Friss Ujság, 1944. május (49. évfolyam, 106-121. szám)

1944-05-11 / 106. szám

Hat évfolyam fősorozása Újból sorozzák az 1909—1914. évben született alkalmatlanokat Dr. Bódy László helyettes pol­gármester értesíti az érdekelteket, hogy a honvédelmi miniszter ren­delete értelmében május 15-étől a július 21-ig tar­tandó fősorozáson állítási kötelezettségüknek teljesí­tésére — az alábbi beosztás szerint — megjelenni tartoznak a honvéde­lemről szóló törvény alapján: az 1909, 10, 11, 12, 13 é­s 1914. évi szü­letésű hadkötelesek, akik az úgy­nevezett trianoni ország területén az 1939. évi december 31-ig megtar­tott toborzásokon alkalmatlan osz­tályozást nyertek vagy bármely más okból nem avattattak fel s en­nek következtében semmiféle ka­tonai szolgálatot nem teljesítettek. Ide tartoznak azok is, akik a régi rendszer szerinti toborzásokon se­gédszolgálatra alkalmasnak osztá­­lyoztattak, de felavatva nem let­tek, fegyver nélküli szolgálatra al­kalmasnak vagy minden szolgá­latra alkalmatlannak osztályoztat­ok , végül azok, akik eddig állí­tási kötelezettségüknek eleget nem tettek, valamint azok, akik állam­­polgárságuk rendezetlensége miatt sorozóbizottság elé nem állottak; továbbá azok, akik az 1938. évi de­cember hónap 31-ike előtt meg­tartott toborzásokon fel lettek avatva ugyan, be is vonultak, de bevonulásukat követőleg 1940 de­cember 31-ike előtt elháríthatatlan szolgálatképtelenség miatt két havi szolgálatuk teljesítése előtt felülvizsgálat útján el lettek bo­csátva, illetve nem tényleges vi­szonyba helyezve s mint ilyenek az úti rendszerü szürke igazolványi lappal ellátva nincsenek, végül mindazok, akik Budapesten 1943. és 1944. év folyamán az úgyneve­zett légoltalmi szolgálatra való so­rozáson résztvettek, tekintet nél­kül arra, hogy ezen a sorozáson alkalmas vagy alkalmatlan osztá­­lyozást nyertek. Mindezek a most meghirdetett sorozáson megjelenni tartoznak és amennyiben eddig­i összeíráson nem jelentkeztek, utó­lagos felvételük végett az 1909. 10. 11. 12. évben születtek lakóhelyük szerint illetékes kerületi elöljáró­ságon a katonaügyi előadónál, az 1913. 14. évben születettek pedig a polgármesteri XIV. ügyosztály­nál születési anyakönyvi kivona­tukkal az állítási lajstromokba való utólagos felvételük végett a hivatalos órák alatt haladéktala­nul jelentkezzenek. A sorozóbizottságok a IX. üllői­úti Mária Terézia laktanyában működnek.­ ­A sorozások reggel 8 órakor kez­dődnek. A megjelenésre kötelezet­tek születési anyakönyvi kivona­tukat hozzák magukkal. A sorozó- I bizottság előtt való megjelenésre a polgármesteri XIV. ügyosztály által és az I—XIV. elöljáróságon nyilvántartásba vett 1909, 1910, 1911, 1912, 1913 és 1914. évfolyam­beli nemzsidó állításköteleseket a helyettes polgármester az utcai falragaszokon közölt napokra idézi meg. A Budapest székesfőváros állí­tási lajstromaiba felvett 1909, 1910, 1911, 1912, 1913 és 1914. évfolyam­­beli állításkötet­eseket a sorozási papokra való, beosztásról névre és napra szóló s a lakcímükre kül­dött sorozási idézővel is értesítik, de figyelmezteti a polgármesterhe­­lyettes az érdekelteket, hogy a sorozás­ idézőjük átvétele nél­kül is, felhívása alapján állí­tási kötelezettségüknek eleget kell tenniük. A zsidóknak minősülő állításkö­teleseknek a felhívás alapján a so­rozó bizottságok előtt nem­­ kell megjelenniük. Felszólítja a soro­záson megjelenni köteleseket a pol­­gármesterhelyettes, hogy ameny­­nyiben besorozás esetére tartalé­kos t­ezűi kiképzésre jelentkezni szándékozunk, kérvényüket (kér­vény arlap kapható a polgármes­teri XIV. ügyosztályban) az iga­zoló okmányok csatolása mellett körözési napjukat követően a pol­gármesteri XIV. ügy­osztály­ban (Központi városháza, Károly ki­rály út 28. II. emelet) nyújtsák be a falragaszokon közölt okmányok­kal