Független Magyarország, 1905. augusztus (4. évfolyam, 1211-1241. szám)
1905-08-01 / 1211. szám
figyelmezteti a törvényhatóságot az alkotmányos élet mezején huzamosabb idő óta tartó komoly zavarokra. E szózat konoly intelmei talán elsősorban törvényhatóságunkat is illetik, mint egyikét azon törvényhatóságoknak, melyek hivatásuk és kötelességük teljes felismerésével egy percig sem készek az alkotmány védelmében céltudatosan résztvenni. És a törvényhatóság ezen állásfoglalása mindnyájunk büszkeségét képezi. A kormány intő szózatával szemben nyugodt lelkiismerettel és nem kevésbbé szilárd elhatározással utalunk azon alapra, melyen állva, magunkat erőseknek tudjuk és érezzük. Ez alap pedig hazánk évezredes alkotmánya. Ez ezredéves alkotmány iránti tiszteletünk pedig kötelességünkké teszi, hogy ez alkotmány mellett rendületlenül kitartva, minden ez alkotmány lényegével és szellemével ellenkező kísérletnek ellenálljunk. És ha alkotmányos életünk mezején huzamosabb idő óta komoly következményű zavarok vannak, amint ezt a kormány intő szózata kifejti, úgy lehetetlen, hogy ne kutassuk e zavarok indító okait, mert csak ily elfogulatlan elmélkedés útján juthatunk azon végső következésekre, melyek elhatározásainkat befolyásolni fogják. Fájdalommal és aggályával látjuk mi is, hogy a nemzeti közvélemény kialakulása és kifejezése kétségtelen oka annak, hogy a törvényhozás tényezői között ma hiányzik az áldásos egyetértés. De fájdalmunkat és aggályunkat csak fokozhatja minden oly kísérlet, mely az általunk is annyira kívánt áldásos egyetértés helyreállítását oly előfeltételekhez köti, melyek a parlament többségében kifejezésre jutó nemzeti akaratnak komolysága mellett soha eredményre nem vezethetnek. Mert a harmónia a törvényhozás egyes tényezői között sohasem jelentheti az alárendeltségnek olyan viszonyát, amely a törvényhozás egyik tényezőjének azon jogát biztosítaná, hogy a parlament többségében kifejezésre jutó nemzeti akarat egyszerű mellőzésével — a maga akaratát juttassa érvényre. Minthogy pedig a nagyméltóságod elnöklete alatt álló kormány híján van a parlamenti többség támogatásának, sőt a törvényhozás mindkét Házának bizalmatlanságával kifejezetten már találkozott, törvényhatóságunk nagyméltóságod kormányában csupán egy eszközét láthatja a fejedelmi akaratnak, s mint ilyen ismételten is kénytelen a kormány alkotmányos, közvetve tehát törvényes voltát is a maga részéről tagadásba venni. A magas kormány «intő szózatában», mint a kormányfeladatát azt hangoztatja, hogy a többséget a kormány átvételére bírja, s ekként az ország kormányzatát hasonlóan alkotmányos és törvényes, de egyúttal a többségi elvnek megfelelő kormány vezesse. Ezzel szemben teljes tisztelettel csak annyit bátorkodunk megjegyezni, hogy a «többségi elvnek» megfelelni nem lehet csupán oly másodrangú feltétellel, melyet egyik kormány betölthet, a másik mellőzhet anélkül hogy ezáltal e kormányok alkotmányos jellege között különbség, illetve ellentét ne támadna. A többségi elv mellőzése a parlament által gyakorlandó politikai felelősségre vonás mellőzését jelenti s mint ilyen megtagadása egyik legfőbb alkotmányjogi biztosítékunknak s ezért a többségi elv mellőzésén felépített kormányzat is az alkotmányával feltétlenül ellenkező. Az 1848. III. t.-c. amint egyrészt ő felségének jogát a miniszterek kinevezését illetőleg biztosítja, úgy másrészt a minisztérium felelősségének alapján biztosítékot is képez, hogy a végrehajtó hatalom gyakorlása a többségi elvtől el nem választható parlamentáris ellenőrzés és befolyás alatt fog állani. A törvényhatóság ezen határozott és indokolt álláspontja kifejezésre jutott a törvényhatóság 365. kgy. sz. a. kelt azon határozatában is, melylyel utalva a jelenlegi kormány alkotmányellenes voltára, már június 27-én tartott rendkívüli üléséből kifolyólag kimondotta, hogy e kormánynyal szemben élni kíván az ellenállás mindazon eszközével, amelyek alkotmányunk