Független Magyarország, 1903. augusztus (2. évfolyam, 493-522. szám)
1903-08-30 / 521. szám
12 TÜGGETÉLEKI MAGYARORSZÁG' 1903. augusztus 30. nőke volt a hevesvármegyei negyvennyolczas honvédegyesüetnek s alelnöke volt az egri ügyvédi kamarának. Évek óta tagja volt Heves vármegye törvényhatósági bizottságának és Eger város képviselőtestületének. Az elhunyt öreg ur, akit özvegyén kívül három gyermeke és kiterjedt rokonság gyászol, apósa volt Werner Gyula dr. országgyűlési képviselőnek. A temetésen Samassa József egri érsek is részt vett. Halála mindenfelé nagy részvétet keltett. — Kői ciászruhák. Gyászesetek alkalmával ajánljuk Horváth és Halász női gyászruha készítő vállalatát Budapest, IV., Váczi utcza 26., Zsibárusutcza sarok, hol gyászruhák 4 óra alatt készülnek. Vidéki megrendelésnél sürgönyileg beküldendő a mellbőség és aljhossza. — RENDŐRI HIE£K: Szédelgő könyöradománygyűjtő. A rendőrség letartóztatta Horovitz József 44 éves volt izraelita hitoktatót és Eeisz Hermann 62 éves mészárost, akik a temesvári siketnéma intézet gyűjtőivét meghamisítva, könyöradományokat gyűjtöttek, melyeket a saját czéljaikra használtak fel. Horovitz ellen ilyen üzelmek miatt már több ízben volt nyomozás, sőt a fővárosból ki is tiltották. — Életunt kereskedő. Macsovek Pál 40 éves gyümölcskereskedő tegnap este a Fővámház térről a Dunába ugrott. A hajósok azonban észrevették, és még idejekorán élve kimentették. Tettének okuk ismeretlen. A „Független Magyarország“ előfizetési ára: Egész évre. . . 28 korona— fillér Fél évre . . . 14 ** Negyed évre . . 7 *— » ; Egy hónapra . 2 * 40 » Egyes szám ára: Helyben 8 fillér, vidéken 10 fillér. * 1 ■ Mutatványszámot bárkinek küldünk aki e végből hozzánk fordul. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. Király-utcza 72. sz. (Teréz-körút mellett) Telefonszám: S80. Színház és művészet». Szezon-megnyitás. Egy bölcs és harmonikus lelkű férfiúról jegyezték fel, hogy a nyugalom ama óráinak egyikében, amikor az ember olyan dolgokkal szokott törődni, mivek távol esnek a szakmájától, a hirtelen felvillanó megvilágosodás hamisítatlanfejhangján hökkentette ki a következő kijelentést: — Ha én színigazgató volnék, csak kasszadarabokat adatnék elő! És valóban, ez nem is volna olyan butaság. Sőt ellenkezőleg: ennél tökéletesebb színigazgatást még képzelni sem lehet — a közönség is meg a színház is akkor örülnének a legjobban egymásnak, — és ez az elv nem is olyan új, mint amilyennek a derék felfedező gondolta — a színigazgatók lelkek mélyében valamennyien ezt a gondolatot dédelgetik ; de hát hol terem a kasszadarab és miről lehet előzetesen megismerni a kasszadarabot? Erre a kérdésre a fent tisztelt férfiú adós maradt a válaszszal, aminthogy nem is felelhetett reá nemcsak, hogy ő nem, de még a legtapasztaltabb színházi róka sem. Mert hát a darabok sorsa Utólag, néha még a premiere-i bonczolatnál is későbben derül ki és hogy mit érnek a jóslatok, arra nézve a nagy praktikus, az öreg Laube hagyatékában találtak reá a döntvényre, hogy t. i. »a színházi dolgok mindig másként történnek«. A nihilizmusnak ez a filozófiája azonban Laubenél is csak halála után került nyilvánosságra; az