Független Magyarország, 1903. október (2. évfolyam, 553-583. szám)

1903-10-03 / 555. szám

^*1903.' október 'ír. * "* ■".■ ' ■ - ■ «— ■ ■ ■- ■ 1 r— ■ ■ ---- -------­FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG­ ­ — Halálozás Keleti János nyugalmazott árva­széki ülnök életének 71-ik évében Temesváron el­­hunyt. A megboldogult végigküzdötte az 1848— 49-iki s­­abadságharczot. — Különös szerelem. Érdekes pár kötött há­zasságot a minap Sydneyben. Az új házasfelek a múlt század első felében igen szerelmesek voltak egymásba, 1852-ben azonban, amikor már jegyesek voltak, összevesztek a falujukból, egy skócziai köz­ségből, a vőlegény kivándorolt Ausztráliába. Nem­sokára Ausztráliába került Graham kisasszony, a cserben hagyott menyasszony is ; egy Macmartie nevű ültetvényes nőül vette. A menyecske nem is sejtette, hogy első vőlegénye is Ausztráliában van; boldog családi életet élt és tizenhárom gyermekkel ajándékozta meg a férjét. A vőlegény Ausztráliában szintén megházasodott és­­feleségégének tizenegy gyermeke született. Pár évvel ezelőtt mindketten özvegységre jutottak s az idén egy utazás alkalmá­val a hajón ujból összetalálkoztak és összeismer­­kedtek. Az uj ismeretségnek a házasság lett a vége. Az esküvőn jelen volt az ifj párnak mind a huszon­négy gyermeke és számos unokája is. . . Ismeretterjesztő előadások. A Magyar Nemzeti Múzeumban e hó 17-ikétől deczember hó 12-ikéig minden szombaton délután 5 órakor isme­retterjesztő előadás lesz. Ez előadásokra a nagy­közönséget ez után hívja meg a rendezőség. Az előadások sorrendje a következő: október 17-én, Biró Lajos: Új-guineai vadászatok puskával és lepkehálóval; október 24-én, Zimomir Károly dr.: A vasérczekről; október 31-én, Rélh­y László dr.: A földrajzi viszonyok befolyása a történelemre; november 7-én, Éber László dr.: Régi magyar sír­emlékek ; november 14-én, Kereszti­ István : A ma­gyar elem a XIX. század művészi zenéjében (ének és zongorakísérettel); november 21-én, Sebestyén Gyula dr.: A magyar irodalom középkori emlékei; november 28-án, Esztegár László dr.: Irodalmi em­lékek Kazinczy Ferencz korából; deczember 5-ikén, Semayer Vilibáld dr.: A nő a társadalomban nép­­r­azi szempontból ; deczember 12-én, Kümmerte J. Béla: Együttélés és élősködés a növényországban. — Nagy fizetésképtelenségek Amerikában. Nerw­ Yorkból sürgönyzik. L. Williams Sons rich­­mondi és I. W. Middendorf et Comp, baltimorei bankc­égek kénytelenek voltak hitelezőiktől fizetési halasztást kérni. A két bankház rövid idő előtt közbenjárt a Railway Company Stenbord Air Liniese számára szerzendő 6 millió dolláros kölcsön ügyé­ben, szoros összeköttetésben állván nevezett társa­sággal. Hír szerint a hitelezők további m­allékbizto­­sításokat követelnek. " — Osztály-sorsjáték. Az osztálysorsjáték m­ai húzásán tizenötezer koronát nyert a 109499 számú sorsjegy; tízezer koronát a 22158 68835 108386; ötezer koronát 74500 76036 27225; kétezer ko­ronát 50298 35426 52937 44972 99377 11182 53781­­ 62942 99560 7°08 91514 24320 75325 65520­ 55507; ezer koronát 8528 3439 90627 44052 35242 69148 Iövooo 85583 80781 22504 15967 58783 77728 78160 10­999 66169 79199 4498 95581 53577 36841 56133 156901­ 72046 96769 97019 63212 95106 6885 95265 