Függetlenség, 1881. április (2. évfolyam, 90-118. szám)
1881-04-01 / 90. szám
Budapest, 1881. Ágoston angyalgyemeke kanállal, minthogy a földönfutás és kivándorlás tényeivel szemben, alapos okkal meggyőzhesse a tapasztalás emberét az elméleti okoskodás a korcsma és terményuzsora által erkölcsök, munkaképesség, családfentartás, vagyongyarapodás rovására űzött állapot politikai, társadalmi és közgazdasági helyességéről. Ez állapot minden iszonyával, viszásságával és nyomorával gátakat követel az uzsora ellen. Ha az államnak nincs törvénye, a mely féket köthessen a paragrafusok közein kibúvó s egész munkásosztályokat megsemmisítő lelketlenségnek , ott kell megragadni az alkalmat korlátozására, ahol megfoghatjuk. Ügyesen utalt Almásy a hitbizományokra. Egy államnak, amelynek kormányzata főrangú családok fényét veti meg hitbizományok megállapítása által az elzüllés ellen, a nemzetalkotó kis birtok és házi tűzhely biztosságát is megkell őriznie, mert e tűzhelyekkel és darab földdel a szeretet a haza iránt, és a szeretettel a hazáért élni-halni kész elhatározás van biztosítva. Semmiféle jogi és hitelügyi elv nem ad erőt nemzetek kezébe, ha osztályokat dobunk az uzsora kendertilóin át a köznyomor karjaiba. Nézzétek azt a nyomort, amely az óczeánon átmegy hazát keresni, ki pótolja munkás kezeiket az ekénél, ki a fegyvernél? Talán a bölcsesség, amely kormányoz, vagy az uzsora, amelynek emberei herék és gyávák? „A kis telkes és kis házas gazda nem kap hitelt“, hangzik az ellenvetés. Ne is kapjon olyan hitelt, aminőt jelenleg kaphat. Hadd járjon kevesebbet az a garat, amely korcsmaadósságba keveri és korcsmaadóssággal dologkerülővé, falu rosszává teszi a községek lakosait. Hadd szorongjon, koplaljon hitel hiányában, csak ne legyen földönfutó. iszákosság és uzsora ellen, erkölcs és létfentartás czéljából, ott és úgy kell fogót állítani, ahol, s a mint lehet. Hadd orditsanak a perczentes hazafiak képviselői az intézkedések ellen, a törvényhozásnak a melynek a szükség és tapasztalás behatása alatt, jó és helyes törvényeket kell hoznia, nem az a czélja, hogy akasztani valók számára mentse meg a jog álarcát, hanem a czélja ezerek erkölcsi és anyagi jólétének biztosításában biztosítani az állam és társadalom életképességét. E czél nevében és érdekében ki kell vonni az uzsorások karmai közül a fogásaikkal, csalásaikkal és fosztogatásaikkal szemben egyszerűségükben, járatlanságukban és gyengeségükben vértezetlenül álló kisgazdát. Verhovay Gyula: A német szoczialista-törvény, szoczialista-törvény fölötti emlékirattár Sokkal gazdagabb e vita máris érdekes mozzanatokban, sokkal fontosabb az itt újra nyilvánuló reakczionárius irány, mintsem figyelmen kívül lehetne hagyni a tárgyalások menetét. Az emlékirat a szoczialista törvény érvényben hagyását és további foganatosítását kívánja, valamint a kisebb ostromállapotnak kiterjesztését Lipcsére és Hamburgra. A képviselők felvilágosításokat vártak a menedékjog felett, de csalatkoztak, hacsak a vita további folyamán a kormány neki nem bátorodik. Nem felelt kormány arra a vádra sem, hogy az antiszemita mozgalmakra, melyek pedig határozottan azt a czélt követik, hogy a néposztályokat összeveszítsék, nem alkalmazzák ezt a törvényt. Azt azonban a belügyminiszter erősen hangsúlyozta hogy a nihilisták és a szocialisták törekvései ugyan azonosak. A szerdai vita folyamáról a következő értesítésünk van : Először szólalt fel Auer szoczialista képviselő. Nagy figyelemmel hallgatták beszédét, mely először azt a szemrehányást foglalta magában, hogy a kiutasított szoczialisták számára eszközölt gyűjtések a birodalmi tanács világos határozata ellenére betiltattak. Kijelenti azután, hogy a javaslat nyílt beismerése annak, hogy a pártot rendőrileg elnyomni nem lehet. Kijelentette, hogy a szoczialdemokratáknak nincs közük Moszt „Freiheit“ lapjához. A wydeni soczialista