és törvényünk szellemében a törvényhatóságokat kétségkívül megilletik. A törvényhatóság ezen határozata meghozatalánál céltudatosan járt el. Teljes tudatában van ugyanis a törvényhatóság annak, hogy az állami rend fennállásának érdekében az állam szerveinek, hatóságainak s köztisztviselőinek a haza iránti kötelességét pontosan kell teljesíteniük, de ép, mert ennek tudatában van, határozott a törvényhatóság akként, hogy az alkotmányellenes kormány működését lehetően megnehezítse, hogy ezáltal is siettesse a törvényhozástényezői között olyannyira kívánatos egyetértés helyreállítását, mely mindaddig nem következhet be, amíg egy alkotmányellenes kormányzat kísérletével a parlament többségében kifejezésre jutó nemzeti akarat megtörésére számítanak. A kormány intő szózata tehát nem képes elhatározásunk megmásítására bírni. Midőn a törvény alapján állva az alkotmányt védjük, úgy bizonyára magunktól is tartózkodni fogunk, hogy a törvények szelleme ellen cselekedjünk. Ámde az «intő szózat» nem fog visszatartani attól, hogy a felvett küzdelmet az alkotmány és törvény szellemében kitartással ne folytassuk. Az alkotmány védőbástyáin állva és tudatában a reánk bízott becsületbeli feladatnak, teljesíteni fogjuk kötelességeinket, nem törődve helyzetünk nehézségeivel, melyek férfias elviselésében egy nagy múlt lesz kitűnő tanítómesterünk. — «Dant lucem crescentibus orti» — az ő szellemük a mi legfőbb erősségünk! H e r v a y, alispán. FÜGGETLEN* MAGYARORSZÁG 1905. augusztus 1. Városok. Szabadka. Szabadkáról táviratoztak. Ma érkezett meg a városhoz a belügyminiszternek a közgyűlési határozatot megsemmisítő döntése. A polgármester bejelentette a főispánnak, hogy a közgyűlés határozatát betartja és felterjesztéssel él a belügyminiszterhez. *" Eddig tehát a következő törvényhatóságok csatlakoztak szavazatukkal a nemzeti ellentálláshoz: Vármegyék: 1. Borsod 2. Pest-Pilis-Solt-Kiskun. 3 Jász- Nagykun-Szolnok. 4. Mosony. 6. Abauj-Tomna 6. Csanád. 7. Bács-Bodrog. 8. Arad. 9 Veszprém. 10. Tas. 1. Sáros. 12. Ugocsa 13. Kisküküüllő. 14. Bont. 15. nógrád. 16. Baranya. 17. Hajdú. 18. Szabolcs. 19. Szilágy. 20. Csik. 21. Háromszék. 22. Zala. 23. Somogy. 24. Szepes. 25. Gömör. 26. Maros-Torda. 27. Fejér. 28. Bereg. 29. Békés. 30. Zemplén. 31. Győr. 32. Komárom. Városok: 1. Budapest. 2. Kecskemét. 3. Székesfehérvár. 4. Pécs 5. Kassa. 6. Kolozsvár 7. Sopron. 8. Debrecen. 9. Hódmezővásárhely. 10. Szeged. 11. Szentes. 12. Torda 13. Makó. 14. Tersec. 15. Szabadka 16. Zombor. 17. Eperjes. 18. Mátészalka. 19. Fiume. 20. nyitva 21. Kiskunhalas. 22. Cegléd. 23 Baja. 24. Szatmárnémeti. 25. Diósgyőr. 26. Nagyvárad. 27. Arad. 28. nyitva. 29. Eger. 30. Selmec. 31. Óbecse. 32. Győr. 33. Marosvásárhely. 34. Félegyháza. VASUTASOK ÉRDEKE. A konzum kulisszatitkaiból* Ily cimű tegnapelőtt hírünkre ma a következő levelet kaptuk: Tekintetes Szerkesztőség! E hó 30-án rövidke cikk jelent meg. lapjukban a vasutasok érdekeivel foglalkozó rovatában. Cikkíró a «konzum» ügyeivel foglalkozva a hűtlen kezelések sorozatáról beszél és oly sziliben tünteti fel az ügyvezetést, mintha az igazgatóság egész vagyonok elkallódását tétlenül nézné és a szövetkezet anyagi és erkölcsi érdekeinek veszélyeztetését bűnös egyetértéssel palástolni igyekeznék. Én annak idején e lapok hasábjain bőségesen foglalkoztam a konzum ügyeivel és ha a tek. szerkesztőség cikkeimnek helyt adni hajlandó* •— foglalkozni kívánok ezután is mindazzal, ami a nyilvánosság elé tartozik. Hogy eddig is hallgattam, annak csak bokros elfoglaltságom az oka. Azonban tudom, hogy mivel tartozom szövetkezeti tagtársaim ama nagy tömegének, kiknek bizalmából a konzum igazgatóságában ma helyet foglalok s már rövid néhány nap múlva hosszabb tanulmányban — engedelmükkel becses lapjuk hasábjain — fogok beszámolni mindarról, amit a * Legnagyobb örömmel közöljük a cikket, mert a konzum ügyei — amelynél körülbelül 14.000 vasutas tag van érdekelve — a nyivánosság elé tartoznak. Marguik Kálmántól, minden vasutas érdekének egyik legkiválóbb és legönzetlenebb előharcosától, különben arra nézve is ígéretet kaptunk, hogy tanulságos cikkeivel ezentúl állandóan és sűrűn fogja rovatunkat felkeresni. A rovatvezető, konzum múltjáról, jelenéről, jövőjéről a szövetkezeti tagoknak tudnia jogában áll és amiről világos képet adni nekünk igazgatósági tagoknak viszont elengedhetlen kötelességünk. Ez tehát rövid idő alatt meg fog történni. Addig is engedtessék meg nekem, hogy néhány szóval a fent említett cikkben foglaltakra reflektáljak. A szövetkezet két boltjában tényleg már hosszabb idő óta áruhiány mutatkozott. Ez a hiány egyik helyen 1901-ben kezdődött, a másikon múlt év végén jelentkezett. Hogy e kétségtelenül káros jelenséggel szemben miképen viselkedett a régi igazgatóság, ahhoz nekem és az igazgatóságba az április hó 16-iki közgyűlés határozatából beválasztott igazgatósági tagtársaimnak semmi közünk. De már azt állítani, hogy a hiányokkal és a mulasztások elkövetőivel szemben a rekonstruált igazgatóság is olyan elnézést, vagy engedékenységet tanúsítana, ami a szövetkezet fundamentumát ingathatná meg, az vakmerő és tendenciózus hazugságnál nem egyéb. A valóság az, hogy egyik tárnokot az új igazgatóság megalakulása után azonnal elmozdította állásától és mind ez ideig olyan határozat, hogy az illető a szövetkezet szolgálatába visszafogadtassék, hozva nem lett. A másik tárnok ellen vizsgálat van folyamatban, ítéletet ugyanis, vizsgálat nélkül megejteni csak a Balkán-államokban szokás. Ilyen hibába azonban nem eshetik az az igazgatóság, mely demokratikus elvek hangoztatatása mellett alakult. A vizsgálat folyik, mihamarább befejezést is nyer és legyen, megnyugodva mindenki, akit szövetkezetünk ügye érdekel, hogy a bűnös méltó büntetésben részesül. Ami pedig azt az állítást illeti, hogy a hiánynak fedezete nincs és hogy a szövetkezet ezrekre menő összegelég károsítva lenne, az is szemenszedett valótlanság. Az állásából elmozdított tárnok a kezelése alatt előállott kár egy részét rendes évi járulékaiból fedezte, a másik részét pedig fedezte az a 2000 korona biztosíték, mely a szövetkezet javára visszatartatott. A másodiktárnok hiányát szintén teljes összegében fedezi a kaució és így épenséggel nincs ok, hogy vizsgálat nélkül esetleg igazságtalanul járjon el ellene az igazgatóság. A szövetkezet ügyei körül voltak és még vannak is hiányosságok. Ezeket reperálja lépésről lépésre haladva az új igazgatóság, amint ezt kifejteni legközelebb szerencsém lesz. Bennünket hát vád nem érhet. És aki mégis indokolatlan gyanúsításokkal lép fel, anélkül, hogy az ügy valódi állásáról tájékozódást szerezne, az vagy romboló munkát akar végezni oktalanul, vagy pedig ellenségeink szolgálatába szegődött és azoknak akar kedveskedni. Soraim szives közlését kérve, vagyok kiváló tisztelettel , Margalit Kálmán a m. kir. államvasuti alkalmazottak fogyasztási szövetkezetének igazgatósági tagja. S modern kivitelben, gazdag választékban m’nt HERZFELD ZSIGMONDnál Budapest, Kossuth Lajos utca 11. szám, IJU, emírjegyzék djitalapait és bér ment ve« Semper idem. (B.B.F.) Nem múlik nap, hogy nem kapnánk levelet, nem egyet, de sokat, hogy mi lesz a kinevezésekkel és előléptetésekkel. Mások a fizetéstáblázatot eléktelenítő csillagokat és kereszteket kívánják oda, ahol a bors terem, vannak, akik a szövetséget óhajtják, mások meg az új pragmatika után siránkoznak. Semper idem! Hát ezek a tavalyi követelések, ezek és nem mások és ezekért tört ki tavaly a nagy harc, ezek negációja okozta a leveretést és üldöztetést és hogy élnek üldözések és pressziók dacára, csak azt jelenti, hogy átmentek a vasutasok köztudatába mint általános sérelmek és hogy türelmetlenek, az is érthető, hisz annyiszor csalódtak és becsapattak. Ma azonban a helyzet más, mint tavaly volt. Ma a vasutas vezetőségnek dolgoznia kell, azért mert a miniszterük is dolgozik..