Független Magyarország, 1903. szeptember (2. évfolyam, 523-552. szám)

1903-09-04 / 526. szám

1903. szeptember 4. 13 FÜGGETLEM MAGYARORSZÁG iránt, nagy érdeklődést tanúsít, arra indította a ke­reskedelemügyi minisztert, hogy a kiállítás tartamát szeptember 10-ről 27-ikére hosszabbította meg, így lehetségessé vált, hogy a tömegesen fölránduló iparos ifjúság, valamint a most beiratkozó ipariskolai nö­vendékek megtekinthessék ezt a tanulságos kiállítást. Kiállítás Hatvanban. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület e hó 6., 7.. és 8. napjain Hatvanban te­nyészállat-, kertészeti és borkiállítást rendez. A ki­állítás elnöke Borhy György, a Hevesmegyei Gazdi Egyesület alelnöke, a helyi bizottság díszelnökei: Keglevich Gyula gróf és Hatvany József nagybirto­kosok, Odray Coelesztin prépostplébános és Polgár József közjegyző. A kiállítás időtartama alatt szak­tanárok előadásokat fognak tartani, úgymint előta­karmány, mezőgazdaság, háziipar, gyümölcstermelés értékesítés és csomagolásról. A kiosztandó díjak a következők: tiszteletdíj, kisgazdák részére 1500 K. pénzdíj, nagyobb gazdák részére érmek és oklevelek. A tömeges bejelentésekből következtetve, a kiállítás sikeresnek ígérkezik. Bányászati kongresszus. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület ezidei közgyű­lését szeptember 12., 13. és 14. napjain Petrozsény­­ben fogja megtartani. Hunyad megye közönsége, a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság, az Urikány-C­sélvölgyi Kőszénbánya Részvény­társulat és a Felsőzsélvölgyi Kőszénbánya Társulat, továbbá Petrozsényi,Vulkány és­­Lupény községek igazi ma­gyar vendégszeretettel várják az egyesületet. A köz­gyűléssel egybekötött felolvasások és bányalátoga­­tások tanulságosság és szakszerűség tekintetében kiválóan érdekeseknek ígérkeznek; ezenfelül a kongresszus tagjai hazautaztakban, programmon kívül, csoportonként kirándulnak a vajdahunyadi állami vasgyár, a brad-bonai aranybányák és a marosujván sóbányák megtekintésére. A vendégek Budapestről szeptember 12-én reggel indulnak el különvonattal és ugyanaznap este ér­keznek Petrozsényba, ahol ismerkedési estélyre gyűlnek össze. Másnap délelőtt 9 órakor kezdődik ez országos egyesület közgyűlése, déli egy órakor a Salgótarjáni kőszénbánya r­­t. fényes díszebédet ad a kongresszus tiszteletére, melyet délután 8 órakor az ez alkalomból rendezett iparkiállítás ünnepies megnyitása követ. Hangverseny és tánczmulatság zárja be a napot. Másnap korán reggel a Salgótar­jáni bányatársaság petrozsényi bányáinak megte­kintése után a társaság különvonaton Szélkácsba utazik, ahol bányajárás után ismét külön vonattal Lupényba rándul és megtekinti az Urikányzsilvölgyi magyar kőszénbánya r.­t. ottani bányatelepét és coaks-gyárát. A déli 1 órakor rendezendő díszeb­é­­den ez a társaság fogadja vendégéül a kiránduló­kat. Délután a társaság által emelt iskola és kór­házépületek ünnepélyes felavatásával zárul be a hivatalos programm, amelyet azonban még számos élvezetes kirándulás követ. Sertés zárt vásári jelentés. A székesfőváros sertésvásár és közvágóhíd intézősége. 