kongresszusból kivetette őt a párt. Moszt őrjöngéséért és ostobaságaiért mi nem vagyunk felelősek. Titkos ágensek, akiket a rendelkezési alap fizet, szándékosan terjesztették Moszt „Feiheit“-ját, azokat pedig, akik megvették a lapot, föladták. Azzal vádolnak bennünket, hogy rokonszenvezünk az orosz nihilistákkal; minket és a szabadkereskedőket is nihilistáknak neveznek. A mi válaszunk ez volt : Mi csak annyiban rokonszenvezünk az orosz nihilistákkal, amennyiben ők is törekszenek a munkás nép egyenjogosítására. Mindamellett nem tartjuk alkalmasoknak Németországra nézve az Oroszországban szükségeseknek vélt taktikát. Forradalmároknak neveznek bennünket, pedig a konszervatív párt dicsőítette annak idejében a nápolyi király elűzését és 1866-ban elkergette Hannovera királyát. Moltke „isteni intézménynek“ nevezi a háborút, pedig akár háborúban kommandérozzák agyonlövetésre az embereket, akár dynamit patronnal végeznek ki valakit, így is, úgy is gyilkosság marad a gyilkosság. Republikánus-e Bismarck azért, hogy, mint Arnim peréből kitűnik, a francziaországi republikánus államformát védelmezte? (Közbekiáltások : Nem!) Mi is oly jogosan tiltakozunk tehát a poszttal és a nihilistákkal való közösség ellen. Mi nem sajnálkozhatunk minden gyilkosság fölött, ha az események oly elemi hatalommal lépnek föl, hogy kétségbeejtik az embereket. Minket, akiknek semmi jogi alapunk nincs már, nem botránkoztathatnak meg az ilyen tettek. Minél jobban üldöznek bennünket annál hatalmasabbak leszünk. A győzelem a miénk lesz. Ha folyton üldözni fognak bennünket, minden eszközt meg fogunk ragadni. (Halljuk.) Miképen illik az össze, hogy Folkenbeek polgármester azzal fogadja bevonulása alkalmával Vilmos herczeget és nejét, hogy Berlin városában mindenkor bízhatnak, a kormány ellenben azt mondja igazoló emlékiratában, hogy Berlin az anarchisták fészke, ahol minden utczában dynamit-akna van. Akkor, midőn FÜGGETLENSÉG, udvar képes lett a socziálizmus, mégsem kellene elválasztani feleségüktől és gyermekeiktől a szocziálistákat ! Bismarck űzi most legjobban a szocziálizmust, folyton a szegény emberekről beszél. Rosszabbat nem tettünk mi, mint Bismarck. Ha Tessendorf államügyész itt lenne, a plötzenseei börtönbe vitet bennünket, ha úgy izgatunk a házbéradó ellen mint Bismarck. Mi, szocziáldemokraták tartottunk-e valaha oly izgató beszédeket, mint most Stöcker, Henrici és Förster tartanak az antisemita gyűlésekben ? Miért nem lép föl ellenünk a kormány, vagy miért utasítja ki a szocialistákat ? Mi, szoczialisták, soha sem kívántunk egyes emberek ellen kivételes intézkedéseket. Ezek az antisemiták a rendőrség oltalma alatt izgatnak. Lehetséges e a 19. században, hogy valaki súlyt helyezzen az oroszok különbözőségére ? (Halljuk.) Ilyesmi meg van engedve az intelligenczia fővárosában. Megemlítem, hogy lapok, mint a „Post“ és a „Nordd. Alig. Zeitung“ szították az antisemita mozgalmat és az egész konzervatív sajtó egyetlen szóval sem kárhoztatta az izgatást. A munkások szégyeltek volna részt venni ily mozgalomban. Az ily izgató gyűléseket rendesen azzal végzik, hogy üdvözlő iratot intéznek Bismarckhoz, legközelebbi ülésüket pedig azzal kezdik, hogy felolvassák Bismarck köszönő iratát. (Bismarck közbekiált: Nem igaz !) ne csodálkozzanak, hogy a szocziálizmus fölfelé is utat tör, alant pedig terjed. Beszédét lelkesült felhívással végzi a gyűléshez, mely az egyedüli hely, hol még a szocziálisták szólhatnak, bár a szocziálizmust megölni nem lehet. „Tegyenek a mit akarnak, mi el vagyunk készülve mindenre.