Friss Ujság, 1944. május (49. évfolyam, 106-121. szám)
1944-05-11 / 106. szám
Hat évfolyam fősorozása Újból sorozzák az 1909—1914. évben született alkalmatlanokat Dr. Bódy László helyettes polgármester értesíti az érdekelteket, hogy a honvédelmi miniszter rendelete értelmében május 15-étől a július 21-ig tartandó fősorozáson állítási kötelezettségüknek teljesítésére — az alábbi beosztás szerint — megjelenni tartoznak a honvédelemről szóló törvény alapján: az 1909, 10, 11, 12, 13 és 1914. évi születésű hadkötelesek, akik az úgynevezett trianoni ország területén az 1939. évi december 31-ig megtartott toborzásokon alkalmatlan osztályozást nyertek vagy bármely más okból nem avattattak fel s ennek következtében semmiféle katonai szolgálatot nem teljesítettek. Ide tartoznak azok is, akik a régi rendszer szerinti toborzásokon segédszolgálatra alkalmasnak osztályoztattak, de felavatva nem lettek, fegyver nélküli szolgálatra alkalmasnak vagy minden szolgálatra alkalmatlannak osztályoztatok , végül azok, akik eddig állítási kötelezettségüknek eleget nem tettek, valamint azok, akik állampolgárságuk rendezetlensége miatt sorozóbizottság elé nem állottak; továbbá azok, akik az 1938. évi december hónap 31-ike előtt megtartott toborzásokon fel lettek avatva ugyan, be is vonultak, de bevonulásukat követőleg 1940 december 31-ike előtt elháríthatatlan szolgálatképtelenség miatt két havi szolgálatuk teljesítése előtt felülvizsgálat útján el lettek bocsátva, illetve nem tényleges viszonyba helyezve s mint ilyenek az úti rendszerü szürke igazolványi lappal ellátva nincsenek, végül mindazok, akik Budapesten 1943. és 1944. év folyamán az úgynevezett légoltalmi szolgálatra való sorozáson résztvettek, tekintet nélkül arra, hogy ezen a sorozáson alkalmas vagy alkalmatlan osztályozást nyertek. Mindezek a most meghirdetett sorozáson megjelenni tartoznak és amennyiben eddigi összeíráson nem jelentkeztek, utólagos felvételük végett az 1909. 10. 11. 12. évben születtek lakóhelyük szerint illetékes kerületi elöljáróságon a katonaügyi előadónál, az 1913. 14. évben születettek pedig a polgármesteri XIV. ügyosztálynál születési anyakönyvi kivonatukkal az állítási lajstromokba való utólagos felvételük végett a hivatalos órák alatt haladéktalanul jelentkezzenek. A sorozóbizottságok a IX. üllőiúti Mária Terézia laktanyában működnek. A sorozások reggel 8 órakor kezdődnek. A megjelenésre kötelezettek születési anyakönyvi kivonatukat hozzák magukkal. A sorozó- I bizottság előtt való megjelenésre a polgármesteri XIV. ügyosztály által és az I—XIV. elöljáróságon nyilvántartásba vett 1909, 1910, 1911, 1912, 1913 és 1914. évfolyambeli nemzsidó állításköteleseket a helyettes polgármester az utcai falragaszokon közölt napokra idézi meg. A Budapest székesfőváros állítási lajstromaiba felvett 1909, 1910, 1911, 1912, 1913 és 1914. évfolyambeli állításköteteseket a sorozási papokra való, beosztásról névre és napra szóló s a lakcímükre küldött sorozási idézővel is értesítik, de figyelmezteti a polgármesterhelyettes az érdekelteket, hogy a sorozás idézőjük átvétele nélkül is, felhívása alapján állítási kötelezettségüknek eleget kell tenniük. A zsidóknak minősülő állításköteleseknek a felhívás alapján a sorozó bizottságok előtt nem kell megjelenniük. Felszólítja a sorozáson megjelenni köteleseket a polgármesterhelyettes, hogy amenynyiben besorozás esetére tartalékos tezűi kiképzésre jelentkezni szándékozunk, kérvényüket (kérvény arlap kapható a polgármesteri XIV. ügyosztályban) az igazoló okmányok csatolása mellett körözési napjukat követően a polgármesteri XIV. ügyosztályban (Központi városháza, Károly király út 28. II. emelet) nyújtsák be a falragaszokon közölt okmányokkal együtt. Mindazok