1903. év szeptember hó 3-án. Vásári forgalom: Előző napról el­adatlan állomány: 523, mai napi felhajtás 530 összesen 1053. Eladatott 792, eladatlanul vissza­maradt 261. Vásári árjegyzés: Az árak minden levonás nélkül értendők, az árak élősúly szerintiek­­. Következő árak jegyeztettek: (kilogrammként élő­súlyban) Zsírsertés, öreg I. rendű 850 kilogram­mon felül 89—98 fillérig, I. rendű 280—350 kilogrammig 89—98 fillérig, selejtezett 88—92 fill., kanló 92 fillérig, silány 84 fillérig, fiatal, nehéz 300 kilogrammon felül 96—102 fillérig, fiatal közép 220—300 kilogrammig 94—100 fillér, fiatal könnyű 220 kilogrammig 87 —94 fillérig. 3. Hús sertés, süldő, 300 kilogrammon felül---------fillérig könnyű 140—300 kilogrammig —-----fillérig süldő---------fillérig, malacz — kilogrammig ---------fillérig. — A vásár irányzata közepes. 63 A tündérek keresztleánya. REGÉNY. Irta: OUIDA. 61 A franczia természet egész odaadásá­val szerette ezt az élvezetet és szívesen végig­­tánczolta az egész éjszakát. De­ ez este hiába sürögtek körülte a fiatal halászok és az ifjú szőlőmunkások. Makacsul vonakodott hozzájuk csatlakozni és semmivel sem bírhatták rá, hogy engedjen kéréseiknek. A szőlőlomb-koszorú olyan súlyosan nyomta a homlokát, mint egy király fejét az igazi korona. Tricotrin több ízben komolyan nézett reá, de szabadjára hagyta és nem igyekezett befolyásolni aka­ratát. Amikor aztán véget értek ezek az ártatlan örömei a fiataloknak és az öregeknek, a csil­lagfényben csillamló harmatos gyepen tánczoló szerelmeseknek, az anyjuk térdein játszó gyer­mekeknek, a mulatságot boldogan szemlélő aggastyánoknak, kiknek a látvány ifjúságuk napjait juttatta eszükbe , mikor a csillagok már kiszélesedni látszottak az ég kevésbbé sötét szúrján. Tricotrin odament a lányká­hoz, aki közönyös maradt az élvezet iránt és nem hagyta el a hársfák alatt elfoglalt helyét. — Viva,­roszul vagy talán ma este? A lányka fölemelte a fejét és Tricotrin látta, hogy könyekkel telik meg a szeme. — Ő azt mondta: nem lehetek paraszt! És én nem is vagyok paraszt! Bárha azok mód­jára élek, bárha nincs nevem és nincsenek szüleim! Hevesen ejtette ezeket a szavakat. Tricotrin vonásain a fájdalom kifejezése jelent meg. — Mindent elkövettem, hogy kevésbbé érezd elhagyatottságodat, de ez a minden várni ke­vés ! — mondta. — Mégis, egy idegen Ajkairól a levegőbe kiejtett szó hogyan hozhat téged ilyen felindulásba, kicsike ? — Mert ő nagyúr és mert én is nagyúri nő akarok lenni! Meglátott azon a szekéren, a falusiak, a közönséges nép között... mintha valami tejárus leány vagy tanyabeli cseled volnék! És Viva, aki még gyermek volt, habár már a gyermekkor előtt ismeretlen érzelmek ébre­deztek benne, letépte fejéről a szőlőlombokból font koszorút, a fűbe dobta és lábával taposta, mintha a gyalázat, a szolgaság, a szégyen jel­vénye lett volna. Tricotrin megragadta a karját. — Viva ... Viva ... ez csúnyaság! Ezek az emberek legjobb tehetségük szerint igye­keztek megnyerni a