Független Magyarország, 1905. október (4. évfolyam, 1272-1302. szám)
1905-10-26 / 1297. szám
1905. október 25. ■FÜGGETLEN KEAGYARORSZA9 ■HMNttriaHMtti — Vilmos császár Drezdában. Drezdából táviratoztak. Vilmos császár ma délelőtt ideérkezett. A pályaudvaron Frigyes Ágost király és János György herceg fogadta. Szívélyes üdvözlés után, melynél az uralkodók megölelték és megcsókolták egymást, a feldíszített utcákon keresztül a kastélyba hajtattak. A prágai után a császárt a városi hatóságok üdvözölték. Beuthier főpolgármester beszéddel üdvözölte a császárt, melyben kijelentette, hogy a császár látogatása annál nagyobb örömet kelt, mivel a szomorúság napjai után a nap újra felragyog és a súlyos gazdasági depresszió ködfátyola, mely a fővárost és az országot elborítja, oszlani kezd. Ha a császár bölcs és erőteljes politikájának, úgy mint az elmúlt év súlyos napjaiban a jövőben is sikerül a béke megőrzése, remélhető, hogy a szász nemzet a király kormányzása alatt egy boldogabb jövőnek néz elébe. Vilmos császár fogadására a pályaudvaron Borwin mecklenburgi herceg, valamint az egész szász minisztérium is megjelent. Beuthier polgármester üdvözlő szavaira a császár azt felelte, hogy őszinte köszönetet mond a nagyszerű fogadtatásért, amelyben a város részesíti. Mindent, ami csak hatalmában áll, el fog követni, hogy Szászország jólétét előmozdítsa. Különféle ünnepélyek alkalmából jelent már meg a drezdai királyi palotában és különösen örvend, hogy a mai napon is itt lehet, amelyen oly örvendetes ok vezérli ide. Részt vett a szász királyi család minden örömében, minden bánatában. Különös örömmel veszi tudomásul, hogy a gazdasági téren Szászország nagyban virágzik. A császár megjegyezte : Igyekezetem állandóan a béke fentartására irányul, mire egész erőmet, minden munkámat fordítom. A császár végül arra kérte a főpolgármestert, hogy tolmácsolja érzéseit és közölje a drezdai polgársággal azt az örömet, amelyet a fogadtatás felett érez, melyben részesítették. Drezdából jelentik: Vilmos császár a szász trónörökösnek a fekete Sas-rendet adományozta. A császár azonkívül látogatása alkalmával számos kitüntetést adományozott. A király Vilmos császárt a 3. szász vértesezred tulajdonosává nevezte ki. — Miksa császár gyóntatója. Párisból jelentik, hogy tegnap meghalt La nu sse, Miksa császár volt gyóntatója. Lanusse a legutolsó pillanatig Miksa császár mellett volt s a császárság történetéről hír szerint nagyon érdekes emlékiratokat hagyott hátra. Lanusse ezeket az emlékiratokat végrendeletében Ferenc ,József királynak hagyta s ő rá bízta annak eldöntését, vájjon nyilvánosságra jussanak-e. — A lippei trónörökösödés Lipcséből táviratozzék . A lippei trónöröklés kérdésében a választott bíróság a ciszterföldi ág javára döntött. György Schaumburg-Lippei herceg levélben üdvözölte Lipót gróf régenst. — A józsefvárosi plébánia betöltése. A józsefvárosi katholikus választópolgárok felhívást bocsátottak a fővárosi bizottsági tagokhoz, melyben dr. Mezker József megválasztását kérik. A felhívást 1216-an írták alá. A választás november 8-án lesz. — Konti József temetése. Ma délelőtt kísérték utolsó útjára Konti Józsefet, a magyar zeneszerző művészet nagy gyászára elhunyt komponistát, a rákoskeresztúri új zsidó temetőben. A végtisztesség szomorú, esős őszi időben jutott ki a szívbe kapó melódiák mesterének, mintha az elmúlása miatt hulló körívek, lennének az esőcseppek. Rossz volt az idő, de a jó ember utolsó útjának kísérete, a barátok, művésztársak és tisztelők sokasága egészen megtöltötte tizenegy órára a temetőnek feketében pompázó halottas csarnokát. Az volt bár a halott kívánsága, hogy egyszerű legyen a temetése, a délszaki növények közt felállított egyszerű fekete koporsóra sűrű virágtakaró borult. Gyönyörű koszorút helyezett a ravatalra Konti nagy sikere színhelyének, a Népszínháznak a személyzete és zenekara, Vidor Pál és neje, a Királ Színház, Beőthy László és családja, az Operaház, a Magyar Színház, a Színpadi Szerzők Egyesülete, a Filharmóniai Társulat, a Lipótvárosi Kaszinó, Blaha Lujza, Verő György, Róna József, Márton Miksa és