Friss Ujság, 1950. április (55. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-01 / 77. szám

Zárórák április 4-én — Az üzemek április 3-i munkarendje 'st, 1930 POLÍ i >hAI \ A P I L A P Apróhirdetések ára szavanként: hétköznap---------50 fillér vasárnap---------1 forint Posta takarékpénztári ~■»«■'» m In • 61 015 0 ~3* Ára 40 filér Április 1, szombat Szerkeszt­éség r és kiadóhivatal, BUDA­PES­T VI., NAGYMEZŐ­ UTCA ? Telefon: 225 005* 225 064 A nők és az ifjak soha nem tapasztalt lelkesedéssel köszöntik a küszöbön álló legna­gyobb nemzeti ünnepet, felszaba­dulásunk évfordulóját. Gondoljuk csak meg, milyen volt a dolgozó nép asszonyainak, leányainak és a dolgozók gyermekeinek sorsa a múltban. A nők kétszeresen el­nyomottak voltak. Elnyomta őket a dolgozókat kizsákmányoló, ki­­uzsorázó úri hatalom, azért is, mert dolgozók voltak, azért is, mert nők, alacsonyabbrendűnek tekintett emberek voltak. Nem hogy felelős, képességeiknek meg­felelő állásba nem kerülhettek, de még egyenlő bért sem kaphattak egyenlő értékű munkájukért. A fiatalokra pedig milyen jövő várt a Horthy-fasizmus idején? Nem tanulhattak, mert a dolgozók gyermekei elől vaskapuval zárták el a művelődés lehetőségét. A ka­pun túl csak a kiváltságosok gyermekei jutottak. Mi maradt számukra? Ugyanaz a kizsákmá­nyolás, ugyanaz a nyomorúság, ami szüleiknek jutott osztály­részül. A felszabadulás valóság­gal álomvilágba röpítette a dol­gozó nép asszonyait, ifjait. A Párt, nagy és bölcs vezérünk, Rá­kosi Mátyás vezetésével különös gondot fordított a nők és az ifjak felemelésére. Egyenjogúvá tette az élet minden területén a nőket. Megnyitotta előttük­ az élet, a munka korlátlan lehetőségeit. Ma már miniszternőnk, élmunkásnőnk épúgy van, mint polgármester­nőnk vagy Kossuth-díjjal jutal­mazott leányunk, kitüntetett, a férfiakat túlszárnyaló brigádunk. Az ifjak előtt megnyílt a műve­lődés útja, megnyílt előttük a munka és a dicsőséges küzdelem kapuja. Rákosi Mátyás 1949 má­jus 31­-én, közvetlenül a nép dia­dalát meghozó választások után ezt mondta: „Fokozni kell a nők­nek felelős munkakörbe való elő­léptetését és az egyenjogúsítás következetes végrehajtását“. S azt mondta, nem fogjuk kímélni a munkát és fáradságot, hogy az ifjúság „eltántoríthatatlanul ha­ladjon tovább a jó úton, amelyre rátért’’. Rákosi Mátyás szavait, mint mindig, ezúttal is nyomon követték a győzelmes tettek. Nép­­köztársaságunk alkotmánya tör­vénnyé tette a nők egyenjogúsá­gát és az ifjúság érdekeinek kö­vetkezetes védelmét. A dicsőséges Szovjetunió felszabadította, Rá­kosi Mátyás és a Párt felemelte a nőket és az ifjakat. S most az­zal fejezik ki örök hálájukat a Szovjetunió és örök hűségüket a Párt iránt, hogy munkával, tanu­lással, fejlődéssel járulnak hozzá a szocializmus, az 1945 április 4-én megnyílott diadalmas jövő további felépítéséhez. A miitisig€rffinácT rendelettervezetet terjeszt az Elnöki Tanács elé április 4-ének nemzeti ünneppé nyilvánításáról Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettest a Magyar Munka Érdemrend aranyfokozatával való kitüntetésre terjesztette fel a kormány A minisztertanács Dobi István elnökletével pén­teken délelőtt ülést tartott. A minisztertanács a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elé terjesztendő törvényerejű rendelettervezetet fogadott el április 4-ének, Magyarország felszabadu­lása napjának nemzeti ünneppé nyilvánításáról. Elhatározta a minisztertanács, hogy a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsához felterjesztést tesz Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettesnek— a Magyar Nép­köztársaság kiépítése és megszilárdítása terén szer­zett kimagasló érdemei elismeréséül — a Magyar Munka Érdemrend aranyfokozatával való kitünte­tésére. A belkereskedelmi miniszter előterjesztésére a minisztertanács hozzájárult az ország egész területén a fínomlisztjegy megszüntetéséhez és a finomliszt teljesen szabad forgalmához. HÁROM NAPPAL ÁPRILIS 4 ELŐTT Kiemelkedő eseményekben mutatkozik