Friss Ujság, 1948. szeptember (200-225. szám)

1948-09-01 / 200. szám

1948 szeptember 1. szerda FRISS ÚJSÁG Mindannyian: a szabadságért és függetlenségért­ 5000 honvéd, 3500 rendőr és 3500 szabadságharcos vesz részt a „Százéves honvédség” ünnepségein A honvédség fennállásának szá­zadik évfordulója alkalmából szep­­tember 11-től 19-ig megrendezendő ünnepségeken 5000 honvéd, 3500 rendőr és 3500 szabad­sági h­arcos vesz részt. A felszabadulás után a honvédség, a rendőrség, az ifjú­sággal és a szabadság­harcos szö­vetséggel együtt a 48-as honvédé, két választotta mintaképül. Mind­annyian egy célért küzdenek: a szabadságért és függetlenségért. E közös küzdelem a magyar nép fiait, városi és falusi dolgozókat eggyéková­­csolta, a magyar honvédség néphadsereg­gé vált. Fegyveres testü­leteink ma már egyet jelentenek a dolgozó néppel. Ennek az egységnek nagy­szerű bizonyítékát szolgáltatták a katonai főcsoport dolgozói, akik rohammunkával siettek a honvédel­mi minisztérium vezérkari osztályá­nak épületén dolgozó építőmunká­­sok segítségére. A rohammunka után bensőséges ünnepség kereté­ben pecsételték meg az építő­mun­kások és a honvédség minden egyes tagjának szövetségét. Az épí­tőmunkások az ünnepélyen az épü­let kicsinyített mását adták át a honvédeknek, akik cserébe díszes zászlóval örvendeztet­ték meg az épületen dolgozó munkásokat-Ezután a katonai főcsoport tagjai szívélyes uzsonnán látták vendégül az építőmunkásokat. Rádiót kapnak az iskolák Az Országos Tervhivatal olyan iskolarádiót szerkesztetett, amely ott is használható, ahol a villany­áram nincs bevezetve és több hangszórót lehet felszerelni rá, hogy egyidőben több tantere­mben is hallgathassák az adást. A készü­lék gyártását rövid időn belül megkezdik. Az elkövetkező két­­három esztendőn belül p pedig az összes iskolákat el fogják látni vele. al élü­zemek az építőiparban A munkaversenyben elért kiváló eredményeikért, a legutolsó kiértékelés során, az építőiparban a következő üzemek, gyárak, vállalatok nyerték el az élüzem kitüntetést: Építő­ipar: Desere Sándor államosí­tott építési vállalata, Erzsébet-híd roncskiemelő vállalat. Kőszénbánya és Téglagyár, Magnezit Ipari TM., Ság­­hegyi Bazaltbánya, Hejőcsabai mész­kőbánya, Államosított Flamm és Fia lemezgyár, Újszegedi Gőzfűrészüzem, Államosított Neuschkws és Liehtig, Állami Ládagyár, Tokodi Üveggyár. Megdöbbentő pallaglátort­, főleg, zetelyi IM­-6 percek, két felejtsh­e­­tetlen óra 3 A vall hadifoglyok is részt vesznek az államosított iskolák helyreállításában Az augusztus 1-től ez év decem­ber végéig terjedő 5 hónapos cson­­katerv-év során 30 különböző egye­temi, középiskolai, főiskolai épület és népi kollégium helyreáll­ítási munkáit végzik el. Ezekre az épít­kezésekre a közm­­unkaügyi minisz­térium az 5 hónap alatt 15 millió forintot fordít. A volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének vidéki cso­portjai színtén kiveszik részüket a volt egyházi, iskolák helyreállítási munkálataiból. A miskolci, szom­bathelyi, győri, szegedi volt hadi­foglyok szombatonként és vasárna­ponként keresik fel a környező fal­vakat és segítenek a parasztságnak és a helyi kisiparosságnak helyre­állítani az iskolákat. • Borsod megyében 249 iskolát ál­lamosítottak és a dolgozók Fő­is­kola 156 tantermének helyreállítá­sát és felszerelését vállalták._ Kecs­kém­éten a gépgyár munkásai állít­ják helyre a téglagyári iskolát, a gyufagyár dolgozói, a szeszfőzde, a konzervgyár, a Benedek aszódi telep is részt vesz az iskolák­ helyre­­állítási munkájában. Zemplén me­gyében eddig 33 iskolaépületet hoz­tak rendbe. Abaúj megyében a szikszói ipartestü­let tagjai az egész járás területén ingyen vállalkoztak az iskolák helyreállítási munkála­taiban való részvételre. Tornyos­­németiben a határvadászok állítják helyre az iskolákat. Zala megyében összesen 251 iskolát