Független Magyarország, 1903. szeptember (2. évfolyam, 523-552. szám)
1903-09-04 / 526. szám
1903. szeptember 4. 13 FÜGGETLEM MAGYARORSZÁG iránt, nagy érdeklődést tanúsít, arra indította a kereskedelemügyi minisztert, hogy a kiállítás tartamát szeptember 10-ről 27-ikére hosszabbította meg, így lehetségessé vált, hogy a tömegesen fölránduló iparos ifjúság, valamint a most beiratkozó ipariskolai növendékek megtekinthessék ezt a tanulságos kiállítást. Kiállítás Hatvanban. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület e hó 6., 7.. és 8. napjain Hatvanban tenyészállat-, kertészeti és borkiállítást rendez. A kiállítás elnöke Borhy György, a Hevesmegyei Gazdi Egyesület alelnöke, a helyi bizottság díszelnökei: Keglevich Gyula gróf és Hatvany József nagybirtokosok, Odray Coelesztin prépostplébános és Polgár József közjegyző. A kiállítás időtartama alatt szaktanárok előadásokat fognak tartani, úgymint előtakarmány, mezőgazdaság, háziipar, gyümölcstermelés értékesítés és csomagolásról. A kiosztandó díjak a következők: tiszteletdíj, kisgazdák részére 1500 K. pénzdíj, nagyobb gazdák részére érmek és oklevelek. A tömeges bejelentésekből következtetve, a kiállítás sikeresnek ígérkezik. Bányászati kongresszus. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület ezidei közgyűlését szeptember 12., 13. és 14. napjain Petrozsényben fogja megtartani. Hunyad megye közönsége, a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság, az Urikány-Csélvölgyi Kőszénbánya Részvénytársulat és a Felsőzsélvölgyi Kőszénbánya Társulat, továbbá Petrozsényi,Vulkány ésLupény községek igazi magyar vendégszeretettel várják az egyesületet. A közgyűléssel egybekötött felolvasások és bányalátogatások tanulságosság és szakszerűség tekintetében kiválóan érdekeseknek ígérkeznek; ezenfelül a kongresszus tagjai hazautaztakban, programmon kívül, csoportonként kirándulnak a vajdahunyadi állami vasgyár, a brad-bonai aranybányák és a marosujván sóbányák megtekintésére. A vendégek Budapestről szeptember 12-én reggel indulnak el különvonattal és ugyanaznap este érkeznek Petrozsényba, ahol ismerkedési estélyre gyűlnek össze. Másnap délelőtt 9 órakor kezdődik ez országos egyesület közgyűlése, déli egy órakor a Salgótarjáni kőszénbánya rt. fényes díszebédet ad a kongresszus tiszteletére, melyet délután 8 órakor az ez alkalomból rendezett iparkiállítás ünnepies megnyitása követ. Hangverseny és tánczmulatság zárja be a napot. Másnap korán reggel a Salgótarjáni bányatársaság petrozsényi bányáinak megtekintése után a társaság különvonaton Szélkácsba utazik, ahol bányajárás után ismét külön vonattal Lupényba rándul és megtekinti az Urikányzsilvölgyi magyar kőszénbánya r.t. ottani bányatelepét és coaks-gyárát. A déli 1 órakor rendezendő díszebéden ez a társaság fogadja vendégéül a kirándulókat. Délután a társaság által emelt iskola és kórházépületek ünnepélyes felavatásával zárul be a hivatalos programm, amelyet azonban még számos élvezetes kirándulás követ. Sertés zárt vásári jelentés. A székesfőváros sertésvásár és közvágóhíd intézősége. 