Független Magyarország, 1903. augusztus (2. évfolyam, 493-522. szám)

1903-08-30 / 521. szám

12 TÜGGETÉLEKI MAGYARORSZÁG' 1903. augusztus 30. nőke volt a hevesvármegyei negyvennyolczas hon­­védegyesü­etnek s alelnöke volt az egri ügyvédi kamarának. Évek óta tagja volt Heves vármegye törvényhatósági bizottságának és Eger város kép­viselőtestületének. Az elhunyt öreg ur, akit özve­gyén kívül három gyermeke és kiterjedt rokonság gyászol, apósa volt Werner Gyula dr. országgyűlési képviselőnek. A temetésen Samassa József egri érsek is részt vett. Halála mindenfelé nagy részvétet keltett. — Kői ci­ászruhák. Gyászesetek alkalmával ajánljuk Horváth és Halász női gyászruha készítő vállalatát Budapest, IV., Váczi­ utcza 26., Zsibárus­­utcza sarok, hol gyászruhák 4 óra alatt készülnek. Vidéki megrendelésnél sürgönyileg beküldendő a mellbőség és aljhossza. — RENDŐRI HIE£K: Szédelgő könyör­­adománygyűjtő. A rendőrség letartóztatta Horovitz József 44 éves volt izraelita hitoktatót és Eeisz Hermann 62 éves mészárost, akik a temesvári siket­­néma intézet gyűjtőivét meghamisítva, könyörado­­mányokat gyűjtöttek, melyeket a saját czéljaikra használtak fel. Horovitz ellen ilyen üzelmek miatt már több ízben volt nyomozás, sőt a fővárosból ki is tiltották. — Életunt kereskedő. Macsovek Pál 40 éves gyümölcskereskedő tegnap este a Fővám­­ház térről a Dunába ugrott. A hajósok azonban észrevették, és még idejekorán élve kimentették. Tettének okuk ismeretlen. A „Független Magyarország“ előfizetési ára: Egész évre. . . 28 korona— fillér Fél évre . . . 14 ** Negyed évre . . 7 *— » ; Egy hónapra . 2 * 40 » Egyes szám ára: Helyben 8 fillér, vidéken 10 fillér. * 1 ■ Mutatványszámot bárkinek küldünk aki e végből hozzánk fordul. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. Király-utcza 72. sz. (Teréz-körút mellett) Telefonszám: S80. Színház és művészet». Szezon-megnyitás. Egy bölcs és harmonikus lelkű férfiúról jegyezték fel, hogy a nyugalom ama óráinak egyikében, amik­or az ember olyan dolgokkal szokott törődni, m­ivek távol esnek a szakmájától, a hirtelen fel­villanó megvilágosodás hamisítatlan­­fejhangján hök­kentette ki a következő kijelentést: — Ha én színigazgató volnék, csak kassza­darabokat adatnék elő! És valóban, ez nem is volna olyan butaság. Sőt ellenkezőleg: ennél tökéletesebb színigazgatást még képzelni sem lehet — a közönség is meg a színház is akkor örülnének a legjobban egymásnak, — és ez az elv nem is olyan új, mint amilyennek a derék felfedező gondolta — a színigazgatók lelkek mélyében valamennyien ezt a gondolatot dédel­getik ; de hát hol terem a kasszadarab és miről lehet előzetesen megismerni a kasszadarabot? Erre a kérdésre a fent tisztelt férfiú adós maradt a válaszszal, aminthogy nem is felelhetett reá nem­csak, hogy ő nem, de még a legtapasztaltabb szín­házi róka sem. Mert hát a darabok sorsa Utólag, néha még a premiere-i bonczolatnál is későbben derül ki és hogy mit érnek a jóslatok, arra nézve a nagy praktikus, az öreg Laube hagyatékában ta­láltak reá a döntvényre, hogy t. i. »a színházi dol­gok mindig másként történnek«. A­ nihilizmusnak ez a filozófiája azonban Laube­­nél is csak halála után került nyilvánosságra; az