ellen, akik a fősorozáson önhibájukból nem jelennek meg, a bűnvádi feljelentést az illetékes hatóságoknál megteszik. A károsult maga fogta el a betörőt Az utcán ismerte fel a kiöltözködött, ékszereket rejtegető tettest Guiszt Endre műszaki vállalkozó Izabella utca 94. számú házban lévő üzletében és irodájában betörés történt. Ismeretlen tettes leszerelte az irodaablak vasrácsát és az ablakot benyomva, behatolt a helyiségbe, hol, egy szekrényből ellopott egy vasdobozt, amelyben 14.500 pengőt őriztek. A vakmerő betörő az Íróasztal fiókjait is feltörte és ott még nagyobb zsákmányra bukkant. Harmincezer pengő értékű ékszer került eléje, amit magához vett. A nagyszabású betörés felfedezése után a károsult bejelentést tett a főkapitányság bűnügyi osztályán. Guiszt Endre azonban a detektívek munkája mellett maga is nyomozni kezdett, mert egyik elbocsátott alkalmazottjára, Torna János 30 éves műszaki munkásra gyanakodott. Tornát Guiszt Endre nemrégiben bocsátotta el különböző szabálytalanságok miatt. A károsult tudta, hogy egykori alkalmazottja Kispesten lakik. Elment Kispestre, hogy nyomozzon utána. Amikor az egyik utcán haladt, legnagyobb meglepetésére szembe találta magát Torna Jánossal. Vadonatúj felöltő és ruha volt rajta. A károsult odalépett a kiöltözködött munkáshoz és rákiáltott: — Maga tört be hozzám! Tüstént kövessen a rendőrségre! Torna zavarba jött, majd el akart szaladni. Guiszt rávetette magát , a károsult dulakodni kezdett a betörővel. A vállakozónak sikerült kirántani a betörő hóna alól az aktatáskát, amelyben 8080 pengő és hét darab ékszer volt. Az ékszerek azok voltak, amelyek Guiszt irodájából eltűntek .Dulakodás közben azonban a betörő felülkerekedett és elmenekült. A károsult üldözőbe vette, de nem tudta utolérni. Guiszt Endre a betörővel való találkozását bejelentette a rendőrségen. Megindult a hajsza a veszedelmes betörő kézrekerítésére és ez rövidesen sikerrel járt. Éjszaka a csendőrök elfogták Torna Jánost, aki arrafelé bujdosott. Bekísérték a főkapitányságra, ahol letartóztatták. Égő romok közül mentik a leventék a berendezési tárgyakat Agyonlőtte menyasszonyát, majd önmagával végzett Kettős halálos szerelmi dráma Budafokon Szerdán hajnalban Budafokon a Kertész utcában véres szerelmi dráma történt. Koros István 25 éves gyári munkás két revolverlövéssel kioltotta menyasszonya, Koczkás Margit 16 éves gyári munkásnő életét, majd mikor látta, hogy szerelme meghalt, maga ellen fordította a revolvert és öngyilkos lett. Koros István egy budafoki gyárban dolgozott már évek óta. Tavaly ősszel megismerkedett Koczkás Margit 16 éves leánnyal, aki ugyanabban a gyárban kereste kenyerét. Hamarosan összebarátkoztak és a gyárban az ebédidőt együtt töltötték, a munka után pedig Koros hazakisérte a fiatal, csinos munkáslányt. A gyári munkás beleszeretett Koczkás Margitba és a télen egyszer a következőket mondotta a leánynak: — Mi lenne Margit, ha eljegyeznénk egymást. Igaz, hogy fiatal vagy még, de már másoknál is megtörtént a korai házasság. A leány, aki vonzódott Koros Istvánhoz, nem ellenezte a tervet, sőt a szülők is beleegyeztek abba, hogy a fiatalok egymáséi legyenek, azonban úgy találták helyesnek, ha ez csak későbben következik be. A tavasz kezdetén a fiatalok összevesztek. Koros István féltékeny természetű volt és szemrehányást tett a leánynak, mert más férfi udvarlását is szívesen fogadta. A féltékenység megbontotta közöttük a megértést s ettől kezdve Koros István gyakran féltékenykedési jelenetekkel gyötörte szerelmesét. Koczkás Margit a gyakori veszekedések miatt elhidegült a gyárimunkástól és egy szép napon visszaküldte neki a jegygyűrűt. Ettől kezdve kerülte Koros Istvánnal a találkozást és mindig egyedül