Független Magyarország, 1905. február (4. évfolyam, 1033-1060. szám)
1905-02-13 / 1045. szám
16/ 1905. február 13. Jest'GOETT&FJT MTAGYAV'-Or Ígi szervezett szakmák munkásai az általános sztrájk fegyveréhez nyúlnak. Szocialista vezérek véleménye szerint Budapesten mintegy 100 000 ipari munkás van, akik közül legalább is 80.000 fog az általános sztrájkhoz csatlakozni, miután pedig, ha egy gyár 100 munkása közül 80 eltávozik, az üzemet fentartani lehetetlen, a munkaszünetelés a fővárosban általános lesz. Az egyes gyűlésekről a következő tudósításokat kaptuk : Kőművesek gyűlése. Mintegy 3000 kőműves gyűlt egybe a Baross utca 45. sz. alatti kerthelyiségben. Elnök Süttő József, jegyző Gárdos Sándor, szónok pedig Makkai Sándor volt, aki azt fejtegette, hogy ha a munkásság a jelen körülmények között nem tesz semmit, hogy egyedül csak önmagát okolhatja, ha a választási törvény megalkotásánál ismét mellőzik. Knittelhoffer Károl a munkások gazdasági helyzetével foglalkozott s kimondotta, hogy tavaszszal megkezdik ismét a sztrájkokat helyzetük javítása érdekében s a harc addig meg nem szűnik, amig a munkaadók hajlandók nem lesznek tisztességes feltétel mellett szerződést kötni. Szabók gyűlése. A szabómunkások délelőtt 10 órakor gyülekeztek a Plasztikon vendéglőben. Szalay Endre arról beszélt, hogy bármily áldozattal járjon is, a népnek most ki kell küzdenie jogait. Azután a szabadelvű pártot bírálgatta, amely majdnem negyven évi urama alatt a népet teljesen elnyomta. A jelenlevő rendőrtisztviselő az éleshangú bírálat miatt fel akarta oszlatni a gyűlést, ami ellen zajosan tiltakoztak. A gyűlés a határozati javaslat elfogadásával rendben ért véget. A nyomdászok a Vigadóban tartottak rendkívül népes gyűlést, amelyen több mint 2000 nyomdász volt jelen. A gyűlés elnöke Rothenstein Mór volt. Gyürey Rudolf terjesztette elő nagy tetszés mellett a határozati javaslatot, azután Grünfeld Sándor indítványozta, hogy a gyűlés fejezze ki rokonszenvét az orosz munkástestvéreknek, akik szintén küzdelmet folytatnak emberi jogakért. Kéri a gyűlést, hogy a cári tömeggyilkosság fölött megbotránkozásának adjon kifejezést. — Schwarz Ambrus beszéde után az indítványt s a határozati javaslatot elfogadták s a Marseillaise éneklése mellett oszlottak szét. Vas és fémmunkások gyűlése. A leglátogatottabb volt a mai gyűlések között a vas és fémmunkáoké a Küső-Váci után, amelyen mitegy 6000 munkás jelent meg. A gyűlés elnöke Majdán József, jegyzője Kovács Balázs volt. Rádi Sándor a tegtésebb szavakban ítélte el a szabadelvű párt eddigi uralmát. Utána még Martos Manó beszélt s végül Rádi Sándor terjesztette elő a határozati javaslatot, amelyet nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadtak. Ugyancsak népes gyűlést tartottak még a famunkások (a vig utcai Poók-féle vendéglőben) a bádogosok (a Baranyi-féle táncteremben) a cementmunkásos (a Népszínház utca 23. szám alatt) és az üvegesek (az Akácfa utca 56. szám alatt), ahol mindenütt egyhangúlag fogadták el a határozati javaslatot. r és e közvetetlen megnyilatkozásoan nem részesültek a rendezők, ami nem azt jelenti, hogy ők ne érdemeltek róla teljes elismerést. Főleg Zerkovitz Emil tb.elnök, Löwy Gusztáv alelnök, Beregi Lajos háznagy, Spitzer váltag és Lukács Jenő, az egyesület lapjának szerkesztője, érdemelnek dicséretet a hangverseny sikere érdekében kifejtett telkes munkásságukért, az utóbbi elmésen megírt prológjáért is. Elismerésben kell részesgenünk Szirmai Albertet is, aki a hangverseny énekszámait zongorán kisérte s aki szintén csak a kritikustól kaphatja meg azt, amit a közönség — szokásból — nem adhatott meg neki. Színház és művészet, (1) Műivészhangverseny. Előkelő és gazdag műsorú hangversenyt rendezett ma délután a Vigadó nagytermében a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete, jótékony alapja javára. A fővárosi művészek és művésznők legelőkelőbbjei szerepeltek a programmon