neje, Pásztor Árpád, Zoltán Jenő és Sándor, Nádor Kálmán és sokan mások. A gyászoló gyülekezetben ott volt Budapest három operett-színházának majdnem valamennyi tagja, Vidor Pál és felesége, Beöthy László és felesége, Leszkay András, Feld Zsigmond, az Operaház és a Nemzeti Színház képviselői, Hock János orsz. képviselő, Rothauser Miksa, Márton Miksa, Nettai Jenő, Pásztor Árpád, Márkus József és a neje, Buttykay Ákos, Guthi Soma, Kern Aurél, Fáy Nándor és még nagyon sokan az író- és művészvilágból. . . A gyászszertartást az egyházi kórus éneke kezdte, amelynek befejeztével dr. Hevesi Simon rabbi mondott mélytartalmú, szép gyászbeszédet. Ezután Beöthy László, a Király Színház nevében búcsúztatta a halottat, elmondva, hogy az ő zenévé vált lelke túléli a koporsóját s elterjed majd mindenfelé, ahol csak szépet szerető emberek laknak és Konti emlékének ünnepe lesz minden meleg este, amely az ő kései diadalát hirdeti, vagy olyasvalakinél a diadalát, aki az ő példájából tanul, az ő geniejéből termékenyül meg. A megható szavak után Márkus József beszélt a «Színpadi Szerzők Egyesülete» és az «Otthonakor nevében. Az élet nagy színjátékának, — mondotta — vége. Következik a finálé. Konti, aki annyi , szép finálét irt, az utolsót rosszul csinálta. Meghalt Konti. De a levegőn álzengő szárnyakon leszáll hozzá a színpad múzsája és átviszi a halhatatlanságba. Hogy elhangzott ez a búcsúztató, az operett-színházak egyesített zenekara a «Mert oly borús ...» kezdetű gyászdalt énekelte el, majd a jóbarátok kivitték a koporsót a sírhoz és könyekig megható volt, amint ebben a szomorú aktusban az elhunyt egyetlen fia, Ödön, segédkezett. A sír mellett a Népszínház nevében Szirmay Imre mondott utolsó búcsút, megkapóan jellemezve Kontit, hogy jó barát, költő és filozófus volt egy személyben. A művészi egyéniség izzó kohójában fölolvadt gyarló földi lénye. Bohém volt, lángész volt. Szívének belsejében visszavágyott az elhagyott régi fészekbe, a Népszínházba. Más volt azonban megírva számára a csilagokban: elmúlott. A telkekbe markoló szavak elhangzásával a három operett-színház egyesített kórusa énekelt, egy gyászdltalt és elhantolták a sírt. Hullott az őszi eső és hullott a szemekből a köny.* ■ Özvegy Konti Józsefné és Ödön fia mindazoknak, akik a temetésen bucsúztató beszédet mondottak, akik részvétüket fejezték ki és a Nép-, a Király- és Magyar Színház énekkarának ezen az útán is meleg köszönetet mond. Alioubet Madridban, Madridbón táviratoztak . Loubet elnök tegnap este 7 órakor a francia nagykövetség épületében Alfonz király tiszteletére ebédet adott, amelyen Károly Ferdinánd bajor herceg, Montero Rics miniszterelnök, miniszterek és más főméltóságok is részt vettek. Loubet a következő pohárköszöntőt mondotta : Sire ! Köszönöm szívességét, hogy elfogadta a meghívást, amelyet önhöz intéztem. Országom nevében köszönetet mondok felségednek, hogy alkalmat adott arra, hogy szép hadseregét megcsodálhassam. A mai katonai szemle bebizonyította, hogy felséged joggal büszke lehet csapataira. A spanyol nemzet békeszeretetében teljesen rábízhatja magát impozáns katonai erejére. Egész szívemből felségedre és a spanyol hadseregre emelem poharamat. Erre Alonz király ezekkel a szavakkal válaszolt : Elnök úr ! A legnagyobb örömmel hallgattam beszédét, amely újabb megerősítése annak az igaz barátságnak és nagyrabecsülésnek, amely nemzeteink szívét összeköti. Igaza van önnek, ha azt mondja, hogy a nemzetek békéje, mely az emberi haladásnak legfőbb célja, ma a fegyveres erőn, mint a legbiztosabb alapon nyugszik. A spanyol hadsereg, amely a mai szemlén bizonyságot tett, arról, hogy,mily, értékrejlik hemic, teljes mértékben méltányolja annak a megtisztelő véleménynek az egész súlyát, amelyet ön róla mondott. A hadsereg nevében köszönetet mondok önnek ezért a kedvező ítéletért, amely rám nézve annál értékesebb, mert kitörölhetetlenül él emlékemben az a kitűnő tartás, amelylyel a francia hadsereg a chalensi táborban és a vincennesi szemle alkalmával előttem bemutatkozott. Az ön egészségére emelem poharamat. Ürítsen poharat velem együtt úgy az egyik, mint a másik nemzet