Független Magyarország, 1905. október (4. évfolyam, 1272-1302. szám)

1905-10-07 / 1278. szám

1905. OKtóber 7. FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG 11 Nagykövetek a Macedón kérdésben. Konstantinápoly, október 6. Ma délután a nagykövetek értekezletre gyűltek össze báró C­a­­­i­c­e magyar-osztrák nagykövetnél és­ arról tanácskoztak, hogy milyen lépéseket tegye­nek a portánál a macedóniai nemzetközi pénzügyi ellenőrzés dolgában. A svájci nemzeti bank. Bern, október 6. A szövetségi gyűlés a nemzeti bank felállítá­sára vonatkozó törvényt az utolsó szavazás alkalmával elfogadta és pedig a nemzeti tanács 90 szavazattal 9 ellen, a rendek tanácsa pedig egyhangúlag. NAPI HÍREK. A poliklinika. Nem egészen egy negyedszázad alatt szerény csemetéből hatalmassá és terebélyessé fejlődött a budapesti poliklinikai egyesület intézménye, vagy ahogy röviden és egyszerűen nevezik: a poliklinika. Hét fiatal egyetemi magántanár alapította 1883-ban, abból a célból, hogy sze­gény betegeknek ingyen adjanak orvosi segítsé­get, maguknak pedig anyagot szerezzenek az egyetemi előadásokhoz, mert hogy orvostudo­mányt csakugyan csak látva lehet tanulni. Eleinte a Kerepesi-út, majd a Dohány-utca egyik bérházának néhány szobája volt az egész poliklinika, amikor is csak bejáró betegek részesülhettek a jótéteményében; alapítása után tizenkét évvel és mostantól számítva tíz év előtt már saját háza volt a poliklinikának a Hársfa­ utcában, ahol is fekvő betegeknek is jutott néhány terem, most pedig, íme, a Poliklinikai Egyesület vezetőinek buzgólkodása és a közönség részvéte annyira segítette, hogy a hársfa­ utcai házzal szomszé­dos teleken, a Szövetség-utcára néző homlok­zattal nagy négyemeletes kórház­épületet emel­hetett, mely immár egészen készen áll és né­hány nap múlva, október 16-án, meglesz a hi­vatalos bemutatója is. Orvosoknak és közönségnek az érdeke nem mindenkor azonos, különösen a mai rend mel­lett nem, mikor az úgynevezett diplomás pá­lyák között az orvosé az, mely leginkább ki van szolgáltatva a közönségnek, mely a leghálátlanabb, mert a pozitív méltánylás ezzel szemben a legfogya­­tékosabb. Az orvos is élni akar, foglalkozásából akar élni, minthogy az az életpályája; a kö­zönség viszont az orvosi segélyt minél olcsóbb­nak kívánja, aminthogy természetes is, hogy mindenki igyekszik megtakarítani, amit lehet. A gyógyításnál pedig sokat lehet, mert valóban — különösen nagyvárosban — bőven választ­hat az ingyenes rendelésekben. Érthető volna ennélfogva, ha az orvosok körében nem nézik túlságos örömmel az orvosi tudás e kihaszná­lását, aminthogy csakugyan nincsenek is tőle elra­gadtatva , de a poliklinika, noha szintén ingyen osztja az orvosi segítséget, oly intézmény, amely­nek esetében megvan a szép harmónia, hogy a közönség hálája egyesül az orvosok megelégedé­sével. Nincs orvos, aki a poliklinikának híve nem volna, bárha bizonyára a sok szegény beteg között ide is számosan fordulnak olyanok, akik voltaképen a — mondjuk ki a szót — fizető betegek közé tartoznának, de mindenféle