1903. év szeptember hó 3-án. Vásári forgalom: Előző napról eladatlan állomány: 523, mai napi felhajtás 530 összesen 1053. Eladatott 792, eladatlanul visszamaradt 261. Vásári árjegyzés: Az árak minden levonás nélkül értendők, az árak élősúly szerintiek. Következő árak jegyeztettek: (kilogrammként élősúlyban) Zsírsertés, öreg I. rendű 850 kilogrammon felül 89—98 fillérig, I. rendű 280—350 kilogrammig 89—98 fillérig, selejtezett 88—92 fill., kanló 92 fillérig, silány 84 fillérig, fiatal, nehéz 300 kilogrammon felül 96—102 fillérig, fiatal közép 220—300 kilogrammig 94—100 fillér, fiatal könnyű 220 kilogrammig 87 —94 fillérig. 3. Hús sertés, süldő, 300 kilogrammon felül---------fillérig könnyű 140—300 kilogrammig —-----fillérig süldő---------fillérig, malacz — kilogrammig ---------fillérig. — A vásár irányzata közepes. 63 A tündérek keresztleánya. REGÉNY. Irta: OUIDA. 61 A franczia természet egész odaadásával szerette ezt az élvezetet és szívesen végigtánczolta az egész éjszakát. De ez este hiába sürögtek körülte a fiatal halászok és az ifjú szőlőmunkások. Makacsul vonakodott hozzájuk csatlakozni és semmivel sem bírhatták rá, hogy engedjen kéréseiknek. A szőlőlomb-koszorú olyan súlyosan nyomta a homlokát, mint egy király fejét az igazi korona. Tricotrin több ízben komolyan nézett reá, de szabadjára hagyta és nem igyekezett befolyásolni akaratát. Amikor aztán véget értek ezek az ártatlan örömei a fiataloknak és az öregeknek, a csillagfényben csillamló harmatos gyepen tánczoló szerelmeseknek, az anyjuk térdein játszó gyermekeknek, a mulatságot boldogan szemlélő aggastyánoknak, kiknek a látvány ifjúságuk napjait juttatta eszükbe , mikor a csillagok már kiszélesedni látszottak az ég kevésbbé sötét szúrján. Tricotrin odament a lánykához, aki közönyös maradt az élvezet iránt és nem hagyta el a hársfák alatt elfoglalt helyét. — Viva,roszul vagy talán ma este? A lányka fölemelte a fejét és Tricotrin látta, hogy könyekkel telik meg a szeme. — Ő azt mondta: nem lehetek paraszt! És én nem is vagyok paraszt! Bárha azok módjára élek, bárha nincs nevem és nincsenek szüleim! Hevesen ejtette ezeket a szavakat. Tricotrin vonásain a fájdalom kifejezése jelent meg. — Mindent elkövettem, hogy kevésbbé érezd elhagyatottságodat, de ez a minden várni kevés ! — mondta. — Mégis, egy idegen Ajkairól a levegőbe kiejtett szó hogyan hozhat téged ilyen felindulásba, kicsike ? — Mert ő nagyúr és mert én is nagyúri nő akarok lenni! Meglátott azon a szekéren, a falusiak, a közönséges nép között... mintha valami tejárus leány vagy tanyabeli cseled volnék! És Viva, aki még gyermek volt, habár már a gyermekkor előtt ismeretlen érzelmek ébredeztek benne, letépte fejéről a szőlőlombokból font koszorút, a fűbe dobta és lábával taposta, mintha a gyalázat, a szolgaság, a szégyen jelvénye lett volna. Tricotrin megragadta a karját. — Viva ... Viva ... ez csúnyaság! Ezek az emberek legjobb tehetségük szerint igyekeztek