sietett haza munkahelyéről. A fiatalember azonban nem tudott belenyugodni a szakításba. Többször kísérletet tett, hogy a leány béküljön ki vele, de sikertelenül. Szerdán hajnalban Koros István, aki Budafokon a Huszár utca 2. számú házban lakott, elment a Kertész utca L számú ház elé, ahol szerelme lakott. Töltött revolvert és jegygyűrűt vitt magával. Az volt a szándéka, hogy még egy utolsó kísérletet tesz a leány viszszahódítására. Vagy az ujján viseli ismét a jegygyűrűt, vagy pedig mindketten meghalnak. Hat kvsxvvvsaxvxxvxvvvvvvxvvavivvvvxvvvvvvvvvvvvvxvs.xxvvxv 4 FRISS UJSÁG 1944 május 11. csütörtök óra után Koczkás Margit mit sem sejtve, kilépett az utcára. Alig tett néhány lépést, eléje ugrott udvarlója és kisérni kezdte. Megfogta a leány kezét, a szemébe nézett és amikor megálltak, a következőket mondta: — Margit, hallgass meg! Elhoztam a jegygyűrűt, hogy megkérjelek, húzd fel ismét az ujjadra, legyél továbbra is a ’ menyasszonyom. Nem tudok nélküled élni, ha visszautasítod kérésemet akkor nincs is tovább értelme semminek. A leány igyekezett nyugodt maradni és ezt válaszolta' — Ha ma kibékülünk, akkor holnap megint összeveszünk A mi természetünk nem egyezik, bár szeretjük egymást, mégis baj származna a mi házasságunkból Koros István még tovább kérlelte a leányt, de Margit hajthatatlan maradt. Ekkor történt a borzalmas dráma. Koros kirántotta zsebéből az öt golyóra töltött revolvert és csövét a leány szívének szegezte. — Akkor nincs más választás, ez a revolver majd mindent elintéz! Az utolsó szót már elnyelte a hangos dörrenés. Egymás után két lövés hangzott el. Az egyik jól irányzott golyó a szerencsétlen, szép fiatal leány szívét járta át, a másik pedig fejébe fúródott. A 16 éves Koczkás Margit jajszó nélkül, élettelenül rogyott össze. Két sebből sűrűn szivárgott a vér s nemsokára vér áztatta ruháját és körülötte a földet. Koros István, amikor látta, hogy szerelmese meghalt, a saját szájába lőtt A golyó borzalmasan szétroncsolta a fejét ő is azonnal meghalt. A lövéseikre a környékbeliek ijedten rohantak ki az utcára, de mire a dráma színhelyére értek, már csak a két merev, mozdulatlan holttestet pillanthatták meg. A kettős halálos szerelmi dráma áldozatainak holttestét a bonctani intézetbe szállították. x4\xxxxxxxxxxxxxxxxx%xvm Egység és béke a magyarok között Az Erdélyi Párt állásfoglalása Az Erdélyi Párt elnöki tanácsa és parlamenti csoportja kétnapos ülésen foglalkozott az általános politikai helyzettel. Az értekezlet megdöbbenéssel vette tudomásul hogy az utóbbi hetekben megindult és a jobboldali pártok összefogásának megteremtésére irányuló tárgyalások eredménytelenül végződtek. Az Erdélyi Párt úgy látja, hogy a tárgyalások jelenlegi meghiúsulása ellenére is vannak a nemzeti létnek bizonyos alapvető kérdései, amelyekben minden nemzeti alapon álló magyar embernek egyet kell értenie. Ezeknek tisztázása és a mellettük való állásfoglalás önmagában is megteremtheti a nemzet annyira kívánatos lelki és politikai egységét. az egsist’qet getaner an követeli meg Európának a bosevizmus e’teni é’et habil küzdelme, amely egész állami és nemzeti létünket, függetlenségünket megsemmsüléssel fenyegeti. Ezt a harcot a Német Birodalom oldalán, az őszinte magyar-német fegyverbarátság jegyében kell megvívni és a győzelem érdekében az ország népének teljes fegyveres és lelki mozgósítása szükséges. Elengedhetetlen itthon a fronton küzdő katonákhoz méltó fegyelmezett és áldozatkész magatartás, béke a magyarok között. Erős és szilárd kormány, amely a szélsőséges kilengésekkel szembeszállva, a magyar nép széles rétegeinek érzékei és akarata szerint vezeti az országot Az Erdélyi Párt programja mellett továbbra is kitart hűségben a Kormányzó úrhoz.