Független Magyarország, 1905. március (4. évfolyam, 1061-1091. szám)

1905-03-02 / 1062. szám

10_______________________________ fÜGGETLEIT MAGYARORSZÁG 1905. március 2. mmngm­ ár Elek Pál udvari tanácsos. A távozó Tisza­­kormány által adományozott kitüntetések között ma egy olyan férfiú kitüntetését találjuk, amely széles kör­ben fog osztatlan megelégedést kelteni. A hiva­talos lap mai híradása szerint malomszegi Elek Pált, a Magyar Kereskedelmi r­­t. vezérigazgatóját udvari tanácsos­i méltósággal tüntette ki a király. Ez a kitüntetés úgy a puritán jellemű férfinek, mint közgazdasági életünk egyik leg­kiválóbb egyéniségének szól. Malomszegi Elek Pál kitüntetése a magyar külkereskedelemre is újabb fényt vet, amelynek az új udvari tanácsos úgyszólván vezére és irányítója. Több mint egy évtized óta áll malomszegi Elek Pál a magyar külkereskedelem élén, s ez idő óta minden tekintetben irányítója ki­viteli törekvéseinknek. A nagy magyar miniszter, Baross Gábor külgazdasági vezérelvel le­téteményesének bizonyult malomszegi Elek Pál mindvégig, s évek hosszú során keresztül nem volt külkereskedelmünkben se er­zékenyebb evolúció, a­melyben nem őt illette volna az oroszlánrész. Közel két évtized óta mindmáig szünetlenül és lankadatlan hévvel dolgozott a vezetése alatt álló Magyar Keres­kedelmi Társaság felvirágoztatásán, és csakis hatal­mas szaktudásának és kiváló képességeinek tudandó be ennek intenzív fejlődése, mely újabb üzletágak keletkezésében s a részvénytőkének szükségessé vált szaporításában nyilvánult meg. Nagy feladatok vár­tak malomszegi Elek Pálra, amikor hivatalába lépett s ő ezeket a feladatokat mindvégig fényesen oldotta meg. És kitüntetése mindazáltal nem a Kereskedelmi Társaságnak, hanem az egész magyar gazda­sági életnek ügye. Sokat, nagyon sokat kö­szönünk malomszegi Elek Pálnak. Roppant szaktu­dásával és szinte egyedülálló képességeivel sike­rült fellendítenie Fiume kereskedelmét s ez­által egyetlen tengeri kikötőnket csak szorosabban fűzte az anyaországhoz. Ma már Fiumében bonyolódik le a magyar külkereskedelmi forgalom tekintélyes hányada s behozatalunkban malomszegi Elek Pál iniciatívájára hódított tért a gyarmatáruk és gyü­mölcsfélék behozatala. Úgyszintén neki köszöni kereskedelmi életünk az olyannyira számottevő aukciórendszer meghonosodását is. Ezernyolcszáz­­kilencvenkettőben honosította meg nálunk malom­szegi Elek Pál ezt az intézményt a budapesti déli­­gyümölcsaukció létesítésével s az ő hatalmas erélyének köszönjük az évenkint több ízben meg­ismétlődő gyapjúaukciók fennállását is, amelyeknek eredményeképen a vámkülföld legtávolibb országai­ból is a magyar fővárosba tódulnak az érdekeltek. Általában alig van kimagaslóbb eseménye az utóbbi évek gazdasági életének, amelyből Elek Pál ne vette volna ki részét s amelyben a siker ne az ő nevéhez fűződnék. A magyar folyamhajózás szer­vezésének terve, a Magyar Királyi Államvasutak gépgyárának létesítése, mind, mind malomszegi Elek Pál lángoló lelkesedéséről tesznek tanúbizonyságot. Külföldi tanulmányútjai maradandó nyomot hagy­tak a magyar gazdasági életben. Messze idegenben