Friss Ujság, 1950. október (55. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-01 / 229. szám

Gyorsítsd meg ötéves tervünk megvalósítását! Jegyezz Békekölcsönt! A 8®S«a é©Ig©só népe szem alsas*­ismaradot Zalakaros községben Zala mesében Németh­ János középparaszt 1800 fo­rintot jegyzett. Borsod megyében a községek versenyében a mezőcsáti já­rásban Gelej község jár az élen 572 forintos átlaggal. A szabolcsm­egyei Besenyőd községben Kisari Sándor tszcs tag, akinek 11 gyermeke van, 500 forintot jegyzett. Nyírbogdányban Visóczky András hétholdas, kétgyer­mekes dolgozó paraszt 400 forintot jegyzett és versenyre hívta a község dolgozó parasztságát. Nem telt el két óra és Németh Pál hatholdas, hét­gyermekes dolgozó paraszt 500 forintos jegyzéssel válaszolt a felhívásra. Bedő Sándor középparaszt példát mutat Kék községben Bedő Sándor közép­paraszt, akinek hat gyermeke van, 2000 forintot jegyzett és versenyre hívta a járás összes középparasztját. Vas me­gyében Németh Kálmán magyaróvári 5 holdas kisgazda, miután 1000 forin­tot jegyzett, bekapcsolódott a felvilá­gosító munkába• Szabolcs megyében Tiszadob község dolgozó parasztjai eddig 136.400 forinttal erősítették a béketábor magyarországi bástyáját. Nagyoroszi községben Arkádi Károly ötholdas paraszt 700 forintot jegyzett. Tevelen Ludas Andrásné MNDSz-tag, hatholdas dolgozó parasztasszony, aki­nek nyolc gyermeke van 500 forintot jegyzett. Az állami­­ gazdaságok dolgozói is lelkes Békekölcsön-jegyzéseikkel tesz­nek hitet a béketábor, az ötéves terv mellett. Az ormánypusztai állam­i­­gaz­daság dolgozói tavaly 17­ 600 forint Tervkölcsönt jegyeztek az idén 35.600 forintot adtak a Békekölcsönre. Vállal­ták, hogy az őszi munkákat a tanács­­választás előtt 13 nappal befejezik. Néphadsereg, AVH, Rendőrség Dolgozó népünk büszkesége, a Nép­hadsereg példás lendülettel vesz részt a kölcsönjegyzésben. A legutóbbi jelen­tések szerint eddig 33.100.500 forint Békekölcsönt adtak államunknak. .Az Államvédelmi Hatóság a legutóbbi je­lentések szerint eddig 13.307.850 forint­tal járult hozzá dolgozó népünk békés alkotó munkájának megvédéséhez. A rendőrség túljegyezte a 11 millió forin­­tot. A kisiparosok és kiskereskedők is fel­­sorakoznak a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség mellett. Csuka Géza XIV. kerületi asztalosmes­ter, a kerületi tanács tagja 3000 forin­tot, Falusi János kőfaragó 1000 forin­tot, Dühön Jenő­ férfiszabó 700 forintot jegyzett. Az V. kerületi kisiparosok és kiskereskedők eddig másfélmillió forint Békekölcsönt jegyeztek• Minden hívő kötelessége A néphez hű papok a Békekölcsön jegyzésével fejezik ki, hogy a kormány és az egyház között létrejött megálla­podás élő valóság. A szegedi plébánia­hivatalban Fass József hittanár 500 fo­rintot, Müller Antal káplán egy havi jövedelmét ajánlotta fel a Békekölcsönre. Budapesten, a XI. kerületben Takács János plébános 600 forintot, Molnár Ferenc plébános 1000 forintot jegyzett. Dr. Csík Ferenc IV. kerületi apátplébá­nos 1500 forint Békekölcsönt ajánlott fel. Kijelentette: „A békét, hazánkat erő­síteni, a béke mellett kiállni minden hívőnek kötelessége.“ A IV. kerületi fő­plébániai egyházközség 2000 forintot jegyzett. A katolikus papok békebizott­­sága nevében Werner Kornél plébános, dr. Donáth József plébános, Kövér Gá­bor és Rácz István plébános, Mikáczi József hitoktató körlevélben for­toltak Pest megye papjaihoz, amelyben felszó­lítják őket a kölcsönjegyzésre.