Független Magyarország, 1905. május (4. évfolyam, 1121-1150. szám)

1905-05-21 / 1140. szám

18 fÜGGETREJRT MAGYAH­ORSZÁG 1905. május 21.’ HÍREK. A középiskolai reform. A Társadalomtudomá­nyi Társaság tegnap este tartott ülésén folytatta a középiskolai reform kérdéséről megindított vitát. Ezúttal a pedagógus felszólalókra került a sor, akik közül elsőnek Rombauer Emil főreálisko­­lai igazgató cáfolta azokat a támadásokat, amelyek a vita során a mai középiskola ellen irányultak. Az eddigi felszólalók állították ugyan, de nem bizo­nyították be, hogy a tanulók idegessége a közép­iskolai oktatással okozati összefüggésben áll. Az ideges állapotokat a fővárosi élet okozza, de nem az iskola. Nagy baj, kivált a fő­városi iskolákban, az iskolák túlzsúfoltsága is, amely igenis idegessé teheti először a tanárt, ké­sőbb közvetve a tanulókat is. Ami a tankönyvek ellen felmerült kifogásokat illeti, konstatálja, hogy tankönyvirodalmunk erős lendületet vett és hogy ma már vannak jó tankönyvek minden tárgy­ból, de igaz, hogy sok helyen személyes ter­mészetű okokból rossz tankönyveket haszná­l­­. A vizsgáknak, melyek ellen szintén táma­dások hangzottak el, megvan az a jó oldaluk, hogy rákényszerítik a tanulót ismereteinek összefoglalására. A tanterv ellen hangoztatott az a kifogás, hogy nem elég gyakorlati, szintén nem állja meg helyét. A középiskola nem gyakorlati szakiskola, célja csak az, hogy érdeklődést keltsen minden iránt, ami a világon van. A klasszikus nyelvek oktatása ellen szintén csak abból a szempontból emeltek kifogást, hogy nin­csen gyakorlati értéke. Ez igaz, de a klasszikus nyelvek ismerete nyújthat leginkább betekintést a klasszikus életbe. A középis­kola legnagyobb baja a szóló szerint az, hogy elvégzése némely, a minősítési törvényben és az egyéves önkéntesség szabályozásában elismert privi­légiumot ad, minek következtében sok oda nem való elem kerül a középiskola padjaira. Ezeket a privilégiumokat kell eltörölni s meg kell engedni, hogy főiskolára ne csak a középiskolát végzett fiuk, de mindazok mehessenek, akik bizonyos kép­zettséget kimutatnak. Akkor a bajok nagy része meg fog szűnni. Ezután Budinszky Károly beszélt, követelve, hogy a középiskolában terjesszék ki a természet­tudomány, kivált a vegytan oktatását. A legközelebbi ülésen, amely kedden este 6 órakor lesz a kereskedelmi kamara nagytermében (Szemere­ utca 6.), dr. Kármán Mór, a mai középiskolai tanterv szellemi atyja, fogja védelmébe venni a mai középiskolát az elhangzott támadások ellen. A bath. tanügyi tanács díszközgyűlése. Az országos katholikus tanügyi tanács V­a­s­z­a­r­y Kolos bíboros hercegprímás aranymiséje alkalmából e hó 27-én, délelőtt 10 órakor díszközgyűlést tart a Szent­ István­ Társulat nagytermében. A díszköz­gyűlés tárgysorozata a következő: Délelőtt 9 órakor ünnepies hálaadó szentmise Jézus szentszíve tem­plomában. Délelőtt 10 órakor diszközgyűlés: 1. Szózat. 2. Elnöki megnyitó dr. Jordán Károly apát, egyházi elnöktől. 3. Alkalmi beszéd, tartja: Guzs­­venitz Vilmos képzőintézeti igazgató. 4. Az orsz. kath. magyar iskolae­gyesület alapszabályterve­zetének végleges elfogadása, az egyesület megalakí­tásának elhatározása. 5. Indítvány egy tanítóéiva elhelyezése dob­álom a katholikus tanítók országos bizottságának árvaházalapja terhére. 