Friss Ujság, 1950. október (55. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-01 / 229. szám
Ma: Képes melléklet Budapest, 1950 politikai napilap Apróhirdetések ára szavanként: hétköznap — — — 50 fillér vasárnap ——— *— 1 forint Postatakarékpénztári csekkszámla: 61.015 Ára 50 fillér, hétköznap 40 fillér Október 1. vasárnap Szerkesztősési és kiadóhivatal: BUDAPEST, VL. NAGYMEZŐ UTCAI Telefon: 225-065* 225—064 A kölcsönjegyzés hatalmas sikere a kommunista és pártonkívüli népnevelők jó munkáját dicséri. Személyes ,jó példával járnak előre a népnevelők, mint Győri Imre Mezőhegyesen, aki mielőtt agitációra indult, saját maga 1500 forintotjegyzett- Felvágostó munkája során két nap alatt 20.000 forintot jegyeztek ívén. Tóth Márton szőregi népnevelő 24.000 forintot jegyeztetett a dolgozó parasztokkal Heves megyében a hatvani járásban Ludányi János DÉFOSZ-népnevelő eddig 3500 forintot jegyeztetett, Hős Lajosné Hódmezővásárhelyen 10.200 forintot gyűjtött. Az asszonyok, az MNDSZ népnevelői is kiváló munkával vesznek , részt a Békekölcsönjegyzésben: Tóth Ferencné és Ferenci Ákosné MNDSZ,népnevelő 6000 forintot jegyeztettek. Bakonyi Józsefné és Gonda Lajosai, budapesti XIV. kerületi békebizottsági tagok az Abonyiutcai tömbben 7000 forint Békekölcsönjegyzést értek el a háziasszonyok között végzett felvilágosító munka során. Csepel és Angyalföld az élen A Békekölcsön-jegyzési verseny még nagyobb lendületet vett a fővárosi nagyüzemek és kerületek között. A legutóbbi jelentések alapján megállapítható, hogy a kerületek versenyében az élcsoportban sorrendi változások történtek. A IV. kerület fél nap alatt 515 forintról 524-re emelte átlagát, a XII. kerületben szombaton délig összesen 10 millió forintot jegyeztek. A IX. kerület tartja vezető helyét, munkáját azonban erősítenie kell, mert Csepel, Angyalföld és a VIII. kerület erősen előre tört. A nagyüzemek versenyében a Rákosi Művek tovább javítják eddigi eredményeiket. Az üzemi átlagot 553 forintról 55 f1ra emelték. A XIV. kerületben a Telefongyár ért el kiemelkedő sikereket. Az üzem a segítség jó példáját mutatta, amikor 10 legjobb népnevelőjét átküldte páros versenytársához a Standardba. Weinstock Margit telefongyári népnevelő egyedül 10.000 forintos jegyzésgyűjtéssel járult a Standard gyár eredményeinek javításához. A legnagyobb érv: saját sorsának alakulása A II. kerületben különösen nagy gondot fordítanak a területi felvilágosító munkára. Szőke Gáborné háztartásból 1500 forintot jegyzett, „örömmel jegyzek .— mondotta —, a férjem azelőtt ácssegéd volt, most főhadnagy. Saját sorsunkon keresztül is látom, hogy mit jelent a dolgozók számára a népi demokrácia.“ Sármányi Józsefné nyugdíjas, aki a Lepke-köz 4. szám alatt lakik, amikor meglátta a népnevelőket, az ablakból szólt nekik, hogy hozzá feltétlenül menjenek be, mert jegyezni akar. 500 forintot írt neve mellé az ívre, nyugdíja havi 350 forint. Győr megye: közel 23 millió forint! A délben érkezett jelentések szerint a megyék versenyében is jelentős változások történtek. Az élen haladók közül Győr megye ért el kitűnő eredményt: a jegyzés összege 22,845.000 forint. Ugyancsak jó eredményt ért el Veszprém megye, ahol szombaton délig 20,460.000 forintot gyűjtöttek. A versenyben jól áll Zala, Hajdú és Vas megye. Erősítenie kell Somogynak, Szabolcsnak és Szolnoknak. Tovább fokozódott a nemes verseny a vidéki üzemek között. Az első sorokban harcolnak a békéért a borsodi üzemek. A diósgyőriek