szerzett piacot a magyar gépiparnak, Oroszország­ban és Romániában s ma mindkét állam rendes fogyasztója a magyarországi gépgyáraknak. A távoli Keleten is találkozunk malomszegi Elek Pál alko­­tásaival. Az európai és ázsiai Törökországban csak úgy mint Afrikában feltalálja a magyar utazó Kereskedelmi Múzeum áldásos működésű kirendelt­ségeit, amelyek kivétel nélkül az exportfejlesztési mozgalomnak állnak szolgálatában. Ennek az exportfejlesztési mozgalomnak, a magyar ki­viteli törekvéseknek úttörője malomszegi Elek Pál, magyar királyi udvari taná­csos, aki nélkül külkereskedelmünk soha sem jutott volna arra a tekintélyes helyre, amelyet ma a­­világforgalomban elfoglak Amit csak tesz, minden a magyar külkereskedelem nagyratörő céljait szol­­­­gálja s ugyanezt tapasztalhattuk néhány év előtt is, amikor a hazai sónak szerzett piacot a külföld országaiba. Az iparsó-adminisztráció terén valósággal korsza­kalkotó eredményre vezetett széleskörű reformmunkája, aminek legjobb tanúsága az a tény, hogy míg azelőtt alig 150—160 iparos vehette igénybe az olcsó iparsó kedvezményét, ma már a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság szer­­v­ezete révén közel 2000 hazai iparos részesül e jó­téteményben. Még sok egyéb hasonló fajtájú vállalkozásban vett részt Elek Pál, megteremtette a magyar keleti csomagposta-forgalmat stb. Elek Pál számos közérdekű testületnek és vállalatnak vezeté­sében vesz részt; nevezetesen: tagja a kereskede­lemügyi minisztérium tarifabizottságának, az Adria tengerhajózási társaság igazgatóságának, az Országos Kereskedelmi és Iparoktatási Tanácsnak, az Országos Iparegyesület igazgató-tanácsának stb. Élénk részt vesz a közjótékonyság terén: az Erzsébet­ Szanató­­rium igazgató-tanácsosa, a Klotild-Szeretetház pénz­tárosa. Ez a mai kitüntetés az egész magyar kereskedelmi életnek ügye és nemcsak a Társaságé, amelyet fel­virágoztatott. Egész gazdasági életünknek dicsősé­gére válik, hogy akadt vezéralakja, aki a szabad­elvű párti kormányok idejében is a gazdasági ön­állóságnak volt híve, akinek törekvései mindig a gazdasági függetlenítésre irányultak. Számos minisz­teri szakértekezleten és kamarai tanácskozáson szállt síkra malomszegi Elek Pál Magyarország külgazda­sági önállóságáért s mindig azok közé tartozott, akik a vámterületi közösség ellen harcoltak. És ezért kitüntetése csak csekély mértékű honorálása , hervadhatatlan érdemeinek az uralkodó részéről, amelyről jól esik tudomást vennünk abban a biztos tudatban, hogy malomszegi Elek Pál kiváló egyéni­sége a magyar gazdasági életben mindig magasabbra fog emelkedni. — Orosz katonák. Keletázsiában nap­nap után püfölik az oroszt, Oroszországban lobog a lelkekben a forradalmi láng, ellenben a pobjedonoszcevek otthon is békét remélnek s azt hiszik, hogy új emberáldozattal ki lehet erőszakolni a csatatéren orosz győzelmeket. Küldenek tehát folyton folyvást uj katonaságot Keletázsiába. Ha odaér a katona, akár éhen­­veszhet és megfagyhat élelem meg ruha nél­kül, de ha nem gazdálkodnak is így a harc­téri szállító urak, akkor is nehéz reménykedni az olyan katonák győzelmében, akik épenséggel