6. Himnusz. Délu­tn 5 órakor az Országos Katholikus Magyar Iskolaegyesü­et alakuló közgyűlése a Szent­ István­ Társulat dísztermében. A kőbányai tanítói kar ma tartotta meg évi közgyűlését, amelyen teljesen új tisztikart válasz­tottak. Elnök lett: L­e­v­í­c­z­k­y Aladár, alelnökök : B­e­r­h­á­z­y Károly és Tóth Lajos, jegyzők : Molnár István és U­r­b­á­n­y­i József. A válasz­tások után a napirendhez Minke Béla szólalt fel, utána az egyhuzamos tanításról Gor­zó Dénesné, U­r­b­á­n­y­i József és B­e­n­c­z­e Dezső tartottak előadást, a megosztott tanítás mellett pedig Z­e­­r­e­n­c­z­k­y Károly és végül a tankönyv illusztráció­ról P­r­e­i­t­z Ilonka értekezett.­­ Az Országos Magyar Iskola­ Egyesület május 21-én délelőtt 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését a központi városházán, a közoktatásügyi bizottság üléstermében. Az elnöki megnyitót gróf Zichy Jenő mondja, majd pedig Tóth József fog beszámolni az egyesület óvóiskoláiról. A debreceni egyetem ügye — mint onnan jelentik­­— annyira a megva­ksu­ls stáb­um­ába lé­pett, hogy szeptember havában a filozófiai fakultás már meg fog nyílni. — Állami felső kereskedelmi a fővárosban. Az állami felső kereskedelmi iskolai tanárságnak régi óhaja, hogy a fővárosban állami keres­edelmi iskola létesüljön. Evégből néhány napi- és szaklap­ban már cikkezések is folytak. Turczer János tanár pedig a kereskedelmi iskolai egyesület választmá­nyához intézett hasonló célból indítványt. A választ­mány meg az eszmét magáévá is tette olyanformán, hogy fölterjesztésben fogja kérni a kormányt arra, hogy valamelyik budapesti községi felső kereske­delmit államosítson. A tanárság azonban önálló, nagyszabású iskolát akar. Ezért a miskolci pünkösdi tanári gyűlésen újra tárgyalni fogják a dol­got. Mi a magunk részéről szintén az önálló állami kereskedelmi iskolát óhajtjuk, mert csak ez felelhet meg a főváros, a tanárság s a szülők érdekeinek. Ne szépítsük a dolgot, akik megeléged­nek azzal, hogy valamelyik község kereskedelmit államosítson a kormány, azok az önálló, nagysza­bású állami intézet versenyétől félnek. A közügy azonban előbbre való a magánérdeknél s a jogos mozgalom előbb-utóbb diadalmaskodni fog. Az esz­mét különben napirenden tartjuk. A rovatvezető postája, B. S. Az bizonyos, hogy a tanítóság nincs meg­elégedve az uj népoktató törvényjavaslattal. Ezt a hangulatot fejezte ki ma egy heti mellékletünkön a püspökladányi r. kath. tankerület nevében Kiss Jó­zsef is. A nagyszabású mozgalom sikerét azonban az uj kormány megalakulásáig nem igen várhatjuk. A fő dolog most az, hogy az éber érdeklődést fel­­szinen tartsuk és egyetértsünk. «Ta­nkönyvgyártás és tankönyvmonopólium.» Csakugyan óriási visszaé­­sek vannak e terem Ha ezeknek csak egy tizedrészét tudná a nagyközönség, okvetetlenül maga követelné a sürgős és gyökeres javítást. Egyelőre a tankönyv rók szövetkezete is sokat fog segíteni e bajokon, mert itt nem a pro­tekció, nem az évszámra való írás és nem az üzlet fog határozni, hanem a tisztességes cél és szándék. Ma az a néhány trösztös kiadó a leglelketlenebb uzsorát gyakorolja a szülő s az író zsebére. A szü­lők jövedelmük akkora részét kénytelenek tandíjra, könyvekre, írószerekre elkölteni, amennyiből régen egész családok megéltek s az íróknak mégis csak morzsákat juttatnál­, kivált ha az illető nem tanfel­ügyelő vagy nem főigazgató. Legyenek nyugodtak, ez sem marad sokáig. Egy jó kuruc­ miniszter majd elbánik ezekkel a telhetetlen, uzsorás kiadókkal ! Adatait fölhasználjuk s a mozgalmat megindítjuk I K El.