Friss Ujság, 1949. április (54. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-01 / 76. szám

2 FRISS ÚJSÁG löit* április 1. pénkek A VILÁG VÁNDORA JÓL KELL VELÜK HANNI.ÉN ISMEREM A RABSZOLGASORÁT. EGYSZER MINDEN BAB-x-SZAÍGA FELLÁZAD, KO£CKfy VEREKEDJ ESZA Tökéletesítik a szénbányák berendezését, fokozódik a széntermelés Idén télen már sanktaektóra okozott gondot az, hogy hogyan szerezze be szénszükségletét. A tüzelőszerkereskedőknél korlátlan mennyiségben lehetett szenet kapni. Természetesen ez a helyzet nem magától adódott. Rengeteg munkába, befektetésbe került, amíg az elhanyagolt bányákból az államosítás révén korszerű, sokat termő szénlelőhelyek lettek. A tervgazdálkodás útjára lépett ország azonban még tovább javítja a bányák berendezését. A dorogi szénbányában, amelynek termelése 1949-ben 11 és fél százalékkal lesz magasabb, mint az előző évben, 45 villamos fúrógépet állítanak be, három kompresszort, ezenkívül korszerűsíik a szárítóberendezést és 1300 új csillét, s új homokszállító kötélpályát építenek. A salatnak, helyett is gyűrűs raktámokat szerelnek a tárnákba. Kísérletek indulnak meg a víztől veszélyeztetett helyek felkutatására és a vízveszély elhárítására is. iiiiiiiiigsiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiisiiiiiiiiiiEisaiiiiiiaiiiiiiiiiisBesiigin Félsivatagból termékeny föld Hatalmas erdősítés a Szovjetunióban . Alig öt hónapja, hogy a Szovjetunióban közzétették a védőerdő-övezetek létesítésére vonatkozó határozatot. Hatalmas munka indult meg ennek nyomán, amely néhány évtized alatt teljesen megváltoztatja a Szovjetunió nagy részének éghajlatát és termékeny talajjá varázsolja a félsivatagok földjét. A munka elvégzéséhez erőteljesen fogott hozzá a Szovjetunió parasztsága. Az erdővédelmi állomásokra megérkeztek a hatamas népek. A szakemberek már ellenőrzik az elvetésre kerülő magvakat és az erdők ültetéséből a falusiak melletti a városi lakosság is kiveszi a részét Az egyik Rosztov rus,ietti kolhoz dolgozói elhatározták, hogy a tervben előírt 15 esztendő helyett 12 év alatt végzik el a munka rájuk eső részét. A szovjet emberek lelkesen fogtak a, nagyszabású terv megvalósításához, mert érzik, hogy az aszály elleni küzdelem az egész nép ügye. "****’ *i*i‘*iV›YV»i*yniWiA*VWXiiPFi'VrtWii‡^ji1/~i^%'% A győrmegyei katolikus papok nyilatkozata: Tiltakozunk az imperialisták békebontó kísérletei ellen A győrmegyei mosonmagyaróvári járás plébánosai közös nyilatkozatban tiltakoztak az imperialisták békebontó kísérletei ellen. A nyilatkozat a következőket mondja: „Egy emberöltő alatt két háború borzalmas pusztításait élte át ez az ország. Egy emberöltő alatt kétszer borította vér a földet, árvák és özvegyek, édesanyák könnye öntötte a világot. A pénz rabjai, az üzlet megszállottjai számára mindez nem volt elég. Az imperialista hatalmak újabb háborút készítenek elő, újabb vérözönt akarnak zúdítani az emberiségre. Az emberek, a dolgozók százezrei és millói békét akarnak. A mi kis országunk dolgozói is békében akarják tovább építeni hazánkat, békében akarják építeni boldogságunkat. Most, amikor a háborús sebek még be sem hegedtek, az új háború felhőit rajzolják az égre, háborús készülődés jeleit mutatják azok, akik nem törődnek az emberiség érdekeivel. Mi, a Győr-egyházmegye papjai elítéljük a békebontókat, visszautasítjuk a háborús propagandát, a dolgozó néppel együtt békét akarunk. A katolikus erkölcstan is elítéli a támadó