Friss Ujság, 1949. augusztus (54. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-24 / 195. szám
1949 augusztus 24. szerda FRISS ÚJSÁG A THobandi sorozatos határsértései Albániában MI ÚJSÁG A VILÁGPOLITIKÁBAN? Az albán külügyminisztérium hétfőnjegyzéket nyújtott át a tiranai jugoszláv követségnek, amelyben tiltakozott a jugoszlávok által Albánia ellen elkövetett sorozatos határsértések miatt. Az albán jegyzék felsorolja az utóbbi időben elkövetett határsértéseket, melyeknek keretében jugoszláv határőrök hatoltak be albán területre, megtámadták a földeken dolgozó albán parasztokat, jugoszláv repülőgépek megsértették Albánia területi jogát. Az albán külügyminisztérium a legerélyesebben tiltakozik az erőszakos határsértések és kihívások ellen, amelyeket a jugoszlávok szándékosan követtek el. A Szovjetunió kormányának a Jugoszláviában élő szovjet állampolgárok jogtalan letartóztatásával kapcsolatban a jugoszláv kormányhoz intézett jegyzéke világszerte hatalmas visszhangot keltett. A Pravda, a legtekintélyesebb moszkvai újság vezércikkben foglalkozik a jegyzékkel. Kiemeli, hogy a szovjet jegyzék teljesen leleplezte a jugoszláv kormányt, amely elárulta a demokrácia és a szocializmus ügyét és átállta külföldi tőke és a reakció táborához. A jugoszláv állapotokra élénk fényt vet a demokratikus érzelmű szovjet polgárok üldözése és bebörtönzése. A Pravda megírja, hogy a fasiszta rendszerű országokat kivéve egyetlen országban sem tartják bűnnek a demokratikus nézetek szabad kifejezését, Jugoszláviában viszont ez letartóztatásra, kegyetlen bánásmódra ad ampot. A bolgár lapok a jugoszláv rendőrség Gestapo-módszereivel foglalkoznak. Az egyik párizsi lap a jugoszláv vezetőket, mint fasisztákat mutatja be. Első oldalon közük a szovjet jegyzéket a holland lapok, a varsói Tribuna Ludu pedig vezércikkében Titóék politikáját képmutatásnak, kihívásnak és fasiszta rendszernek minősíti. SZOVJET ÉS MAGYAR KÜLDÖTTSÉG A ROMÁN MÉR NEMZETI ÜNNEPÉN Nagy nemzeti ünnepére hatalmas lelkesedéssel készült a Román Népköztársaság népe. Bukarestnek, a fővárosnak utcái zászlódíszt öltöttek. A középületeket jelszavak borítják, amelyek a szovjet és román nép barátságát, a felszabadító Szovjet Hadsereget és a szovjet nép nagy vezérét, Sztálin generalisszimuszt éltetik. Az ünnepségekre hétfőn délben szovjet kormányküldöttség érkezett Bukarestbe Vorosilov marsall, a Szovjetunió minisztertanácsa helyettes elnökének vezetésével. A küldöttség tagjai: Lavrentyev, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese és Kornyejev, az Ukrán Szocialista Tanácsköztársaság minisztertanácsának helyettes elnöke. A küldöttséget a bukaresti repülőtéren Groza, a román minisztertanács elnöke, Gheorghe Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának főtitkára és Ana Pauker külügyminiszter fogadta. Románia Felszabadulásának ötödik évfordulójára a magyar kormány is elküldte képviselőit Bukarestbe. A magyar népköztársaságot Farkas Mihály vezérezredes, honvédelmi miniszter és Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter képviseli. r A két nép történetében sok a hasonlóság Kovács István és Mariasanu beszéde a Nemzeti Színház díszelőadásán A Román Népköztársaság felszabadulásának ötödik évfordulója alkalmából díszelőadást rendeztek a Nemzeti Színházban. A gyönyörűen feldíszített színpadot Sztálinnak, Rákosinak és Gheorghe Dejnek, a Román Munkáspárt főtitkárának képe díszítette a két népköztársaság címerével. Az Ünnepségen megjelent Szakosíts Árpád, köztársasági elnök, Dobi István miniszterelnök, a kormány több tagja, a Szovjetunió és a népi demokráciák követségeinek tagjai. A két nemzet Himnuszának eljátszása után Kovács István, az MDR nagybudapesti titkára mondott ünnepi beszédű. — Öt éve, hogy a román nép megdöntötte a fasiszta önkényuralmat s a diadalmas Szovjet Hadsereg segítségével felszabadította hazáját •— kezdte, beszédét Kovács István . A román nép a Kommunista Párt vezetésével, a Szovjetunió támogatásával először vívta ki történelmében