eleven színigazgatók óvakodnak, hogy ilyen vallo­mást tegyenek. Sőt ismét ellenkezőleg: nincs a bizakodásnak az a felső foka, amelyre ők reá ne hezitálnának a közönség számára szánt­ nyilatko­zatokban. Két nap múlva megnyílnak Budapes­tőszínházai és tessék elolvasni azokat a commu­­niquéket, melyekben a színházi irodák augurjai ez alkalommal a jövő szezonról jósolnak. Mintha csakugyan úgy volna, hogy megtalálták a nyitját és csupa kasszadarab az, amit kiszerepeznek. Holott. . . Azonban mi se jósoljunk. Végre is mit lehet tudni? Minden lehetséges, még az is, hogy csak­ugyan lesznek ez újdonságok között kasszadarabok is. A múltban legalább voltak erre példák, miért ne lehetnének a jövőben is? Hogy érték és siker, valamint értéktelenség és bukás, színházi produkc­ió és kultúra, üzleti vállalkozás és művészi esemény nem mindig fedeződtek a múltban és alkalmasint nem lesznek mindig azonos jelentőségűek a jövőben sem, az más rubrikába tartozik. Abba, amelyet a színházak új biológiájának és a közízlés evolu­­cziójának adataival kell kitölteni. Ezek azonban komoly dolgok és kellemetlenek — maradjanak akkorra, amikor majd az események reá kényszerí­tenek, hogy foglalkozzunk velük. Egyelőre megértük békében a szezont, úgyis ki tudja, hogy meddig tart a béke ? Mert előreláthatólag a színházak majd csak tesznek róla, hogy vége szakadjon. (*) Hírek a Nemzeti Színházból. Kedden, szeptember hó 1-én nyílik meg a Nemzeti Színház a nagyközönség előtt. Megnyitó előadásul színre kerül Rákosi Jenő ötfelvonásos vígjátéka, Aesopus, melynek ez lesz a 46-ik előadása. Regens szerepét Bakó, Castusz — Pethes, Alehiasz — Rózsahegyi és Tam­át — Váradi Aranka ez alkalommal fogják először játszani. Szerdán, szeptember 2-án A pro­letárok van a műsoron. A Nemzeti Színház előadá­sai a most megnyíló szezonban rendesen 7 és fél órakor kezdődnek. Hosszabb daraboknál a 7 órakor való kezdés a színlapokon külön lesz jelezve. (*) Vajda Zsigmond­ festőiskolája. Vajda Zsig­­m­ond kiváló festőművész az idén megnyitja Szabad festőiskolá­ja (Ecole Libre) IV. évfolyamát. Az iskola Vajda személyes, jeles vezetése alatt férfiakat és nőket oktat a művészetre s a tanítás nagy ered­ményét legjobban mutatja az, hogy az iskola nö­vendékei közül már többnek a munkája feltűnt a műtárlat kiállításain. A Szabad festőiskola negyedik évfolyama szeptember 1-én nyílik meg Munkás­­utcza 14. sz. a. (*­ A Magyar Színház megnyitása. Két hó­napi szünet után a Magyar Színház kedden, szep­tember hó 1-én újra megkezdi előadásait. Megnyitó előadásul szinre kerül «A drótostól, Lehár Ferencz , hatalmas sikerű operettéje, a múlt színházi szezon legnépszerűbb újdonsága. «A drótostóls-ot ezúttal már 65-ödször játszák a Magyar Színházban s minden eddigi előadásán csak fokozódott a szép zenéjű operette közkedveltsége, úgy, hogy a darab előreláthatólag egyfolytában jut el a 100-adik elő­adás ritka jubileumához. A megnyitó estén a közön­ség ismét viszontlátja Sziklai pompás Pfefferkornját, Boross Endre politikus bádogosmesterét, Ráthonyi Ákost Milos, Rabos Árpádot Jankó, Szentgyörgyi Lenkét Zsuzsa, Komár Bertát pedig Miczi szerepé­­ben «A drótostót» a hét minden estéjén színre kerül, a bemutató nagysikerű