énekkel és szavalattal, igazi műélvezetet szerezve a Vigadó termeit teljesen, a zsúfoltságig megtöltő közönségnek. Egymásután vonultak föl Tapolczay Dezső, aki az ő bájos modorában szavalt, Kiss Klára Ábrányiné nagy talentumú tanítványa, aki gyönyörűen énekelte a Szevillai borbély egy áriáját, Papp Miska, aki Rudnyánszky egy költeményét adta elő. Szerepelt még Hegyi Aranka s a Martos-Bahnert új operettjéből énekelt az ő szubtilis művészetével, szerepelt Jászai Mari, két számmál is, mind a kétszer magával ragadva a közönséget szavának hatalmas erejével, az ő megjelentő előadásának közvetetlenségével. Bájosan adta elő Herczeg Ferenc «Rekvártélvozás» című monológját Csillag Teréz. Nagyon tetszett Bárdossy hona, Thúry Elemér, Raskó Géza is. A közönség minden egyes számot zugó tetszéssel fogadott és a szereplőket elhalmozta lelkesedése minden jeleivel. A tetszés és elism . Tudomány és irodalom. A Kisfaludy-Társaság nagygyűlése. — Csokonai emlékezete. — — Saját tudósítónktól. — Ma délelőtt tartotta meg a Kisfaludy-Társaság ötvenkilencedik nagygyűlését, amelyet Csokonai Vitéz Mihály emlékezetének szentelt. A programút minden pontja a száz éve sírba szállt nagy magyar költőt dicsőítette. Ugyancsak a mai nagygyűlésen bontották fel a pápanyertes művek jeligés leveleit, amelyből Vikár Béla és Szikra (gróf Teleky Sándorné) nevei tűntek ki. A nagygyűlés a kalmából a dísztermet teljesen megtöltötte az érdeklődő közönség. Ott voltak: Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter, mint a társaság alelnöke, Zsilinszky Mihály kultuszminiszteri államtitkár, Márkus József főpolgármester, báró Eötvös Lóránd, az Akadémia elnöke, Sziy Kálmán, az Akadémia főtitkára, Szalay Imre, a Nemzeti Múzeum igazgatója és a társaság tagjai csaknem teljes számban. A nagygyűlést Beöthy Zsolt elnök nyitotta meg a következő szép beszéddel: Tisztelt közönség! Mai ünnepi közgyűlésünkre melyet a Társaság és közönségünk szíves üdvözlésével ezennel megnyitok, nemcsak azért sereglettünk egybe, hogy szokás szerint számot adtunk egy évi munkásságunkról, hanem, hogy kegyelettel áldozzunk a magyar költői szellem egyik legeredelibb és legbájosabb képviselőjének emléke előtt. Ha áttekintjük irodalmunk terjulása korának egész költészetét, a múlt század elejéig, alig vonhatjuk kétségbe, hogy munkásai közül Csokonai volt a legnagyobb tehetség. Költészete értékének kortársaihoz való viszonya tekintetében az utókor nem adott igazat sem Kaziczynak, sem Kölcseynek. Alakját annál közelebb érezzük szivünkhöz s annál fényesebbnek látjuk, minél inkább a távol ködébe vesznek a régi irodalmi ellentétek egyoldalú, szempontjai. Kései dicsőségét keservesen kellett megfizetnie. Attól a naptól, melyen szegény anyja karjai közül elszakadt, addig a napig, melyen most száz esztendeje, szülőföldje pihentetve karolta át, attól a naptól, midőn az ősi debreceni kollégium kapuja zordonan bezárult mögötte, kitaszítván őt a világba, addig a napig, melyen az iskolának ódon falait dicsőségének reáíradó fényében fürösztötte meg : a sors csak csalódást, csak megalázást, csak keserűséget osztott bolyongó, végezhetetlen útjára. Emellett Írván bölcseleti költeményét, a természettörvényéből várta a piros hajnalt, mely világosságot és meleget fog árasztani körülötte. De ez a saját nevének jövő dicsőségébe vetett hite nem meríti ki lekének a következő időkben látó prófétai mozzanatát. Egész képzeletében eleve csíráztak, jelentkeztek, forrottak a jövő magyar költészetnek vezető eszméi. Azonban pályája, amelyben a vándor deák, vándor tanító és vándor lantos pályája egyesülnek, amint lelkében kötészetté olvadnak a dévai csínyek és fenséges eszmélkedések, pályája mégsem volt vigasztalan. Hite a nemzeti és emberi haladásban, a nemzeti és emberi életen uralkodásra hivatott igazságnak elkövetkező győzelmében megvigasztalta őt. Egészen bizton várta ezt a diadalt, az új csöndjében, rideg és szegényes