Független Magyarország, 1904. február (3. évfolyam, 674-702. szám)
1904-02-01 / 674. szám
1904. február T. s _ Független magyarország alap elfogadásával tehetjük ezt az országot gazdaságilag függetlenné, önálló vámterületté. Ezekre való tekintettel az 1790—91-iki és az 1848-iki törvényekre épített 67-iki alapon való szervezkedésre hívom fel a nemzetet és a nagy ideát létrehozni akarjuk: a gazdaságilag független, egységes, erős, egynyelvű magyar nemzetet. Tisztelt urak, erre kell, hogy szervezkedjünk, tudatában annak, hogy ha új pártalakulással új irányt, új szellemet a parlamentbe nem viszünk, nyomorult állapotaink nem gyógyulnak meg. Azon küzdelem, mely egyrészről meg nem engedett fegyverekkel viszi az obstrukciót, de másfelől nem támaszkodnak jogos védelemre, nem biztosítja a jövő fejlődést és ezért szükség van új pártalakulásra, melytől várom, hogy a parlamentnek egész hangulata átalakul, ha a meglevő alapot nem támadni fogjuk, hanem arra támaszkodva, építeni fogunk. Akkor kifejlődhetik anélkül, hogy rázkódtatásba vinné az országot, pedig erre az országnak nincs szüksége, mert gazdaságilag való fejlődés szempontjából hátrányos. Az egész ország szervezkedik, hála istennek, nem Debrecen az első, ahova eljöttem és más helyekről is értesítéseket vettem, hogy a szervezkedés megindult. Ha mindenütt létrejött az alakulás, akkor egységesen, központilag, a vidéki pártok bevonásával meg lehet állapítani azon fő jelszót, amelylyel csoportosulunk, amidőn azt mondjuk, hogy országosan szervezett erős párt vagyunk, Bánnffy ezután programmját fejtegette, majd így folytatta beszédét: A felekezeti kérdésekre vonatkozólag szükségesnek tartom kijelenteni, hogy a nem római kath. egyház tagjainak sérelme nélkül kell, hogy olyan alakulások jöjjenek létre, amelyek egyfelől sem érintik az autonómiát, másfelől segítségére jöjjenek a nem katolikusoknak, hogy a terhektől megszabaduljanak és természetesen a hívek terhelésének megszüntetésére való tekintettel gondoskodni kell az állási dotációról. Az eddigi módszertől eltérőleg a telepítési rendszernek minden más tekintettel ment meghonosítása, különösen tekintettel a kisbirtok védelmezésére, azt gondolom, hogy a telepítés úgy, ahogy ma van a magyar államban, nem felel meg a nemzeti érdekeknek és tények bizonyítják, hogy a telepítések sikertelenek. Azért kell, hogy fáj rendszer legyen, mely, midőn a telepítés állandósságát megadja, akkor a nemzeti érdekeket is szolgálja, azon vidéken telepítvén, ahol arra nemzeti szempontból szükség van. A telepítésekről törvényhozás útján kell gondoskodni és kívánnom kell, hogy a városok, különösenaz állam által rájuk hárított nagy feladatok miatt, viszontszolgálatot nyerjenek. Ma már Debrecen kedvezőbb helyzetben van, hogy az állam segítségenélkül a terheket ne viselhetné. Kívánom az adórendszer reformját, a fogyasztási adók leszállítását és a munkás szegény iparosokra való tekintettel gondoskodni kell arról, hogy az elsőrendű szükségletek a lehető legolcsóbban juthassanak kézbe és ennek következtében az adóleszállítás igen fontos dolog. Kívánom a létminimum védelmét a magyar családok fenntartásának különös figyelembevételével, kívánom a közigazgatás államosítását a magyar nemzeti társadalom függetlenségének, önkormányzatának és a közszabadság sérelme nélkül. Korszerű munkásügyi intézmények és törvények alkotását a munkaadó és munkás közötti viszonyra vonatkozólag; az igazságszolgáltatás javítása a bírói fizetés tetemes emelése által szükséges, tekintettel arra, hogy a bírói függetlenség az igazságszolgáltatás legfőbb biztosítéka. Az elszegényedés és a kivándorlás meggátlása céljából beruházások szükségesek, tekintetbe véve azt, hogy ezzel az állam érdekeit szolgáljuk. Apró segélyekkel ezt megoldani nem lehet. Tervszerű intézményeket kell igénybevenni az oly alkotásoknál, mint pl. az iparfejlesztés a székelyeknél és arra kell törekedni, hogy az itthonmeg nem élhető nép idehaza találja meg a foglalkozását és végre, t. urak, egy oly államban, mint amilyen a mienk, ahol a monarchikus szervezet alapján állunk, itt, hol kétségtelenül a nemzet és a dinasztia, a koronás kirág közötti jó viszony egyik legfonsabb elősegítője a nemzet fejlődésének,—erre