-Sziget. Érettségi dióhéjak vannak és ha jók, igen jó szolgálatot tesznek mind a szorongó tanulónak, mind az eredményre büszke tanárnak. A rovatvezető is írt magyar irodalomtörténeti és ma­gyar történelmi dióhéjat szemléltető levezetésekkel. Mindkettő ára 70— 70 fillér s egyedül a szerzőnél kapható. Címnek elegendő ennyi: Sassi Nagy Lajos tanár Szeged. K. 3. a.arcag­. Azt hiszem, úgy jó lesz a terv, ahogy levélben közöltem. Ha adatok kellenek, küldök. Érettségi füzetek. A harmadik üzenet megfelel a kérdésre. Azokból a tárgyakból csak jövőre lesznek kivonatok a jelzett szellemben. Sok szerencsét! H. Eger. Csak kitartás és egyetértés segíthet a bajon. A Független Magyarország ép úgy fölkarolja a tanítóság összes érdekét, mint a vasutasokét. Többeknek. A beküldött cikkekről nemsokára vagy levélben, vagy e hé­ten véleményt mondunk. Addig becses türelmüket kérjük. Állam­i testület. Bizonyos, hogy a közles­zolgá­­latokat megjutalmazzák. Nemcsak előléptetik az ilyen jeles férfiút, hanem sokszor még a szükséges képesítéstől is fölmentik. A bukott kormány például királyi kegyelemből némelyeknek még az orvosi és jogi diploma megszerzését is elengedte. A kultusz­­tárcánál azonban ennyire még nem mentek s ezután még kevés­bé fognak. F. : A tanítói könyvtár létesítése nagy jelentő­ségű. Ettől nagyon sokat várunk. Cikkét tessék be­küldeni. Üzenet a gömörmeg­yei tanítóságnak «Taní­tók a szövetkezetek­­ben» című cikkünket becses figyelmükbe ajánljuk. Reméljük, hogy a gömör­­megyei kartársak sem lesznek mások, mint az or­szág többi tanítói. Legyen jelszavunk: Pártoljuk a szövetkezeteket! É­rettségi dióhéjak. Érettségi és tanitóképesitő vizsgálatra készülőknek nélkülözhetetlen! Magyar irodalomtörténet dióhéjban. Tábláza­tokkal és levezetésekkel ellátva irta Sassi Nagy Lajos Terjedelme 96 oldal és egy szemléltető mel­léklet. Magyarország oknyomozó története dióhéjban. Táblázatokkal és levezetésekkel ellátva írta Sassi Nagy Lajos- 91 oldal két szemléltető melléklettel. E munkákról az egész sajtó a legnagyobb elisme­réssel szólt. «Ez a kitűnő munka felülmúlja jóságra nézve az eddigi úgynevezett dióhéjakat.» Megrendelhető 70—70 fillérjével Sassi Nagy Lajos szegedi tanárnál. KÖZGAZDASÁG. A vasúti reexpedició és a köz­raktárak, is. Ismertettük a vasúti reexpedició-kedvezmény tényét és kedvezményének előnyeit, mondottuk azt is, hogy a reexpediciós kedvezmény — amint neve és ter­mészete is bizonyítja — azon feltételhez van kö­ze, hogy az áru nem közvetlenül a feladási állomásról a tulajdonképeni rendeltetési állomásra számoltassák el, (mely esetben sem reexpedicióra, sem kedvez­ményre szükség nincs), hanem mindig egy reexpe­­diciós kedvezményre jogosult közraktárhoz kell, hogy címezve tegyen, és innen továbbuttassék bizonyos megszabott időn belül az eredeti rendeltetési állomásra. Szólaltassuk meg azonban az idevonatkozó hiva­talos határozmányok szószerinti szövegét: «A vasúti díjszabás I. rész, 1. függelék: Hatá­rozmányok a tárházakba, illetőleg a reexpediáló állomásokon betárolt és onnan reexpediált árukra nézve. II. szakasz: A reexpediciós kedvezmény alkalmaz­hatósága : a) A reexpediciós kedvezmény csak az illető díj­szabásokban és hirdetményekben reexpediálhatók­­nak kijelentett azon árukra alkalmazható: 1. melyek a díjszabásokban, illetve