országos viszonylatban is élen járnak. A Kohászati Üzemek nagyolvasztójában Zavadovics János élmunkás 1600, Oravecz András 1600, Németh Gáspár 1300 forintot jegyzett. A Nemesacél kovács, műhely 35 ifjúmunkása fejenként 1000 forinton felül jegyzett. Versenyben a dorogi bányászok Komárom megyében a nyergesujmfalui Viscosa halad az elsők között. A dorogi medence jegyzéseredményeinek feljavítására Epszönybánya 12 tagú DISZ-brigádja lelkes hangú felhívást intézett Dorog valamennyi élmunkás sztahanovista vájárjához és versenyre hívta a többi aknát. A felhívásra már valamennyi akna válaszolt. Sárisápon Harcosfalvi Gyula nyugdíjas bányász jár az élen, aki 1200 forintot jegyzett. Zala megyében a Lovászi Olajtermelő és a bázakerettyei üzem versenyében a lovásziak vezetnek 600 forinton felüli átlaggal, de a bázakerettyeiek átlaga is 592 forint. Város és falu dolgozó népe harcos lelkesedéssel jegyzi a Békekölcsönt A dolgozó parasztok követik a munkásosztály nagyszerű példamutatását A Békekölcsön-jegyzés harmadik napján, méltóan a kezdeti sikerekhez, tovább fokozódott a lendület és dolgozó népünk egyre nagyobb lelkesedéssel tesz hitet a Szovjetunió vezette béketábor mellett. Nagyszerű példa lelkesíti népünk valamennyi rétegét: az élenjáró munkásosztály példája, amely a Békekölcsön-jegyzésében is bebizonyította, hogy méltó a vezető szerepre. Azt a forradalmi lendületet, amellyel munkásosztályunk diadalmas útjára indította a Békekölcsön-jegyzést, átveszi elsősorban a munkásosztály leghűségesebb, legjobb szövetségese, a dolgozó parasztság is. Az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok, állami gazdaságok dolgozói a tszcs-tagokkal együtt lelkesen jegyzik a Békekölcsönt, hogy ezzel is kinyilvánítsák forró szereteteket a haza iránt, amely már eddig is annyi szépet és jót adott nekik. A jegyzés néhány héttel a tanácsválasztások előtt valósággal népszavazás jellegét kezdi magára ölteni: népi demokráciánkért, a békéért. ..4 Békekölcsön-jegyzésből nem marad ki egyetlen becsületes, hazáját szerető magyar ember sem. A magyar nép megmutatja ország-világ előtt, hogy méltó tagja a nagy nemzetközi béketábornak. Népnevelőit és MNDS®z asszonyok fő munkája A falu népe a békéért Azért jegyzek Békekölcsönt, hogy a múlt soha vissza ne jöjjön, jövendőnket, békés építésünket semilyen úrigazság, háborús pusztítás romba ne dönthesse. Ezzel a rövidségében is megindító mondattal indokolta Varga András debreceni középparaszt Békekölcsön-jegyzését. Igen, dolgozó parasztságunk emlékezete is borzadva jár vissza a felszabadulás előtti időkbe, amikor még az úri Magyarország statisztikusainak szépített adatai szerint is átlag évi 205 pengőből tengődött egy bérescsalád és a tíz holdig terjedő kisparaszti birtokok évi tiszta jövedelme sem haladta túl a 230 pengős átlagot. Ez csupán két adat, de mintegy 2.400.000 ember sorsát jellemzi. Sorolhatnánk még a számokat egyre, másra. Horthyék évente alig 17— 18 millió pengőt fordítottak közmunkákra. Ez egypengős nap, számbér mellett is mindössze 60.000 embernek jelentett munkaalkalmat a sokszázezer munkanélküli közül. Vagy ki ne emlékeznék a 7 pengős búzaárra, arra, hogy a parasztság többsége 6—8 évben egyszer jutott új lábbelihez? A múlté már mindez és ma már elszörnyedve gondolunk arra, hogy védtelen milliókra tört rá a sokfajta népbetegség, milliókat tartott tudatlanságban a feudálkapitalista „kultúrpolitika“. Szerencsére gyermekeink már csak a tankönyvekből