“ Utána fölkelt Puttkammer, az ideiglenes belügyminiszter. Azzal kezdi, hogy az idézett, az emlékiratban hivatkozott okmányokat Hasselmann beszédjeiből és a „Freiheit“-ból merítette. Puttkammer különbséget tesz a szoczialisták Marat töredéke és Robespierre pártja közt. Az előbbihez tartozik Moszt és Hasselmann; ezek röviden végeznek mindenkivel: egyszerűen torkon ragadják. A Robespierre-töredék alattomosabb és rendszeresebb eljárást követ; szintén a fölforgatást prédikálja, de azt mondja : mire való az attentatum és a gyilkolás ; erkölcsi tekintetből ez nem szép; mi tehát előbb fáradhatlan izgatással alá fogunk ásni minden rendet. Most pártja sokkal hatalmasabb mint Bebel és Liebknecht pártja. (Bebel közbekiált: Nem igaz!) Ezután elmondja Puttkammer, hogy a kormány javaslatot fog a ház elé terjeszteni, amellyel kívánni fogja, hogy Hasselman képviselő felségsértés miatt vád alá helyeztessék. A miniszter így végezte beszédét: „A kormány azt nyújthatja a munkásoknak, hogy keresztény — humánus alapon részesíti őket a német nép kulturéletében és a haza ügyeinek intézésében. Mi segíteni akarunk a munkások bajain, amelyet a tőkével rendelkező termelés okozhat nekik (halljuk), és nem fogjuk addig letenni kezünkből a fegyvert, amelyet a parlament adott kezünkbe, míg a lakosság, mely fölött most az izgatók uralkodnak, nem áll a kormány pártjára. Bismarck elejétől jelen volt addig, míg Puttkammer beszédét be nem fejezte. Felszólalt még Kardorff a javaslat mellett és ezután a vita másnapra halasztatott, mint Varsóban, mint ezt a Nordd. Alig. Zig e tárgyról irt czikke legjobban bizonyítja. „Ha figyelemmel tanulmányozza az ember az utolsó század történelmét, kivált a három északkeleti állam politikáját, lehetetlen, hogy fel ne tűnjék ama tanulmányos tünet, hogy Lengyelország felosztása óta Poroszország épp úgy mint Ausztria mindig attól tartottak, hogy a muszkák és lengyelek közt közeledés jöhetne létre“, folytatja a Journal des Débats, és úgy látszik, mintha e két hatalmasság egymás közt kiosztogatta volna a szerepet, melyek mindegyikének játszani kell. Míg Ausztria, alattomos fondorlatok által hatott a lengyelekre, hogy őket elidegenítse a muszkáktól, élesztette náluok az ellenséges indulatot és a bizalmatlanságot, az alatt Poroszország a muszka kormányt bőszítette fel a lengyelek ellen. Ezt kivált 1863-ban lehetett tapasztalni, midőn Ausztria és Poroszország, noha maguk közt is már meg volt amaz antagonizmus, mely három évvel később háborúban fakadt ki, mindent elkövettek, hogy Wielopolski őrgróf kibékitési igyekezetei ne sikerüljenek. — „Remélni lehet azonban“, fejezi be a León Say egykori közlönye, „hogy 1863 óta a muszkák épen úgy mint a lengyelek okultak a múlton és meg fogják különböztetni a barátokat az alattomos ellenségektől saját érdekeik előmozdítása szempontjából. Bár tudnának felejteni is.“ A Journal des „Dpbats e czikke nagyon tanulságos. Ha ugyanis a lengyelek és muszkák közt őszinte és tartós kiengesztelődés jönne létre, akkor a rokonszenv Francziaország és az ellenszenv Németország iránt csak növekednék, a muszka kormány erősebbnek érezvén magát, maga a czár is visszatérne régi szympathiáihoz Francziaország iránt és nem volna szüksége Németországgal szövetségre. De a franczia lap franczia, alkotmányos és szabadelvű szemüvegen szemléli a muszka kormány politikáját és lehetségesnek tartja a szövetkezést a köztársaság és a despotikus államforma közt, mi a legnagyobb abszurdum. Ily szövetség lehetséges lett volna egy III. Napóleonnal, sőt még egy bonapartisztikus irányú Mac Mahonnal is, de nem most, midőn Grévy a franczia köztársaság elnöke. Nem mondjuk, ha Gambettának elsülne terve és ő diktátorságra vergődnék, mely diktátorságnak azonban az állandóság garancziájával kellene bírni, hogy akkor ily szövetség létre ne jöhetne, de az ég óvja meg attól Európát. Muszkaország és a lengyelek. „„„„.Ezelőtt nehány nappal, akkor, midőn méglyes fogadtatást, melyben a német trónörökös Pétervárott részesülni fog s némely a külpolitikát igazgató vagy befolyásoló egyének még mindig bíztak egy Francziaország és a czár birodalma közti szövetségben és legbarátságosabb viszony létrejöttében, a