi között az arculütéstől dobhártyája beszakadt. Krall főintéző fellépését a vádlott magatartása nem indokolta, tehát a vádlottat jogtalan támadás érte. Így önvédelem címén, bár túllépte az önvédelem határait, fel kellett menteni. Az Angyal utca 38. számú ház lakói 25 sebesült honvédet láttak vendégül a ház udvarán műsor és cigányzene szórakoztatással egybekötve. A szervezés munkáját Kiss Gyuláné, Horváth Istvánné, Németh Erzsébet, Simonics Andrásné, Horváth Rezsőné és Erős Józsefné végezték A hercegprímás nagy beszéde korunk következetlenségeiről A nyugati nemzetek számára mi tettük lehetővé a biztonságot A Szent István Társulat ma délelőtt megtartott közgyűlésén nagyszámú, előkelő közönség jelent meg. Az elnöki megnyitó után Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, a társulat fővédnökenagy beszédet mondott korunk jellegzetes következetlenségeiről. — Mindnyájan lépten-nyomon tapasztaljuk — mondotta többek között a bíboros hercegprímás, — hogy az ember értelme mennyire következetlen az igazságok elméleti akarata pedig azok gyakorlati következményeinek levonásában. — Az emberek magán és társadalmi életében is mérhetetlen sok következetlenséggel talál- kozunk — folytatta tovább — mennyi következetlenség van például a beszédben, a cselekedetben, az olvasmányokban, a társadalmi érintkezésben és a divatban. Az ízléstelen divat azért ér el timeszsikert, mert kevés ember meri őszinte kritikával megállapítani és bátran meg is mondani, hogy a kérdéses műalkotás nem szén Azután arról beszélt a bíboros hercegprímás, hogy már a közületek rendszerint a többségi elv alapján fejezik ki akaratukat, mégis sokszor nagy következetlenséggel engedik vagy tűrik, hogy törpe kisebbség ragadja magához az irányítást vagy hatalmat s a nagy többség igazodik a kisebbség akaratához. A következetlenség miatt láttunk embereket, akik már szinte valamennyi és egymással homlokegyenest ellenkező politikai pártot egyforma lelkesedéssel kiszolgáltak. — Magyar szabadságharcunk idején sok nemzet szimpátiája mellettünk volt, de azért egyiksem áldozta fel magát értünk. A múlt, világháború után pedig — sajnos — még szimpátia sem volt mellettünk, mert a hálátlan Európa megfeledkezett róla, hogy mi magyarok hosszú három évszázados szakadatlan harcainkban nem annyira Európa, mint inkább az Isten segítségével saját nemzetünk életét megmentettük, de állandóan fogytunk: a nyugati nemzetek számára mi tettük lehetővé a biztonságot, a nemzeti gyarapodást és keresztény kultura nagyszerű kifejlődését. Beszéde további részében hangsúlyozta a hercegprímás, hogy Krisztus egyháza mindig kereste és most is keresi a békét. Bár a vallási egység reményéről mi magyar katolikusok sem mondunk le, most mégis úgy látszik, hogy előbb-inkább a nemzeti élet terén találunk egymásra, ami szintén nagyon értékes és kívánatos eredménye lesz az egységi törekvésnek. A hercegprímás nagy tetszéssel fogadott beszéde után Erdősi Károly pápai prelátus, a Szent István Társulat alelnöke előterjesztette jelentését a társulat működéséről. — A honvédelmi miniszter Pécsett. Vitéz nagybaconi Nagy Vilmos honvédelmi miniszter, vezérezredes Pécsre látogatott el. Dr. Esztergár Lajos polgármester megérkezésekor meleg szavakkal üdvözölte a minisztert. Nagy Vilmos honvédelmi miniszter pécsi látogatásának célja, hogy a város mintaszerű szociális intézményeinek