Friss Ujság, 1949. augusztus (54. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-24 / 195. szám

1949 augusztus 24. szerda FRISS ÚJSÁG A THo­bandi sorozatos határsértései Albániában MI ÚJSÁG A VILÁGPOLITIKÁBAN? Az albán külügyminisztérium hétfőn­­jegyzéket nyújtott át a tiranai jugo­szláv követségnek, amelyben tiltako­zott a jugoszlávok által Albánia ellen elkövetett sorozatos h­atársértések miatt. Az albán jegyzék felsorolja az utóbbi időben elkövetett határ­sértéseket, melyeknek keretében jugoszláv határőrök hatoltak be albán területre, megtámadták a földeken dol­gozó albán parasztokat, jugoszláv re­pülőgépek megsértették Albánia terü­leti jogát. Az albán külügyminisztéri­um a legerélyesebben­ tiltakozik az erőszakos határsértések és kihívások ellen, amelyeket a jugoszlávok szán­dékosan követtek el. A Szovjetunió kormányának a Jugoszláviában élő szovjet állampol­gárok jogtalan letartóztatásával kap­csolatban a jugoszláv kormányhoz in­tézett jegyzéke világszerte hatalmas visszhangot keltett. A Pravda, a leg­tekintélyesebb moszkvai újság ve­zércikkben foglalkozik a jegyzék­kel. Kiemeli, hogy a szovjet jegyzék teljesen leleplezte a jugoszláv kor­mányt, amely elárulta a demokrácia és a szocializmus ügyét és átállt­­a kül­földi tőke és a reakció táborához. A jugoszláv állapotokra élénk fényt vet a demokratikus érzelmű szovjet polgárok üldözése és bebörtönzése. A Pravda megírja, hogy a fasiszta rend­szerű országokat kivéve egyetlen or­­szágban sem tartják bűnnek a demo­kratikus nézetek szabad kifejezését­, Jugoszláviában viszont ez letartózta­tásra, kegyetlen bánásmódra ad am­­pot. A bolgár lapok a jugoszláv rend­őrség Gestapo-módszerei­vel foglalkoz­nak. Az egyik párizsi lap a jugoszláv vezetőket, mint fasisztákat mutatja be. Első oldalon közük a szovjet­ jegyzé­ket a holland lapok, a varsói Tribuna Ludu pedig vezércikkében Titóék po­litikáját képmutatásnak, kihívásnak és fasiszta rendszernek minősíti. SZOVJET ÉS MAGYAR KÜLDÖTTSÉG A ROMÁN MÉR NEMZETI ÜNNEPÉN Nagy nemzeti ünnepére hatalmas lel­kesedéssel készült a Román Népköztár­saság népe. Bukarestnek, a fővárosnak utcái zászlódíszt öltöttek. A középülete­ket jelszavak borítják, amelyek a szov­jet és román nép barátságát, a felszaba­dító Szovjet Hadsereget és a szovjet nép nagy vezérét, Sztálin genera­lisszi­­muszt éltetik. Az ünnepségekre hétfőn délben szovjet kormányküldöttség érke­zett Bukarestbe Vorosilov marsall, a Szovjetunió minisztertanácsa helyettes elnökének vezetésével. A küldöttség tagjai: Lavrentyev, a Szovjetunió kül­ügyminiszterhelyettese és Kornyejev, az Ukrán Szocialista Tanácsköztársaság minisztertanácsának helyettes elnöke. A küldöttséget a bukaresti repülőtéren Groza, a román mini­sztertanács elnöke, Gheorghe­ Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának főtitkára és Ana Pauker külügyminiszter fogadta. Románia Felszabadulásának ötödik év­fordulójára a magyar kormány is el­küldte képviselőit Bukarestbe. A ma­gyar népköztársaságot Farkas Mihály vezérezredes, honvédelmi miniszter és Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter képviseli. r A két nép történetében sok a hasonlóság Kovács István és Mariasanu beszéde a Nemzeti Színház dísz­előadásán A Román Népköztársaság felszaba­dulásának ötödik évfordulója alkal­mából díszelőadást rendeztek a­ Nem­zeti Színházban. A gyönyörűen fel­díszített színpadot Sztálinnak, Rákosi­nak és Gheorghe­ Dej­nek, a Román Munkáspárt főtitkárának képe díszítette a két népköztársaság címerével. Az Ünnepségen megjelent Szakosíts Árpád, köztársasági elnök, Dobi István mi­niszterelnök, a kormány több tagja, a Szovjetunió és a népi demokráciák követségeinek tagjai. A két nemzet Himnuszának eljátszása után Kovács István, az MDR nagybudapesti titkára mondott ünnepi beszédű. — Öt éve, hogy a román nép meg­döntötte a fasiszta önkényuralmat s a diadalmas Szovjet Hadsereg segítségé­vel felszabadította hazáját •— kezdte, beszédét Kovács István . A román nép a Kommunista Párt vezetésével, a Szovjetunió támogatásával először vívta ki történelmében teljes