Függetlenség, 1908. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1908-02-13 / 36. szám
Kecskemét, 1908 fabruár 13. Csütörtök_____________ XXL évfolyam. 36 szám. ELŐFIZETÉSI ÁR. £ U ^ Szerkesztőség és Victokra postát küldve: ^ L ITI K A I ^AP I L A P Telefon: Negyedévre . . 3.80 fill. Félévre . . . 7.60 fin. f kecskeméti függetlenségi és 48-as párt tulajdona és hivatalos közlönye. szám. Főszerkesztő: Kiadja: Felelős szerkesztő: szappanos István. a „FügpíisnsÉs npRidaBálpitas, tömöri jenő. Házadó reformokhoz. Lapunk keddi számában dr. Szigethy Lehel ur által írott vezércikkünknek, mint egy kisegitéseül Sándor István főjegyző úrtól ma a következő levelet és az alábbi cikket kaptuk, melyeket a közönség megnyugtatása érdekében készséggel közreadunk. Tekintetes Szerkesztő Úr! Becses lapja mai számában vezércikk jelent meg, mely a tervezett házadóreform bizonyos része ellen a közgyűlést felirat intézésére ösztönzi. Miután városunk közönsége az adóreformot tartalmazó törvényjavaslatok sérelmes intézkedéseinek módosítása érdekében már 1907. november 21-én föliratot intézett az országgyűléshez és a pénzügyminiszterhez s ezen föliratában a dr. Szigethy Lehel úr cikkében tárgyalt kérdésre is kiterjeszkedett: cikkíró úr és a közönség megnyugtatása érdekében célszerűnek vélem a föliratnak ezen kérdéssel foglalkozó II. rész 3. pontját ismertetni. Azért a fölirat kérdéses részét, amely a cikkben kívántnáltöbb biztosíték nyújtását kéri a lakosság érdekeinek megvédése céljából, — szives közlés végett tisztelettel mellékelem. Kecskeméten, 1908. február 11-én. Tisztelettel: Sándor István A házbirtokosokra legveszélyesebb a törvényjavaslat 10. §-a. Ez a szakaszugyanis kimondja, hogy gazokban a községekben és városokban, melyeknek lakossága legalább 15 ezer lélekből áll, de amelyekben a lakrészek fele bérbeadva nem lévén, általános házbéradót behozni nem lehet, ennek bekövetkeztéig, ha e helyeknek a központban vagy fejlettebb részeiben a tényleg bérbeadott vagy a bérbeadottakhoz számítandó lakrészek száma legalább felét teszi a lakrészek összes számának, ezekből a pénzügyminiszter által rendeletileg meghatározandó módon s az illető község képviseletének közbejötte mellett külön házadókörzetek alakítandók, amelyeken szintén átalános házbéradó alkalmazásának van helye. Ez a szakasz nyilvánvalóan azt célozza, hogy az átalános házbéradó alá nem vonható nagyobb városoknak legalább egyes részei vonassanak általános házbéradó alá és igy legalább ezen városrészekből biztosíttassék az államnak minél nagyobb házadójövedelem. Ezen körzetek alakítása nem bízható kizárólag az állam adójövedelmeiért felelős pénzügyi közegekre és pénzügyminiszterre, ilyen nagyjelentőségű kérdés nem szabályozható rendeleti úton, az állami adójövedelmek kihasználására kötelezett miniszter által, hanem a körzetek alakításának feltételei a törvényben pontosan körülírandók. A javaslat jelenlegi alakja szerint ugyanis a pénzügyi igazgatás tetszése szerint kiválasztandó utcák és utcarészek lennének a körzetekbe bevonhatók és olyan viszás állapot keletkezhetnek, hogy egy-egy utcának vagy házsornak egyes házai átalános házbéradó alá, más hazai házosztály alá tartozhatnának, s a körzeteknek olyan bizonytalan és folyton változó határai lennének, amelyek egyrészt az építkezésnél vagy házvételnél a jövedelmezőség reális számbavételét, másrészt a házadó kezelését igen nagy mértékben megnehezítenék s teljes jogbizonytalanságot teremtenének. Ha tehát már ilyen adókörzetek alakítása el nem kerülhető, a javaslat e része oly irányban lenne módosítandó, hogy a község vagy város belterületének fekvésénél s építkezés és forgalmi tekintetben fejletlenebb voltánál fogva külvárosnak nem tekinthető belső része egészben lenne csak külön adókörzetté alakítható és a lakrészek felének bérbeadása esetén átalános házbéradó alá vonható. Amennyiben pedig ez a módosítás keresztülvihető nem lenne, a törvényjavaslat oly módon lenne szövegezendő, hogy a körzetek a város közigazgatási beosztásában szereplő egységek (kerületek, tizedek stb.) alapul vételével legyenek alakíthatók oly módon, hogy csak egy vagy több közigazgatási egység legyen az adókörzetbe bevonható