állítanak hely­re. KAR­INGER ÚR ÉS A CENTENÁRIUM Hentzi és az Alagút a szabadságharc emlékére darabonként 90 fillérért A szabadságharc századik esztendejében a nemzet méltóképpen ünnepli azok emlékét, akik 1848-ban és 1849-ben küzdöttek és meghal­tak a magyar szabadságért. Nemcsak ünnepségek és kiállítások, hanem könyv- és lapkiadványok idézik fel a száz év előtti történelmi eset e­r­nyékét, hogy az utódok számára megörökítsék a szabadságharcos elő­­d­ök neveit és tetteit. Éppen ezért felháborító, hogy egy vállalkozó most üzleti érdekből megcsúfolja 1848—1849 kegyeletét. A budapesti boltokban 90 filléres áron levelezőlapokat, hoztak forgalomba ,,1818 centenárium emlékére“ cégér alatt. A levelezőlap sorozat egyikén ez a felírás: ,,Budapest 1848-ban. Hentzi Emléke Budán.“ Erre vonatkozóan két megjegyzésünk van. Az első, hogy a Hentzi-emlék 1848 ban még nem létezett, hiszen a császári tábornok csak 1849-ben érdemelte azt ki felséges urától, azzal, hogy mint Budavár védője, a magyar honvédek ostromgyűrűjében, ádázul lövette a védtelen Pestet és tehetetlen dü­hében felrobbanttatta a Lánchidat. Hentzi budavári emlékét 1851 július 11-én állították fel, Szélesi Adorján hírlapíró évek múltán megkísé­relte a felrobbantását, de sikertelenül. 1899 ben elkerült a Várból a Hűvösvölgyi Hadapródiskola udvarába. Ott 1919-ben, a forradalmi napokban­, a hazafias néptöm­eg szétrombolta. Második megjegyzésünk ehhez a levelezőlaphoz: szabad-e a lerombolt Hentzi emlékművet az „1848-as Centenárium Emlékére“ kiadni, árulni, nyilvánosan forga­lomba hozni? Az még csak hiba, hogy a kiadó — bizonyos Karinger, Budapest, Wesselényi­ utca 99. — Budapest 1848-as emlékei közé sorol valamit, ami csupán, 1852-ben jött létre, de az, hogy ez a valami Hentzi tábornok emlékét hirdeti, egyenesen bűn és nem maradhat büntetlenül. A másik levelezőlapon nincs kegyeletsértés, csak történelem-, illetve város-történethamisítás. Ennek felirata: .-Budapest 1818-ban, Budai Alagút.“ Tisztelt Karinger úr! Az Alagútépítő Társaság 1853 augusztus 24 én alakult. Clark Adam 1857-ben fejezte be az Alagút építését. Hogy a manóban létezhet lehál 1848-ban, ahogy ön azt da­rabonként 90 fillérért állítja? Igaz, Önt mindez nem érdekelte, mikor egyszerűen lemásoltatta Ludvig Rohbock egykori pest-budai képlőit, anélkül, hogy az érdemes város­rajzoló nevét feltüntette volna. Ha pedig valaki kételkedne abban, hogy a magyar faló Hentzi tábornok emléke és az 1848-ban még nem létező Alagút valóban for­galomban van a szabadságharc centenáriumán: mind a kettőt közöl­jük, mint bűnjelet a vádirathoz, amit 1848—1849 kegyeletének mégsér­miatt az illetékesek elé terjesztünk. XI. S. Lezuhant egy smelfikai ttftas®zállító­s halott Mississippi völgyében a Csikágóból Minr­eapolis felé haladó utasszállító repülőgép rossz látási viszonyok me­­­lett­ viharos időben hegynek ütközött és lezuhant. A gép 36 főnyi utasa és személyzete életét vesztette. Szemta­nuk előadása szerint a gépet villám, csapás érte Üdvödet a szabadságért küzdi ifjaknak A Magyar Ifjúság Népi Szövetsége szakszerve­ MtI ifjúmunkás- és i­­'’C-­r.iozgalmáinak össztitkári ártoku­lt-tán Dénes István főtitkár beterjesztette nev Mitését a varsói nemzetközi ifjúmon­­kás tanácskozásról, melyen 56 nemzet 450 kiküldöttje jelent meg 45 millió ifjúmunkás képviseletében. Az értekezlet határozati javaslatot fogadott el, mely szerint magáévá teszi a nemzetközi ifjúszirtokás tanácskozás határozatait a háborús uszítók elleni fokozott küzdelemről, a különböző országok munkásifjúságának szorosabb ösz­­szefűzéséről és a dolgozó ifjúság jogainak és maga­sabb­­áletszínvonalának a biztosításáról. Az itósztitkári értekezlet forró üdvöz­letét küldte a. bpa szovjet ifjúságnak és üdvözölte a szabadságukért fegyveresen küzdő görög, spanyol, kínai, vietnami és indonéz népek hős ifjúságát.

Next