szobájában, pislogó faggyúgyertyája mellett. Ezután összehasonlító ismertetést nyújt a költő és kortársai, szintúgy későbbi nagy poétáink között. Ebből a viágból álmodta Csornai a Széchenyi, Kossuth, Deák világát, a Petőft és Arany vi ágát. Ma nem «egy hiv magyar lantja zokog felette», mint ahogy képzeletében látta, hanem minden magyar szívbű és hálás szeretettel emlékezik felő. A közönség lelkesen megtapsolta az elnököt, az után Vargha Gyula főtitkár terjesztette ezért .Jelentését, amelyből kiemeljük a következőket: A jelentés fölsorolja azokat az irodalmi ünnepeket, amelyeken a társaság tavaly részt vett, majd rátér az elmúlt év során át tartott felolvasásokra, amiket a nagyközönség mindig rokonszenves érdeklődéssel kísért. A társaság levelező tagjai közül kettőt ragadt el a halál. Elhunyt Z m ir Jovinovics János és elhunyt Oman Viktor Emánuel is. Még sokkal nagyobb veszteségről is kell beszámolni, Jókai Mór elhunytéról. A társaság a költő emlékének külön ünnepélyes közülést fog szentelni. A jelentés végül megemlékezik a minap lefolyt tagválasztó gyűlésről, amelyen levelezőtagokká Lechner Grmrét, a jeles német fordítót, Schöldstrom Frigyest, a kiváló svéd írót és Vrehlicky Jaroszlávot, a nagynevű cseh költőt választották. A társaság rendes tagja Bárd Miklós lett. A felolvasások sorát Kozma Andor nyitotta meg, aki Csokonaihoz címü nagyhatású költeményét olvasta föl. Ferenczi Zotán ült ezután a felolvasóasztalhoz, hogy Csokonai emlékezete című tanulmányát olvassa föl. A kiválóan értékes felolvasást zajosan megtapsolta a közönség. A programm következő pontjaként Váradi Antal szavalta el Csokonainak A Tihanyi Echóhoz című költeményét. Végül Pekár Gyula olvasta fel Csokonai vőlegény című kiválóan sikerült elbeszélését, amelyben a Csokonai költeményeiben Lilla néven szereplő Vajda Juliót emlékezik meg a szerző. Végül a Dá’yanyertes művek jeligés leveleit bontották föl A Széher-uralommal kitüntetett mű ordítás (Kuiervo) szerzője Vikár Béla, dicséretet nyert Gábor Andor Mistral, Mireio fordításával. A Lukács Krisztina-díjat, amely kisebb regényre volt kitűzve, gróf Teleky Sándorné (Szikra) nyerte el «Enyém?» című regényével. Az ülés után lakoma volt, amelyet a Continental-szállodában tartottak meg. * A pozsonyi Toldy-kör közgyűlése. A pozsonyi Toldy-kör ma délután tartóta 31-ik évi közgyűlését Thay Kálmán elnöklésével mintegy száz tag jelenetében. Me nyitó beszédében Thaly meleg szavakkal méltatta a nagy veszteséget, mely a kört annak alapitójának és tszteletbeli elnökének, idősb Vutkovich Sándornak a múlt hóban bekövetkezett haláával érte. A közgyűlés a beszédnek e részét állva hallgatta és Vutkovich érdemeit jegyzőkönyvbe iktatták. A mat évi tevékenységről szólva, Tvaly küönösen kiemelte a népszerű felolvasások nagy számát és sikerült voltát, melyek rendezéséért ifj. Vutkovich Sándornak és Albert Józsefnek lelkes éljenzéssel köszönetet szavaztat. A közgyűlés Berzeviczy közoktatásügyi minsztert a kör fejlesztése érdekében éveken át szerzett érdemeiért egyhangúlag tiszeletbeli taggá választotta. A tisztújításnál megválasztották elnökké Thaly Kálmánt, alelnökké Pávai-Vajna Gábort és Lehár Pált. Ezután a közgyűlés Thay éltetésével véget ért. NYILT-TÉR. Ezen rovat alatt közlöttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. cs. és tvr. __ udv. fénypész, IV., tlivilag-utcza 2. A Kossuth Lajos-utcza sarkán. Pistinkének, artuarellek olajfestményei, bármely kia fénykép után Felvételek minden időben. KÖZGAZDASÁG. A Gyárosszövetség közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, február 12. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége ma délelőtt 11 órakor tartotta sas-utcai helyiségében Chorin Ferenc főrendiházi tagy enök elnöklésével harmadik évi rendes közgyűlését, melyen a szövetség tagjai rendkívül nagy számban jelentek meg. A közgyűlést Chorin Ferenc elnök ezzel « beszéddel nyitotta x mejt»