rendi érdeken felül áll a humanizmus érdeke, amely pedig egy orvos előtt sem lehet közömbös, már­pedig a poliklinika valóban a humanizmust szolgálja. Azzal is, hogy a szegény betegek se­regét ellátja és azzal is, hogy mint az egyetemi orvosképzés egyik szerve, módot enged a jövő idők orvosainak minél jobb kiképzésére. A poliklinika új és díszes otthonának elké­szülése tehát mindenütt csak megelégedést és örömet kelthet. Büszkeségére szolgálhat a megalkotásban való közreműködőknek ; vigaszt és segítséget ad tömérdek szenvedőnek és össz­hangban van azzal az érzéssel, mely minden orvost hivatásának igazi felfogásában vezérel. Viszont azonban itt az ideje a közönség fel­­eszm­élésének is. Látva azt a buzgalmat és ön­­feláldozást, melylyel az orvosi kar egy sereg kiválósága itt ingyen bocsátja tudását a betegek rendelkezésére, a közönségben is fel kellene támadnia a lelkiismeretnek, hogy ne legyen az orvos továbbra is az a kizsákmányolt valaki, amivé a betegsegítő egyletek visszaélései teszik. Aki szegény és tehetetlen beteg, íme, új haj­lékot talál, ahová orvoslásért folyamodjon , de a társadalmi szolidaritás azt parancsolja, hogy a tehetősek viszont helyt álljanak érték, azzal, hogy ne is pártolják azt a méltánytalanságot, mely az orvosok helyzetét ma minden pálya között oly súlyossá teszi. Mert a humanizmus pa­rancsa nemcsak az orvosoknak szól, hanem a közönségnek is. Tisztelettel kérjük azokat az előfizetőinket kiknek előfizetése szeptember vé­géve! lejárt, hogy előfizetésüket az illető postahivatalnál minél előbb megújítani szivesked­jenek, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne legyen — A bolgár fejedelem útja. Ferdinand bolgár fejedelem, mint Szófiából táviratoztak, az­­ éjjel Magyarországba utazott. Innen Parisba készül. — Uj királyi tanácsosok. A hivatalos lap m­ai száma jelenti, hogy a király dr. Tau­s­z­k Ferenc és dr. Okolicsányi-Kuthy Dezső, egyetemi magántanárnak, az orvostudomány és az egészségügy terén szerzett érdemeik elismeréséül, a királyi tanácsosi címet adományozta. Tauszk a belső betegségeknek igen kiváló orvosa, Okolicsányi-Kuthy pedig a tüdőbetegek szanatóriumi gyógyításának meg­kezdésénél szerzett nagy érdemeket. S­á­­­f­r­á­n­y Antal volt Kossuth-, majd Mátyás­­huszár-őrmester tegnap este a menedékházban 76 éves korában hirtelen meghalt. Temetése szombaton délután 3 órakor lesz a honvédségi helyőrségi kór­házból. —■ Beteg miniszteri tanácsos. Csőke Ferenc miniszteri tanácsos, a kereskedelmi minisztérium elnöki osztályának vezetője, néhány nap óta erős szemgyuladásban szenved. Állapota, mint értesülünk, a javulás útján van. — Menelik követe a román királynál. Szí­na­j­á­b­ó­l jelentik : A­t­o Haile Maria­n-P Menelik király renkivüli követét, K­á­r­o­l­y király kihallgatáson fogadta és meghívta a királyi család villásreggelijére is. — Nyug­alomba vonuló szerb követ. Belgrádi híradás szerint Nokev Novakovics Stóján pé­­tervári szerb követet, a haladó párt vezérét, saját kérelmére nyugdíjazták. Hír szerint helyébe P­a­­s­i­c­s Nikola volt