Független Magyarország, 1903. október (2. évfolyam, 553-583. szám)

1903-10-07 / 559. szám

73 FÜGGETLEN MAGYAR­ORSZÁG 1903. október 7. Színház és művészet. (*) Opera. And­ics György a M. Kir. Operaház új hőstenárja, ki eddig kétszer lépett föl a «Lohen­­grin«-ban, holnap, szerdán harmadszori föllépte alkalmából uj szerepben mutatkozik be, a Tann­häuser czímszerepében. Erzsébetet Diósyné H. B., Vénuszt W. Krammer Teréz, a pásztorfiút Berts Mimi, Hermann őrgrófot Ney Dávid énekli. A dalá­rok : Takáts (­Wolfrám), Pichler (Walter), Várady (Beterolf), Kiss (Heinrich), Kornai (Reimar). Az előadást Reiner István karmester vezényli. (Évi bérlet 106. havi bérlet 4. sz.) (*) Uránia Színház. Az Urániában ma került előadásra Dömötöri Németh Péternek «Berlini élet» ezimü darabja. Német, kit az Uránia közönsége már «A Quaruiero mellől» ezimü darabja révén ismer, mai darabjával jelentős sikert aratott. A száraz le­írásokba érdekesen tudja beszőni a császár szemé­lyére irányuló vonatkozásokat. (Különösen az első felvonásban.) És a műbírálatokat szobrokról és festményekről (a második felvonásban.) E frissítő epizódokhoz még a számos kitűnő vetített és mozgó­kép járul, melyeket a közönség nagy tapssal foga­dott. Mindezek hozzájárultak a darab jelentős sike­réhez. Tisztán csak egy dolog kifogásolható: a rex imperatorral, a németek félistenével, Vilmos császárral való gyakori foglalkozás. A császár — ahogyan a valóságban is -*­ uralja a darabot és annyira megismerjük őt, hogy bizony már sok a jó­ból. Jobb lett volna több időt szentelni a művészeti dolgoknak, avagy a kereskedelmi élettel bővebben foglalkozni. Ez azonban nem kisebbíti a darab si­kerét, mely valószínűleg még sok előadást fog megérni. (*) Az orsz. m. kir. színművészeti Akadémia növendékei f. hó 11-én, vasárnap este tartják a Várszínházban Csillag Teréz tanárnő vezetése mel­lett első vizsgálati előadásukat. Ez alkalommal színre kerül a «Gyurkovics lányok». , (*) Octave Mirbeau Budapesten. Octave Mirbeau, a híres franczia író, aki jelenleg Bécsben időzik, onnan Budapestre jön. A bécsi Burg-színházban tegnap adták először Mirbeaunak «Az üzlet üzlet» czímű darabját, amelyik legközelebb a Nemzeti Színházban is színre fog kerülni. (*) A Vígszínház szombaton, e hó 10-ikén, a Rákóczi-ünnepély alkalmából, délután ifjúsági elő­adást rendez rendkívül mérsékelt helyárakkal. Szinre kerül Ócskai/ bagadéros, Herczeg Ferencz történeti színműve. Ocskayt Fenyvest/ Emil, Tisza Ilonát Csillag Teréz játsza. Este a Dr. Nebántsvirág elő­adását megelőzőleg a zenekar eljátsza a Rákóczi nyitányt, és ez után Góth Sándor elszavalja Lam­­pérth és Géczy Rodostó czímű drámájának epiló­gusát, Mikes Kelemen nagy magánjelenetét. (*) Szezonnyitás Aradon. B. Bewny Irén asz­­szony előkelő művészetének jegyében nyitotta meg az idei szezont Zilahi Gyula aradi színtársulata. Mint Aradról jelentik, Erkel Ferencz Hunyadi László czímű operája került szinre a színház megnyitó­­előadásaképen és Szilágyi Erzsébet szerepében B. Penny Irén asszony ismert grandiózus alakítását nyújtotta, amelylyel annak idején egy csapásra hódította meg a budapesti közönséget is. A közön­ség lelkesen ünnepelte a művésznőt, aki mellett, különösen a mesterileg előadott La Grange ária után, perczekig tartó tapsviharral tüntetett. A kiváló vendégművésznő mellett kitűnt Zilahiné, továbbá Bejcy, K. Német János és