megnyerni a tetszésedet. A falusi leányok, akiket te megvetsz, átengedték neked az első helyet; egyszerű vonzalmuk és jóakaratuk jeléül koszorút kötöttek számodra. Este, a legelső röpke szóra, mely egy nagyur ajkóból szállt el, te ellenök fordulsz és ilyen hálátlanságot tanúsítasz irántuk. Szelíd komolysággal beszélt s a szemrehányás szivére hatott a lánykának. Zokogás közt emelkedett a keble és arczát a szégyen pírja borította el. — Tudom . . . tudom, hogy ez rossz, de nem tarthatom vissza magamat. Ő szépnek talált, ezt meg is mondta. Ámde a parasztok közt látott. Azt kell hinnie, hogy én sem vagyok több, mint ők. — Ha mint ők, te is tudnál jó, egyszerű és türelmes lenni, bátor a szenvedésben, sokkal igazabban volnál nemes, mint amilyen ebben a pillanatban óhajtasz lenni. Először történt, hogy Tricotrin a megrovás szavait intézte hozzá és szigorúan beszélt vele. Viva heves természete fellázadt a szemrehányás ellen. — Ők jók? Igen, a munkás-öszvérek módjára, ostobán. Elégedetten, mert nem ismernek jobbat, mint igájukat, jármukat és szalmakarjaikat! — kiáltott fel indulatosan. Nem lehetek az ő fajtájukból való, tudom, hogy nem vagyok; az angol uraság is megmondta. Sohasem fog szólani hozzám, ha még tartkozik velem, most, hogy a szüreti szekér tetején látott. • Ekkor, lázas felindulásának tetőpontján, arczát elárasztották a könyek. Kétségbeesettnek látszott az előérzése, hogy ez a visszaemlékezés egy nap majd akadály gyanánt emelkedik közte és az arisztokrata között, akinek a megjegyzése egészen elrontotta az ártatlan örömöt, melylyel kezdetben vett részt a szüreti mulatságban. Tricotrin arcza elsötétedett és a türelmetlenség jeleit mutatta, mialatt hallgatta.— Te hálátlan vagy! Hálátlan, mint egy nő. Mit mondjak többet ? — szólt keserűen. — De ki hát az, aki megboszorkányozott ? A lord hideg ember, még csak nem is fiatal, sohasem gondol többé reád. — De olyan előkelő a megjelenése!—kiáltott fel Viva, anélkül, hogy számot adna magának a Tricotrin, hangjában nyilvánuló fájdalmas ingerültségről. — És oly igen szép is, szép, mint Anglia királya, Arthur a nagy, akinek a történetét ön elbeszélte nekem. Nagy komoly kék szeme és az egész magatartása igazán királyi. Tricotrin elfordult és fel és alá kezdett járkálni a hársfák alatt elterülő pázsiton. Kegyetlenül szenvedett és erősen ingerült volt, de el akarta rejteni úgy a fájdalmát, mint a haragját. A lányka annyira tőle függött, hogy ha elhagyja, minden segítség és támasz nélkül marad a világon, pedig még egy kemény szótól is meg akarta kímélni. Viva egy perczig figyelte. Még hatalmában tartotta a kevélység és a lázadás szelleme. De a jobb természet csakhamar felülkerekedett benne. Oda futott a bohémhez s a megbánás hízelkedő mozdulatával fonta nyaka körül a kanait. — Oh, bocsásson meg! Rossz és hálátlan voltam. Bocsásson meg, könyörögve kérem. Hadd lássam a mosolygását. Semmivel sem törődöm, csak szeressen engem. (Folytatása következik.) Borprések. Járgány cséplőkészletek. 