meg népünk harcos hűsége, hálája és szeretete a felszabadító Szovjetunió iránt Április 4-re, legnagyobb nemzeti ünnepünkre készül az ország. Lüktető életkedv, lelkesedés pezseg­­városokban­ és falvakban. A felszabadulásunk ötö­dik évfordulójának tiszteletére indított munk­averseny során napról napra ki­emelkedő eredményekben terebélyesedik ki népünk harcos hűsége, hálája és sze­retete a Szovjetunió iránt. Az üzemek dolgozói úgy érzik, hogy mikor a szo­cialista építést fokozzák, mikor erősítik a békeharcot a munka arcvonalán, a felszabadító sztálini hősök példáját kö­vetik, a Szovjet Hadsereg diadalát vi­szik tovább. Ózdon az óriási kohászati üzemek munkásai csaknem egy emberként len­dültek versenybe. A dolgozók munkafel­­ajánlásainak értéke eléri a 12 millió fo­rintot. De a bányamély harcosai sem akarnak lemaradni a kohászat mögött. Az Ózdi Szénbányák NV dédi-antal­­bányai dolgozói a március 17 és április 4 közötti időre együttesen 6030 mázsa többlet szén kitermelését vállalták. A diósgyőri kohászati üzemek mű­helyei az április 4 tiszteletére folyó versenyben egymás után fejezik be első negyedéves tervüket. A durvahengermű március 23-án bevégezte háromhavi tervét A Szombathelyi Cipőgyár ifjúmunkásai sem maradnak le a nemes versengésből. Egyetlem­ ifjúmunkás sem marad ki a felajánlásokból. A Jagodics ifjúsági szabászbrigád két hónapja selejtm­ente­­sen dolgozik. Az asszonyok és lányok az élvonal- Az első sztahanovista A Fact Kötszövő Gyárban Tóth Ist­vánná körkötő az eddigi három gépről négy gépre tért át és­ teljesítményét 255 szinlékra növelte. Czukor Anna, Kossuth-díjja­l kitünte­tett fiatal komlói építőmunkás-sztaha­­n­ovist­a április­i tiszteletére megalakí­totta az első sztahanovista női ifjúmun­kás-brigádot. Az ország építőmunkásai között máris futótűzként elterjedt a hír: Czukor Anna brigádja már az első napon 235 százalékos átlagot ért el és irányt vett a 300 százalékos átlag el­érésére. ban harcolnak. Az Óbudai Fehérítőben 4 százalékkal emelkedett az üzemi átlag­­termelés. Kiugró eredmények is szület­tek. A bolyhozó műhelyben, ahol a Kos­­suth-díjas Panyi Ferencné dolgozik, 397- ről 412 százalékra emelkedett az átlagos teljesítmény. Ugyanakkor a selejt telje­sen megszűnt. Rendkívüli eredménynek számít, hogy az egész üzemben 44-rő­l 12-re csökkent a száz százalékon alul termelők száma. női ifjúmunkásbrigád A Debreceni Magasépítési NV kőmű­vesei is fokozzák munkasérülik­erüket Kiss István sztahanovista kőműves áp­rilis 4-ig 15 szakmunkásnak és 30 se­gédmunkásnak adja át munkamódsz­e­rét- A miskolci lakóházak építését vég­ző építőmunkások felajánlották, hogy az épületeket április 30-a helyett ápri­lis 15-re felépítik. A dolgozók külsőségeikben is igye­keznek ragyogóvá tenni nemz­ei törté­nelmünk legnagyobb ünnepét. A keres­kedelmi vállalatok alkalmazottai díszes kirakatokat készítenek. A Divatcsar­nok homokzatán Sztálin képmását, a legnagyobb kirakat köz­lőre­rcselies, „A győztes szovjet harcos“ című szob­rának mását helyezik. A Csikag-áruház kirakatának fődekorációja ez az óriási vörösbetűs mondat: „A hálás magyar n­emzet soha nem felejti el, hogy a fa­siszta barbárok kiverése után a Szov­jetunió és a nagy Sztálin segítő keze állította talpra.“ sírok ápolását. A kecskeméti ifjak­bb­­ Ceglédi László, csepeli esztergályos április 4-e tiszteletére május 1-ig gádokat alakítottak és hetenként fem befejezi 1950. évi tervét. Kegyelet a szovjet hősi halottaknak Szabadságunk történelmi évforduló­ján az­ ország dolgozói mindenütt ke­gyelettel emlékeznek meg azokról a szovjet hősökről, akik felszabadítá­sunkért életüket áldozták. Az ünnep­­ségek egyik kiemelkedő eseménye min­denütt a Szovjet Hősi Emlékművek és szovjet, katonasírok megkoszorúzása. Keszthelyen a nagy na­pon ünnepé­lyes keretek között helyezik el a Szovjet Hősi Emlékmű alapkövét. Egerben, Hatvanban és Gyöngyösön az HNDSz-asszonyok vállalták a Szovjet Emlékművek gondozását és a szovjet váltva díszítik, ápolják az emlékmű.

Next