függet­lenségét s öt év óta harcolva a belső és külső ellenséggel, építi szabad, füg­getlen hazáját. Kovács István ezután arról beszélt, hogy a két szomszéd nép történetében és sorsában igen sok a hasonlóság. Év­századokon át m­ester­ségesen szembe­állították egymással a két ország dol­gozó népét és a nemzetiségek mindkét országban kettős elnyomás alatt síny­lődtek. Szabadságát, felemelkedését mindkét nép a nagy Szovjetuniónak köszönheti. Hasonlít mindkét­­ország fejlődése­ abban is, hogy­­ a munkásosz­­tály ügyét, a hatalom meghódítását vezető pártja, a Kommunista Párt Ro­mániában Gheorghe­ Dej, Magyarorszá­gon Rákosi Mátyás irányításával jut­tatta diadalra.­­ A két nép barátságát azonban összeforr­asztja a felszabadító Szovjet­unió és a világ dolgozóinak vezére, Sztálin iránti hála és barátság is — folytatta Kovács István. Ezután Titóék­ árulásával foglalkozott és felhívta a figyelmet arra, hogy a jugoszláv nép elnyomásából jól lehet látni, mit jelent a helyes úrról való letérés. Amíg a népi demokráciákban gyarapodik, boldog életet­­él a nép. Jugoszláviában a leg­­em­bertelenebb fasiszta terror uralkodik, elárulják a népet, bebörtönzik a kom­munistákat, vérbe fojtják a szabadsá­got. — Itt most megfogadjuk, hogy soha senkinek nem fog sikerülni a magyar népet valaha is szembeállítani a román néppel — mondotta végül emelt han­gon Kovács István —, hanem együtt fogunk küzdeni az egész világ béke­szerető neveivel a békéért, a háborús uszítók ellen. Kívánjuk, hogy az el­következő években a román nép hatal­mas sikereket érjen el és valósítsa meg a virágzó, erős, szocialista Romá­niát. A nagy ünnepléssel fogadott felszó­lalás után Aurel Mariasanu, a Román Népköztársaság budapesti követe mon­dott beszédet. Kiemelte, hogy az esti ünnepséghez hasonló baráti megnyilvá­nulások mind gyakoribbak mindkét országban s azok a széles néptömegek kölcsönös szeretet­ét, barátságát és köl­csönös együttérzését fejezik ki. Azt a szoros együttműködést, amely megren­­díthetetlen biztosítéka a Szovjetunió vezette béketábor erősödésének. — Románia dolgozói szívből köszön­tik a Magyar N­épköztársaság baráti népét és annak sikereit — mondotta lelkes ünneplés közben Mainasanu kö­vet, — örömmel üdvözli a győzelmek megkoszorúzásaként az új alkotmány megteremtését, a Magyar Népköztársa­ság megvalósítását és új győzelmeket, új sikereket kívánnak a magyar nép­nek a szocializmus építésének útján. Az ünnepi beszédek elhangzása után következett a gazdag és változatos mű­sor, amelynek keretében a legkiválóbb magyar és román művészek szavalato­kat, énekszámokat, zeneműveket adtak­­elő.­­ a „Ha már a magyar dolgozóit segy nélkül látnak a hófehér kenyérhez“ Táviratok ezrei köszöntik a nép újabb győzelmét A minisztertanács határozata a ke­nyérjegy szeptember 1-i megszűnéséről és a lisztfejadag felemeléséről osztat­lan örömet keltett a dolgozók között szerte az országban. Táviratok ezrei ér­keznek a kormányhoz, a párthoz, Rákosi Mátyáshoz és ezekben a táviratokban­ a dolgozók meleg szavakkal mondanak kö­szönetet a magyar nép újabb győzel­méért. „Hálás köszönetünket küldjük Rákosi Mátyás elvtársnak — írják a kelenföldi Goldberger-gyár elő- és gyűrttsfonodá­­jának dolgozói —, hogy a fasiszta bi­tangok által tönkretett országot ily rö­vid idő alatt a dolgozók országává tette. Tudjuk, hogy a nép alkotmányá­nak megteremtése, a fehér kenyér, a kenyérjegy megszüntetése és a lisztfej­adag felemelése nem egyszerű folya­mat. Pártunk fáradtságot nem ismerve vezetett el minket e nagyszerű ered­ményekhez. Tudatában vagyunk an­nak, hogy elsősorban a nagy Szovjet­unió felszabadító harca és segítsége biztosította, hogy népünk elérhette e nagy eredményeket.” Hasonlóképpen írnak a Goldberger­­gyár Vigogne fonodájának, selyem­­szö­ndéjének és fehérítő üzemének dol­gozói is. A MAVAG hídműhely dolgozói táviratukban ezt üzenik: „Munkánkkal építjük a magyar nép jobb jövőjét, a szocializmust. Termelésünket 5 száza­lékkal emeljük, selejtünket pedig 1 százalékkal csökkentjük." A MÁVAG autóüzem dolgozói is örömmel üdvözlik a kenyérjegy