Journal des Débats, mely hébe korban átchamaelonoskodik az opportunizmusba, nagy tapintatlanságnak tartotta az osztrák alsóház eljárását az új ezárral szemben, hogy nem intézett épp úgy részvétnyilatkozatot, mint az angol parlament, a franczia kamarák és a német birodalmi gyűlés. Most azonban, mióta nem titok többé, hogy III. Sándor czár átdonjuánoskodott szympathiáiban Francziaországtól Németországhoz, helyesli azt, mit tapintatlanságnak tartott még nem régen, mert azt mondja, hogy sokkal okosabb volt hallgatni, semmint kellemetlen visszaemlékezéseket az osztrák parlamenti viták által előidézni. A tapasztalás bizonyítja, hogy mindenről, mi Muszkaországot illeti, a külföldi, kivált a franczia és angol lapok által, sokkal kimerítőbb, részletesebb és hitelesebb tudósításokat nyerhetni, mint a muszka lapokból, melyeknek csak azt szabad közrebocsátani, mit a kormány megenged, hogy pedig ez mind csak a külföld ámítására van számítva, annak a muszka lapok elégszer adták bizonyságát, így most is, a muszka lapok az osztrák reichsrather inczidensét igen higgadtan ítélik meg és azt mondják, hogy Smolka és a gácsországiak ellenszenvét a muszka kormány ellen a kongressz lengyelországiak épen nem osztják. Tagadhatatlan, hogy a különbség a gácsországi és muszka lengyelek közt igen nagy. Az elsők szabadok és semmiféle érdekek által nincsenek befolyásolva, hogy hízelegjenek a muszka czárnak, de ha ezen tüntetés meg nem történik és a gácsországi lengyelek is csatlakoznak a részvétnyilatkozókhoz, ki tudja — mondja a franczia lap — tetszett volna-e ez az osztrák kabinetnek. Varsóban a lengyelek egészen máskép léptek fel. Ott találkozott elég hízelgő. Aledinski kormányzó is sokat járult ahhoz, hogy a lengyeleket rávegye egy hódolatot és részvétet kifejező küldöttségnek Zamoyski gróf elnöksége alatti elindítására, azt hitetvén el a lengyelekkel, hogy a meghalt czár igen jó akarattal viseltetett irántuk és komoly szándéka volt a lengyelek nemzeti aspiráczióit kielégíteni. A Journal des Débats állítása szerint a lengyelek közt a kiengesztelődés áramlata az osztrák parlament tapintatlansága által miben sem változott. Más részről azonban a berlini lapok ezt az engesztelékenységet a lengyeleknél kereken tagadják és azt állítják, hogy a lengyelek a márczius 13-iki merényletben ép oly részesek, mint a muszkák és hogy a merénylet Varsóban terveltetett. Feltűnő az, mond a franczia lap, hogy Németország mindenkor, ha bizonyos közeledés kíséreltetik meg Muszka és Lengyelország részéről egymás irányában, némi nyugtalanságot tanúsít és minden módon igyekszik a két nemzet közt a meghasonlást szítani, az által, hogy egyrészről a lengyeleket emlékeztetik régibb és újabb nemzetiségi és vallási sérelmeikre, más oldalról pedig a muszka kormánnyal el akarják hitetni, hogy a nihilizmus forrását másutt ne keresse. A nihilisták. Minden, mit eddig a muszka kormánynak Svájczban, jelesül Genfben az ott tartózkodó muszka menekültek ellen tett lépéseiről hoztak a lapok, nem egyébb puszta kombináczióknál. Igaz azonban az, hogy a svárczi szövetséges tanács vizsgálatot indított meg saját kezdeményezéséből arra nézve, mennyiben állottak a Svájcában tartózkodó muszkák a márczius 13-iki merénylettel összeköttetésben. E vizsgálat folytán kisült, hogy sem a merénylet előtt, sem a merénylet után Genfből semmiféle távirat nem küldetett Pétervárra, valamint onnét sem érkezett Genfbe, ezen vizsgálat által tehát a muszka politikai menekültek egészen tisztára vannak mosva. Ami a Genfben megjelenő cirillikus betűkkel nyomtatott szláv lapokat illeti, ezek nem ki semmit, mi a Svájczban tartózkodó nihilistákat annyiban kompromittálhatná, mintha ők a pétervári merényletben részesek, vagy csak tudtak volna is arról. Amit a Times genfi levelezője a nihilisták mostani főnökéről, egy volt kievi tanárról ír, ki a meghalt Bakunint pótolja, téves