miniszterelnököt fogják pétervári követté kinevezni. Ezáltal egyúttal elhárítanák a radi­kális párt szakadásának főokát. — Rákóczi-szobor Nagyszécsényb­en. A nagy­­szécsényi takarékpénztár már régebben gyűj­tést indított az ország összes pénzintézetei között, a Nagyszécsényben emelendő Rákóczi-szoborra. A szo­borbizottság, mint nekünk írják, Ligeti Miklós szobrászművészt bízta meg a szobor elkészítésével s egyszersmind elhatározta, hogy a szobor kis mintá­ját tartós anyagból több példányban elkészítteti s minden egyes pénzintézetnek, amely a szobor meg­teremtése körül buzgólkodott, megküldi. — A román király feln­öszöntője, S i n a j a - ból, jelentik : Károly király tegnap ebédet adott D­ili porosz dragonyos ezredének tiszteletére. Az ebeden, melyen az ezred tisztikar úrral, küldöttsége vett részt, a király meleghangú felküszönést mondott Vilmos császárra és hadseregére. Egyben büsz­keséggel emlékezett meg arról, hogy egy porosz ezred­nek a tulajdonosa lehet. A felköszöntő végén a zene­kar a német Himnuszt játszotta. J­a­c­hm­u­s ezre­des a tiszti küldöttség vezetője ezután felköszöntőt mondott Károly királyra és Romániára. — Egyházkerületi közgy­űlés. A bányai áj. hitv. evangélikus egyházkerület ma délelőtt folytatta közgyűlését Zsilinszky Mihály egyházkerület felügyelő és Bachát Dániel püspök elnöklése mellett. Elsőbben a tisztújítást ejtették meg, melynél eredményeképen a kerület tisztviselői kara a követ­kezőken alakult meg: Felügyelő : Z s i l­i n s­z k­y Mihály, püspök •­ Bachát Dániel, ügyész : S­z­m­i­t Lajos, pénztáros : Ben­dl Henrik, ellenőr : L­i­e­d­e­m­a­n­n Rezső, számvevő : K­o­ó­s Ottó, levél­táros : G­o­b­l Imre, egyházi jegyző : Sebőst­ Gusztáv, világi jegyzők : dr. S­z­ö­r­é­n­y­i Aladár és dr. L­i­e­d­e­m­­a­n­n Frigyes, püspöki iroda­ve­zető: Wallentinii Aladár, egyházi aljegyző S­á­r­k­á­n­y Béla, püspöki másodlelkész : B­e­r­e­g­i Sámuel. — A kerületi törvényszék el­nöksége , a kor.­elnökség tagjai lettek : Dr. Zsigmondy­­ Jenő, Matuska István, Osztroluczky Miklós, dr. Wag­ner Géza, Haviár Dániel, Laukó Károly, Seholcz Gusztáv, Sárkány Sámuel, Horváth Sándor, Klimó Vilmos, Falvay Antal, Ulbrich Sándor; jegyzője: dr. Hajcsi György. — A kerületi fegyelmi választmány elnöksége : a kerületi elnökség­­ tagjai : báró Podmaniczky Gyula, id. Cséry Lajos, dr. Gsengey Gyula, Horváth Sándor, Jezsovits Pál, Schranz János. — A k­e­r­ü­l­e­t­i szám­e­v­ő­­s­z­é­k elnökei: Kaufmann Kamill és Bachát Dániel; tagjai: Sztrelko Gusztáv, Vasskó Endre, báró Kaas Ivor, Gnóth Sándor,, dr. Gsengey Gyula, Kéter Napoleon, Walther Ágost, Schranz János, Hor­­vát Sándor, Scholz Gusztáv, Jezsovits Pál, Török József, Gyanító Károly, Szterényi Lajos, jegyzője: dr. Liedemann Frigyes. — A kerü­leti pénzügyi b­i­z­o­tt­s­á­g elnöksége ; a kerületi elnökség; tagjai: Fabiny Gyula, dr. Zsig­mondy Jenő, Posszert Gyula, dr. Rock Géza, Ma­tuska István, Sárkány Sámuel, Horváth Sándor, Schranz János, Schultz Gusztáv, Laukó Károly, Stehlo Kornél, jegyzője: dr. Liedemann Frigyes. — A