Független Magyarország, 1905. július (4. évfolyam, 1180-1210. szám)
1905-07-01 / 1180. szám
4 FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG 1905. július 1 A Nagyméltóságod által jelzett ama kívánságot illetőleg, hogy a kamara «az igazságügy egyetemes érdekeinek előmozdítását és a bírói függetlenség megóvása mellett az állami jogrend biztosítását célzó törekvéseit» támogatásban részesítse, kijelentjük, hogy bár az 1874. évi XXXIV. t.-c. 19. szakasza e részben az ügyvédi kamarák hatáskörét kiterjeszti a jogszolgáltatás és ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása és korszerű reformok életbeléptetése iránti véleményadásra és javaslatok tételére, mégis, mivel a kormányelnöknek az országgyűlésen tett hivatalos kijelentése szerint, a jelenlegi kormány feladata csupán az ország ügyeinek a fennálló törvények keretén belül való vezetésére szorítkozik , alig hisszük, hogy az idézett törvényszakaszban érintett véleményezési joggal Nagyméltóságod hivataloskodása idején élni alkalmunk legyen, vagy az igazságügy egyetemes érdekeit érintő reformok életbeléptetését a magunk részéről kezdeményező javaslatokkal sürgethessük. Meggyőződésünk szerint az állami jogrend biztosítását célzó kormányhatósági intézkedésekre sem lesz szükség, mert az állami jogrendet biztosítják fönnálló törvényeink és a kormányzottak részéről sem észlelhető olyan irányzat, mely a jogrend biztosítására különleges kormányintézkedéseket igényelne. Ügyelni fogunk azonban és amennyire hatáskörünkben és tehetségünkben áll, rajta leszünk, hogy a jog, törvény és igazság uralma, amely egyedül képes biztosítani az állam jogrendjét és ebben az egyesek jogait és szabadságát, minden törvénytelenséggel szemben a leghathatósabb védelemben részesüljön. Hogy a cél elérésére a bírói függetlenség megóvása a törvény által is előírt elsőrendű feladat, azt annyira magától értetődő dolognak tartjuk, hogy ennek az állami jogrend biztosítása mellett külön korlátként való hangoztatására szükség sincsen, sőt félreértések szülőanyjává válhatik, mert a bírói függetlenség megóvása nem barátjog, de éltető eleme az állami jogrend biztosításának. Kelt a pécsi ügyvédi kamara választmánya részéről 1905. évi junius 27-én tartott üléséből. Dr. Visy László s. k., kamarai elnök, Preininger Ferenc S. k., kamarai titkár. Az aradi ügyvédi kamara területén mozgalom indult meg a Fejérváry-kormmány ellen. Dr. Radó Károly ügyvéd a kamara választmánya elé az igazságügyminiszter körlevelére vonatkozólag a következő indítványt adta be: Mondja ki az aradi ügyvédi kamara, hogy dr. Lányi Bertalan m. kir. igazságügyminiszter alkotmányellenes és imparlamentáris működése iránt bizalommal nem viseltetik, őt székfoglalása alkalmából nem üdvözli, a kamarához küldött leiratát válasz nélkül hagyja és az irattárba tétetni rendeli. Az indítványt előreláthatólag egyhangúlag fogják elfogadni, az osztrák mezőgazdaságra nézve. Egyetlen reményünk az, hogy az Oroszországgal és a Balkán államokkal kötendő kereskedelmi szerződéseknél maximális vámjaink érvényesülni fognak. Erre vonatkozólag határozati javaslatot nyújt be és kérdi a kormányt, hajlandó-e a kereskedelmi szerződési tárgyalásoknál elsősorban a mezőgazdasági érdekeket képviselni. Marchet határozati javaslatot nyújt be, hogy abban az esetben, ha a német kereskedelmi szerződést a magyar országgyűlés legkésőbb 1905. dec. 31-ig el nem fogadja, az osztrák