hallanak erről az életről, mert ők a mában mozognak otthonosan. Abban a mában, amelyben több mint 600.000 nincs, télen paraszt jutott földhöz. Abban a mában, amelyet a Párt irányít és a tervgazdálkodás tesz napról napra szebbé, jobbá. Az ötéves terv csupán a mezőgazdaság fejlesztésére, a falu építésére, kultúrszínvonalának növelésére 10 milliárd forintot irányoz elő. Az 1934—35-ös gazdasági évben 3600 traktor működött Magyarországon. Ezek is a nagybirtokosok földjét munkálták. Az ötéves terv végére 22.800 traktorunk lesz. Bőriparunk az ötödik tervévben 9 millió pár bőrcipőre emeli termelését, nem számítva a 2,3 millió pár gumicipőt, gumicsizmát és egyéb lábbelit. Hol vagyunk már attól az időtől, amikor mezítlábas Magyarországról beszéltek? A hároméves terv folyamán a dolgozók reáljövedelme 80 százalékkal növekedett. Hogy az ötéves terv végére mennyit emelkedik életszínvonalunk, néhány szám példázza: több mint egymillió kerékpár, félmillió rádiókészülék, 120.000 varrógép, 85.000 motorkerékpár készül az ötéves tervben. Ezek jelentős hányada falura kerül. A múltnak, a jelennek és a jövendőnek ezt az egybevetését, fia nem is statisztikai adatok alapján, dolgozó parasztságunk saját mindennapos tapasztalatai alapján már régesrégen elvégezte. Ezért ért el oly nagyszerű eredményeket a terménybegyűjtésben és ezért folyik a Tervkölcsön méreteit is magasan túlszárnyaló lendülettel a Békekölcsön jegyzése. Dolgozó parasztságunk is ennek az új, ennek a jobb életnek a békéjét, a népi hatalomtól kapott földet, a sorsunkat megszépítő alkotómunka szabadságát, a parasztgyermekek nyugodt és boldog jövendőjét védi a Békekölcsönnel. Az imperialisták háborúja a múltat, a szolganyomorúságot, az éhséget, a béres, lakások ragályt terjesztő elesettségét szeretné visszahozni. Ez ellen a szándék ellen áll ki harcos kemény szóval, soha nem ismert egységben az egész magyar nép, köztük 500 forintos jegyzésével Németh Pál hatholdas nyírbogdá ívi dolgozó paraszt, ezért jegyzett Kabály György háromholdas penészleki dolgozó paraszt neve mellé az íven 1000 forintot. Ugyanerre gondolt Lövei Bálintné négygyermekes gerseszigeti földmunkás, amikor 800 forintot ajánlott fel. Az ifjúság még boldogabb holnapjáért dolgozott Lugosi József zalalövői DISZ-tag, aki 37.000 forint összegben gyűjtött jegyzéseket a Békekölcsönre. A nép — párttagok és pártonkívüliek egyaránt — egy emberként mozdult meg a Békekölcsön felhívásra. Érzi dolgozó parasztságunk, hogy mindannak megvédéséről van szó, amit az elmúlt öt esztendőben elértünk és az elkövetkező években el fogunk érni. Ezért kell ma cselekednünk. Harcolnunk kell a békéért, hogy nyugodtan építhessünk. És hogy sikerrel jár harcunk, arra minden biztosítékunk megvan. A történelem folyamán most van először olyan hatalmas, világot formáló erejű szövetségesünk, mint a Szovjetunió. És most van először olyan pártja a magyar népnek, mint az MDP, amely kemény, harcos egységbe, legyőzhetetlen egységbe foglalta össze népünk legjava erőit. Először van olyan vezérünk, mint Rákosi Mátyás, aki a legszörnyűbb elesettség, nyomorúság és reménytelenség állapotából a szocializmus építésének korszakába vezette el a dolgozó milliókat. Ezért sorakozik fel dolgozó parasztságunk szikla* szilárdan a munkásosztály mellé* a jegyzés lendületében is követve annak élenjáró példáját és ezért harcol a biztos győzelem reményében Békekölcsön-jegyzéssel [mindazért, amiért élni és harcolni [érdemes az életben]