hirdetmények­ben megszabott mennyiségben vasúton érkeznek a reexpediáló állomásra, a tárolás egész ideje alatt a vasút felügyelete alatt állanak és nem továbbu­taz­­nak nagyobb súlyban, mint amilyennel beérkeztek. Az ömlesztett (aha minlusa) állapotban beérkezett gabona­ küldeményeknél azonban a betárolt súly az áru továbbküldéséhez használt zsákok súlyával, de legfeljebb 1,5 százalékkal túlléphető; 2. melyekre nézve az eredeti­­eladási állomás és az új rendeltetési állomás között a vasutak által szállításra jogosultnak elismert útirány vezet a re­expediáló állomáson át; 3. melyek a betároló, illetve reexpediáló állo­másra a tárházi kezelőség címe alatt érkeznek meg és a továbbküldés alkalmával a tárházi kezelőség által ada­nak fel. Meg van azonban eng­edve, hogy a fuvarleveleiben a tulajdonos, illetőleg közvetítő cég oly módon neveztessék meg, hogy az átvevő­ként, illetve feladóként szereplő tárház neve alatt a következő megjelölés létetik ki: «N. N. raktára részére», illetve «N. N. raktárából]. Csakis a vasút tulajdonát képező tárházakat, valamint azon állomásokat illetőleg, melyek az illető díjszabásokban kifejezetten reexpediáló helyekként vannak megjelölve, engedtetik meg, hogy a külde­m­­nyek a reexpediáló állomásra a betároló cég címe alatt érkezzenek meg, illetve, hogy tovább­szállítás céljából betároló cég által adassanak fel. Az első esetben azonban az átvevőn, illetve feladón kívül még azon tárházat is meg kell nevezni, mely­nek közvetítésével az illető reexpediálás eszközlendő, péld. «N. N. urnák N. tárházba.» Utóbbi esetben pedig az átvevő címet következőkben kell megje­lölni: «N. N. részére N.-be való reexpediálás végett», illetve a továbbküldésnél a feladó nevét ekként kell kimutatni: N. N. (a reexpediáló neve.) 6. O . küldemények, melyeknél a fentebbi felté­te­ek közül csak egy is be nem tartatik, a reexpe­­díciós kedvezményre minden igényüket elvesztik. Kár ugyan az ilyen üdvös intenciókra alapított és komoly célokat szolgáló kedvezményt oly feltéte­lekkel szigorítani, melyek könnyen meghiúsíthatják az egész tervezetet, mint a­minő ez az utolsó 6. alatti pont. Mert nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az egész reexpedíciós rendszer kedvezményével együtt úgy a termelőgazda, mint a kisebb kereskedő előtt még eddig ismeretlen valami volt és így csakis a nagy­kereskedők — esetleg a nagytermelők — amennyiben tudomásuk volt róla — használták ki a kedvezményt. Megnyugtat azonban azon remény, hogy a máris megindult országos agrárius mozgalom megtenni a célba vett eredményt, megteremti az orgárius cé­loknak még inkább megfelelő tárházi intézményt és az ennek kedvezmény­ezésére szolgáló reexpedíciós rendszert is, amely esetben a szélesebb alapra fektetett forgalom, valamint az általános nemzeti érdekeinek megfelelően fenti 6. pont is változni fog és bár a szükséges letételeken belül, de min­denesetre enyhébb elbírálásnak tért engedni. Minden termelőnek, akár kis vagy nagy gazdaság­nak ura, minden kereskedőnek, akár kicsiben vagy nagyban forgatja tőkéjét, saját érdekében meg kell ismerkednie azon határozmányokkal, miket a szállí­tási ügyletek körül a vasutak nyújtanak, meg kell ismerkednie a különböző természetű kedvezmények­kel csakúgy, mint a termelés előnyeivel és káros körülményeivel, ha azt akarja, hogy szorgalmának gyümölcseit a termés mérgében teljesen élvezhesse

Next