háborút, ennek az erkölcstannak a jegyében emeljük fel tiltakozó szavunkat minden olyan kísérlet ellen, amellyel az imperialisták a békét meg akarják bontani. Most, amikor Párizsban összegyűlnek a népek békekövetei, Isten áldását kérjük mindazokra, akik a békét szolgálják. Kiss Géza plébános Bezenye; Horváth Vendel plébános Hegyeshalom; Rákosi Elek plébános Levél; Belovich István esperes Mosonszolnok; Füredi István plébános Várbalog; Horváth Jenő plébános Pusztasomorja; Falu Ferenc plébános Horvátkimre; Horvát Gábor plébános Mecsér; Német Jenő plébános Lébény; Láng József plébános Mosonszentpéter; dr. Fehérvári Gyula plébános Rajka; Boraika Viktor plébános Mosonszentjános.” Négyszázötvenmillió ember nevében ül össze a párizsi Világbékekongresszus A romániai értelmiség békekongresszusa a háborús uszítók ellen A párisi béke-vitáskonffzenzus előkészítő bizottsága összeállította a hatalmas arányú gyűlés műssorát. A kongresszust,, amelyen 450 millió ember küldöttel vesznek részt, április 23-án nyitják meg ünnepélyesen. Másnap délután a Párizs közelében lév 5 Buffalo-pályán hatalmas tömeggyűlést rendezni. Erre a gyűlésre gépkocsikon és kerékpárokon békekaravánok özönlenek majd Franciaország minden részéből. április 26-án egész Franciaországban békegyűléseket tartanak. Pécs és Miskolc A párizsi Világbékekongresszus célkitűzéseihez csatlakozva békenagygyűlést rendeznek Pécsett és Miskolcon is. Pécs is a Nemzeti Színház nézőterét zsúfolásig megtöltötték a dolgozók tömegei. A színházból kiszorult többezer főnifi tömegnek hangszórókon közvetítették a gyűlés lefolyását. Az ünnepi beszédet Ries István igazságügyminiszter mondotta, aki hangsúlyozta, hogy a magyar dolgozók elsőrendű feladata félreérthetetlenül tudomására adni a világnak: a magyar nép békét és nem háborút akar. Zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság a miskolci Nemzeti Színház nézőterét is. Tóth Dezső polgármester, Mihala Gyula MDP titkár, Farkas Dezső helyettesi polgármester, dr. Enyedy Andor református püspök, Halmos Ottó római katolikus lelkész és Gájdiy László római katolikus plébános jelenlétében Erdei Ferencné Majáth Jolán mondott ünnepi beszédet, melyből kiemelte, hogy Párizsban a békeszerető dolgozó milliók képviselői gyűlnek össze a béke megvédésére és felemelik tiltakozó szavukat a háborúra uszító imperialistlistákkal szemben. Felszólalt Golfász László római katolikus plébános if, és kijelentette, hogy akik a békéért folyó küzdelemből nem veszik ki a részüket, azok hazájuk és népük árulói. Mindkét nagygyűlésen határozati javaslatot fogadtak el, amelyben a résztvevők tiltakoznak az Atlanti Szerződés ellen, amely egy minden eddiginél pusztítóbb, borzalmas háborút akar a világ népeire zúdítani. Hatalmas békefront Kedden reggel kezdődött meg Bukarestben a romániai haladó értelmiség békeértekezlete. A kongresszuson, melynek díszelnökévé Sztálin generalisszimiszt választották, szovjet, francia, belga, olasz, osztrák, amerikai és magyar küldöttek is résztvesznek. A szovjet értelmiség nevében Szurkov író üdvözölte a kongresszust. Rámutatott arra, hogy a világ haladó népei a Szovejtanió vezetésével hatalmas békefrontot alkotnak és egységesen küzdenek az angol-amerikai nagytőkések háborús uszításai és mesterkedései ellen. A román haladó értelmiség képviselőit a szovjet nép és a Szovjetunió értelmiségének őszinte baráti támogatásáról biztosította. A szerda délutáni ülésen Mezincescu román