2500 gőzcséplőkészlet és 1000003 különféle kisebb gazdasági gép üzemben.? N 5* ELSŐ MAGYAR ^ ‘ || •N 41 GAZDASÁGI GÉPGYÁR . • N 50 RÉSZVÉNYTÁRSULAT 35 '25 BUDAPEST, VI., Váczi út 19. os■3S) egye Malomberendezésekre külön szakosztály.L« 3S) s A gazdálkodáshoz szükséges összes gazd 5zdasági gépek elismert kitűnő minőségben.L 2Szakba vágó kérdésekkel kérjük hozzánk i 3 fordulni: Részletes felvilágositással és árjegyzékkel szivesen szolgálunk díjmentesen? Szecskavágók. Ekék. Vetőgépek. Vízállás. Szeptember Szeptember 8. 3. 2. czm. com/ Inn 'Schärfling 161 210 Tisza M.6Sziget 8 8 Duna Passau 253 325 Tekeháza7 17n Linz ’ 56 77 Tisza-Ujlak 346 Bécs ■ Nopv Vas-Namény94 720 Pozsony --193 2721 Záhony Csap 172 n ■ Komárom 383 356 Tokaj 24 38 Budapest 2,8 330 Tiszafüred 408 Daósi’öldvár— — Szolnok 46' „ ''ohács 367 474 Csongrád 81 40 Gombos 431 47? Széffédő 26 w - -Sfin dek 365 571 Török-Becse Sf 183 Zimony 228 218 Bitót 223 280 Pancsova 18 182 S zamosi Becs3 5?KiDrenkova 165 148 Szatmár 36 590 1 Irsova 245 22* Kraszna v^Majtény 55 300 Baba Sárvár 10 "l6 Latorca Munkács 50 59p Győr 252 48p On Top Bártfa 52 16 Vág "'sóvia 260 210 Sztropko 55 1\ ** Trencséd 99 24b toor5 65 _ K Szerjad 39034 Berelt o B.-Ujfalu 49 11 Drava Zákány 30 82 S. Körös N’affwárad 55 90 f»Barcs9 26* P.-Kör. Ferike 116 79 'Eszék 214m Hoh.'K. Boros«Jenő 383 Szava ‘ Sziszek 205 436 m .-Ker. Békés 402 50 lemos Mitrovica 441 157 K.-Kör. Gyoma 320 230 Kis-Kostók 274 193 H.-Kőr. Déva —— Béta Kiszeto 138 ItH Maros Branyicska 200 126 Temesvár IIt 193 Arad 178 1? i N. Becskerek 65 130 Makó 276 24* Bodrog Ladmóc 388— NAPIREND. NAPTÁR. Péntek, szeptember 4. — Protestáns: Rozália. — Római katolikus: Rozália. — Görög-orosz (augusztus 22.): Agatonik. — Zsidó: Elül 12. — Napkel: 4 óra 7 perczkor, nyugszik: 6 óra 17 perczkor. — Heidkel: 4 óra 55 perczkor délután, nyugszik: 2 óra 26 perczkor éjjel. MIMSZIi ERI.K nem fogadnak. NEMZETI MUZEUM. Régiségtár. Nyitva: délelőtt 9 órától délután 1 óráig. A többi tárai egy korona belép "alj mellett tekinthetők meg. A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM TÖRTÉNELMI és IRODALOMI-TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁSA. Megtekinthet" délelőtt 9 órától délután 1 óráig díjtalanul, délután 1 órától délután 2 óráig 1 korona belépődíj mellet. TERMÉSZETRAJZI GYŰJTEMÉNYEK MÚZEUMA. (Múzeum körút 4. sz.) Nyitva: délelőtt 10 órától déli 12 óráig. FÖLDTANI INTÉZET MÚZEUMA. (Stefánia út 14.) Nyitva: délelőtt 10 órától délután 1 óráig. Belépő dijfeorna. «BUDAPESTI TANONCZ- és SEGÉDMUNKA-KIÁLLÍTÁS» a városliget Al Csarnokban. Nyitva: reggel 9 órától este 6-ig. KÖZLEKENYEST MÚZEUM a városligetben. Nyitva: délelőtt 9 órától déli 12 óráig, délután 2 órától este 6 óráig. - . TECHNOLÓGIAI MÚZEUM. Nyitva: délelőtt 9 órától 1? óráig. ORSZÁGOS KÉPTÁR, az Akadémiában. Nyitva: délelőtt 9 órától délután 1 óráig. MÚZEUMI KÖNYVTÁR. Nyitva: délelőtt 9 órától délután 1? óráig. A STATISZTIKAI HIVATAL KÖNYVTÁRA a* +képgyüjteménye. Nyitva: délelőtt: 9 órától 1 óráig.