is kell gondolni, — mindenekelőtt felséges uralkodónk és családja iránt (Éljenzés) kell, hogy a szeretet nagyobb mérvű legyen, mint előbb. Ennek előmozdítása érdekében kívonjuk a paritásnak megfelelő magyar udvartartást. A trón iránti hűség hozzá tartozik a nemzeti politikához, azaz a nemzeti egység csak összhang által jöhet létre. Ezt az összhangot azonban nem lehet a korona és a nemzet közötti bizalom aláásásával, a hiperlojalitás eszközeivel elérni, azonban szükséges, hogy a korona őszinte felvilágosításával biztosíttassék az összhang és az egyetértés. (Hosszantartó éljenzés.) Köszönöm, hogy az itt-ott elhangzott szavaimra is figyelemmel mint párt alakultak meg. Köszönöm nem a magam, hanem a köz, a haza, a nemzet érdekében. T. urak, az, aki a véletlen szerencse következtében, a sors kedvező alakulása folytán azt azt a karriert megcsinálta, annak személyes/ ambíciói, önálló céljai nem lehetnek. (Lelkes táj Talál] nem érdemem **d&n mkatlan b-figgdra^tS^pn abban a szerencsés helyzetben voltam, amit Magyarországon a közélet terén elérni lehet, azt mind elértem. Ismerem annak előnyét, annak töviseit, tudom azt, hogy a hatalom csak kifelé látszólag bír nagy értékkel, de aki kezeli, nagy nehézségekkel küzd meg. Lenn és fenn a bizalmatlanság olyan közbejátszó tényező, amely következtében vágyni azon állásra senki sem szeretne. Aki bizonyos ideig az intéző körökkel érintkezésben volt, tudja, hogy hol van a baj, tudja, hogy hol vannak a nehézségek és hogy ezek mi célból támasztatnak és azt is tudja, hogy bizonyos dolgokat célzatos ellenkezés miatt miért nem lehet elérni, tudja, hogy egyes tényezők, akiknek a magyar államot képviselni kell, arra törekednek, hogy a magyar államot elfedjék. Kívánom, hogy a nemzet megértse hívó szózatomat és csoportosuljon arra, hogy felvegyük a küzdelmet a gazdasági önállóság, a nemzeti irányzat érdekében. Ha a nemzet ez után követ, rövidebb vagy hosszabb küzdelem után, de meg vagyok győződve, — mert törvényes alapon állunk és mert jogunk van hozzá, — hogy az eredményeket elérjük, mert amihez a nemzetnek joga van, ha a nemzet óhajtja, azt el kell érni, ezért nem tartom helyesnek, ha az alapot támadjuk és meg akarjuk szüntetni nehéz küzdelemmel. Ha a meglevő alapot fejlesztjük, akkor hamarabb és biztosabban érünk el a célhoz. Ezért, t. urak, tegyük félre a közjogi ellentétek útját és az alkotás terére lépve, teremtsük meg az egységes gazdasági államot. Ezért szervezkedjenek és küzdjenek, én ott leszek szívesen és kötelességszerűen, csak az urak is ott legyenek és akkor a zászló győzelemre vezet. (Hosszantartó, lelkes éljenzés és taps.) Bánffy nagyhatású beszéde után dr. Tüdős János ügyvéd a debreceni hívek nerében vezérül köszöntve Bánffyt, fejtegeti, hogy az új párt politikai programmja mily élesen különbözik a két legnagyobb fennálló párt irányzatától. Ezután dr. Kórósz Kálmán ügyvéd szólal fel, ki mint a debreceni szabadelvű pártnak volt irányadó tagja, a Bánffy által sokszor emlegetett debreceni kiáltványt szerkesztette. A közgyűlés végén dr. Tutsek Sándor a kolozsvári, dr. Vajda Lipót a deési, dr. Jeszenszky Béla a torontáli, Fáy Béla kamarás a hunyadmegyei új párthívek nevében üdvözölte Debrecent, majd megalakult a debreceni új párt tisztikara. Elnökké gróf Degenfeld József, helyettes elnökké Szabó Kálmán iparkamarai elnök, alelnökökké Berger Jenő építész, Erős Lajos tanár, Pálffy Gábor birtokos, dr. Popper Alajos orvos és dr. Tüdős János ügyvéd, titkárokká dr. Körösy Kálmán ügyvéd, dr. Tüdős Kálmán orvos és 80 tagú választmány lett megválasztva. Lengyel Zoltán beszámolója, Budapest, január 31. A képviselőház elnökének erőszakoskodása után, mely Lengyel Zoltán jegyzőkönyvi megrovását eredményezte, a zilahi választókerület polgárai még nagyobb lelkesedéssel ragaszkodnak képviselőjükhöz. Erről meggyőződhetett Lengyel a mai napon, amikor beszámolót mondott választókerülete központján, Zilah városában. Perczel Dezső nem tehetett nagyobb szolgálatot Lengyelnek mással, mint azzal, hogy választóinak tudomására hozatták, milyen erős elhatározással és szívóssággal harcol a parlamentben törvényes igazainkért. Lengyel Zoltán tegnap délután utazott el a fővárosból dr. Varságh Zoltánnak, a