eleven színigazgatók óvakodnak, hogy ilyen vallomást tegyenek. Sőt ismét ellenkezőleg: nincs a bizakodásnak az a felső foka, amelyre ők reá ne hezitálnának a közönség számára szánt nyilatkozatokban. Két nap múlva megnyílnak Budapestőszínházai és tessék elolvasni azokat a communiquéket, melyekben a színházi irodák augurjai ez alkalommal a jövő szezonról jósolnak. Mintha csakugyan úgy volna, hogy megtalálták a nyitját és csupa kasszadarab az, amit kiszerepeznek. Holott. . . Azonban mi se jósoljunk. Végre is mit lehet tudni? Minden lehetséges, még az is, hogy csakugyan lesznek ez újdonságok között kasszadarabok is. A múltban legalább voltak erre példák, miért ne lehetnének a jövőben is? Hogy érték és siker, valamint értéktelenség és bukás, színházi produkció és kultúra, üzleti vállalkozás és művészi esemény nem mindig fedeződtek a múltban és alkalmasint nem lesznek mindig azonos jelentőségűek a jövőben sem, az más rubrikába tartozik. Abba, amelyet a színházak új biológiájának és a közízlés evolucziójának adataival kell kitölteni. Ezek azonban komoly dolgok és kellemetlenek — maradjanak akkorra, amikor majd az események reá kényszerítenek, hogy foglalkozzunk velük. Egyelőre megértük békében a szezont, úgyis ki tudja, hogy meddig tart a béke ? Mert előreláthatólag a színházak majd csak tesznek róla, hogy vége szakadjon. (*) Hírek a Nemzeti Színházból. Kedden, szeptember hó 1-én nyílik meg a Nemzeti Színház a nagyközönség előtt. Megnyitó előadásul színre kerül Rákosi Jenő ötfelvonásos vígjátéka, Aesopus, melynek ez lesz a 46-ik előadása. Regens szerepét Bakó, Castusz — Pethes, Alehiasz — Rózsahegyi és Tamát — Váradi Aranka ez alkalommal fogják először játszani. Szerdán, szeptember 2-án A proletárok van a műsoron. A Nemzeti Színház előadásai a most megnyíló szezonban rendesen 7 és fél órakor kezdődnek. Hosszabb daraboknál a 7 órakor való kezdés a színlapokon külön lesz jelezve. (*) Vajda Zsigmond festőiskolája. Vajda Zsigmond kiváló festőművész az idén megnyitja Szabad festőiskolája (Ecole Libre) IV. évfolyamát. Az iskola Vajda személyes, jeles vezetése alatt férfiakat és nőket oktat a művészetre s a tanítás nagy eredményét legjobban mutatja az, hogy az iskola növendékei közül már többnek a munkája feltűnt a műtárlat kiállításain. A Szabad festőiskola negyedik évfolyama szeptember 1-én nyílik meg Munkásutcza 14. sz. a. (* A Magyar Színház megnyitása. Két hónapi szünet után a Magyar Színház kedden, szeptember hó 1-én újra megkezdi előadásait. Megnyitó előadásul szinre kerül «A drótostól, Lehár Ferencz , hatalmas sikerű operettéje, a múlt színházi szezon legnépszerűbb újdonsága. «A drótostóls-ot ezúttal már 65-ödször játszák a Magyar Színházban s minden eddigi előadásán csak fokozódott a szép zenéjű operette közkedveltsége, úgy, hogy a darab előreláthatólag egyfolytában jut el a 100-adik előadás ritka jubileumához. A megnyitó estén a közönség ismét viszontlátja Sziklai pompás Pfefferkornját, Boross Endre politikus bádogosmesterét, Ráthonyi Ákost Milos, Rabos Árpádot Jankó, Szentgyörgyi Lenkét Zsuzsa, Komár Bertát pedig Miczi szerepében «A drótostót» a hét minden estéjén színre kerül, a bemutató nagysikerű