tetszésedet. A falusi leányok, akiket te megvetsz, átengedték neked az első helyet; egyszerű vonzalmuk és jóakaratuk jeléül koszorút kötöttek számodra. Es­te, a legelső röpke szóra, mely egy nagyur ajkób­ól szállt el, te ellenök fordulsz és ilyen hálátlanságot tanú­sítasz irántuk. Szelíd komolysággal beszélt s a szemre­hányás szivére hatott a lánykának. Zokogás közt emelkedett a keble és arczát a szégyen pírja borította el. — Tudom . . . tudom, hogy ez rossz, de nem tarthatom vissza magamat. Ő szépnek talált, ezt meg is mondta. Ámde a parasztok közt látott. Azt kell hinnie, hogy én sem va­gyok több, mint ők. — Ha mint ők, te is tudnál jó, egyszerű és türelmes lenni, bátor a szenvedésben, sokkal igazabban volnál nemes, mint amilyen ebben a pillanatban óhajtasz lenni. Először történt, hogy Tricotrin a megrovás szavait intézte hozzá és szigorúan beszélt vele. Viva heves természete fellázadt a szemre­hányás ellen. — Ők jók? Igen, a munkás-öszvérek mód­jára, ostobán. Elégedetten, mert nem ismernek jobbat, mint igájukat, jármukat és szalmakarjai­­kat! — kiáltott fel indulatosan. Nem lehetek az ő fajtájukból való, tudom, hogy nem vagyok; az angol uraság is megmondta. Sohasem fog szólani hozzám, ha még ta­rtkozik velem, most, hogy a szüreti szekér tetején látott. • Ekkor, lázas felindulásának tetőpontján, ar­czát elárasztották a könyek. Kétségbeesettnek látszott az előérzés­e, hogy ez a visszaemlé­kezés egy nap majd akadály gyanánt emelke­dik közte és az arisztokrata között, akinek a megjegyzése egészen elrontotta az ártatlan örömöt, melylyel kezdetben vett részt a szüreti mulatságban. Tricotrin arcza elsötétedett és a türelmetlen­ség jeleit mutatta, mialatt hallgatta.­­— Te hálátlan vagy! Hálátlan, mint egy nő. Mit mondjak többet ? — szólt keserűen. — De ki hát az, aki megboszorkányozott ? A lord hideg ember, még csak nem is fiatal, sohasem gondol többé reád. — De olyan előkelő a megjelenése!­—kiál­tott fel Viva, anélkül, hogy számot adna ma­gának a Tricotrin, hangjában nyilvánuló fájdal­mas ingerültségről. — És oly igen szép is, szép, mint Anglia királya, Arthur a nagy, aki­nek a történetét ön elbeszélte nekem. Nagy komoly kék szeme és az egész magatartása igazán királyi. Tricotrin elfordult és fel és alá kezdett jár­kálni a hársfák alatt elterülő pázsiton. Kegyet­lenül szenvedett és erősen ingerült volt, de el akarta rejteni úgy a fájdalmát, mint a harag­ját. A lányka annyira tőle függött, hogy ha elhagyja, minden segítség és támasz nélkül marad a világon, pedig még egy kemény szótól is meg akarta kímélni. Viva egy perczig figyelte. Még hatalmában tartotta a kevélység és a lázadás szelleme. De a jobb természet csakhamar felülkerekedett benne. Oda futott a bohémhez s a megbánás hízelkedő mozdulatával fonta nyaka körül a kanait. — Oh, bocsásson meg! Rossz és hálátlan voltam. Bocsásson meg, könyörögve kérem. Hadd lássam a mosolygását. Semmivel sem törődöm, csak szeressen engem. (Folytatása következik.) Borprések. Járgány cséplőkészletek. 