Függetlenség, 1881. április (2. évfolyam, 90-118. szám)

1881-04-01 / 90. szám

Budapest, 1881. Ágoston angyalgyem­eke kanállal, minthogy a földönfutás és kivándorlás tényeivel szemben, alapos okkal meggyőzhesse a tapasztalás embe­rét az elméleti okoskodás a korcsma és termény­uzsora által erkölcsök, munkaképesség, család­­fentartás, vagyongyarapodás rovására űzött ál­lapot politikai, társadalmi és közgazdasági he­lyességéről. Ez állapot minden iszonyával, viszásságával és nyomorával gátakat követel az uzsora ellen. Ha az államnak nincs törvénye, a mely féket köthessen a paragrafusok közein kibúvó s egész munkásosztályokat megsemmisítő lelketlenség­­nek , ott kell megragadni az alkalmat korláto­zására, a­hol megfoghatjuk. Ügyesen utalt Almásy a hitbizományokra. Egy államnak, a­melynek kormányzata főrangú családok fényét veti meg h­itbizományok megál­lapítása által az elzüllés ellen, a nemzetalkotó kis birtok és házi tűzhely biztosságát is meg­kell őriznie, mert e tűzhelyekkel és darab föld­del a szeretet a haza iránt, és a szeretettel a hazáért élni-halni kész elhatározás van bizto­sítva. Semmiféle jogi és hitelügyi elv nem ad erőt nemzetek kezébe, ha osztályokat dobunk az uzsora kendertilóin át a köznyomor karjaiba. Nézzétek azt a nyomort, a­mely az óczeánon átmegy hazát keresni, ki pótolja munkás kezei­ket az ekénél, ki a fegyvernél? Talán a böl­csesség, a­mely kormányoz, vagy az uzsora, a­melynek emberei herék és gyávák? „A kis telkes és kis házas gazda nem kap hitelt“, hangzik az ellenvetés. Ne is kapjon olyan hitelt, a­minőt jelenleg kaphat. Hadd járjon kevesebbet az a garat, a­mely korcsma­adósságba keveri és korcsmaadóssággal dolog­­kerülővé, falu rosszává teszi a községek lako­sait. Hadd szorongjon, koplaljon hitel hiányában, csak ne legyen földönfutó. iszákosság és uzsora ellen, erkölcs és létfentartás czéljából, ott és úgy kell fogót állítani, a­hol, s a mint lehet. Hadd orditsanak a perczentes hazafiak kép­viselői az intézkedések ellen, a törvényhozásnak a melynek a szükség és tapasztalás behatása alatt, jó és helyes törvényeket kell hoznia, nem az a czélja, hogy akasztani valók számára mentse meg a jog álarc­át, hanem a czélja eze­­rek erkölcsi és anyagi jólétének biztosításában biztosítani az állam és társadalom életképessé­gét. E czél nevében és érdekében ki kell vonni az uzsorások karmai közül a fogásaikkal, csa­lásaikkal és fosztogatásaikkal szemben egysze­rűségükben, járatlanságukban és gyengeségük­ben vértezetlenül álló kis­gazdát. Verhovay Gyula: A német szoczialista-törvény, szoczialista-törvény fölötti emlékirat­tár­ Sokkal gazdagabb e vita már­is érdekes mozza­natokban, sokkal fontosabb az itt újra nyilvánuló reakczionárius irány, mintsem figyelmen kívül le­hetne hagyni a tárgyalások menetét. Az emlékirat a szoczialista törvény érvényben hagyását és további foganatosítását kívánja, vala­mint a kisebb ostromállapotnak kiterjesztését Lip­csére és Hamburgra. A képviselők felvilágosításo­kat vártak a menedékjog felett, de csalatkoztak, ha­csak a vita további folyamán a kormány neki nem bátorodik. Nem felelt kormány arra a vádra sem, hogy az antiszemita mozgalmakra, melyek pedig határozottan azt a czélt követik, hogy a néposztályokat összeveszítsék, nem alkalmazzák ezt a törvényt. Azt azonban a belügyminiszter erősen hangsúlyozta hogy a nihilisták és a szoc­ialisták törekvései ugyan azonosak. A szerdai vita folyamáról a következő értesí­tésünk van : Először szólalt fel Auer szoczialista képviselő. Nagy figyelemmel hallgatták beszédét, mely először azt a szemrehányást foglalta magá­ban, hogy a kiutasított szoczialisták számára