­­ A Békekölcsön jegyzése az első há­romnapi győzelmek után, a mai napon országszerte fokozódik. Alá kapcsolódik be teljes lendülettel a dolgozó paraszt­ság. Az üzemek legjobb népnevelői utaznak le a falvakba, hogy segítsék szövetségesüket, győzelemre vigyék a béketábor ügyét a vidéki városokban és a községekben is. Erre az ünnepélyes találkozásra, a nagy baráti kézfogóra­­napok óta lelkesen készült a falu népe. Az üzemi munkások és a dolgozó parasz­tok összefogása a mai napon újabb nagyszerű győzelmekre lendíti a hazán­kat építő ötéves terv, a béke ügyét. KÉSZPÉNZZEL JEGYZETT „Józsi bá“ a gyárban, felesége a házban A Láng-gyárban csak úgy hívják: „Józsi bá“. Mindenki így ismeri, még a most szerző­dött iparostanulók is. Olyan barna az arca, hogy rövidre nyírt ősz haja még fehérebbnek tűnik, mint valójában. Acélkeretes szemüve­gét homlokára tolja, mikor közelről néz. A Láng-gyárban­­dolgozik már 52 éve Dindofer József la­­katos. Most 76 éves négy fia, nyolc uno­kája és négy déduno­kája van, de oly für­ge, fiatalos, hogy so­kan megirigyelhetik. Különösen azok akik mögötte vannak a normateljesítésben, mert Józsi bá’ az új normát 144 szá­zalékra teljesítette e héten is. Hallgatag, csöndes ember, még munka után is rajzolgat, spekulál. Eddig tíz újítást adott be. Csoport­vezető: A nagyszereldében óriási a zaj, de a hangszóró hangja túlharsogja. Nevek és számok töltik be a műhelyt. Nevek, munkások nevei és számok: 1000, 1500, 600, 2000 — harsogja a bemondó hangja. Itt, a műhelyben, a nagyszerel­dében már mindenki jegyzett. De az elsők között is „Józsi bá”. Tíz darab ropogós százast vitt be az irodába. Készpénzben fizetett, a szekrényből szedte elő. Ennyi volt a megtakarított pénze. Amikor a gyárban a hangszórón ke­resztül híre ment, a munkatársainak, akik körülálltak, szerényen mondta el a történetet: — Még az ágyban elolvasom min­den reggel az újságot. Csütörtök reg­gel az első oldalon volt a kormány fel­hívása a Békekölcsönről, a harmadikon pedig a jelentés Koreából, hogy megint bombáztak az amerikaiak. Az asszony hívta fel mindkettőre a figyelmemet, mert ő már a kávéfőzés közben el­olvassa reggelenként a lapot. Megmon­dom őszintén, neki jutott eszébe a pénz a szekrényben — az asszonynak, — Vidd el és jegyezd! — mondta —■ és amiről még én sem tudtam, a széki fény egy másik sarkából kétszáz fo­rintot vett elő. —­ Ezt én jegyzem, itt a házban! Szemüvegét, melynek egyik szára spárgával van összekötve, homlokára tolja, megfog egy nagy vaslemezt, fel­teszi a lokomotív oldalára, amit éppen szerel. Közben még az elmenők után szól: — Ha aztán beválik a tizenegyedik újításom is, utánajegyzek ... Harcolnak a népek a világ­­ékéért A világméretekben folyó békeha­rc leg­újabb eseményei a népek kemény küz­delmét tükrözik és szilárd elhatározásu­kat, hogy az imperialisták minden hábo­rús szándékával szemben megvédik a békét. A francia fiatalság fokozza a tilta­kozást a 18 hónapra felemelt katonai szolgálati idő ellen. Több helységben a katonák tüntettek a kormány békeellenes merénylete miatt. A délkelet-francia­országi La Tour-du-Pin-ben a sorozásra behívott újoncok a következő kiáltással vonultak fel: „Nem szolgálunk tizennyolc hónapot!