nem lelkesednek ezért a háborúért. Már­pe­dig — nem egy eset példázta már — ugyan­csak nem lelkesednek. Most is érkezik Varsó­­ból egy rendkívül érdekes és jellemző példa hire. Az orosz-lengyelországi Ú­j - A­l­e­x­a­n­­d­rovoban a 71. gyalogezred parancsnoka a díszszemlén így szólott a katonákhoz: — Testvérek, talán nemsokára ránk kerül a sor, hogy a japánok ellen vonuljunk ! Fogadjuk meg, hogy mindenkor meg fogjuk óvni az ezred becsületét! Erre az egész ezred szinte egyhangúan ezt kiáltotta: — Nem, mi nem megyünk a háborúba! Ez a váratlan felelet ugyancsak nagy meg­döbbenést keltett. És hogy mekkora a forra­dalmi mozgalom ereje Oroszországon, legjob­ban bizonyítja az a jelentés, hogy «még nem tudják, mi lesz a következménye ennek az incidensnek.» Az ezredes urnak és katonáinak fent leírt véleményeltérése az orosz törekvé­sekbe új és igen fontos mozzanatot hoz: a katonaság megtagadja az engedelmességet. A zsarnok uralomnak ez jelenti a végét. ■— Március 15. A szabadság napját a Keleti Kereskedelmi Akadémia ifjúsága matinével ünnepli meg. Az ünnepség rendezésében a tanári kar néhány tagja is részt vesz. Az ünnep napján úgy az első, mint a második évfolyamon szünetelnek az elő­adások. — Lujza hercegnő ügye. A szerencsétlen K­ó­b­u­r­g Lujza hercegnő ügye csak lassan tisztázódik. A párisi Temps legutóbbi szá­mában hosszú tudósítást közöl a Kóburg Lujza ügyében végzett orvosi vizsgálatról. A Temps azt mondja, hogy a Westminster­­hotelben, a hercegnő szállásán tíz orvosi konferen­ciát tartottak, melynek eredményeképen jelentést készítettek a hercegnő egészségi állapotáról. A jelentésben Garnier és Magnan tanárok azt a véleményt fejezték le, hogy Lujza her­cegnő egészségi állapota egyáltalán nem olyan, hogy őt gyógyintézetben kellene tartani. — Disztaggá választás. T­a­b­o­d­y József cs. és kir. kamarást, a szabadkai Fehér Kereszt­egyesület 19 évi buzgó tevékenységéért, amelyet az intézet ügyei közül kifejtett, örökös dísztagjául választott­, — Jubiláló föreáliskola. Székesfehérvári tudósí­tónk jelenti: Az itteni állami föreáliskola fenn­állásának félszázados jubileumát március 19-én fényes ünnepség keretében fogják megtartani. A székesfehérvári főreáliskolát, mely második volt az országban, 1854-ben nyitották meg. Az első évek­ben csak négy osztályú volt, később azonban nyolc osztályúvá alakították át. — Ünnepeit polgármester. Pápán Mészá­ros Károly polgármester tiszteletére abból az alkalomból, hogy a Ferencz­ József-renddel kitüntették, lakomát rendeztek. A lakomán 300-an vettek részt, köztük báró B­á­n­f­f­y Dezső, a város orsz. kép­viselője is. Koller Sándor alispán a vármegye, dr. Antal Géza a város nevében köszöntötte fel a polgármestert. Sült József kir. tanácsos B­á­n­f­f­y Dezsőt éltette, ki a polgármestert köszöntötte fel. — Gorkij betegsége. G­o­r­k­i­j­n­é — mint Pétervárról jelentik — azt mondta az újságíróknak, hogy férjének állapota nagyon aggasztó. Gorkij azzal a kéréssel fordult a hatósághoz, engedjék meg, hogy egészségének helyreállítása végett Kri­­miába utazhasson, de a hatóságok ezt a kérését elutasították. — Az egyetem Csokonai-ünnepe. Az egyetemi olvasócsarnok irodalmi és retorikai szakosztálya március 5-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a köz­ponti egyetem kupolatermében a költő halálának százados évfordulója alkalmából Csok­onai-ünnepet rendez. Az ünnep műsora a következő : 1. K­é­­­e­r B. Csokonai­ nyitánya. 