k­e­r­ü­le­ti iskolai bizottság elnökei: dr. Wagner Géza és Veres József, tagjai: báró Pod­maniczky Gyula, Rohonyi Gyula, Színik Lajos, Zsig­mondy Géza, Radvánszky György, Mágocsy-Diatz Sándor, Csepregi György, Szeberényi Lajos, Góbi Imre, Benkő Gyula, Kurz Sámuel, Scholz Lajos; jegyzője: Serédy Lajos. — A kerületi jogügyi bizottság elnökei : dr. Zsigmondy Jenő és Bachát Dániel; tagjai : dr. Zolnay Jenő, dr. Gsengey Gyula, dr. Balassa, Károly, dr. Papp József, dr. Sze­­lényi Aladár, Laukó Károly, Petrovics Soma, Scholtz Gusztáv, Geduly Lajos, Színik Lajos. —­ Az aszódi leánynevelő intézet elnöksége: a kerületi elnökség; tagjai báró Prónay Dezső, Fabiny Teofil, báró Podma­niczky Géza, báró Podmaniczky Gyula, Rohonyi Gyula, Fabiny Gyula, dr. Deér Endre, dr. Wagner Géza, báró Solymossy Lajos, Kaufmann Kamill, Sárkány Sámuel, Horváth Sándor, Moravcsik Mihály, Schranz János, Falvay Antal, Kurz Sámuel, Scholtz Gusztáv, dr. Szelényi Aladár.­­ A Baklács­y­­alapítvány jövedelme felosztására kiküldött bizottság elnökei: a püspök és dr. R­a­dv­á­nszky György, tagjai : az esperesek és az egyházmegyei felügyelők; jegyzője: Sehol­cz Gusztáv. Ezután dr. R­a­d­v­á­n­s­z­k­y György, a kerületi gyámintézet elnöke jelentette, hogy a gyámintézet megtartotta közgyűlését. Határozott a közgyűlés a Baldúcsy-alap jövedel­mének felosztása dolgában. A kerületi elemi isko­lákban és az idegen iskolákban teljesített vallások­tatásról szóló jelentést tudomásul vették. Hosszabb és itt-ott, személyes élű vita támadt a szarvasi ta­nítóképzőnek átvétele dolgában. Wagner Géza ismer­tette az ügy előzményeit. A tavalyi közgyűlés uta­sította az elnökséget, hogy az arad - csa­­­nádi, csongrádi és arad-békési egyházmegyék­kel, a tanítóképző jelenlegi birtokosaival, az intézet átadása iránt folytasson tárgyalást. Az arad­­csanádi és a csongrádi egyházmegyék hajlandók is a megegyezésre, az arad-békési egyházmegye azon­ban a szerződést nem akarja megkötni. Hosszabb vita után, amelyben Zsilinszky Endre, Osz­­troluczk­y Miklós, Havi­á­r Gyula, Veres József, B­a­k­a­y Péter és mások vettek részt, a köz­gyűlés sajnálkozásának ad kifejezést az arad-békési egyházmegye álláspontja miatt és ama reményének adott kifejezést, hogy újabb megfontolás után az egyházmegye más határozatot fog hozni. Ezután a közgyűlés több, az egyház f­eletelére vo­natkozó ügyet intézett el, így­ Rákosligetnek önálló fiókegyházzá való szervezkedését megengedte. A tanácskozást 1 órakor megszakították s délután 3 órakor folytatták. A délutáni gyűlésnek legérdeke­sebb pontja a horvát báni kormány átirata volt. A horvát bán és a horvát-szlavon esperesség kívánságai a következők : 1. Változtassa meg az egyházkerület a lelkészválasztási szabályrendeletet olyképen, hogy a Horvátországban alkalmazandó lelkészektől ne kö­veteljék meg a magyar nyelv isme­retét, ellenben kívánják meg a horvát nyelv tudá­sát. 2. A theológusok, akik külföldön végezték tanul­mányaikat, horvát vagy német nyelven tett vizsgálat alapján is nyerhessenek lelkészi alkalmazást. A jog-

Next