fegyvereinek dicsőségére, arra, hogy mindegyik hazafiasságtól áthatva, mindenkor szem előtt tartsa előbbi dicső tetteit, amelyek a világtörténelem lapjain oly fényesen vannak megörökítve. A tegnapi ünnepségeket díszelőadás fejezte be a feldíszített spanyol színházban. Mindkét államfőnek élénk ovációban volt része. Az előadás végén a zenekar a Marseillaiset és a spanyol himnuszt játszotta. Alfonz király és Loubet elnök ma a Pradomúzeumot látogatták meg. Itt említjük meg, hogy egy párisi lap szerint az angol kormány meghívta Loubet elnököt, hogy látogassa meg Gibraltárt, amire az elnök állítólag azt felelte volna, hogy alkotmányos kötelessége október 30-án a parlament megnyitásán jelen lenni. Madridból táviratozzák a párisi lapoknak, hogy a színháztéren tegnap este két anarchistát és pedig a francia származású Cordeillert és egy spanyolt a barcelonai francia konzulátushoz beosztott titkosrendőr kezdeményezésére letartóztattak. Hír szerint a letartóztatottaknál sem fegyvert, sem bombákat nem találtak. Más lapok jelentése szerint a letartóztatott anarchisták egyike svájci származású. Alfonz király és Loubet elnök Rouvier miniszterelnök kíséretében vadászatra ma reggel Riofrioba utaztak. — A poliklinika bemutatása. Ma volt a poliklinika Szövetség utcai új házának hivatalos bemutatása a székesfőváros meghívott vezető közegei előtt. A vendégek élén Halmos János polgármester jelent meg, akit Sámuel Lázár alelnök üdvözölt. A polgármester és a nagyszámú előkelő vendégsereg apróra megnézte a poliklinika modern berendezését, majd a történt bemutatás után Halmos János a főváros nevében megköszönte az egyesület meghívását és a szenvedő emberiség érdekében azt kívánta, hogy ezen emberbaráti intézmény az új otthonában is az eddigi eredménynyel fejtse ki áldásos működését. — Cyrill nagyherceg és a cár. Megírtuk, hogy a cár Podjedonoszcev, a szent zsinat fejének rábeszélésére Gyrill nagyherceget házassága miatt szigorú büntetésben akarta részesíteni, minthogy az ortodox egyház tiltja a házasságot nagybátya és unokahuga között. A cárné is ezen a véleményen volt és az udvari miniszter már elküldte a hivatalos lap nyomdájába a cári rendeletet, amely nemcsak a hadsereg kötelékéből rekeszti ki Cyrill nagyherceget, de rangját és címét is megvonja, évjáradékától pedig megfosztja. Ekkor Wladimir nagyherceg, a cár nagybátyja, levelet írt a cárnak, hogy minden állásáról lemond, ha Cyrill nagyherceget megbüntetik, így aztán éjjel 2 órakor utasították a hivatalos lapot, hogy a rendeletet ne közölje. Cyrill nagyherceg különben, ugy látszik, nem vette nagyon szivére a cár neheztelését s kiutasítását. Hátat fordítva Oroszországnak, egyedül a családi boldogságnak szenteli idejét. A nagyherceg feleségével együtt tegnap Koburgból a Riviérára utazott. Az Erzsébetvárosi Függetlenségi Kör ma este tagjainak élénk részvétele mellett vacsorát rendezett, amelyen Lovászy Márton, Lengyel Zoltán és Sümegi Vilmos országgyűlési képviselők is jelen voltak. A vacsora keretében Lovászy Márton Bartha Miklósról gyönyörű emlékbeszédet tartott, amelyben Bartha politikai és publicisztikai szereplését méltatta. Utána Földes Géza iskolaigazgató mondott beszédet az aktuális községi választásokról. Utána Sümegi Vilmos képviselő beszélt. Majd Ferenczy Károly műegyetemi tanár szólott, megemlékezvén Bartha Miklósról. Lengyel Zoltán kitartásra buzdította a kerület polgárságát s vázolva a mai politikai helyzetet, kifejtette, hogy csak két párt lehetséges ma Magyarországon: hazafiak pártja és a hazaárulók pártja. Reméli, hogy a kerület választópolgárai között nem fog akadni egy sem, aki a hazaárulók pártjába lépne. Az est folyamán még számos felköszöntő hangzott el. — Református teológiai tanár Amerikában. A dunamelléki ref. egyházkerület elhatározta, hogy az amerikai egyházak, illetőleg lelkészek között folyó súrlódások elsimítására megbízottat, küld ki. A választás dr. Antal Géza tanárra esett, aki családostól a napokban kelt a hosszú útra. A tanár Bécsben való rövid megállapodás után Roterdamba, onnan Londonba megy s Liverpoolban száll hajóra, hogy Amerikába vitorlázzék.