teljes függetlenségét s öt év óta harcolva a belső és külső ellenséggel, építi szabad, független hazáját. Kovács István ezután arról beszélt, hogy a két szomszéd nép történetében és sorsában igen sok a hasonlóság. Évszázadokon át mesterségesen szembeállították egymással a két ország dolgozó népét és a nemzetiségek mindkét országban kettős elnyomás alatt sínylődtek. Szabadságát, felemelkedését mindkét nép a nagy Szovjetuniónak köszönheti. Hasonlít mindkétország fejlődése abban is, hogy a munkásosztály ügyét, a hatalom meghódítását vezető pártja, a Kommunista Párt Romániában Gheorghe Dej, Magyarországon Rákosi Mátyás irányításával juttatta diadalra. A két nép barátságát azonban összeforrasztja a felszabadító Szovjetunió és a világ dolgozóinak vezére, Sztálin iránti hála és barátság is — folytatta Kovács István. Ezután Titóék árulásával foglalkozott és felhívta a figyelmet arra, hogy a jugoszláv nép elnyomásából jól lehet látni, mit jelent a helyes úrról való letérés. Amíg a népi demokráciákban gyarapodik, boldog életetél a nép. Jugoszláviában a legembertelenebb fasiszta terror uralkodik, elárulják a népet, bebörtönzik a kommunistákat, vérbe fojtják a szabadságot. — Itt most megfogadjuk, hogy soha senkinek nem fog sikerülni a magyar népet valaha is szembeállítani a román néppel — mondotta végül emelt hangon Kovács István —, hanem együtt fogunk küzdeni az egész világ békeszerető neveivel a békéért, a háborús uszítók ellen. Kívánjuk, hogy az elkövetkező években a román nép hatalmas sikereket érjen el és valósítsa meg a virágzó, erős, szocialista Romániát. A nagy ünnepléssel fogadott felszólalás után Aurel Mariasanu, a Román Népköztársaság budapesti követe mondott beszédet. Kiemelte, hogy az esti ünnepséghez hasonló baráti megnyilvánulások mind gyakoribbak mindkét országban s azok a széles néptömegek kölcsönös szeretetét, barátságát és kölcsönös együttérzését fejezik ki. Azt a szoros együttműködést, amely megrendíthetetlen biztosítéka a Szovjetunió vezette béketábor erősödésének. — Románia dolgozói szívből köszöntik a Magyar Népköztársaság baráti népét és annak sikereit — mondotta lelkes ünneplés közben Mainasanu követ, — örömmel üdvözli a győzelmek megkoszorúzásaként az új alkotmány megteremtését, a Magyar Népköztársaság megvalósítását és új győzelmeket, új sikereket kívánnak a magyar népnek a szocializmus építésének útján. Az ünnepi beszédek elhangzása után következett a gazdag és változatos műsor, amelynek keretében a legkiválóbb magyar és román művészek szavalatokat, énekszámokat, zeneműveket adtakelő. a „Ha már a magyar dolgozóit segy nélkül látnak a hófehér kenyérhez“ Táviratok ezrei köszöntik a nép újabb győzelmét A minisztertanács határozata a kenyérjegy szeptember 1-i megszűnéséről és a lisztfejadag felemeléséről osztatlan örömet keltett a dolgozók között szerte az országban. Táviratok ezrei érkeznek a kormányhoz, a párthoz, Rákosi Mátyáshoz és ezekben a táviratokban a dolgozók meleg szavakkal mondanak köszönetet a magyar nép újabb győzelméért. „Hálás köszönetünket küldjük Rákosi Mátyás elvtársnak — írják a kelenföldi Goldberger-gyár elő- és gyűrttsfonodájának dolgozói —, hogy a fasiszta bitangok által tönkretett országot ily rövid idő alatt a dolgozók országává tette. Tudjuk, hogy a nép alkotmányának megteremtése, a fehér kenyér, a kenyérjegy megszüntetése és a lisztfejadag felemelése nem egyszerű folyamat. Pártunk fáradtságot nem ismerve vezetett el minket e nagyszerű eredményekhez. Tudatában vagyunk annak, hogy elsősorban a nagy Szovjetunió felszabadító harca és segítsége biztosította, hogy népünk elérhette e nagy eredményeket.” Hasonlóképpen írnak a Goldbergergyár Vigogne fonodájának, selyemszöndéjének és fehérítő üzemének dolgozói is. A MAVAG hídműhely dolgozói táviratukban ezt üzenik: „Munkánkkal építjük a magyar nép jobb jövőjét, a szocializmust. Termelésünket 5 százalékkal emeljük, selejtünket pedig 1 százalékkal csökkentjük." A MÁVAG autóüzem dolgozói is örömmel üdvözlik a kenyérjegy