“ * A singapore-i Nan Csiau Pu­ Pao című újság ellen a hatóságok hajszát indí­tottak, mert az elítélte az amerikaiak koreai agresszióját. Miután a lapnak igen nagy befolyása van a dolgozókra, az angol hatóságok végülis betiltották és kilenc munkatársát letartóztatták. A singapore-i békeharcosok nagyarányú tün­tetés keretében tiltakoztak a sajtószabad­ságot lábbal tipró intézkedés ellen. Csehszlovákiában mindenütt nagysza­bású építkezési munkálatok folynak több mint 40.000 ifjúmunkás részvételével. Az osztravai fiatalok felhívással fordul­tak minden csehszlovák ifjú építőmun­­káshoz, hogy a II. Békevilágkongresszus tiszteletére rendezzenek egyhetes béke­­műszakot. Az osztravaiak így kívánják kifejezésre juttatni elszánt békeakara­­tukat. Az amerikai háborús uszítók zsoldjába szegődött olasz kormány biztatására a genovai Ansaldo Művek igazgatósága azonnal hatállyal elbocsátott 4400 béke­harcos munkást. A gyár dolgozói nem nyugodtak bele a döntésbe és másnap az elbocsátott munkásokkal együtt je­lentek meg az üzemben. Az igazgatóság erre elrendelte a gyár bezáratását. A dolgozók azzal válaszoltak, hogy meg­szállták az üzemet. * A lengyel ifjúmunkások o­rszágszerte új munkafelajánlásokat tesznek, orvosi­ felszerelést és gyógyszereket gyűjtenek a koreai szabadságharcosok megsegíté­sére. A szczecini fiatalok eddig 300.000 zlotyt gyűjtöttek erre az alapra. A haladó lengyel papság 6 millió zlotyt adomá­nyozot Korea polgári lakosságának megsegítésére. A francia asszonyok szeptember 30-ára országszerte nagygyűléseken választot­ták meg küldötteiket a II. Békevilág­­kongresszusra. Ezen a napon a francia nők hatalmas tüntetéseken foglaltak állást a kormány háborús intézkedései és nyomorpolitikája ellen. Országos fel­háborodás fogadta, hogy a páriskörnyéki Le Berreux peremvárosban a rendőség letartóztatott hat asszonyt, mert a jár­dára békejelszavakat festettek. Sic A Kínai Békevédelmi Bizottság adatai szerint szeptember 23-ig 124.730.000 la­kos írta alá a stockholmi felhívást. Az ország egyes vidékein, így Északkelet- Kínában a lakosság 60 százaléka vette ki részét a békealáírás-gyűjtésből. * * * A koreai nép­ felmérhetetlen szenvedéseiért az USA-t terheli a teljes felelősség A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének nyilatkozata Pak Hen Eo, a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság külügyminisztere nyilatkozatot intézett • az Egyesült Nemzetek­ Szervezetű közgyűlésének elnökéhez és a Biztonsági Tanács el­nökéhez. A nyilatkozatban rámutat, hogy az ENSZ lobogója alatt szerve­zett amerikai beavatkozás immár há­rom hónap óta tart Koreában. A be­avatkozásba egy egész sor más álla­mot is bevontak, amelyek az USA nyomására fegyveres erőket küldtek Koreába. Három hónap óta patakok­ban ömlik a koreai nép vére, szét­­rombolják a békés koreai városokat és falvakat, megsemmisítik a koreai nép saját kezével alkotott vívmányait. A nyilatkozat ezután leszögezi, hogy a felmérhetetlen szenvedésért és nyo­morért az Egyesült Államokat terheli a teljes felelőség. Kegyetlen intézkedések a demokraták ellen A továbbiakban a nyilatkozat rámu­tat, hogy a testvérháború kirobbantá­sára az USA kormányának hivatalos koreai képviselői buzdították a Lí Szín Jisan­ klikket. Az USA az ENSZ-ben "mégis a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányára igyekszik át­hárítani a koreai háború kirobbantá­sáért a felelősséget. S nehogy a hazug­ságot leleplezzék, nem engedik meg, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság képviselői részt vegyenek a Biztonsági Tanácsban a koreai kérdés megtárgyalásánál. „A nyilatkozat ezután a Koreai Népi De-­nokratikus Köztársaság kormányá­nak kezébe került titkos h­szinmanista okmányok és iratok alapján feltárja, hogyan készítették elő az amerikaiak az aljas támadást. Először hallatlanul kegyetlen megtorló intézkedéseket foganatosítottak a demo­kratikus mozgalom résztvevői ellen. Sok­tízezer délko­reait, akiknek nem volt más bűnük, mint hogy elégedetlenségüket fejezték ki Li Szin-Man rémuralma el­len és az ország békés egyesítését kí­vonták, börtönbe vetettek, megkínoztak és agyonlőttek. A partizánvidékeken 450.000 békés lakos házát gyújtották fel. Az ivóvíz megfertőzése közben megkezdték a délkoreai csa­patokat amerikai fegyverekkel felszerelni, majd a hadsereget kíméletlenül „meg­­tisztítani” a Li Szin-Manék számára­ „megbízhatatlan“ elemektől. Mindez, a Koreában működő amerikai diplomaták és a­­távolkeleti, amerikai tábornokok tudtával, beleegyezésével és irányításá­val történt. Párhuzamosan ezekkel a készülődésekkel Li Szin-Manék kidolgoz­ták az Észak ellen irányuló kém- és felforgató tevékenység tervét. A tervben a szabotázscsel­ekményeken kívül folyók és víztároló medencék baktériummal tör­ténő megfertőzése, valamint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetői­nek legyilkolása szerepel. A támadás előtti utolsó pillanatban egész sereg amerikai vezető politikus és katonai személy látogatott el D­­l- Koreába. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya azonban még időben megbízható jelentéseket kapott a készülő orvtámadásról és így megfe­lelő rendszabályokat léptethetett életbe. Ez a magyarázata annak, hogy a liszt u­­manistákat véres fejjel verték vissza a határról. Egész sor várost elpusztítottak Az amerikai imperialisták, látva, hogy elszámították magukat, nyílt fegyveres intervenciót kezdtek a koreai nép ellen. Truman kiadta a parancs­ot az amerikai fegyveres erők támadására. Csak ezután született meg a Bizton­sági Tanács határozata, amely szente­sítette a beavatkozást. Ez a határozat is O­NNSZ alapokmányának súlyos meg­sértésével született, hiszen az alapok­mány egyenesen megtiltja, hogy más államok belü ügyeibe beavatkozzanak. Az amerikai katonák vadállati pusztí­tást visznek végbe Koreában. Az ame­rikai légierő kegyetlen módon támadja a védtelen városokat és falvakat, s egész sor koreai várost teljesen elpusztított. Mindez azonban sikertelen olyan szem­pontból, hogy megtörjék a koreai nép ellenállási akaratát és elfojtsák a sza­badságra és függetlenségre irányuló törekvését. A nyilatkozat befejezéséül a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormá­nya a koreai nép akaratát juttatva ki­fejezésre, ismételten tiltakozását fejezi ki a fegyveres intervenció miatt és fel­hívással fordul az ENSZ-hez: ítélje el az amerikai fegyveres erők Koreában elkövetett gaztetteit, intézkedjék a kül­­földi intervenció haladéktalan megszün­tetésére és az intervenciós csapatok ki­vonására Koreából.

Next