művészeti és tájékoztatási miniszter hangsúlyozta, hogy a kultúra ügyét nem lehet elválasztani a béke ügyétől. A romániai értelmiségiek országos békekonferenciája határozatában kimondotta, hogy Románia a Szovjetunió vezetése alatt álló béketáborban tovább harcol a háborúra uszító imperialisták ellen a béke érdekében. A kongresszus üdvözlőlevelet intézett Sztálinhoz, valamint levélben Mentette be a Világszövetségnek a béke érdekében hozott határozatát Darvas József magyar építésügyi miniszter, aki Magyarország képviseletében vett részt a romániai értelmiségiek békekonferenciáján, látogatást tett a román építésügyi minisztériumban. A párizsi Világbékekongresszus előkészítésére bizottságot alakítottak a csehszlovák protestáns egyházak is. Erről szóló nyilatkozatuk a következőket mondja: „A világbékét nem lehet biztosítani, amíg a gyarmatosító nagytőkések megakadályozzák a Krisztus parancsaival megegyező új és tartós szocialista társadalmi rendszer megvalósítását. Etetőcukrot a méhészeknek! A tervgazdálkodás a jelenlegi méhállomány szaporítását követeli A magyar méhészek alig várták a meleg tavaszi napokat, hogy kiengedhessék méhcsaládjaikat és meggyőződjenek ártott-e azoknak a tél, vagy sem. Örömmel áll azítatunk meg, hogy az idei enyhe időjérés kedvező volt a méhcsaládok áttelelésére. A februári melegben a méhcsaládoknál megindult a fiasítás, de az enyheségre bekövetkező hideg március némi visszaesést okozott a kaptárokban. A hasítás megakadt, a méhcsalád egy része elpusztult Ezt az okozta, hogy a petézés és a fiasítás megindulásával a mézfogyasztás emelkedett, de hamarosan elfogyott azokról a lénekről a méz, amelyeken a tél alatt a méhcsaládok tanyáztak. Amikor a hideg idő ismét visszatért, a méhek fáztak és nem vándoroltak át a kantárnak abba a részébe, amelyben mézzel telt lépek voltak, így sok méh, sajnos, elhullott. Most a fiasítás, illetve a petézés újból megindult. Sok helyen az akác virágzásáig családonkénti még szükséges 6—8 kiló méz nincs meg. A kaptárokban átlag már csak 2—3 kiló méz van, ami alig elégséges 10—14 napra. Ha ez elfogy, a sasítás ismét megrekedhet. Illetékes helyen most tárgyalnak arról, hogy a méhészek récére napyobb mennyéefi méhetetö cn’-roi igy sutlak, hogy a méhcsaládok kibírják az akácvirágzásig. Renélifik, hogy kellő időben meg is kapják majd. Méhállományunk még mindre nem érte el a háború felőtti színvonalat. Pedig most nagy szükség van arra, hogy minél több méhcsaládunk lgyen. A tervgazdálkodás során ugyanis áttérünk a gyümölcs- és a magtermesztésre. Nagyon fontos ezeknek a növényeknek a beporozása. A méhek az elsők, a melyek tavasszal a rovarok közül megjelennek, akkor, amikor a repce és bíborhere virágzik. Rájuk hárul ezeknek a fontos ipari növényeknek a megtermékenyítése. A Szovjetúnióban, amikor kijelölnek egy-egy területet gyilmecs- és magtermesztésre, megállapítják, hogy a terület beporzására hány méhcsaládra van szükség. A méheket azonnal odatelepítik Sokszor nem is törődnek azzal, hogy meg tudják-e szerezni a méhek a területen a megfelelő mennyiségű mézet. Másodrendű kérdés a viasz- és a méztermelés. Sokkal fontosabb a errilmökösük és a metermelő növények benorzása. Amiért mezőgazdaságunk egyre jobban áttér a tervgazdaságra Magyar*óságon is megvalósul a kitűnően bevált rendszer: a méhészetet bekapcsol i*k a tervg''z 'á,,10'lába ami egyaránt előnyére válik a méhészeknek, a soryasztóknak, a gyümölcs- és magteremelésnek is.