nagykárolyi kerület volt függetlenségi képviselőjelöltjének társaságában. Este fél tízkor érkeztek meg Nagykárolyba, ahol a vasúti állomásnál nagy néptömeg várta a vendégeket. A függetlenségi pártkörben lakomát rendeztek tiszteletükre, melyen számos felköszöntő hangzott el s a nagy számban összegyűlt polgárok szeretettel ünnepelték Lengyelt és volt képviselőjelöltjüket. Elhatározták továbbá, hogy a kerületet szervezik s minden községben függetlenségi köröket alakítanak. Nagykárolyból korán reggel utazott tovább Lengyel s délelőtt érkezett meg Zilahra, ahol a vasútnál óriási embertömeg várta és Boér ..Miklós üdvözölte szép beszéddel. Az üdvözlésre válaszolva kijelentette Lengyel, hogy azért jött választói közé, mert meg akarja tudni milyen hatással van reájuk a képviselőház ismeretes határozata, de kötelességének ismeri a helyzetről is nyilatkozni. /■: Ezután hosszú kocsisorban bevonultak a városba, ahol a Vigadó erkélyéről mondta el Lengyel sok ezer főnyi hallgatóság előtt beszámolóját. ,jól . , Beszéde elején vázolta a politikai helyzetet, ismertette a Khuen-Héderváry ellen folytatott harcot, majd rámutatott arra, hogy milyen körülmények között jutott Tisza a hatalom élére. Önöknek, tisztelt polgártársaim — mondta — felesleges magyaráznom, milyen a Tisza-uralom. Hiszen tudják, hogy a vármegye első férfia, a közbecsülésben álló báró Wesselényi Miklós, amint Tisza beköszöntött, azonnal elhagyta főispáni székét, mert nem tudott az erőszak emberének politikájához alkalmazkodni. Elmondja hogy milyen eszközökkel akarja Tisza uralmát megszilárdítani és milyen veszedelmet jelent az országra, ha erőszakos önkénykedéssel leveri a nemzeti akaratot s az udvar elé rakja le a magyar nyelv jogainak védelmére feltámadt nemzeti őserőt. Beszélt azután a függetlenségi párt magatartásáról s hangsúlyozta, hogy azért lépett ki a pártkörből, mert szó nélkül nem nézheti a nemzeti erő lekötöttségét, a függetlenségi párt tehetetlen helyzetét Tiszával szemben. Tudja, hogy erős harcot indítanak ellene minden oldalról, de azért bátran megy a maga utján, ha választói bizalmával dicsekedhetik. A választók hosszantartó viharos éljenzéssel fogadták képviselőjük beszédjét s azután Varságh Zoltán tartott hatásos szónoklatot. Csetnek István pártelnök megköszönte a képviselőnek, hogy elszántan, bátor kitartással harcol a nemzet jogaiért. Végül Szabó Sándor indítványára egyhangúlag bizalmat szavaztak Lengyel Zoltánnak. A városban nagy volt a lelkesedés. Zászlódíszben várta képviselőjét. Lengyel tiszteletére fáklyásmenetet rendeztek, azután pedig bankett volt, melyen számos felköszöntőben ünnepeltek. A miniszterelnök estélye, Budapest, január 31. Gróf Tisza István miniszterelnök és felesége ma nagy estélyt adtak a miniszterelnöki palotában, amelyben hat esztendő óta ez volt az első hasonló ünnepség. A társadalom minden rétege : főrendek, képviselők, a konzuli kar, magas állású államhivatalnokok, többen nejeikkel, a főváros hivatalos képviselete, a közgazdasági élet, az író és művészvilág kitűnőségei jelentek meg az estélyen. Különösen nagy számmal voltak az arisztokrácia hölgyei képviselve. A remek gobelinekkel díszített nagy termek este 10 órakor, egy fél órával az estély megkezdése után annyira megteltek, hogy a később jövök már alig találtak helyet. Tökéletes névsort lehetetlen lévén adni, sebtében ideiktatjuk azok neveit, akiket megláttunk: Herceg Odescalchy Gézáné, báró Edelsheim- Gyulai Lipótné, gróf Teleki Gyula neje és leánya, herceg Lobkowitz Rudolfné, báró Kemény Kálmánná, gróf Haller Györgyné, özvegy Almássy Györgyné és özvegy Almássy Kálmánná, nemeskéri Kiss Pálné, gróf Wenckheim Frigyesné és leányai, Rakovszky István országgyűlési képviselő neje és leányai, báró Kaas Ivánné és leánya, özvegy gróf Korniss Miklósné, Semsey Lászlóné, Cseh Ervin neje és leányai, gróf Batthyány Lajosné és leányai,báró Dániel Ernőné, özvegy báró Bánffy Györgyné, Gencsy Béláné, gróf Karátsonyi Jenőné, gróf Karátsonyi Aladár neje és leányai, Wlassics Gyulánál gróf Keglevich Béla és leányai, báró Prónay Gáborné és gróf Pejacsevich Dóra, a horvát bán leánya,gróf Apponyi Lajosné és leányai, Pejacsevich Katinka, és Jolán grófnők,. gnó£ Zichy ,Jijsgfteanya.-