4668­­ 97105 37925 1060 91819 10108 61388 8840 66870 103017 45764 80860 51872 49855 107151 64294 71131 67661 93545 103370 75404 59475 36145 84096 70578 63840 96655 25691, ötszáz koronát 12046 80414 42922 49457 87474­ 74682 13126 38454 24253 38950 3960 101333 9411 65412 103054 65514 28695 70601 101966 56436 74289 16274 97022 12707 10190 71683 23549 104082 22618 20723 12692 50289 45236 69036 69281 52429 72296 73882 44223 12119 90374 57646 71849 107265 92492 98403 105123 19946 102889 98713 57079 65681 102381 107495 30562 1932 45418 76281 57778 34276 9769 84213 33643 2302 101185 21444 31582 53432 105338 40297 84777 21601 14106­­ 79083. A többi kihúzott szám­ kétszáz koronát nyert. A legközelebbi húzás holnap lesz. Vásároljon osztálysorsjegyet Lukács Vilmos bankházában, Budapest, V., Fü­dö-utc­a 10. Egy egész á 12 K, egy fél á 6 K, egy negyed á 3 K, egy nyolc­ad á 1.50 K. — Fővárosi Orfeum. Zsúfolásig telt ház előtt mutatta be a Fővárosi Orfeum remek új, októberi műsorát, melyben kiválóbbnál kiválóbb különleges­ségek váltják föl egymást. A műsor elejétől végig szórakoztató és jórészt nevettető is, mert például az új kóni­kus bicziklista-duett humoros hatás tekin­tetében páratlanul áll. A műsor keretében működő Tarka Színpad új pályanyertes darabja is olyan kitűnő, aminő e téren még alig volt. Egyszóval: aki esté­it kellemesen óhajtja eltölteni, ezt manap­ság leginkább az Orfeumban teheti meg. Az új mű­sor előreláthatólag számtalan zsúfolt házat fog vonzani. — Női gyászruhák. Gyászesetek alkalmával ajánljuk Horváth és Halász női gyászruha készítő­i vállalatát Budapest, IV., Váczi­ utcza 26., Zsibárus­­i utcza sarok, hol gyászruhák 4 óra alatt készülnek. I Vidéki megrendelésnél sürgönyileg beküldendő » mellbőség és aljhossza. Színház és művészet. I Masinka. .— Erkel Jenő és Bőssel Nándor operetteje. Először ma adták a Népszínházban. —­ A nagy Erkel Ferencz unokája Erkel Jenő, aki a Masinka zenéjét szerzette. Bizonyos, hogy nagy­­értékű ez az ajánlólevél. De az is bizonyos, hogy a fiatal komponista, akinek apróbb dalokon kívül ez az első nagyobb műve, nem erre építette re­ménykedését: érbeli talentumnak a munkája a Masinka zenéje. A struktúrájában telve ugyan forrongó kapkodással, megkezdett és be nem feje­zett gondolatokkal, meginduló témáknak minden átmenet nélkül való megszakításával, khaotikus tehát egészében, de lépten-nyomon megvillan az igaz tehetség, amelyről csak a fegyelmezetlenségnek kell lekopnia és sikerekben lesz még része, mert egy hamisítatlan Erkel-kritérium van benne: az erő. Nagyon lényeges azonban, hogy e mellé az erő mellé a jövőben ne gőgicsélő, kullogó szövegkönyv kerüljön. Mert amint Bessel Nándor úr mondta el Masinkának a történetét, a versek, amelyekre ebben a darabban énekelnek nyelvük keserves vergődésé­vel a színészek, a derült égből lepottyanó deus ez machnák: ezek igazán a meghatottságig tréfás han­gulatba ringatnak. Arról volna szó, hogy Masinka orosz diákkisasz­­szony (Komlósi Emma) hiába állítja fel életelvéül a függetlenséget, hogy ő soha férjhez nem megy: szerelemmé olvad benne is a férfiaskodó szabad gondolkozás, mikor nagy, igaz szerelemmel találko­zik és ekkor feleségévé lesz diáktársának, Vaszilijevics Fedornak (Szirmai.) Három felvonáson át tart, míg Masinkában a férfias allűrök helyébe a szerető nő lép s ebben a három felvonásban azt is meg lehet tudni, hogy Rozmuszov államtanácsos (Kovács Mihály) szintén szerelmes Masinkába, hogy Aftnya asszony (Láng Etel) a fiának , Jeromenkónak (Pázmán) szánta Masinkát, pedig ez a mamlasz gyermekecske Jelenába, az unoka­­hugába (Harmat) szerelmes. Egy korcsmában, a fegyházban és a szabad ég alatt fejlődik ez a vér­szegény mesécske, míg mindenki a párjához jut, még Afinya, az agg nő is megkapja a párját Kozmuszovban. Hiszen a prózát csak elfelejtette az ember a tagadhatatlanul ízléses jelmezek szemlélésében s azt a kérdést is, hogy: hol itt az orosz hangulat, de valóban fájdalmas felszisszenéseket okoztak az oly versek, amelyekben Masinka azt énekli, hogy ő az egyetem gyöngye s a szervezete gyönge. Ennyi aka­rattal megfogadni, hogy minden egyes dalnak, min­den egyes szava azért sem lesz ritmikus , csudásan következetes elhatározásra vall. Az, hogy a közönség túltette magát a szövegbeli naivitásokon az Erkel Jenő zenéjének értékes volta mellett szól. Az operettnek azokat a részeit, ahol nem kergeti egymást a sok induló, a folytonos in­duló , szíves tapsokkal jutalmazta a közönség. A második felvonás románczát, valamint ugyanitt a pom­pás kvartettet utóléri nemsokára a jó vagy a balsorsa: játszszák majd a czigánybandák; szeretetreméltó a harmadik felvonás tánc­zenéje is, de Erkel Jenő talentumának legsúlyosabb bizonyítékai a kardalok. Általában véve azonban kevesebb több lett volna, mert a sok induló csak úgy zúdul egymás nyomába, de még ok nélkül is zúdul, mert­ végre is nem stíl­­szerű a szerelemről marsütemben regélni. A hangszerelésről a legértékesebb jelzőkkel lehet csak megemlékezni: Erkel Gyulának, a fiatal kom­ponista édesatyjának hatalmas tudásra, sziporkázó invenezióra való munkája. Ez a ragyogó instrumen­­táczió volt talán legelső­sorban a mai est melegségé­nek a biztosítéka, bár a zenekar épenséggel nem állott vele egyenlő értékű szinten , a folytonos el­­nyújtások kellemetlenkeedtek. A szereplők méltán kivették részüket a sikerből. Komlósi Emmának úgyszólván minden ének­számát megismételtették, játéka kellemes volt, a szépen előadott románcz után nyílt színen, perc­ekig zúgott a taps. Láng Etel agg hölgye jó alakítás, Kápolnai Irén nagy tempera­mentummal tánczolt. Kaczagtató volt Kovács Mihály, jó figura a három rendőri censor : Újvári, Kiss Mihály és Szerdahelyi. Szirmai szemrevalóan festett a diákruhában. A karokat meg kell dicsérni, de nagyon, mert nagyon jók voltak. A szerzők minden felvonás után megjelentek a kárpit előtt. Fáy Nándor: (*) A drótostót 100-ik előadása. A Magyar Színház szombaton ünnepli fennállása óta legnagyobb sikerét, «A drótostót» századik előadását. Lehár Ferencz operettje április 21-ikén került színre, májusban és júniusban, a legnagyobb melegben is telt házak előtt játszotta a színház, a siker folyta­tódott szeptemberben is, úgy hogy az operett, a nyári szünetet leszámítva, egyfolytában érte meg 101-ik előadását. Az eddigi 99 előadásból 91-ben vett részt Sziklai Kornél, aki páratlan népszerűségű alakot teremtett Pfefferkornból. Szentgyörgyi Lenke, akinek ez volt az első színpadi szereplése, 