tudósításon alapul. E tanár ugyanis az itteni rendőrségnél jelentkezett és ettől itt időzhetési engedéllyel van ellátva, miután minden felvilágosítást adott a rendőrségnek saját személyére nézve, így tehát felesleges vizsgálni, mennyiben veszedelmes ember e tanár. * Pétervárról az Alig, Augsb. Zrg-nak írják, miszerint nem lehet azon kétkedni, hogy a muszka rendőrségnek csakugyan sikerült néhány fontos elfogást eszközölni és ezúttal oly óvatosan és majdnem hihetetlenségig szokatlan tapintatossággal járt el, hogy ártatlanoknak nem alkalmatlankodott. Mindazonáltal most is csak egy igen csekély részét a nihilisták terveinek tudta meg. Az épen a helyzet legfenyegetőbb oldala, hogy nem lehet tudni, mely peremben történik egy uj merénylet, mert mig néhány alárendelt egyéniséget elfognak, az alatt a többi kettőztetett vakmerőséggel működik tovább. A fenyegetődző levelek szétküldése magas állású személyekhez még most is folytattatik és a czárnak is megküldetett a halálos ítélet. Az, hogy neki 3 havi határidőt engedtek július 1-sejéig, hogy ideje legyen reformok behozatalára, éppen nem felel meg a valóságnak, mert tudvalevőleg senki sem ellenzi annyira az ily csak egy részben kielégítő reformok behozatalát, mint az anarchisták, mivel ez csak késleltetné terveik keresztülvitelét. Most tehát a muszka kormány nem tehet egyebet, mint a legközelebb színre hozandó merénylet kitörését meggátolni. A czár egy hét óta Loris Melikoff kérése folytán már nem megy az apja sírjánál tartatni szokott halotti misékre, és nappal, ha kikocsizik vagy szánkázik, lépcsőzetesen felállított kozák csapatok száguldanak kocsija körül. De az összeesküvés azért még titokban folyik és az összeesküvők egy része a vizsgálódó rendőrség közzé vegyülnak. Az aknák utáni vizsgálat még mindig folytattatik. A téli palota körül ilyet nem találtak és most az Anicskoff palota alatt kutatják azokat. Két uj akna fedeztetett fel, az egyik a kis kert utczában, a másik a karaván utczában, de ezen aknaásása még nem voltak befejezve. Hogy a czár minden eshetőség ellen megóvja magát és palotáját, az e melletti egyedüli házat, Lütke gróf kórház laktanyáját, melyben sok ezer szegény ember élt, honnét tehát palotáját veszély fenyegethette volna, egy fél millió rabérért megvásárolta, azt le fogja romboltatni és annak helyét kertté átalakíttatni. Legközelebb az ostromállapot kihirdetése várható, ezt a kihirdetést azért halasztották el, hogy a sok megérkezett magas vendégeknek ne okoztassék alkalmatlanság. Ezen rendszabály senkit sem fog meglepni, más birodalmi fővárosokban azt már régóta behozták volna, itt az felesleges, mert Pétervárt és egész Muszkaországot úgy lehet tekinteni, mintha mindig ostromállapot alatt állana. A „Lanterne“ pétervári levelezője a következőket írja márczius 28-dikáról: A Cihilista-bizottság ígéretét teljesíti, mint azt kiáltványaiban kimondotta Ifjabb rendeletig semmit sem fog kezdeni III. Sándor ellen. Az uj aknákon, melyeket a Mala-Sadowaja utczában és Morgden házában felfedeztek és a naponkint a falakra kiszegezett problamácziókon kívül legújabban egy nagyon komoly esemény fordult elő a muszka fővárosban. Azt gyanítják, hogy ezen újabb merénylet szerzői a nihilisták. A viborgi külváros gazométerje szétrobbant és e robbanás igen nagy károkat okozott a szomszéd házakban. Kivált a katonai fegyvertár, mely a robbanás helyéhez legközelebb fekszik, szenvedett sokat és nagyon hihető, hogyha e robbanás egy összeesküvés kifolyása, akkor az éppen a fegyvertár felrobbantását czélozta. Ezenkívül még több műhelyekben is nagy károkat okozott a robbanás. Több ember életét vesztette és még többen sebesültek meg. A vizsgálat megindíttatott és ennek folytán több munkás, kik a gazometernél voltak alkalmazva, elfogattak. Pétervárott el van terjedve a hir Dolgorukij herczegnő betegségéről, mely azonnal a czár halála után