Békéssy Gyula. (*) Jótékonyczélú hangverseny Munkácson. A munkácsi nőegylet múlt hó 26-án este fényesen sikerült hangversenyt rendezett a színházban. Több­­ magánszám és egyfelvonásos szereplői között külö­nösen V. Szathmáry Zsuzsa vált ki nagy hatással előadott énekszámaival. A művésznő, ki most egy fővárosi színésziskolában képezte­ magát, sok virá­got és még több tapsot kapott. Az egyesület tetemes összeget juttatott az árvák pénztárába, mint a hang­verseny tiszta jövedelmét. (*) Hazafias ünnepség­. Az első kerületi, la­­bancz­uti elemi iskola lelkes igazgatója, Eperjessy István, a budai kültelek lakosságának magyarosítá­sára s művelődésére a mostani iskolai évben is vasárnaponként délután előadásokat rendez, melyek elsejét tegnapelőtt különös díszszel tartották meg. Az ünnepély bevezetéséül az ifjúság elénekelte a himnuszt, majd Eperjessy igazgató tartott beszédet. Utána Jászai Mari elszavalta Ábrányi Emil «Eskü» czimü hazafias költeményét. A nagy művésznőt lelkes ováczióban részesítették Ábrányival egyetem­ben. Erre rögtönzéskép a közönség soraiból felkelt Ábrányi-Wein Margit, s pár kurucz nótát énekelt s a zugó tapsok után Jászai Mari elszavalta a Szózatot, a közönség pedig ugyanezt elénekelte dr. Szécsi Ferencz orgonakisérete mellett. Befejezésül egy németajkú majoros tört magyarsággal, de ha­zafias érzéssel mondott köszönetet a művész­nőknek. (*) A »Huszárkisasszony« premiereje. Neve­zetes premiereje lesz e héten szombaton a Népszín­háznak. Ekkor lép fel e szezonban először Küry Klára s e fellépéséül új szerepet, Bokor József «Huszárkisasszony» czimű operettejének érdekes főszerepét választotta. A kiváló művésznő most nap­hosszat próbálja szerepét s amellett, hogy két próbát is tart naponta a színház főrendezője, Stoll Károly az operette személyzetével, holnap, szerdán még éjjeli próba is lesz, a «Masinka» előadás után, hogy az operette szövevényes helyzeteit kellő össze­­tanulással és gyorsasággal játszhassál­ el a sze­replők. Küry Klára énekszámai sorában meglepetést keltő lesz egy Fregoliszerű angol induló, továbbá több népdal, úgyszintén érdekes lesz a második felvonás csárdás táncra, melyet a művésznő Rédey Szidivel fog elrejteni. Az operette első felvonása Szirmainak, az operette «huszárfőhadnagy»-ának lakásán játszik, a második pedig Kovács Mihálynak, az «ezredes»-nek nyári lakásán fog lejátszódni. Érdekes szerepben fog bemutatkozni Hegyi Aranka, a művésznőnek ez lesz első új szerepe ebben a szezonban. A szombati bemutató előadást meg­előzőleg még három estén fellép Komlóssy Emma, a Népszínház kiváló énekesnője. Szerdán és pénte­ken Erkel Jenő és Rössel operettejében, a «Masinka» czímszerepében, csütörtökön pedig a «Bob herczeg» főszerepében. * Új zeneművek. Klökner Ede kiadásában meg­jelent Major J. Gyulának »Az ellenpontozat, a ká­non és a fuga« czímü műve, mely a maga nemé­ben korszakot alkotónak és úttörőnek mondható. Üdvözöljük mind a kiváló szerzőt, aki fáradságos munkának termékét mutatja be e művében, mely elé a zenei körök — egy néhány hónappal ezelőtt folytatott zenei polémia révén — nagy érdeklődés­sel néztek, mind pedig a kiadóc­éget, mely az ily komoly, tudományos munka kiadására vállalkozott, noha, a mi zenei viszonyainkat tekintve, nagy anyagi haszonra kilátást az nem nyújt. Major művészi egyénisége, komoly zeneszerzői működése, melynek termékei hazánk határain túl