Friss Ujság, 1948. december (277-302. szám)

1948-12-01 / 277. szám

Szűnni !Moslásot követel meg minden dolgozó kisembertől a jövő érdeke.. Sok­sok tízmilliót takaríthatunk meg azzal, hogy megszüntetjük a fölösleges, féligűzésszámba­­menő, pazarlásszerű, indokolat­lan kiadásokat. A felesleges ünnepségek, a céltalan lakomák költségeinek megtakarításával hatalmas összegeket fordítha­tunk okosabb, gyümölcsözőbb célokra. Elsősorban arra, hogy­ előteremtsük azt az 5 milliárd forintot, amivel többet fogunk költeni 1949-ben, mint 1947— 48-ban költöttünk. Mi­re kell­­ez a töméntelen pénzt Beruházá­­sok­ra, az ipari­ színvonal eme­lésére, vagyis egész nemzet­­gazdaságunk megszi­lárdítására és minden dolgozó kisember életének megjavítására. , Gerő Ernő miniszter szólt erről a kérdésről. Megemlítette, hogy a nyugati országok közgazdászai ♦ úgy képzelték: egy­ ország nem állhat talpra másként, csak kül­földi kölcsönnel.­­A­ Szovjetunió az első világháború után bebi­zonyította­ , hogy a szocialista állam eddig nem ismert hatal­mas belső erőforrásokkal ren­delkezik és képes a saját ere­jéből talpraállni. A második világháború után a nyugati or­szágok a magyar népi demo­kráciától tagadták meg a köl­csönt, azt remélve, hogy köl­csön híján a nép országa nyo­morba süllyed és szétzüllik- Nem így történt. Nélkülük és ellenükre talpraállunk. Nálunk is buzognak azok a hatalmas erőforrások, amelyeket a nyu­gati országok nem ismernek, mert azok csak a szocialista társadalomban törnek fel. Most további erőfeszítések kellenek, h­ogy termelésünket növeljük, iparunkat­­tökéletesítsük, a me­zőgazdaságunkat iparosítsuk. Hogy teljesítsük a hároméves tervet és hozzákezdhessünk az ötéves terv megvalósításához. Ehhez pedig újabb erőforráso­kat kell megnyitni. A takaré­kosság az egyik erőforrás. A taxrsík: az­­ipari termelés ön­költségének csökkentése, a har­madik: a­ termelés eredményes­ségének fokozása. Az ilyenfajta feladatokat azonban csak úgy lehet megvalósítani, ha végre­hajtásukban részt vesznek a leg­szélesebb dolgozó tömegek, amelyek harcba szállatak a szi­gorú takarékosságért, az ön­költség csökkentéséért, az ered­ményesebb termelésért — össze­foglalva az egész népi demo­krácia jövőjéért! i­jj ;1W8 DEC 11 Tolo-tanátsadó, A jó vadász, A jó horgász, Hadifogd^fospr....-A^-Ars SOlftlIforl/ Budapest, 1943 ® ■■BngSBgBggBgMEMB IHIl 1-fflT n —l POLITIKAI NAPILAP HHR B £r ____ Szerkesztőség Elöfizetés ny hónapra: fc öl ^ ^ N­ |^ A UUDaI­rst; 53s«^+h­st,::.:.1 W K|%X l|n|\N­P n- NAGTMEML;TCA 3 Postatakarékpénztári B ^ B B Telefon: csekkszámla: 17.611. Hl ■ ■■ '^00*' 225—083. 225—064. 