állott be. Azt mondják, hogy teste bal oldalát szélhüdés érte. Külföldi hírek , Pétervári állapotok. Szomorú a hangulat Pétervárát, a társadalom komoly idők bekövetkezését várja és fél, hogy a merényletek ismétlődni fognak. A rendőrség erélyes működésében sem igen bíznak, de még jobban nehezíti a helyzetet, hogy az ut czár terveiről is csak kombinácziók, de nem biztos adatok jutnak tudomásukra. Általános érdeket a merénylők pere kelt, kivált Perovszka ügye, ki utólag vonatott vád alá. De az érdeket is elfeledteti az a rémhír, hogy a Carskoe Zelo palotát, a cárok ősi fészkét, hova átköltözni akar III. Sándor, a legszigorúbb kutatásnak és vizsgálatnak vetik alá. Átalános a hit, hogy a rendőrség itt is valami készülőben levő merénylet nyomait keresi, annál inkább, mert a csatornában találtak is már helyet, hol a fal le volt bontva és ennek sem okát, sem elkövetőit nem bírják adni. — A legújabb hir, hogy az alkotmány a miniszteri felelősségen fog alapulni, de ebben nem hisznek, valamint nem sok bizalmat helyeznek a személyváltozásokról szóló hírekbe sem. A török-görög kérdésben, bár a hatalmak képviselői a portánál és Athénben teendő javaslatokra megegyeztek, mégis azt jelentik, hogy e javaslatokat Görögország nem fogja elfogadni, mert sokkal több áldozatot hozott, mintsem a berlini szerződéstől engedhessen. Feltűnést kelt az is, hogy Göschen értekezett Said pasával és ez értekezlet után a porta a konferencia biztosait azonnal miniszteri tanácskozásra hivta. Nihilista interwiew. A Magd. Zeitung levelezője meginterwiewálta Genfben Dragomanov nihilista vezért. Ez azt állítá, hogy a czár a nihilistáknak még trónörökös korában alkotmányt ígért. A nihilisták most ezt az átalános szavazat jog alapján követelik, a közigazgatás és pénzügyi ellenőrzese meneti. na. a községeket támasztana, ugyan oly harcz vezettetnék elit ne, mint atyja ellen. — Varsóból ugyan e lap jelenti, hogy ott három nihilista fogatott volna el, kik a merényletben részt vettek. Választási mozgalmak. A románok mozgalma. Az aktivitás és passzivitás kérdése az, ami most a románokat Délmagyarországon és a Királyhágón túl foglalkoztatja. Május 12-én lesz Nagy-Szebenben az országos értekezlet, amely dönteni fog, részt vegyenek-e a románok cselekvőleg a jövő választásokon, vagy ismét tartózkodjanak mind a szavazástól, mind a jelölt felállításától. Ez országos értekezletre az egyes kerületek részéről most foly a küldöttek megválasztása. Természetes, hogy az ily választás előtt szellőztetik magát a főkérdést és utasításokkal ellátva küldik megbízottjakat, úgy hogy amire e választások bevégeztetnek, tudva lesz, melyik irány győz az országos értekezleten. Legközelebb D.Szt.Mártonban volt értekezlet a küldöttek megválasztása végett. Ezen a gyengén látogatott értekezleten Braun Zakariás esperes pápa a passzivitás mellett, Csató Lajos ügyvéd az aktivitást védelmezte, de a passzivitás túlsúlyban volt, s ily utasítással választotta meg a négy küldöttet. Nagy-Szebenben ezzel ellenkezőleg a négy küldöttet az aktivitás kötött marsrutájával választották meg. KÖZGAZDASÁG. Üzleti tudósítások Gabonaüzlet, Budapest, márcz. 31. A mai gabonatőzsdén búzakész áruban való üzlet kedvező folyamatot vett. Bár a kínálat, mérsékelt volt, mégis élénkebb vételkedv mutatkozott, és ennek folytán szilárd irányzat jutott érvényre. Finom minőségű búza nem igen volt a piaczon és jobbára silányabb és középminőségű áru került eladásra. A forgalom mintegy 10,000 méter mázsára terjedt. Legmagasabb ár gyanánt fizettetett 77.5 k. tiszavidéki búzáért 13.12‘.2, legalacsonyabb ár gyanánt pedig 75.3 k. oláhországi és szerbiai búzáért 11 írt 35 kr. Más magvak közül kisebb mennyiségben tengeri, árpa és nehány mm. káposztarepete hozatott a piaczra. Az árállás szilárd volt. Eladatott : Bán tiszavidéki 300 mm. 77 5 kis 13.12 s fél, 800 mm. 77 kis 12.90, 100 mm. 77 kis 12.75, 100 mm. 75.5 kis 12.65, 800 mm. 75.2 kis 12.60, 200 mm. 74.5 kis 12.35, 100 mm. 72.7 kis 12.