is sok dicsőséget szereztek neki, pedagógiai és zenekrói sikerei mintegy predesztinálták őt arra, hogy ilyen a zeneelmélet legmagasabb diszcziplináit felölelő munkát megalkosson, mely immár ki fogja szorítani magasabb zenei intézeteinkből az eddig hasznát idegen tankönyveket. Nem újság és nem meglepő dolog nálunk, hogy a keletkező jót még csírájában igyekszik elfojtani a klikkuralom, mely a maga omnipotencziáját félti a körébe nem tartozó elemektől. Így volt ez Major munkájá­val is még annak megjelenése előtt. A szerző, hogy e műve el­en, melyben a Volkmanntól örök­lött tanokat terjeszti tovább, bizalmatlanság ne ébredjen az illetékes körökben, meg azért is, hogy esetleges hiányokra, tévedésekre figyelmeztessék, lefordította könyvét németre és bemutatta elsőrangú német zenei szaktekintélyeknek, kik arról a leg­nagyobb elismerés hangján nyilatkoztak. Majd ki­kérte itteni legkiválóbb kollegáinak véleményét, kik egytől-egyig méltatják a könyv kiváló szakszerűsé­gét s annak megjelenését örvendetes eseményként üdvözli­k. Major e könyve megírásánál két fő szempont szerint járt el: czélul tűzte ki egyrészt a történelmi fejlődésen és egyházi követelményeken alapuló — szigorú szerkezetű — másrészt a szabad szerkezetű modern tétel tüzetes tárgyalását. Irály szempont­jából igen szép, amellett tudományosan meggyőző mindjárt a bevezetésben az a fejtegetés, hogy miért kell a zeneszerzőnek ismernie a könyvben előadott zenei discziplinákat. Mind ez a rész, mind a többi magyarázat méltán meg fogja ragadni nem csupán a zenét alaposan tanulmányozó ifjúságnak, hanem a zenét kedvelő minden laikusnak is figyelmét és érdeklődését. A felosztás és a fejtegetések egyaránt logikusak; dicsérőleg kell felemlítenünk az eddig még sehol­­sem használt számos új magyar szakkifejezést, melyek, igen természetes, magyaros hangzásúak. A klasszikus művekből vett példák igen szeren­csésen vannak összeválogatva, s bizonyára csak elő fogják mozdítani a könyvnek zenei körökben való elterjedését. El is várjuk magasabb zenei taninté­­zeteinktől, hogy az eddig használt német tanköny­vek" helyett most már Major Ellenpontozatlanát adják növendékeik kezébe. Ugyancsak a Klökner-czég kiadásában jelent meg Lányi Ernő kitűnő tollából «Aquarelles» czi­­men néhány hangulatos zenekép, továbbá «Fábián, Rákóczi hadfiagya» czimű melodráma. Mindkét mű alkalmas arra, hogy Lányi népszerűségét még fo­kozza, —­ továbbá «Vágy és panasz» czímen 5 népdal Gerber Jenőtől. Magyarosan lüktető ritmus és dallamosság jellemzik e dalokat, melyek bizo­nyára közkedveltekké fognak válni. A lipcsei Siegel-czég kiadásában újabb kiadás­ban megjelentek Krause Emil hamburgi zeneszerző zongora-etűdjei, melyekről a legnagyobb dicsérettel emlékezhetünk meg. Dallamosak, rithmikusak, változatosak, amellett pedagógiai szempontból becsesek, mert nehézségi fokozatok szerint vannak összeállítva. Ezt a sajátságukat nagyon is meg kell becsülnünk, mert minden zongoratanár tudja, mily sok gondot okoz az etűdöknek nehézségi foko­zatok szerint való összeválogatása. Örömmel üd­vözölhetjük tehát Krausenak e művét; négy kézre írott gyönyörű szonatinái révén egyébiránt régen ismert és kedvelt zeneszerző nálunk Krause. Mel­lékesen felemlítjük, hogy mint a «Hamburger Frem­­denblatt» zenereferense gyakran adta jelét magyar­barát érzelmeinek. A magyar zeneművészet fejlő­dését mindig különös