225 -065* MegkezdődöttSS ország asszonyainak budapesti tanácskozási Mennyi pénzjutalmat kapnak a munka­újítók és észszerűsítők 7 A magyar háziipar csodálatos remekei az MNDSz kiállításon* gK Magyar- Nők■liemoJtraiikus. MlfxMl-asszoj­yok nagy • érdeklő- Szövetsége háziipari és népművé- idéssel ,szemlélték a magyar vidék szeli kiállítást­­ rendezett ■ a földmű­ háziiparának remekeit, a szebbnél velésügyi minisztéruu­balt. A kiál- szebb ) színes szőtteseket, a kalocsai Irtást ünnepélyes keretek között, a asszonyok ujjai közül kikerült- pa-. külföldi és magyar dem­okratikus zár hímzéseket, kézzel, festett tá­ti­ak kémlélőinek, valamint­­ Dobi' nyárokat és-'agyagedényeket, a sze­­l­ván földművelésügyi, ■ Ortusay­met gyönyörködtető fafaragásokat, Gyula kultuszminiszternek és Mi- székeket, , asztalokat, kürtöket. A hályfi' Ernő,­ a Ház a­lnök­ének' vendégeknek' különösen tetszett a jelenlétében kedden • nyitották' .meg. ■ bosznia, vagi/is a nemzetközi tér- A vendégeket Berki Jánosné árok- kép,­­melynek alapján könnyen fa­lai pár ászt álszóiig üdvözölted tékozgdtak. *Ezen a térképen fel ■ vannak tüntetve- te- demokráciában kialakult■ új népipari-művészet köz­pontjai. A világ asszonyainak ö­sz­­szefogását és­ együvétartozását­ jel­képezte­­ a csodálatos „nemzetek fája". A kiállítás­­ december 12-ig lesz nyitva. Képünk özv. Vörös Péterné, született B­rlaton­­ Mária,­ ka­locsai tányérfestő-a­sszonyt és ifj. Kapóti Antalt (Dióspuszta), az or­szág leghíresebb fafaragóját ábrá­zolja. : * finsiáiik­es finn Intetett lefüleli az erőszakos választás®! ellen ' - * . - ' h ' v ' ’ .fi .... ' • I- ~ Új sztrájkok lángoltak fel Franciaországban Nem lehet megállítani a kínai néphadsereget A világ dolgosak frontális táma­dásba lendültek az amerikai pénz­­fejed­elmek elnyomó és új , hábo­rúra spsikulála politikája elem Az amerikaiak Berlint szeretnék ütközőponttá tenni a Szovjetunió és nyugati hatalmak között és ezért a, német főváros­­nyugati megszállási övezeteiben vasárnap­ra erőszakosan •koz­úgiapárosi vá­­l­asztásokat •••■ hirdettek. ■, Páncél ki­­ esik .és ■, ■ ,4 -frénfegyveres alakulatok vonul­tak fel a berlini nép meg­félemlítésére és kö­n­n­y bombákkal akarják az ameriikaiak az új fasiszta pártok győzelmét - kics­ikai­ni és Berlin közigazgatását kettészakítani.. A város- -dolgossaina­k többsége • ■azon­ban, demokratikus közigazgatást és demokratikus Németországot t'vrn, y... tied., délben az összes üzemek hivatalok leálltai. . Berliniben, többszázezer főnyi' 'tömeg rende­zett tüntető ' felvonulást lés !­f köve­­teljrp á . válaszl­apok: 'leplitánás. . Á- nyug­atilapok és elsősorban a.sram­­ína diplomáciai körök­­ nyugtái­a­­nul figyelik az amerikaiak német­­orggá­gi politikáját. A dallármipt­­­mo­zok a Szovjetunió és a népi de-a­ntokráciák ellen támadó­­jellegű Atlanti Szövet­séget akarnak összehozni, amelyben a legkomolyabb szere­pet Nyugat-Ném­etországnak és Franco Spanyolországának szán­ták. Ezt a nyir háborús uszítást általános elkeseredéssel fogadták a nyugateurópai országok dolgo­zói,­­akik több éven kereszt­ül szen­vedtek a fasiszta igától. A francia bányászok nyolc, hetes sztrájkja ■Titán a marseillesi­­ tengerészek és legújabban a kereskedelmi alkal­mazottak sztrájkja bizonyítja, hogy a francia dolgozók nem hajlandók tűrni az amerikai bércné francia kormány nézedékes politikáját.­ A francia községi­­választó re­rén, több városban és megyéiben előretörtek a kommunisták, nem­ egy helyen

Next