2500 gőzcséplőkészlet és 100­0003 különféle kisebb gazdasági gép üzemben.? N 5* ELSŐ MAGYAR ^ ‘ || •N 41 GAZDASÁGI GÉPGYÁR . • N 50 RÉSZVÉNY­TÁRSULAT 35 '25 BUDAPEST, VI., Váczi­ út 19. os■3S) egye Malomberendezésekre külön szakosztály.L« 3S) s A gazdálkodáshoz szükséges összes gaz­d 5­zdasági gépek elismert kitűnő minőségben.L 2Szakba vágó kérdésekkel kérjük hozzánk i 3 fordulni: Részletes felvilágositással és ár­jegyzékkel szivesen szolgálunk díjmentesen­? Szecskavágók. Ekék. Vetőgépek. Vízállás. Szeptember Szeptember 8. 3. 2. czm. com/ Inn 'Schärfling 161 210 Tisza M.6Sziget 8 8 Duna Passau 253 325 Tekeháza7 17n Linz ’ 56 77 Tisza-Ujlak 34­­6 Bécs ■ No­pv Vas-Namény94 72­­0 Pozsony --193 2721 Záhony Csap 172 n ■ Komárom 383 356 Tokaj 24 38 Budapest 2,8 330 Tiszafüred 408 Daósi’öldvár— — Szolnok 46' „ ''ohács 367 474 Csongrád 81 40 Gombos 431 47? Széffédő 26 w - -Sfin­ dek 365 571 Török-Becse Sf 1­83 Zimony 228 218 Bitót 223 280 Pancsova 1­8 182 S zamos­i Becs3 5?K­iDren­kova 165 148 Szatmár 36 590 1 Irsova 245 22* Kraszna v^Majtény 55 300 Baba Sárvár 10 "l6 Latorca Munkács 50 59p Győr 252 48p On Top Bártfa 52 16 Vág "'sóvi­a 260 210 S­­ztropko 55 1\ ** Trencséd 99 24b toor5 65 _ K Szerjad 3903­4 Berelt o B.-Ujfalu 49 11 Drava Zákány 30 82 S. Körös N’affwárad 55 90 f»­­Barcs9 26* P.-Kör. Ferike 116 79 'Eszék 214m Hoh.'K. Boros«Jenő 383 Szava ‘ Sziszek 205 436 m­ .-Ker. Békés 402 50 lemos Mitrovica 441 157 K.-Kör. Gyoma 320 230 Kis-Kostók­ 274 193 H.-Kőr. Déva —— Béta Kiszeto 138 ItH Maros Branyicska 2­00 126 Temesvár IIt 193 Arad 178 1? i N. Becskerek 65 130 Makó 276 24* Bodrog Ladmóc 388— NAPIREND. NAPTÁR. Péntek, szeptember 4. — Protestáns: Rozália. — Római katolikus: Rozália. — Görög-orosz (augusztus 22.): Agatonik. — Zsidó: Elül 12. — Nap­­kel: 4 óra 7 perczkor, nyugszik: 6 óra 17 perczkor. — Heid­kel: 4 óra 55 perczkor délután, nyugszik: 2 óra 26 perczkor éjjel. MIMSZIi ERI­.K n­em fogadnak. NEMZETI MUZEUM. Régiségtár. Nyitva: délelőtt 9 órától délután 1 óráig.­­ A többi tárai egy korona belép "alj mellett tekinthetők meg. A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM TÖRTÉNELMI és IRODALOMI-TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁSA. Megtekinthet­" délelőtt 9 órától délután 1 óráig díjtalanul, délután 1 órától délután 2 óráig 1 korona belépődíj mellet. TERMÉSZETRAJZI GYŰJTEMÉNYEK MÚZEUMA. (Múzeum­ körút 4. sz.) Nyitva: délelőtt 10 órától déli 12 óráig. FÖLDTANI INTÉZET MÚZEUMA. (Stefánia­ út 14.) Nyitva: délelőtt 10 órától délután 1 óráig. Belépő dij­­­feor­na. «BUDAPESTI TANONCZ- és SEGÉDMUNKA-KIÁLLÍ­TÁS» a városliget A­l C­­­sarnokban. Nyitva: reggel 9 órától este 6-ig. KÖZLEK­EN­YEST MÚZEUM a városligetben. Nyitva­: délelőtt 9 órától déli 12 óráig, délután 2 órától este 6 óráig. - . TECHNOLÓGIAI MÚZEUM. Nyitva: délelőtt 9 órá­tól 1? óráig. ORSZÁGOS KÉPTÁR, az Akadémiában. Nyitva: dél­előtt 9 órától délután 1 óráig. MÚZEUMI KÖNYVTÁR. Nyitva: délelőtt 9 órától délután 1? óráig. A STATISZTIKAI HIVATAL KÖNYVTÁRA a*­ +kép­­gyüjteménye. Nyitva: délelőtt: 9 órától 1 óráig.

Next