szereposztásában. Jegy már vasárnaptól váltható a Bárd-testvérek zeneműkereskedésében, a színházi pénztárt pedig kedden nyitják. (*) A Népszínház új darabja. A Népszínház személyzete szeptember 1-én kezdi meg az előadásokat s ez alkalommal a szezon elején közzéteszi az igazgatóság az új daraboknak sorozatát, amelyeket a jövő évadra megszerzett. A sorozat természetesen a saison alatt változáson megy keresztül, amennyiben az időközben elfogadott magyar darabokkal s a külföldön nagy sikerrel színre kerülő újdonságokkal gazdagodni fog; de az eddig rendelkezésre álló anyag is oly nagy, hogy a színház előreláthatólag nem lesz képes az összes előkészített darabokat szintehozni s a 12 előre hirdetett premierere kétszer annyi anyagból lehet a legsikerültebb darabokat kiválogatni. Az igazgatóság a személyzetet jelentékeny erőkkel szaporította szeptember 1-étől kezdve. Így tagja lesz a Népszínháznak Komlóssi Emma, továbbá Rédey Szidi. Szeptember elsején kezdik meg működésüket Fekete József új karmester, ki a Magyar Színháznak volt évekig első karmestere és Irsai Leó, egy fiatal baritonista. Az igazgatóság ezeken kívül több fiatal tehetséget taníttatott a saját költségén, fővárosi énekmestereknél, hogy az énekes ensemble erősödjék. Az ének- és zenekart október 16-ára fölfrissítik. A személyzet megszaporítása lehetővé teszi az új darabok bemutatásán kívül a régi jó darabok felújításának cziklusát s hetenkint egy napon ifjúsági előadások tartását is. Szeptember hónapban pedig a magyar népdal népszerűsítése érdekében országos czigányzene-versenyt tervez az igazgatóság. Az eddig színpadra készen álló anyag a következő: Eredeti darabok: Bokor József népszinmün «A kisteleki csendbiztos.» Géczy István, és Hegedűs Gyula népszínműve : «Az apostol». Dankó Pista hátrahagyott népszínműve: a «Czigányélet». Lakos István népszínműve: «Az óvodáskisasszony». Béldi Izoi színműve: «Napóleon». Erkel Jenő és Rössel Nándor operetteje: «Masinka, az egyetem gyöngye». Szabados Béla és Lövik Károly énekes színműve: «Felsőbb asszonyok». Stoll Károly és Pásztor Árpád operetteje : «A kis császár». Hűvös Iván és Faragó Jenő operetteje : «Katinka grófnő». Bokor József operetteje : «Huszárkisasszony». Barna Izsó és Nyáray Antal operetteje: «Senki». Fejér Jenő és Béldi Izor operetteje: «A kültelki herczegnő». Külföldi darabok: Rostand Edmond drámája, a «Sasfiók» (L’aiglon), fordította Ábrányi Emil. Dreyer Miksa: «Az élet völgye», (Im Thale des Lebens.) fordította Márkus Miksa. Leslie Stuart és Owen Hall: «Az ezüst papucs», (The silver slipper.) fordította Heltai Jenő. Evsler operetteje: «A vándorlegény», (Bruder Straubinger.) fordította Faragó Jenő. Millöcker operetteje : «A nőszabó», fordította Szomaházy István. Messager operetteje: «A kisorsolt menyasszony», fordította Heltai Jenő. Lecoque operetteje: «Yetta». Arthur E. Godfrey és Harry Graham operetteje: «Senki kisasszony». (Little miss Nobody.) Zeller Károly operetteje: «Kellermeister». Bayer operetteje: «Arabella», fordította Béldi Izor. Weinberger Károly egy operetteje. Hennequin bohózata: «A dajka», fordította Heltai Jenő. (*) A Király-Színház új darabjai. Az október 15-én megnyíló