97-szer játszotta Zsuzsát, ugyanannyiszor Komár Berta Mikit. Rabos Árpád 84-szer énekelte Jankót, Heltai Jenő 15-ször. A politikus bádogost 92-szer játszotta Boross, 7-szer Fenyéri Mór. Minden előadásban résztvett Ráthonyi Ákos, Sziklainé, Giréth, Iványi, Csige, Szabó Lajos és a kis Halász Janka. A kis Jankót Rajna Mihály és Tóth Miska énekelték. «A drótostót» első két előadását, s a huszonötödik előadását a szerző Lehár Ferencz dirigálta, aki holnap ismét dirigálni fog. A népszerű zeneszerző­nek úgy a színház, mint a közönség körében nagy ovácziók készülnek. A holnapi előadás minden lá­togatója díszes emléklapot kap, amelyen rajta lesz az operett legnépszerűbb dalának («Aki segít a szegényen») teljes hangjegye is. A jubiláns elő­adásban Szentgyörgyi Lenke, Kornai Berta, Szik­lainé, Abelovszky Margit, Sziklai, Ráthonyi, Fenyéri, Rubos, Iványi, Giréth, Farkas és Martin vesznek részt. \ - ,v (*) A II. országos zenészeti kongresszust, melyet október hóban kellett volna megtartani, közbejött akadályok miatt elhalasztották. A kon­gresszust az országos zenészeti tanács 1904. július 5., 6. és 7-ikére tervezi, így a Nemzeti Zenede által tervezett hangverseny, melyet a kongresszussal kapcsolatban akartak rendezni, szintén elmarad. (*) Újházi-bankett. Az Újházi-bankettrendező bizottság ez után tudatja, hogy a bankett nem va­sárnap, hanem 7-én, szerdán lesz megtartva. (*) Kia. , Zboray Aladár poétikus meséjének a zeneszámait Kun László egy füzetbe gyűjtötte. A mű a szerző saját kiadásában jelent meg és a szerző­nél : Kun László, Vígszínház kapható. , (*) A Rip van Winkle vasárnap délután, Planquette Róbert nagy, regényes operetteje, mely a múlt szezon végén rendkívüli sikerrel került fel­újításra, e héten, vasárnap leszállított helyárak mellett kerül színre délutáni előadás keretében Lisbeth szerepében Rédey Szidivel, a Népszínház új énekesnőjével, a czimszerepben pedig Raskó Gézával. (*) Budai Nyári Színház. A budai nyári szín­házban holnap szombaton Huszka, Martos és Ba­konyi híres operettje a «Bob herczeg» kerül színre. A czimszerepet Perényi Margit játsza. Hétfőn a színtársulat búcsúelőadásul «A szultán« cz. operettet adja elő Anday Blankával a czimszerepben. (*) Nemzetközi zenekongresszus. A berlini nemzetközi zenekongresszuson, mely most tartja ülésezéseit, a magyar zenészvilágot Máder Rezső, a m. kir. operaház igazgatója és Hackl N. Lajos karnagy, fővárosi zenetanár képviseli. (*) Az országos képzőművészeti tanács mű­vásárló bizottsága Forster Gyula miniszteri tanácsos elnöklésével ma délelőtt a városligeti műcsarnokban, majd a Nemzeti Szalonban ülést tartott, hogy az Eisenhut Ferencz hagyatékából és a Margitay Tiha­mér kiállításából kijelöljék a szépművészeti múzeum számára megvásárlandó képeket. Az ülésen a kul­tuszminisztérium képviseletében dr. Lippich Elek miniszteri osztálytanácsos és dr. Huszita Jenő min. titkár, az országos képtár részéről dr. Térey Gábor igazgató volt jelen. A tanács mind a két tárlatból számos képet választott ki megvételre.­­*­ A Városligeti Nyári Színházban vasárnap délután a «Czigány» népszínmű, este pedig a «Lengyel zsidó» nagyhatású színmű kerül színre. Mind a két darabot felére leszállított belvárat­ mel­lett adi át

Next