figyelemmel kisérte, ennek ter­mékeiről nagy méltánylással beszél és a Németország­ban működő magyar művészeket melegen pártolja. (*) Somogyi Mór zongoraművész kitűnő vezetése alatt álló konzervatóriumban (Erzsébet­ körút 44.) az idén rendkívül számosan jelentkeztek; örvende­tes ez a haladás a közönség helyes értékében úgy a konzervatórium megválasztását, mint általában a zenei nevelés eszméjének terjesztését tekintve. A Somogyi konzervatóriumban, hol minden egyes tan­szak kitűnő művészi kezekbe van letéve, úgy az ének, zongora, hegedű és mesteriskolára még nö­vendékeket felvesznek naponta 9—6-ig. Színházak műsora. Nemzeti Színház. Csütörtökön: Francillon. Pénte­ken: A titok. Szombaton: Monna Vanna. Vasárnap délután: Patyolat kisasszony. Este: II. Rákóczi Fe­rencz fogsága. Magig. kir. Operaház. Csütörtökön: Don Juan. Pénteken: Tell Vilmos. Szombaton: Mignon. Vasár­nap : Lohengrin. Népszínház. Csütörtökön : Bob herczeg. Pénteken : Mani­la. Szombaton: Huszárkisasszony (először). Vasárnap délután : Czigányélet. Este: Rákóczi emlé­kezete; utána: Huszárkisasszony (másodszor). Vígszínház. Csütörtökön és pénteken: Doktor Ne­­bántsvirág. Szombaton este és vasárnap d. u.: Ocskay brigadéros. Vasárnap este: Doktor Ne­bántsvirág. Magyar Színház. Csütörtökön: A drótostót. Pén­teken : Tavasz (először). Szombaton :Tavasz (másod­szor). Vasárnap délután: A drótostót. Este: Tavasz (harmadszor). Uránia. Csütörtökön, pénteken és szombaton: Berlini élet. FŐVÁROS. )( A Cséry-telep megvétele. A városházán, bármennyire csodálatosnak is tűnik, úgy látszik komolyan foglalkoznak az egész Cséry-féle szemét­­szállító vállalat megvásárlásával. Megírtuk már, hogy először akkor foglalkoztak a dologgal, amikor a vállalat részvényeinek nagy része dobra került. A város is részt akart venni az árverésen. De nem vett részt. A részvényeket maga a hitelező vásárolta meg s fölajánlotta a fővárosnak. A tárgyalást eddig csak a tisztviselők folytatták s valójában csak magánalkudozások voltak. Vid­a Imre tanácsos elnöklésével az érdekelt tisztviselők ma tartották utolsó ülésüket s az ügyosztály a csütörtöki tanács­ülésen azt a javaslatot teszi, hogy a tanács most már küldjön ki egy bizottságot a formális tárgyalá­sok megkezdésére. )­ A tévéről szénszükséglete. Ma délelőtt tar­tották meg az árlejtést a főváros hivatalos helyiségei és üzemei czéljára szükséges szén szállítására. Hét rendbeli ajánlat érkezett be. Ezek közül legjutányo­­sabb az, amelyet három-három évre, a zsilvölgyi szénre 2 kor 40 fillérrel tettek, porosz szénre 2 kor­ 84 fillérrel és elsőrendű porosz szalon­szénre 3 ko­ronával. A beérkezett ajánlatokat kiadták a mérnöki és vegyészeti hivataloknak s a műszaki osztálynak, az összehasonlító számítások megtétele végett. Az eredményt október 8-ikán, csütörtökön délelőtt hir­detik ki. )( A Hungária-forrás. A Gellért-hegy tövében van a litiumtartalmu Hungária-forrás. Az eskütéri híd környékének szabályozásával kapcsolatban a közmunkatanács a forrás telkét is kisajátította. A telek tulajdonosa azonban perrel támadta meg a közmunkatanácsot s azt vitatta, hogy tőle csak a telket sajátították ki a forrást azonban nem s a forrásért külön harminczötezer koronát követelt. A közmunka­­tanács ma értesítette a fővárost, hogy a telektulaj­donos a perét valamennyi fórumon elvesztette s a forást a közmunkatanács átengedi a fővámsnak.

Next