együtt. Mindazok ellen, akik a fősorozáson önhibájukból nem je­lennek meg, a bűnvádi feljelentést az illetékes hatóságoknál megte­szik. A károsult maga fogta el a betörőt Az utcán ismerte fel a kiöltözködött, ékszereket rejtegető tettest Guiszt Endre műszaki vállalkozó Izabella utca 94. számú házban lévő üzletében és irodájában betö­rés történt. Ismeretlen tettes le­szerelte az irodaablak vasrácsát és az ablakot benyomva, behatolt a helyiségbe, hol,­ egy szekrényből ellopott egy vasdobozt, amelyben 14.500 pen­gőt őriztek. A vakmerő betörő az Íróasztal fiókjait is feltörte és ott még na­gyobb zsákmányra bukkant. Harmincezer pengő értékű ék­szer került eléje, amit magához vett. A nagyszabású betörés felfedezése után a káro­sult bejelentést tett a főkapitány­ság bűnügyi osztályán. Guiszt Endre azonban a detektívek mun­kája mellett maga is nyomozni kezdett, mert egyik elbocsátott al­kalmazottjára, Torna János 30 éves műszaki munkásra gyanakodott. Tornát Guiszt Endre nemrégiben bocsátotta el különböző szabályta­lanságok miatt. A károsult tudta, hogy egykori alkalmazottja Kis­pesten lakik. Elment Kispestre, hogy nyo­mozzon utána. Amikor az egyik utcán haladt, leg­nagyobb meglepetésére szembe ta­lálta magát Torna Jánossal. Va­donatúj felöltő és ruha volt rajta. A károsult odalépett a kiöltözkö­dött munkáshoz és rákiáltott: — Maga tört be hozzám! Tüstént kövessen a rendőrségre! Torna zavarba jött, majd el akart szaladni. Guiszt rávetette magát , a károsult dulakodni kezdett a betörővel. A vállakozónak si­került kirántani a betörő hóna alól az aktatáskát, amelyben 8080 pengő és hét darab ékszer volt. Az ékszerek azok voltak, amelyek Guiszt irodájából eltűntek­ .Dula­kodás közben azonban a betörő fe­lülkerekedett és elmenekült. A ká­rosult üldözőbe vette, de nem tudta utolérni. Guiszt Endre a betörővel való találkozását bejelentette a rendőrségen. Megindult a hajsza a veszedelmes betörő kézrekerítésére és ez rövidesen sikerrel járt. Éj­szaka a csendőrök elfogták Torna Jánost, aki arrafelé bujdosott. Be­kísérték a főkapitányságra, ahol letartóztatták. Égő romok közül mentik a leventék a berendezési tárgyakat Agyonlőtte menyasszonyát, majd önmagával végzett Kettős halálos szerelmi dráma Budafokon Szerdán hajnalban Budafokon a Kertész utcában véres szerelmi dráma történt. Koros István 25 éves gyári munkás két revolverlö­­­véssel kioltotta menyasszonya, Koczkás Margit 16 éves gyári munkásnő életét, ma­jd mikor látta, hogy szerelme meghalt, maga el­len fordította a revolvert és ön­gyilkos lett. Koros István egy bu­dafoki gyárban dolgozott már évek óta. Tavaly ősszel megismer­kedett Koczkás Margit 16 éves leánnyal, aki ugyanabban a gyár­ban kereste kenyerét. Hamarosan összebarátkoztak és a gyárban az ebédidőt együtt töltötték, a mun­ka után pedig Koros hazak­isérte a fiatal, csinos munkáslányt. A gyári munkás beleszeretett Koczkás Margitba és a télen egyszer a következőket mondotta a leánynak: — Mi lenne Margit, ha eljegyez­nénk egymást. Igaz, hogy fiatal vagy még, de már másoknál is megtörtént a korai házasság. A leány, aki vonzódott Koros Istvánhoz, nem ellenezte a tervet, sőt a szülők is beleegyeztek abba, hogy a fiatalok egymáséi legye­nek, azonban úgy találták helyes­nek, ha ez csak későbben követke­zik be. A tavasz kezdetén a fia­talok összevesztek. Koros István féltékeny természetű volt és szemrehányást tett a leánynak, mert más férfi udvarlását is szí­vesen fogadta. A féltékenység megbontotta közöttük a megértést s ettől kezdve Koros István gyakran féltékenykedési jele­netekkel gyötörte szerelmesét. Koczkás Margit a gyakori vesze­kedések miatt elhidegült a gyári­­munkástól és egy szép napon visszaküldte neki a jegygyűrűt. Ettől kezdve kerülte Koros István­nal a találkozást és mindig egye­dül sietett haza