kormány tegyen meg minden előkészületet és intézkedést, amely szükséges és alkalmas arra, hogy Ausztria és a Német Birodalom közt még, 1906. június elseje előtt vám- és kereskedelmi szerződés jöjjön létre és a Reichsrath által tárgyalható és elfogadható legyen. Peschka és Narbet fejtegetéseire báró Gall kereskedelmi miniszter megjegyzi, hogy a kereskedelmi politikai helyzet csak fokozatosan fog kifejlődni és hogy a szeptemberben megkötendő provizóriumok próbakövei lesznek az osztrák érdekek oltalmára szükséges intézkedéseknek. Az első két csoport (behozatali és kiviteli vámok, állategészségügyi egyezmény tárgyalását befejezték és megkezdék a harmadik csoport tárgyalását (pótszerződés a kereskedelmi és vámszerződéshez.) A tárgyalást holnap folytatják. Budapest, június 30. A német kereskedelmi szerződés, Bécsbe jelentik. A képviselőház vámbizottsága ma kezdte meg a német kereskedelmi szerződés tárgyalását. Az ülés kezdetén Stein képviselő azt indítványozza, hogy a tárgyalást a magyarországi viszonyokra való tekintettel halasszák el addig, míg a Derschatta-bizottság határoz. Az indítványt az összes szavazatokkal három ellenében elvetették. Azután báró Beck és Rössler, a kormány képviselői részletes felvilágosításokat adtak, mire a tanácskozást délután 3 óráig felfüggesztették. A német kereskedelmi szerződés tárgyalásánál Licht egyes tarifa intézkedésekkel foglalkozik és egy határozati javaslatban a hazai árpa- és maláta termelés hathatós védelmét, valamint a sikerrel megkezdett kivitel támogatási akció továbbfejlesztését követeli. Erb a nyersvasvámokkal foglalkozik, melyeket igazságtalanoknak tart, mert ezek protekcionista védvámok a vaskartell érdekében. Ami a magyar kérdést illeti, a kormánynak mielőbb meg kell ragadnia az alkalmat, hogy kimerítő felvilágosításokat adjon arra nézve, hogy minden eshetőségre mily intézkedéseket tett. Schraffel kijelenti, hogy a német kereskedelmi szerződés tárgyalásánál sokkal sürgősebb volna egy Ausztria és Németország közt kötendő önálló kereskedelmi szerződés előkészítése, mert hiszen kevés remény van arra, hogy még egyszer közös szerződés legyen köthető. Indítványozza, hogy a javaslatot három előadónak adják ki javaslatok előterjesztése végett. Herzmansky kifejti, hogy a szerződések csalódást jelentenek Az alkotmányválság. Fejérváry Bécsben. Báró Fejérváry Géza, főcsászári biztos, ma váratlanul Bécsbe utazott, ahol az uralkodó kihallgatáson fogadta. Félhivatalos jelentés szerint e kihallgatás célja, hogy Fejérváry a helyzetről tegyen jelentést. Határozott értesülésünk azonban úgy szól, hogy a táborszernagy úr a legközelebb, esetleg már holnap érintkezésbe kíván lépni Kossuth Ferenccel és az ellenzék több más vezérével a kibontakozási tárgyalások megkezdésére. Bécsi kihallgatása tehát az volt szükséges, hogy e tárgyalások vezetésére és az uralkodó álláspontjának végleges precizírozására a végső direktívákat megkapja. Ezt a váratlan utazást és a tárgyalásoknak hirtelen megkezdését a kormány szorult helyzetével okolják meg. Fejérváryék ugyanis nem voltak reá elkészülve, hogy a nemzeti ellentállás ily mértékben meg fogja őket fosztani a kormányzás eszközeitől, különösen pedig arra, hogy a községek a közvetett adókat is vissza fogják tartani. És ezért helyzetük igen szorult és a jelen helyzetben alig fogják egy-két hónapig kihúzhatni. Vannak olyan optimisztikus híresztelések, amelyek szerint