megszemlélése kapcsán tanulmányozza a háborúból visszatérő katonáknak a polgári és gazdasági életbe való bekapcsolódásának kérdését. A miniszter meglátogatta a bányatelepeket is és melegen érdeklődött a bányamunkásság munkafeltételei ésszociális körülményei iránt. FRISS ÚJSÁG 31343 március 19. péntek Újra bevezetik a nyári időszámítást Március 29-én kezdődik A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az időszámítás ügyében a következőket rendelte el: Az ország területén jelenleg fennálló középeurópai időszámítás 1943 március 29. napján 2 órakor megszűnik és helyébe ismét a nyári időszámítás lép. Ehhez képest az említett időpont a március 29. napjának 3 órája lesz. A cipőjavítás új árai Három munkabérosztályba sorozták a cipésziparosokat A közellátási miniszter rendeletet adott ki, amelyben újból megállapítja a cipész- és csizmadiaipar javítási munkáinak árát. Budapesten a cipészműhelyek három osztályban vannak sorozva munkabérosztályozás szempontjából. Az iparosok által szolgáltatott megfelelő minőségű bőrrel együtt a javítási árak a következők : Férficípőjavítás: szeges talpalás 7.60—11.80—6.50. varrva 9.60— 8.80—8.40. talpalás és sarkalás szegélye 11.40—9.70—9.20. varrva 1340 —11.70—11.10. végig talpalás, sarkalás szegélye 15.10—12.50—11.70, varrva 18.20—15.60—14.70, orrborítás és talpalás szegélve 16.20— 13.90—12.40, varrva 19.50—15.50— 14.50. Fejelés, talpalás, sarkalás szegélve 30—28—26, varrva 35—32— 30, sarkalás 3.80—2.90—2.70, új sarok 7, 5.80, 5.30, talp, orr vagy sarokjavítás 2, 1.70, 1.50 pengő. Női cipők javítási árai: talpalás szegelve: 5, 4.40, 4.20, varrva 6.50, 6, 5.60, talpalás, sarkalás, szegelve 7. 6, 5.50, varrva 8.20, 7, 6.50, talpalás és sarkalás fejeléssel, szegelve : 28.50, 23.50, 21.50, varrva 31. 27. 25, sarkalás 2. 1.60. 1.40, új sarok felső foktal 7.40. 6.411. 5.50, talp-, orr- vagy sarokjavítás, szegelve 1.80. 1.60. 1.40 pengő. A gyermekcipők javítási árai a nagyságtól függően változók. 31—34 fiúvagy leánycipők talpalási ára szegelve 4.90, 4.30. 4.10, varrva 6.30, 5.70, 5, talpalás és sarkalás szegeive 7.20, 6-30, 6, varrva 8.60, 7.70, 6.90, fejelés, talpalás és sarkalás szegeive 19.40, 17.40, 16, varrva 22.60, 20.50, 18, sarkalás 2.30, 2, 1.90, talp-, orr- vagy sarokjavítás szegülve 1.90, 1.70, 1-40 pengő. Talpalás alatt féltalp, sarkalás alatt sarok felsőfolt, jó minőségű krupontalp értendő. A sarok felsőfoltot legfeljebb három darabból lehet összeállítani. Új sarok alatt a sarok alsó- és felsőfoltok értendők. Női cipő javításánál az új sarok alatt rakott bőrsarok, vagy bőrrel, illetve egyéb anyaggal behúzott fasarok értendő, sarok felsőfoktal együtt. A feltünteti árak csakis önálló cipészipart folytató iparosok által számítandók fel. A fel nem sorolt javítási munkák ára a fenti árakkal arányosítva számítható ki, mégpedig úgy, hogy az önköltségi árakhoz rezsi és haszon címén legfeljebb húsz százalékot lehet hozzáadni. Amennyiben az iparos a javításoknál nem a legjobb anyagot használja, úgy a javítási árakat az olcsóbb anyagnak megfelelően csökkenteni kell. Irakban, a világ leggazdagabb gyapjútermő országában törvényt hoztak a kötelező gyapjubeszolgáltatásról. A birkásón vésztők és kereskedők panaszkodnak a kormánytól fizetett alacsony árak, valamint a gyapjúhiány miatt, amit az okozott, hogy az összes készleteket a Szovjet Unióba sel-