—. Bajai 1700 mm. 73 kis 12.15, 100 mm. 73 kis 12.10. Pestmegyei 100 mm. 77.3 kis 112.60, 200 mm. 77.2 kis 12.70, 200 mm. 76.2 kis 12.50. Északmagyarországi 200 mm. 77 kis 12.25. Oláhországi 1700 mm. 75.3 kis 11.35, mind 3 hóra. Árpa 100 mm. 7.42, 370 mm. 6.90. Tengeri (oláh) 600 mm. 5.82 s fél. Tengeri (bánáti) 200 mm. 5.60. Tengeri (dunavidéki) 1000 mm. 5.57 s fél. Káposztarepete 600 mm. 12.—, mind készpénzfizetéssel. Határidőre a kedvezőtlenné vált időjárás és az ezzel kapcsolatos körülmények behatása alatt szilárdabb irányzat jutott érvényre és az árak általában emelkedtek. A búza 2 */15 krral, a zab pedig 5 krral magasabban jegyeztetett. Határidők jegyzése : Szokványbúza tavaszra 11.30—11.35. Szokványb. őszre 10.22'/2—10.2772, Bánáti tengeri máj.— júniusra 5.82'/a—5.85. Szokványzab tavaszra 6.35— 6.40. A déli tőzsdén a forgalom nem fejlődött, de a határidőüzlet továbbra is szilárd irányzatot követett, sőt a jegyzések átlag magsabban alakultak. Kész áruban szintén volt üzlet. Eladatott : 400 mm, maláta árpa Losonczról 8.35 frton, 400 mm, árpa helyben 7.50 frton, 600 mm, tengeri 5.82 s fél frton, 200 mm. rozs Bogláron 9.70 frton és 200 mm. rozs Kis-Alpáron 9.60 frton. Április 1. Hivatalosan jegyeztetett :§Szokványbuza tavaszra 11.35 — 11.40. Szokványbuza őszre 11.22/2 —11.27/,. Bánáti] tengeri május—jun.-ra 5.84 —5.86. Szokvány zab őszre 6.35 -6.40. Értéktőzsde, márcz. 31. A mai értéktőzsde megnyitásán kedvező hangulat uralkodott és a forgalom már eleintén figyelemreméltó terjedelmet öltött. M. aranyjáradék megindult 113.60 forinton és állandóan 113.60—113.65—113.677., frt között mozgott ; osztrák hitelrészvény eleintén 301.10 frton köttetett, és csökkent 300.60 frtra. Az előtőzsde folyamában az irányzat kedvező bécsi jelentésekre valamivel megszilárdult és különösen osztr. hitelrészvény árállása emelkedett. Magyar aranyjáradék árfolyama nem volt nagyobb hullámzásnak alávetve és 113.60—113.65 frt között mozgott, osztrák hitelrészvény emelkedett 302 frtig. Más értékek közül magyar papirjáradék 85.45 — 85.50 frton, kassa-oderbergi vasút 14t frton, magyar hitelbank 272.75-273 frten köttettek. 11 óra 30 pereskor ; Magy. aranyjáradék 113.65 — 113.677-2) osztrák hitelr. 302-302.20.’ A déli tőzsdén különösen élénk forgalom keletkezett : osztr. hitelrészvényekben és m. papírjáradékban, melyeknek árfolyama újabb emelkedést tüntetett fel ; a helyi értékek piaczán ma már nagyobb élénkség uralkodott ; m. leszám bank és m. hitelbank keresettek voltak. Vasutak szintén emelkedő irányzattal kerültek forgalomba. Magyar aranyjáradék 113.6772 frton indult meg és mindvégig 113.6772—113.70 frt között mozgott ; osztrák hitelrészvény 302.40 frton került forgalomba és emelkedett 302.60 frtig. Más értékek közül m. papirjáradék 85.60—85.70— 85.75 frton köttetett, magyar hitelbank 272.50—272.75 frton, m. leszámítoló bank 129.50—129’, frton, pesti külv. takp. 108 frton kerültek forgalomba. Árfolyamok nyilatkozati időkor 5 perczczel 1 óra előtt . Magyar aranyl. 113.70 — 113.72/.., osztrák hitelrészvény 302.50—302.60. Az üzlet további folyamában változás nem állott be zárlat felé a forgalom lanyhult. 1 óra 30 perczkor: Magy. aranyjáradék 113.70 — 113.75, osztrák hitel. 302.40 -302 60. Jegyeztetett : Magyar vasúti kölcsön 130-130%, tiszai sorsjegy 107.90, m. aranyjáradék 113.70, osztr. papirjáradék 75.55, m. papirjáradék 85.60—85.65, budapesti bankegyesület 107, osztrák hitelrészvények 302.20 —302.80, m. hitelbank 272.75, m. leszámítoló bank 129.75, pesti magyar keresk. bank 660, alföld-fiumei vasút 162.25, erdélyi vasút 155.25, tiszai vasút 248, bpesti közuti vasp. 421, bpesti III. ker. takp. 52.50—53, pesti külv. 108, salgótarjáni vasfinomitó 148.25, Schlickféle vasöntöde 208—212, újlaki téglagyár 210. Leszámítoló árfolyamok: Mag., ar aranyl. 