megszüntetését és a lisztfejadag felemelését. Hároméves tervünk sikerének, a munkások és dolgozó parasztok öntudatos munkájának eredményeképpen ma már, fehér kenyeret vásárolhatunk jegy nélkül — írják a Ganz Vagongyár dolgozói. Alig négy éve még, hogy a fasiszta pusztítás után a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat és ma már a magyar dolgozók jegy nélkül jutnak a hófehér kenyérhez — írják a Hofherr-gyár traktorszerelői. A WM. szerszámgyár munkásai is üdvözölték Rákosi Mátyást. „Ez az új eredmény tovább serkent bennünket a szerszámgyár termelékenységének fokozására. Új traktorok ezreit fogjuk gyártani a szövetséges dolgozó parasztság részére" — írják. NÁLUNK A DOLGOZÓ NÉP VAN HATALMON... Horváth Ferencné a szövődében beszél az alkotmányról és Rákosi Mátyás szavaira gondol A Magyar Pamutipar óriási szövödéjében forrón hullámzik, csapkod a szövőgép lármája. A színes szövetek fölött szövőnők milliókat új ruhába öltöztető, lelkes játéka folyik. Izgató ritmus, mámoros teremtő mozgás. Az üzembe beáramló augusztusi napfény beragyogja az asszonyarcokat. Horváth Ferencné munkamódszerátadó figyeli a vetélők villanását. Benne él, lélegzik az új társadalmi életet alakító politikai harcban, látja munkája célját, osztálya felemelkedését. — Ismeri Rákosi Mátyás legutóbbi beszédét? — Hogyne ismerném ... Minden öntudatos munkás ismeri... Nekünk, dolgozóknak az alkotmány, melyet Rákosi Mátyás életre hívott, értékes győzelmet jelent. Horváth Ferencné kevés beszédü aszszony. Érzései nehezen alakulnak mondatokká a száján. Dehát ha nem is gördülékenyek a szavai, izzásukkal mégis csak elmondják, mi van Horváthné lelke mélyén: — A múltban a tőkések szedték le verejtékes munkánk minden gyümölcsét. Álltunk a gépnél, szőttük a szövetek millió méterét, ez uraknak és mi kopottan jártunk. Hiszen ők voltak hatalmon. Keresztülvitték érdekeiket velünk szemben ... Látszik, Horváthné, mikor a múltból merít, Rákosi Mátyás történelmi beszédét is látja maga előtt: „A burzsoá alkotmányok olyan társadalmi rendre vannak szabva, melyekben az osztályok egymással szemben állnak. Ezért a burzsoá államvezetésnek, mint diktatúrának az a célja, hogy a kapitalista osztályoknak kedvező társadalmi rendet megóvja és megszilárdítsa .. — És ma?... — Horváthné elgondolkozik. —Ma nálunk — mint ahogy Rákosi elvtárs mondta — mi dolgozók vagyunk uralmon ... — De hogyan? Magyarázza meg, kedves Horváthné, hogy maga és munkatársai, akik itt vannak a gyárakban, a szövőgépeknél, hogyan gyakorolják a hatalmat? Horváthné nem felel mindjárt. Az arcán látszik, hogy végiggondol mindent, ami a felszabadulás óta történt itt a gyárban és az egész országban. Aztán szinte kiragadja önmagából, a fejéből a választ. — Igenis, mi dolgozók vagyunk hatalmon, hiszen a tőkéseket már csaknem minden vezető helyről kiszorítottuk és napról napra felszámoljuk a kizsákmányolást. Az Országházban, a minisztériumokban, a fontosabb hivatalokban javarészt a mi osztályunk fiai, munkások és szegényparasztok intézik az ország sorsát. A rendőrség és a hadsereg is a mi kezünkben van, hiszen amint látjuk, egyre több vezető tiszt kerül ki az üzemekből és a földek dolgozói közül... Horváthné lelkesen sorolja azokat a tényeket, melyek a dolgozó nép hatalmát jelzik. A gépre hajol és Rákosi Mátyás szavaira gondol: „Nálunk ,adolgozó nép van hatalmon... Tehát az alkotmányra azért van szükség, hogy a dolgozóknak tetsző és a nekik előnyös társadalmi rendet szilárdítsa meg ... M vágya Az általános balesetbiztosítási feltételeknek megfelelek. testi fogyatékosságom nincs és szervi bajban nem szenvedek. 16 évesnél nem vagyok fiatalabb és 65 évesnél nem vagyok idősebb. Név: ÜZLETI VÁLASZNYOMTATVÁNY Ess a küldemény | belföldre közön*] ■égésként bérmentesítés nélkül is feladható. Az esedékes díjakat kézbesítéskor címzett fizeti (Csak az év-Születési év: .«••*»•••••. számot kell beírni.) FRISS ÚJSÁG Lapkiadó Kft Biztosítási Osztálya Foglalkozás: Lakóhelyei BUDAPEST VI., Nagymező u. 3 Postattok 276 Utca: