Friss Ujság, 1944. szeptember (49. évfolyam, 198-222. szám)

1944-09-01 / 198. szám

Péntek, 1944 szeptember 1­49. évfolyam, 198. szám Szm*mztoséc­é* kiadóhivatal: BUDAPEST, VI., Nagymexo-utca 3 Telefon: 22-50-30FRISS ÚJSÁG Ára 14 fillér Ma: A rádió napi műsora A magyar és német kötelékek sikeres támadó vállalkozása — Megtört a keletporoszországi szovjet offenziva — Katasztrofális válság, rémület a „felszabadított“ Franciaországban Új hadosztályok, új fegyverek és az erők összefogása biztosítják Németország helytállását erlini katonai és politikai kö­­r­háború ötödik évének befeje­­se alkalmából rendkívül érdekes agyarázatokat fűznek Német­­szász és keletázsiai nagy szövet­­ezesének, Japánnak háborús hely­eiéhez és a várható fejlemények­hez. A mostani helyzet elemzése szempontjából a túlsó oldal a maca teljes történelmi jelentősé­gében nem ismer fel, vagy nem akar felismerni egy tényezőt, nevezetesen az ellenség azt hiszi, mostani eredményeinek mámorá­ban, hogy Németországot az össze­omlott demokráciák mértékével mérheti, holott a nemzetiszocia­­lista állam- és életforma, amely történelmi okokból természetesen nőtt ki, éppen most, megint a vi­szonyok kényszere alatt új forradalmi lendülettel kezdi a háborút viselni. Ebből a nézőpontból tekintve, a há­ború eldöntése még nem történt meg. Valóban, a teljes erővel fel­vonuló ellenfél van most lépésen, másrészről azonban megállapítják semleges megfigyelők, hogy Német­­ország megint minő erőt fejtt ki. Látják, hogy az arcvonalakon álló alamennyei erőnek minő összpon­­ítása történt meg a Birodalom terében, és látják, amint új nép i hadosztályok gördülnek állá­sba. Az új fegyverek bevetése i kezdődött. A háború hatodik erdejének kezdetén a döntés fenyfutássá vált az ellenséges szívák és a németek arra h­á­­ló képessége között, hogy az felet megkösse egy arcvona­­tmiben a terület nem játszik Øyet, amíg az új földi- és légs­­ztályok erejében és az új és fegyverek hatásával az f­el­­eknek oly nagy vesztesége­tm okoznak: feldereng­jen­­annak felismerése, hogy törés sem 1944 szeptemberében, októberében nem ér véget. A­­ csata sokkal inkább Német­ág javára fog eldőlni abban értelemben, hogy az ellenfelek ára­lmi körülmények között sem iik lehetővé Németország és­­­ Közép-Európa ellen a har­rt bárhogyan is befejezni,­­ a helyzetmagyarázattal kan­tban figyelemreméltó a Ber- Börsenzeitung diplomáciai ikatársának fejtegetése, amely­­,­ arra mutat rá, hogy Anglia az Egyesült Államok minden is államot, amelyet Teheránban a Szovjetunió befolyási övezetébe engedtek át, a Szovjetunióval való megegyezésre szólítanak fel, mert­éptelenek a kis államok érdekeit megvédeni. Ha Németország nem lenne él­sze­­zíva arra, hogy a végsőkig védi Európa központját, akkor a tulajdonképpeni áldozat az európai szárazföld lenne. történelem és a földrajzi adott­­rok azonban azt a sorsot rend­el­­a Nagy-Német Birodalomnak. ..» Európa szívében éljen, osz­tozzék Európa szerencséjében és balszerencséjében és ezért európai feladatokat valósítson meg bár­mely más államnál nagyobb mér­tékben. Ezért a hatodik háborús esztendőt nemcsak mint németek. A román hadsereg egy részének fegyverletétele után a bolsevisták ellenállás nélkül szállották meg Románia újabb területeit, így bir­tokukba vették a keleti területe­ket, a Fekete-tenger partján. Mind­ezeken a területeken a bolsevis­ták folytatják a román csapatok lefegyverezését és ezeket elszállít­ják szovjet területre. A román csapatokat csak azokon a helye­ken vetik b­e az első támadó vona­lakba, ahol német biztosító kötelé­kekre bukkannak. Busán térségé­ből általában nyugati irányban, egészen Ploesti térségéig nagy" erőket vetett l­e a szovjet s az el­keseredett és váltakozó harcokban a német biztosító kötelékek el­lenlökésekkel többször szét­verték a támadást. Bukarest északi részén és a román főváros és Ploesti között továbbra i is tart­ják magukat a német köte­hanem mint európaiak is azzal a meggyőződéssel kezdjük meg, hogy mindent, amit emberi és isteni mértékkel mérnek, harcba tudunk vetni, harcba vetjük azért, amit­ igaznak gondolunk. lékek, s erős szovjet nyomással szemben biztosítják a támaszpon­tokat. A Keleti-Kárpátok előteré­ben a bolsevisták megkísérelték, hogy főként Bacau térségében be­hatoljanak a Gimesi- és Ojtozi­­szoros közé, a gépesített német lövészkötelékek azonban visszave­tették őket. Hasonlóképpen teljes mértékben meghiúsult a bolsevis­ták kísérlete, hogy az Ojtozi-szo­­rosnál ejtőernyős vadászok földre­­szállításával törjék meg a német ellenállást. A szovjet ejtőernyős egysége­ket, amelyeknek a nehéz tere­pen már a leszálláskor érzé­keny veszteségei voltak, ha­marosan körülvették és meg­semmisítették. A magyar és a német kötelékek több támadóvállalkozása a Kár­páti-szorosok környékén az állások kiépítésére vezetett, és Bialistok térségére esett, ahol a bolsevisták erőik átcsoportosí­tása után újból megkezdték gyalo­gos és páncélos kötelékeiknek be­vetésével nagy támadásukat. A tá­madás első napján elszenvedett ér­zékeny veszteségek s a német gránátosok tomboló elhárító tüze azonban a táma­dás beszüntetésére kényszerí­­tette a bolsevistákat A baranovi áttörési térség nyugati részén német kötelékek mozgó had­viseléssel szétverték a szovjetnek páncélosokkal támogatott több tá­madását. A San és a Visztula kö­zött ugyancsak beszüntették tám­a­­dásukat a bolsevisták. Itt az utolsó 10 napban több mint 530 páncélost és rohamlöveget, 503 páncéltörő ágyút, valamint több mint 100 kü­lönböző űrméretű löveget vesztett a szovjet. Szilárd német ellenállás a Marne-vonalon Miután a normandiai harcok anyagcsatává alakultak át, Német­ország elhatározta hadászati tar­talékainak visszavonását, hogy időt nyerjen a műszaki eszközök­kel való kiegyenlítés elérésére. A szövetségesek előrenyomulását te­hát ebből a szempontból kell meg­ítélni. A szövetségeseknek az a fá­radozása, hogy gyors támadófegy­vereknek, különösen páncélos kö­telékeknek legerősebb harcbaveté­­sével mozgásban tartsák az arc­vonalat, mindinkább növekvő mérték­ben a német erők rugalmas elhárításába ütközik. A Szajna alsó folyásánál, ahol a brit és a kanadai kötelékek már több nap óta igyekeznek a Szajna északi partján lévő hídfőiket ki­szélesíteni, az elmúlt napon is sú­lyos harcra került sor. A britek­nek minden területnyereségüket súlyos veszteséggel kellett meg­­fizetniök. Áttörési kísérleteiket minde­nütt megakasztották. Chiarons sur Marne vidékén egy erősebb amerikai gépesített kötelé­ket a németek ellentámadással szétvertek. Hogy a Marne vidékén sikerült megerősíteni a német el­lenállást, míg az ellenség idáig ott csaknem akadálytalanul nyomult előre, bizonyítja, milyen mérték­ben sikerült a német hadvezetés­nek a hadműveletek fölötti ellen­őrzést megszerezni — írja a Német Távirati Iroda katonai munkatár­sa. — A Kelet-Franci­aországban megtett egyéb intézkedések felis­merhetővé teszik, hogy itt kell megvívni a csatát Franciaorszá­gért. A Rhone völgyében, valamint Délnyugat-Franciaországban terv­szerűen folynak a hadmozdulatok. A szövetséges erők a Loartól délre nem tudtak előretörni. A francia­­olasz határon lévő Briancont­­é Megsemmisítették a Kárpáti-szorosokat támadó szovjet ejtőernyősöket Véresen összeomlott az északi szakaszon a bolsevista támadás N­é­met hadvezetés és a német csapa­tok keménysége a bolsevistákat arra kényszerítette, hogy Kelet- Poroszország elleni támadásaikat beszüntessék és gyenge helyi előre­törésekkel elégedjenek meg — je­lenti az Interint a keleti arcvonal északi szárnyának helyzetéről. Eszerint a hatalmas szovjet nagytáma­dás teljesen összeomlottnak te­kinthető. A német csapatok a rohamra in­dult szovjet seregeket erősen meg­tépázták és nagy elhárító sikert értek el. Meghiúsult a szovjetnek az a kísérlete is, hogy a németek által felszabadított rigai hídfőnél az újonnan létesített összeköttetési vonalat benyomja. A dühös táma­dások ellenére a németeknek az összeköttetési területet dél felé si­került kibővíteni. Az arcvonal kö­zépső szakaszán a harci tevékeny­ség súlypontja továbbra is Varsó gyim­ogegy támadását

Next