s ezen közigazgatási egységek egyes részei az adókörzethez csatolhatók ne legyenek. Ez esetben természetszerűleg kimondandó lenne a törvényben, hogy a városok közigazgatási beosztása jövőben csakis a pénzügyminiszter hozzájárulásával változtathatómeg. Ezenkívül a törvényjavaslatnak feltétlenül biztosítékot kell nyújtani arra nézve, hogy az adókörzetek alakítására vonatkozó határozat felülbírálásának a közigazgatási bíróság hatáskörébe utalásával, ezen fontos vagyonjogi érdekeket legfőbb bíróként nem az állam adójövedelmeiért felelős pénzügyminiszter, hanem pártatlan bíróság fogja elbírálni és pedig akár az érdekelt felek, akár a városi hatóság által benyújtandó jogorvoslati kérelem alapján. Mert ha már végre a m. kir. közigazgatási bíróság létesült, az annak felállításával kitűzött irányzattól többé eltérni s új törvényekben lehetővé tenni, hogy az anyagilag érdekelt egyik fél legyen a legfőbb biró is: a jogállam fogalmával ellenkeznék. főjegyző, napi hírek. . . Szabadságkérés. Domján József adóügyi alszámvevő mai napon 2 havi szabadságot kért a tanácstól. — A jogászegyesület tisztikara. A kecskeméti jogakadémia ifjúságának Önképző és Segélyző Egyesülete ma, szerdán tartotta idei második közgyűlését, melynek tárgya az új tisztikar megválasztása volt. Elnök lett Tóth István II. éves joghallgató, alelnök Balogh László I. é. jh., főjegyző Fritz Miklós I. é. jh., aljegyző Rapcsányi István I. é. jh., pénztáros Hankovszky Jenő II. é. jh., ellenőr Bencsik Géza II. é. jh., ügyész Garzó Sándor II. é. jh., háznagy Bartók Lajos II. é. jh., háznagyhelyettes Mezei Sándor I. é. jh., könyvtáros Szabó Márton II. éves joghallgató. A választmány és az irodalmi szakosztály tagjait csütörtök d. u. fél 3-kor tartandó ülésen választják meg. Az idén leleplezendő Kossuth-szobrok. A szabadságharc hatvanadik évfordulóján az idei esztendőben, mint értesülünk, a már meglevő Kossuth-szobrok száma, amely máris közel van az ötvenhez, hattal fog megszaporodni. Ezek között öt életnagyságú szobor lesz. Nagy ünnepségek közt készül leleplezni március hó 15-én Pécs város közönsége a Hornai János készítette álló szobrot. A leleplezésre Kossuth Ferencet is meghívták, de ő, tekintettel a kora tavaszi időjárásra és arra, hogy évek óta a ceglédiek körében tölti ezt a napot, nem fogadhatta el a meghívást, így valószínű, hogy a pécsiek április végére halasztják a leleplezést. Nagy-Perkáta fehér megyei község Kossuth mellszobrát, amelyet szintén Hornai készített, április 20-án, húsvét hétfőjén leplezik le. Május hóban leplezik le az ősz óta teljesen kész nagykárolyi álló szobrot, amelyet Kallós Ede készített. Június hó közepén Torontál-Vásárhelyen, a Pancsova melletti határszéli nagyközségben leplezik le Kossuth Lajos remekül sikerült, életnagyságú szobrát; ezt Pásztor János tehetséges vásárhelyi szobrász készítette. Szeptember hóban Rákospalota nagyközség állítja fel az első, fehérmárványból készült életnagyságú Kossuth-szobrot Barcza Lajos fiatal szobrásztól. Végül leleplezésre kerül október hó folyamán Arad városában Margó Ede pályanyertes szoborműve, mellékalakokkal. Ezenkívül számszerint még öt Kossuth Lajos-szobor van munkában különböző műtermekben, melyeknek leleplezése az 1909. évben várható. — Halálozás. Súlyos csapás érte Becsey Károly dr-t, Szeged II. kerületének országyűlési képviselőjét. Forrón szeretett édesanyja, özv. Becsey Andrásné szül. Baranyai Rozália rövid szenvedés után hétfőn hajnali két órakor elte 70-ik évében Ipolyságon jobblétre szenderült. A köztiszteletben álló matróna állapota pár nap előtt kezdett váltságos lenni. Fiai ezek között Becsey Károly dr., szombaton siettek, távirati értesítés vétele után édesanyjuk beteg ágyához, de az idős nő már nem tudott megbirkózni a nehéz kórral. A boldogultat, aki Szegeden általános tiszteletnek és becsülésnek örvendett kiterjedt nagy rokonság gyászolja, ezek között elsősorban gyermekei: özv. Kasszálné szül. Becsey Éva, Becsey András, István József, Károly és Rózsi férjezett dr. Csermák írnőné, továbbá menyei, veje és unokái. Az elhunyt matróna halt tetemeit a róm. kath. egyház szertartása szerint szentelték be Ipolyságon, azután Szegedre hozták és szerdán