2. Dr. D­e­m­k­ó György rektor megnyitó beszéde. 3. Csokonai. Gulyás József pályanyertes költeménye, szavalja ifj. Lányi Ernő. 4. Emlékbeszéd. Mondja Beöthy Zsolt főrendiházi tag, egyetemi tanár. 5. A reményhez. Csokonai költe­ménye, szavalja R. Maróthy Margit, a Magyar Színház művésznője. 6. Csokonai és Lillája. Irta és felolvassa Madai Gyula szakosztályi elnök. 7. Lavotta: «A tihanyi echóhoz», Lengyel Dezső: «Muzsikálnak, muzsikálnak» (szöv. Baja Mihálytól), «Busan szól a» (szöv. Zsitvay Tibortól). Kóczó Antal zenekarának kísérete mellett énekli K­e­n­e­­­d­i­c­h Kálmán, a Népszínház tagja. 8. Csokonai­­dalok. Hegedüli Kóczó Antal. 9. Dr. Heinrich Gusz­táv prorektor záróbeszéde. — Házasságok. K­r­á­m­e­r Alfréd károlyvárosi földbirtokos és gyáros eljegyezte C­zu­kor Erzsike kisasszonyt özv. Czukor Emilné leányát Szentesről. H­e­g­e­d­ü­s Ferenc kerületi szövetkezeti könyvelő e hónap 27-én tartotta esküvőjét B­er­tics Maris­kával Tamásiban. Fischer Jakab Babócsáról eljegyezte V­ér­te­s­s­i Adolf, a kaposvári izr. népiskola igazgató­­jának leányát, Etelkát. — Báró Rotsoild esküvője. Párisban tegnap­­báró Rotschild Ede, a világhírű cég társtulaj­­donosa lépett a nyolcadik kerületi maire előtt házasságra H­a­l­p­h­e­n Germaine kisasszonynyal, Halphen Emil és neje szül. Főnéd Elvira leányá­val. Az após a nagybátyjának, Jacques Sternlnek halála óta társfőnöke a Stern cégnek, melynek Londonban és Frankfurtban vannak fióküzletei. A vőlegény jelenleg 37 esztendős s holnap templom­ban is megesküszik menyasszonyával. Az esküvő nagy esemény lesz Párisban s az ünnepségen részt vesznek a legelőkelőbb polgári körök, az ariszto­krácia s a művészvilág képviselői. A márkapár re­mek ajándékokat kapott. A sok értékes és művészi becsű holmi között egy pompás ezüst szamovár van Witte volt orosz minisztertől. A királygyilkosok ellen. Miután Szer­biában egyenes és férfias után nem tudnak m­egszabadulni a királygyilkos tisztek uralmá­tól, a morális és a közérdek pedig sürgősen kívánja ennek a terrorizáló csapatnak a köz­életből való minél előbbi száműzetését, a «Politika» című belgrádi lap eredeti javaslattal áll elő. Egy magasrangú tiszt tollából ott kö­zölt cikk ugyanis azt ajánlja, hogy a tisztikar körében titkos szavazást kell el­rendelni, váljon az összeesküvők mellett vagy ellenük dönt-e a többség. Ha az össze­esküvők mellett szavaz, akkor az ellenkező véle­ményen levő tiszteknek ki kell lépniök a had­seregből, ellenkező esetben haladéktalanul nyugdíjazni kell az összeesküvésben részes tiszteket. Mind a két esetben az alaptalanul nyugdíjazott tiszteket és a 65 évesnél nem idősebb tábornokokat reaktiválni kell. A pa­rancsnoki állások egy külön bizottság javaslatai alapján újból töltendők be. Ennek a tervnek nagy visszhangja van a szerb fővárosban.

Next