az új tárgyalások kedvező alapon fognak megindulni, amenynyiben az uralkodó immár katonai téren is engedményekre hajlandó. Azonban ellenzéki körökben e híreknek nem igen adnak hitelt és azt tartják, hogy ha meg is indulnak az alkudozások, ezeknek célja, hogy Fejérváry jó szándékára hivatkozhasson és azok meghiúsulása esetén legyen ürügye, amiért kormányával továbbra is a nemzet nyakán maradhasson. Egy hírforrás, állítólag hiteles értesülés alapján, kijelenti, hogy új homo regius kiküldéséről szó sem lehet, mert az esetleges tárgyalásokat csak báró Fejérváry vezethetné. Ugyanez a hírforrás idézi a kabinet egy tagjának nyilatkozatát, amely így szól: — Könnyen meglehet, hogy báró Fejérváry Géza, aki az egyházpolitikai reformokat meghozta, meghozza a nemzeti reformokat is, oly mennyiségben és oly tartalomban, aminőre más nem volna képes. Persze, mi mindent várunk Fejérváry táborszernagy úrtól, csak épen ezt nem. Híreink a következők: Fejérváry útja. Félhivatalosan jelentik : Báró Fejérváry Géza miniszterelnök ma reggel Bécsbe utazott, hogy ő felségének jelentést tegyen. A miniszterelnököt ma este Budapestre visszavárják. Fejérváry délben 12 órakor érkezett Bécsbe és fél 2-kor kihallgatáson jelent meg ő felsége előtt. Fejérváry bécsi útját és audienciája általában elterjedt hírek szerint az tette szükségessé, hogy már a legközelebbi napokban szándéka az ellenzéki vezérekkel a kibontakozásra irányuló tárgyalásokat megkezdeni és e tárgyban vette át az uralkodó utasításait. Egy hírforrás szerint báró Feér Géza mai kihallgatása a dunántúli aratómozgalommal is összefüggésben van, különösen abban a tekintetben, hogy a mezőgazdasági munkásoknak fegyvergyakorlatra való behívása eszközöltessék-e és mely vidékeken, vagy a nyári munkaidőre való tekintettel elhalasztassék-e? Ugyane forrás értesülése szerint ezzel állt összefüggésben Bihar honvédelmi miniszternek kihallgatása is. A béketárgyalások. Mint jó forrásból értesülünk, a béketárgyalások megkezdésére vonatkozó hír a maga teljességében megfelel a valóságnak. Báró Fejérváry Géza ugyanis levelet intézett Kosuth Ferenchez, gróf Appoyi Alberthez báró Bánffy ’sőhöz, Andrássy Gyuli Th Kálmánhoz, Darárt gr. Zichy Aladárhozf y Istvánhoz, amelyben a nyolc ellenzéki vezért a béketárgyalások megkezdésére a miniszterelnöki palotába meghívja. A konferencia csak vasárnap lesz megtartható, mert a meghívottak közül többen, mint Andrássy és Apponyi, nincsenek a fővárosban és csak holnap érkeznek meg. Justh Gyula Budapesten. Justh Gyula, a képviselőház elnöke arad megyei birtokáról szombaton reggel érkezik a fővárosba. Justh Gyula a délelőttöt a képviselőházban tölti és elintézi a távolléte alatt összegyűlt folyó ügyeket és délután minden valószínűség szerint már elutazik. A képviselőház elnöke a nyár folyamán több ízben visszaérkezik a fővárosba, de mindannyiszor csak rövid ideig marad itt. Bánffy a németországi közönséghez. Báró Bánffy Dezsőtől a «Berliner Tagblatt» mai száma vezető helyen nyilatkozatot közöl, amelyben Bánffy a magyar válság okáról és természetéről akarja a nagy német közönséget felvilágosítani. Bánffy egyebek között a következőket mondja: Sajnálattal látja, hogy Németországban a közvélemény kedvezőtlenül ítéli meg a magyar törekvéseket és az alkotmányunkért való küzdelemben ellenünk foglal állást. De nem csodálkozik ezen különösebben, minthogy mindenfelé azt a hírt terjesztik.