munkahelyéről. A fiatalember azonban nem tu­dott belenyugodni a szakításba. Többször kísérletet tett, hogy a leány béküljön ki vele, de siker­telenül. Szerdán hajnalban Koros István, aki Budafokon a Huszár utca 2. számú házban lakott, el­ment a Kertész utca L számú ház elé, ahol szerelme lakott. Töltött revolvert és jegygyűrűt vitt magával. Az volt a szándéka, hogy még egy utolsó kísérletet tesz a leány visz­­szahódítására. Vagy az ujján vi­seli ismét a jegygyűrűt, vagy pe­dig mindketten meghalnak. Hat kvsxvvvsaxvxxvxvvvvvvxvvavivvvvxvvvvvvvvvvvvvxvs.xxvvxv 4 FRISS UJSÁG 1944 május 11. csütörtök óra után Koczkás Margit mit sem sejtve, kilépett az utcára. Alig tett néhány lépést, eléje ugrott ud­­varlója és kisérni kezdte. Meg­fogta a leány kezét, a szemébe né­zett és amikor megálltak, a követ­kezőket mondta: — Margit, hallgass meg! Elhoz­tam a jegygyűrűt, hogy megkér­jelek, húzd fel ismét az ujjadra, legyél továbbra is a ’ menyasszo­nyom. Nem tudok­ nélküled élni, ha visszautasítod kérésemet akkor nincs is tovább értelme semminek­. A leány igyekezett nyugodt ma­radni és ezt válaszolta­' — Ha ma kibékülünk, akkor holnap megint összeveszünk A mi természetünk nem egyezik, bár sze­retjük egymást, mégis baj szár­mazna a mi házasságunkból Koros István még tovább kér­lelte a leányt, de Margit hajtha­tatlan maradt. Ekkor történt a borzalmas dráma. Koros kirán­totta zsebéből az öt golyóra töl­tött revolvert és csövét a leány szívének szegezte. — Akkor nincs más választás, ez a revolver majd mindent el­intéz! Az­ utolsó szót már elnyelte a hangos dörrenés. Egymás u­tán két lövés hangzott el. Az egyik jól irányzott golyó a szerencsétlen, szép fiatal leány szívét járta át, a másik pedig fejébe fúródott. A 16 éves Koczkás Margit jajszó nélkül, élettelenül rogyott össze. Két sebből sűrűn szivárgott a vér s nemsokára vér áztatta ruháját és körülötte a földet. Koros Ist­ván, amikor látta, hogy szerelme­se meghalt, a saját szájába lőtt A golyó borzalmasan szétroncsol­­­­ta a fejét ő is azonnal meghalt. A lövéseikre a környékbeliek ijed­ten rohantak ki az utcára, de mire a dráma színhelyére értek, már csak a két merev, mozdulatlan holttestet pillanthatták meg. A kettős halálos szerelmi dráma ál­dozatainak holttestét a bonctani intézetbe szállították. x4\xxxxxxxxxxxxxxxxx%xvm Egység és béke a magyarok között Az Erdélyi Párt állásfoglalása Az Erdélyi Párt elnöki tanácsa és­ parlamenti csoportja kétnapos ülésen foglalkozott az általános politikai helyzettel. Az értekezlet megdöbbenéssel vette tudomásul hogy az utóbbi hetekben megin­dult és a jobboldali pártok össze­­f­ogás­án­a­k m­e­gterem­tés­ére i­rá­­nyuló tárgyalások eredménytele­nül végződtek. Az Erdélyi Párt úgy látja, hogy a tárgyalások je­lenlegi meghiúsulása ellenére is vannak a nemzeti létnek bizo­nyos alapvető kérdései, ame­lyekben minden nemzeti alapon álló magyar embernek egyet kell értenie. Ezeknek tisztázása és a mellettük való állásfoglalás önmagában is megteremtheti­ a nemzet annyira kívánatos lelki és politikai egysé­gét. az egsist’qet getaner an követeli meg Európának a bo­se­­vizmus e’teni é’et habil küzdelme, amely egész állami és nemzeti lé­tünket, fü­ggetlenségünket meg­­semm­­süléssel fenyegeti. Ezt a harcot a Német Birodalom ol­dalán, az őszinte magyar-német fegyverbarátság jegyében kell megvívni és a győzelem érde­kében az ország népének teljes fegyveres és lelki mozgósítása szükséges. Elengedhetetlen itthon a fronton küzdő katonákhoz méltó fegyel­mezett és áldozatkész magatartás, béke a magyarok között. Erős és szilárd kormány, amely a szélsőséges kilengésekkel szembeszállva, a magyar nép széles rétegeinek érzékei és akarata szerint vezeti az or­szágot Az Erdélyi Párt programja mel­lett továbbra is kitart hűségben a Kormányzó úrhoz.

Next