szereposztásában. Jegy már vasárnaptól váltható a Bárd-testvérek zenemű­­kereskedésében, a színházi pénztárt pedig kedden nyitják. (*) A Népszínház új darabja­. A Népszínház személyzete szeptember 1-én kezdi meg az elő­adásokat s ez alkalommal a szezon elején közzé­teszi az igazgatóság az új daraboknak sorozatát, amelyeket a jövő évadra megszerzett. A sorozat természetesen a saison alatt változáson megy ke­resztül, amennyiben az időközben elfogadott magyar darabokkal s a külföldön nagy sikerrel színre kerülő újdonságokkal gazdagodni fog; de az eddig ren­delkezésre álló anyag is oly nagy, hogy a színház előreláthatólag nem lesz képes az összes előkészített darabokat szintehozni s a 12 előre hirdetett premiere­re kétszer annyi anyagból lehet­­ a leg­sikerültebb darabokat kiválogatni. Az igazgatóság a személyzetet jelentékeny erőkkel szaporította szep­tember 1-étől kezdve. Így tagja lesz a Népszínház­nak Komlóssi Emma, továbbá Rédey Szidi. Szep­tember elsején kezdik meg működésüket Fekete József új karmester, ki a Magyar Színháznak volt évekig első karmestere és Irsai Leó, egy fiatal baritonista. Az igazgatóság ezeken kívül több fiatal tehetséget taníttatott a saját költségén, fővárosi énekmestereknél, hogy az énekes ensemble erősöd­jék. Az ének- és zenekart október 16-ára fölfrissítik. A személyzet megszaporítása lehetővé teszi az új darabok bemutatásán kívül a régi jó darabok fel­újításának cziklusát s hetenkint egy napon ifjúsági­­ előadások tartását is. Szeptember hónapban pedig a magyar népdal népszerűsítése érdekében országos czigányzene-versenyt tervez az igazgatóság. Az eddig színpadra készen álló anyag a következő: Eredeti darabok: Bokor József népszinmün «A kisteleki csendbiztos.» Géczy István, és Hegedűs Gyula népszínműve : «Az apostol». Dankó Pista hátra­hagyott népszínműve: a «Czigányélet». Lakos István népszínműve: «Az óvodáskisasszony». Béldi Izoi színműve: «Napóleon». Erkel Jenő és Rössel Nán­­dor operetteje: «Masinka, az egyetem gyöngye». Szabados Béla és Lövik Károly énekes színműve: «Felsőbb asszonyok». Stoll Károly és Pásztor Árpád operetteje : «A kis császár». Hűvös Iván és Faragó Jenő operetteje : «Katinka grófnő». Bokor József operetteje : «Huszárkisasszony». Barna Izsó és Nyáray Antal operetteje: «Senki». Fejér Jenő és Béldi Izor operetteje: «A kültelki herczegnő». Külföldi darabok: Rostand Edmond drámája, a «Sasfiók» (L’aiglon), fordította Ábrányi Emil. Dreyer Miksa: «Az élet völgye», (Im Thale des Lebens.) for­dította Márkus Miksa. Leslie Stuart és Owen Hall: «Az ezüst papucs», (The silver slipper.) fordította Heltai Jenő. Evsler operetteje: «A vándorlegény», (Bruder Straubinger.) fordította Faragó Jenő. Millöcker operetteje : «A nőszabó», fordította Szoma­­házy István.