új Király-Színházban az első estén Martos Ferencznek és Huszka Jenőnek, a «Bob herczeg» népszerű szerzőinek új operettje, az «Aranyvirág» fog színre kerülni. A nagyszemélyzetű, fényes kiállítást igénylő énekes játék után, minden valószínűség szerint Csepreghy Ferencznek, a «Piros bugyelláris» és «Sárga csikó» érdemes szerzőjének «Vizözön»-e, ez a nagystílű látványos színműve, lesz az új színház második újdonsága. A «Vizözön»-höz az igazgatóság megbízásából, Sztojánovits Jenő írt új muzsikát. E két bemutató-előadás után, még meg nem határozott sorrendben következnek majd azok az új darabok, amelyeket a Király Színház igazgatósága — a hazai és külföldi termés legjavát válogatva össze — beszerzett. (*) A Vígszínház kedden, szeptember 1-én a «Teknősbéká»-val kezdi meg előadásait. Szerdán a «Dupont», Gavault bohózata kerül színre, amely a múlt szezon utolsó és egyúttal egyik legsikeresebb újdonsága volt. Csütörtökön az «Osztrigás Miczi»-t adják és következő nap Feydeau másik népszerű darabját, a «Miczi herczegnő»-t. Szombaton lesz a «Korbács» bemutatója. Ebben a bohózatban lép föl először Harmat Hedvig a Vígszínház új tagja. (*) A Népszínház első hete. Szeptember 1.-én, kedden kezdi meg e szezonban előadásait a Népszínház s a szezon bevezetője gyanánt Strausz operettje, a »Czigánybáró» kerül szerepében Szaffy szerepében Rédey Szidivel. A művésznő az előadásban, mint a színház szerződötttagja vesz részt. Szerdán Weinberger operettje, a »slektor kisasszony« kerül színre, melyben Hegyi Aranka, Szentmiklóssy Irén, Ledofszky Gizella játsza a női szerepeket. Két ízben és pedig csütörtökön és szombaton. Planquette nagy, sikerrel felelevenített operettje, a »Ripp van Winkle» van műsorra tűzve. Lisbeth szerepét Rédey Szidi fogja adni. Az első hét péntekjén Géczy István népszínműve, a »Kísértet« van műsoron. Vasárnap este pedig Lukácsi népszínműve, a »Vereshajú« kerül színre, a czímszerepben Hegyi Arankával. (*) Népszínház. A Népszínházban szeptember 1-én, kedden kezdődnek meg az előadások, a Cigánybáróval, Saffi szerepét HegyiAranka játsza. Szerdán a Hektor kisasszonyt, csütörtökön Rip van Winklét, pénteken a Kísértetet, szombaton ismét Rip van Winklét és vasárnap a Vereshajót adják. A jövő hét elején, még mielőtt a czigányhangversenyek estéi megkezdődnek, fog fellépni először Küry Klára. A czigányhangversenyek 8-án kezdődnek. (*) A Nemzeti Szalon programmja. A Nemzeti Szalon jól sikerült nyári kiállítását már legközelebb bezárják. Szeptember havában az első kiállítást Margittay Tihamér képeiből rendezik s azt 12-én nyitják meg. A rendes őszi tárlat október hó 16-ától november első hetéig lesz nyitva és ezután hozzáfognak Ferenczy Károly kollektív kiállításának rendezéséhez s ezt november 15-én nyitják meg a közönség számára. (*) Városligeti Nyári Színház. Érdekes estéje lesz holnap a Városligeti Nyári Színháznak. Ekkor búcsúzik el ugyanis Újházi Ede két legjobb szerepében a színház közönségétől. A mester e rendkívül érdekesnek ígérkező búcsúestén a «Lengyel zsidó» nagyhatású színműben és a «Kölcsönkért feleség» kacagtatóbohózatban lép föl. Az utóbbi darabban Galányi István a Nemzeti Színház fiatal tagja .