113.50, Magy. hitelr. 272.—, Magy. leszámít. és váltóbank 130.—, Magy ált. hit. intézet részv. —, Magy. jelzbank részv.—. .Osztrák hitelrészvény 303.—, Angol osztr. bank 126.—, Union bank 129.—, Tiszai sorsjegy 108.—, Magyar papirjáradék 85.50. Marhavásár, Budapest, márcz. 31. (Hivatalos jelentés.) Felhajtatott összesen 1411 db nagy és 1656 db apró marha. Ebből eladatott u. m. 14 db bika dbja 75—160, 901 db ökör párja 148—336, 574 db v. tehén párja 125 — 260, 120 darab f. tehén dbja 80—190, 5 db bivaly párja 150— 247, 695 db borjú dbja 9—27, 1656 db bárány párja 5—8 frtig; az ökörhús 100 karja 46—51, tehénhús 45—48, borjúhús 60—80, bivalyhús 40—43, nyers szalonna 70 — 72, sertészsír 72—76 frt. Lóvásár, Budapest, márcz. 31. Felhajtatott összesen 450 db ló, ebből eladatott átirás mellett 140 db, és uj lólevéllel 36 db, ár. k 10 — 180 írtig. Bécsi vágásra vásároltatott 24 db 10—45 írtig. Egyébként a vásár szokott élénkséggel a heti szükségletre szorítkozott. TÁVIRATOK, London, márcz. 31. Moszt szerkesztőt tegnap elfogták és nyomdáját bezárták. Ma a rendőrségi bíró először hallgatta ki őt. Azzal vádolják, hogy egy idegen állam nemzetet lázadásra és forradalomra késztetett. A német szocziáldemokraták gyűlést akarnak tartani, amelyen tiltakozni fognak Moszt elfogatása és a „Freiheit“ czímű hírlap elnyomása ellen. A Daily News helyesli a hírlap elnyomását, azonban némi aggályt fejez ki az állam által megindítandó per fölött. Az idézett hírlap értesül, hogy a hatóságokhoz érkezett tudósítások folytán rendkívüli óvóintézkedések fognak Viktória királynőnek Windsorból Londonba való utazása alkalmából tétezni. A Daily News azon meggyőződését fejezi ki, hogy Görögország hallgatni fog Európa tanácsára, mivel a nagyhatalmak a béke fentartását óhajtják. Balgaság, sőt bűntett volna Görögország részéről, ha ellenállást fogna kifejteni. Pétervár, márcz. 31. A mai császári ukáz folytán összeülő tanács szavazattöbséggel fog minden egyes, a városkapitány által előterjesztett indítvány fölött határozni, melyet, mihelyt megszavazzák és szentesítik, végre is fognak hajtani. Minden háztulajdonos és azok, kik évi lakást bírnak bérben, választhatnak és választóképesek. A városkapitány hirdetménye szerint, ma délután 3 órakor fog a választás végbe menni. E rendelet, az elhunyt czárnak, az összbirodalom számára tervezett rendszerének egy részét képezi. Pétervár, márcz. 31. A hivatalos lap közli a czár uházát, mely a székváros teljes biztonságának helyreállítása czéljából egy ideiglenes tanács kiküldését rendeli el, melynek tagjait az összes lakosság fogja megválasztani. E testület a városkapitány oldalán fog működni és a rendszabályok végrehajtása fölötti tanácskozásokban részt fog venni. A 228 városi kerületek mindegyike egy képviselőt választ; — a szükséges pénzt, a birodalmi kincstár fogja folyóvá tenni. Páris, márcz. 31. (Er. táv.) A pétervári állítás, hogy Hartmann f a merénylet idejében Pétervárott volt, téves, mert ezután két nappal Londonban látták, négy napra rá pedig a londoni kommunisták harmadik osztályában elnökölt. Berlin, márcz. 31. A birodalmi tanács képviselőinek értekezlete elhatározta, hogy kérni fogja a birodalmi kanczellárt: hasson oda, hogy egyezség jöjjön létre a kormányok közt, melynek alapján minden állam, mely ezen egyezséget aláírja, kötelezze magát arra, hogy megbünteti az államfők ellen elkövetett gyilkosságot vagy gyilkossági kísérletet, valamint a felhívást az ilyen tettre is, és kérelmezte, szolgáltatná ki azt a külföldit, aki a gyilkosságot vagy a gyilkossági kísérletet elkövette. A hivatalos lap jelenti: Busch, a külügyi hivatal államtitkárává neveztetett ki. Lemberg, márcz. 31. A Gazeta Swosvoka jelenti : Az orosz czár kegyes fogadtatásban részesité a lengyel küldöttséget és kérte hogy néhány napig maradjon Pétervártt.