­­ Messager operetteje: «A kisorsolt menyasszony»,­ fordította Heltai Jenő. Lecoque operetteje: «Yetta». Arthur E. Godfrey és Harry Graham operetteje: «Senki kisasszony». (Little miss Nobody.) Zeller Károly operetteje: «Kellermeister». Bayer operetteje: «Arabella», fordította Béldi Izor. Weinberger Károly egy operetteje. Hennequin bohó­zata: «A dajka», fordította Heltai Jenő. (*) A Király-Színház új darabjai. Az október 15-én megnyíló új Király-Színházban az első estén Martos Ferencznek és Huszka Jenőnek, a «Bob herczeg» népszerű szerzőinek új operettje, az «Aranyvirág» fog színre kerülni. A nagyszemélyzetű, fényes kiállítást igénylő énekes játék után, minden valószínűség szerint Csepreghy Ferencznek, a «Piros bugyelláris» és «Sárga csikó» érdemes szerzőjének «Vizözön»-e, ez a nagystílű látványos színműve, lesz az új színház második újdonsága. A «Vizözön»-höz az igazgatóság megbízásából, Sztojánovits Jenő írt új muzsikát. E két bemutató-előadás után, még meg nem határozott sorrendben következnek majd azok az új darabok, amelyeket a Király­ Színház igaz­gatósága — a hazai és külföldi termés legjavát válogatva össze — beszerzett. (*) A Vígszínház kedden, szeptember 1-én a «Teknősbéká»-val kezdi meg előadásait. Szerdán a «Dupont», Gavault bohózata kerül színre, amely a múlt szezon utolsó és egyúttal egyik legsikeresebb újdonsága volt. Csütörtökön az «Osztrigás Miczi»-t adják és következő nap Feydeau másik népszerű darabját, a «Miczi herczegnő»-t. Szombaton lesz a «Korbács» bemutatója. Ebben a bohózatban lép föl először Harmat Hedvig a­ Vígszínház új tagja. (*) A Népszínház első hete. Szeptember 1.-én, kedden kezdi meg e szezonban előadásait a Nép­színház s a szezon bevezetője gyanánt Strausz operettje, a »Czigánybáró» kerül szerepében Szaffy szerepében Rédey Szidivel. A művésznő az előadás­ban, mint a színház szerződött­­tagja vesz részt. Szerdán Weinberger operettje, a »slektor kisasszony« kerül színre, melyben Hegyi Aranka, Szentmiklóssy Irén, Ledofszky Gizella játsza a női szerepeket. Két ízben és ped­ig csütörtökön és szombaton. Planquette nagy, sikerrel felelevenített operettje, a »Ripp van Winkle» van műsorra tűzve. Lisbeth szerepét Rédey Szidi fogja adni. Az első hét pén­tekjén Géczy István népszínműve, a »Kísértet« van műsoron. Vasárnap este pedig Lukácsi népszínműve, a »Vereshajú« kerül színre, a czímszerepben Hegyi Arankával. (*) Népszínház. A Népszínházban szeptember 1-én, kedden kezdődnek meg az előadások, a Cigánybáróval, Saffi szerepét Hegyi­­Aranka játsza. Szerdán a Hektor kisasszonyt, csütörtökön Rip van Winklét, pénteken a Kísértetet, szombaton ismét Rip van Winklét és vasárnap a Vereshajót adják. A jövő hét elején, még mielőtt a czigány­­hangversenyek estéi megkezdődnek,­ fog fellépni először Küry Klára. A czigányhangversenyek 8-án kezdődnek. (*) A Nemzeti Szalon programmja. A Nem­zeti Szalon jól sikerült nyári kiállítását már leg­közelebb bezárják. Szeptember havában az első kiállítást Margittay Tihamér képeiből rendezik s azt 12-én nyitják meg. A rendes őszi tárlat október hó 16-ától november első hetéig lesz nyitva és ezután hozzáfognak Ferenczy Károly kollektív kiál­lításának rendezéséhez s ezt november 15-én nyitják meg a közönség számára. (*) Városligeti Nyári Színház. Érdekes estéje lesz holnap a Városligeti Nyári Színháznak. Ekkor búcsúzik el ugyanis Újházi Ede két legjobb szere­pében a színház közönségétől. A mester e rendkívül érdekesnek ígérkező búcsúestén a «Lengyel zsidó» nagyhatású színműben és a «Kölcsönkért feleség» kac­agtató­­bohózatban lép föl. Az utóbbi darabban Galányi István a Nemzeti Színház fiatal tagja .

Next