meg­­szüntetését és a lisztfejadag felemelé­­sét. Hároméves tervünk sikerének, a mun­­kások és dolgozó parasztok öntudatos munkájának eredményeképpen ma már, fehér kenyeret vásárolhatunk jegy nél­kül — írják a Ganz Vagongyár dol­­gozói. Alig négy éve még, hogy a fasiszta pusztítás után a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat és ma már a magyar dolgozók jegy nélkül jutnak a hófehér kenyérhez — írják a Hofherr-gyár traktorszerelői. A W­­M. szerszámgyár munkásai is üdvözölték Rákosi Mátyást. „Ez az új eredmény tovább serkent bennünket a szerszámgyár termelékenységének foko­zására. Új traktorok ezreit fogjuk gyár­tani a szövetséges dolgozó parasztság részére" — írják. NÁLUNK A DOLGOZÓ NÉP VAN HATALMON... Horváth Ferencné a szövődében beszél az alkotmányról és Rákosi Mátyás szavaira gondol A Magyar Pamutipar óriási szövö­­déjében forrón hullámzik, csapkod a szövőgép lármája. A színes szövetek fölött szövőnők milliókat új ruhába öl­töztető, lelkes játéka folyik. Izgató rit­mus, mámoros teremtő mozgás. Az üzembe beáramló augusztusi nap­fény beragyogja az asszonyarcokat. Horváth Ferencné munkamódszerátadó figyeli a vetélők villanását. Benne él, lélegzik az új társadalmi életet alakító politikai harcban, látja munkája célját, osztálya felemelkedését. — Ismeri Rákosi Mátyás legutóbbi beszédét? — Hogyne ismerném ... Minden ön­tudatos munkás ismeri... Nekünk, dol­gozóknak az alkotmány, melyet Rákosi Mátyás életre hívott, értékes győzelmet jelent. Horváth­ Ferencné kevés beszédü asz­­szony. Érzései nehezen alakulnak mon­datokká a száján. Dehát ha nem is gördülékenyek a szavai, izzásukkal mégis csak elmondják, mi van Hor­váthné lelke mélyén: — A múltban a tőkések szedték le verejtékes munkánk minden gyümölcsét. Álltunk a gépnél, szőttük a szövetek millió méterét, ez uraknak és mi ko­pottan jártunk. Hiszen ők voltak hatal­mon. Keresztülvitték érdekeiket velünk szemben ... Látszik, Horváthné, mikor a múltból merít, Rákosi Mátyás történelmi beszé­dét is látja maga előtt: „A burzsoá al­kotmányok olyan társadalmi rendre vannak szabva, melyekben az osztályok egymással szemben állnak. Ezért a burzsoá államvezetésnek, mint diktatú­rának az a célja, hogy a kapitalista osztályoknak kedvező társadalmi rendet megóvja és megszilárdítsa .. — És ma?... — Horváthné elgon­dolkozik. —­­Ma nálunk — mint ahogy Rákosi elvtárs mondta — mi dolgozók vagyunk uralmon ... — De hogyan? Magyarázza meg, kedves Horváthné, hogy maga­­ és mun­katársai, akik itt vannak a gyárakban, a szövőgépeknél, hogyan gyakorolják a hatalmat? Horváthné nem felel mindjárt. Az ar­cán látszik, hogy végiggondol mindent, ami a felszabadulás óta történt itt a gyárban és az egész országban. Aztán szinte kiragadja önmagából, a fejéből a választ. — Igenis, mi dolgozók vagyunk ha­talmon, hiszen a tőkéseket már csak­nem minden vezető helyről kiszorítottuk és napról napra felszámoljuk a kizsák­mányolást. Az Országházban, a minisz­tériumokban, a fontosabb hivatalokban javarészt a mi osztályunk fiai, munká­sok és szegényparasztok intézik az or­szág sorsát. A rendőrség és a hadse­reg is a mi kezünkben van, hiszen amint látjuk, egyre több vezető tiszt ke­rül ki az üzemekből és a földek dol­gozói közül... Horváthné lelkesen sorolja azokat a tényeket, melyek a dolgozó nép hatal­mát jelzik. A gépre hajol és Rákosi Má­tyás szavaira gondol: „Nálunk ,a­­dolgozó nép van hatalmon... Tehát az alkot­mányra azért van szükség, hogy a dol­gozóknak tetsző és a nekik előnyös tár­sadalmi rendet szilárdítsa meg ... M­ vágya Az általános balesetbiztosítási feltételeknek megfelelek. testi fogyatékosságom nincs és szervi bajban nem szenvedek. 16 évesnél nem vagyok fiatalabb és 65 éves­nél nem vagyok idősebb. Név: ÜZLETI VÁLASZNYOMTATVÁNY Ess a küldemény | belföldre közön*] ■égésként bér­­mentesítés nél­kül is feladható. A­z esed­ékes díja­kat kézbesítés­kor címzett fizeti (Csak az év-Születési év: .«••*»•••••. számot kell beírni.) FRISS ÚJSÁG Lapkiadó Kft Biztosítási Osztálya Foglalkozás: Lakóhelyei BUDAPEST VI., Nagymező­ u. 3 Postattok 276 Utca:

Next