esz­közölt gyűjtések a birodalmi tanács világos hatá­rozata ellenére betiltattak. Kijelenti azután, hogy a javaslat nyílt beismerése annak, hogy a pártot rendőrileg elnyomni nem lehet. Kijelentette, hogy a szoczial­demokratáknak nincs közük Moszt „Freiheit“ lapjához. A wydeni soczialista kongresszusból kivetette őt a párt. Moszt őrjöngéséért és ostobaságaiért mi nem vagyunk fe­lelősek. Titkos ágensek, a­kiket a rendelkezési alap fizet, szándékosan terjesztették Moszt „Fei­­heit“-ját, azokat pedig, a­kik megvették a lapot, föladták. Azzal vádolnak bennünket, hogy rokon­szenvezünk az orosz nihilistákkal; minket és a szabad­kereskedőket is nihilistáknak neveznek. A mi válaszunk ez volt : Mi csak annyiban rokon­szenvezünk az orosz nihilistákkal, a­mennyiben ők is törekszenek a munkás nép egyenjogosítására. Mindamellett nem tartjuk alkalmasoknak Német­országra nézve az Oroszországban szükségeseknek vélt taktikát. Forradalmároknak neveznek bennün­ket, pedig a konszervatív párt dicsőítette annak idejében a nápolyi király elűzését és 1866-ban el­kergette Hannovera királyát. Moltke „isteni intéz­ménynek“ nevezi a háborút, pedig akár háborúban kommandérozzák agyonlövetésre az embereket, akár dynamit patronnal végeznek ki valakit, így­­ is, úgy is gyilkosság marad a gyilkosság. Republi­­­­kánus-e Bismarck azért, hogy, mint Arnim peréből kitűnik, a francziaországi republikánus államformát védelmezte? (Közbekiáltások : Nem!) Mi is oly jogosan tiltakozunk tehát a poszttal és a nihilis­tákkal való közösség ellen. Mi nem sajnálkozha­tunk minden gyilkosság fölött, ha az események oly elemi hatalommal lépnek föl, hogy kétségbe­­ejtik az embereket. Minket, a­kiknek semmi jogi alapunk nincs már, nem botránkoztathatnak meg az ilyen tettek. Minél jobban üldöznek bennünket annál hatalma­sabbak leszünk. A győzelem a miénk lesz. Ha folyton üldözni fognak bennünket, minden eszközt meg fogunk ragadni. (Halljuk.) Miképen illik az össze, hogy Folkenbeek polgármester azzal fogadja bevonulása alkalmával Vilmos herczeget és nejét, hogy Berlin városában mindenkor bízhatnak, a kormány ellenben azt mondja igazoló emlékiratá­ban, hogy Berlin az anarchisták fészke, a­hol minden utczában dynamit-akna van. Akkor, midőn FÜG­­GET­LENSÉG, udvar­ képes lett a socziálizmus, még­sem kellene elválasztani feleségüktől és gyermekeiktől a szo­cziálistákat ! Bismarck űzi most legjobban a szo­­cziálizmust, folyton a szegény emberekről beszél. Rosszabbat nem tettünk mi, mint Bismarck. Ha Tessendorf államügyész itt lenne, a plötzenseei börtönbe vitet bennünket, ha úgy izgatunk a ház­­béradó ellen mint Bismarck. Mi, szocziáldemokraták tartottunk-e valaha oly izgató beszédeket, mint most Stöcker, Henrici és Förster tartanak az anti­­semita gyűlésekben ? Miért nem lép föl ellenünk a kormány, vagy miért utasítja ki a szoc­ialistá­­kat ? Mi, szoczialisták, soha sem kívántunk egyes emberek ellen kivételes intézkedéseket. Ezek az antisemiták a rendőrség oltalma alatt izgatnak. Lehetséges e a 19. században, hogy valaki súlyt helyezzen az oroszok különbözőségére ? (Halljuk.) Ilyesmi meg van engedve az intelligenczia főváro­sában. Megemlítem, hogy lapok, mint a „Post“ és a „Nordd. Alig. Zeitung“ szították az antisemita mozgalmat és az egész konzervatív sajtó egyetlen szóval sem kárhoztatta az izgatást. A munkások szégyeltek volna részt venni ily mozgalomban. Az ily izgató gyűléseket rendesen azzal végzik, hogy üdvözlő iratot intéznek Bismarckhoz, legközelebbi ülésüket pedig azzal kezdik, hogy felolvassák Bis­marck köszönő iratát. (Bismarck közbekiált: Nem igaz !) ne csodálkozzanak, hogy a szocziálizmus fölfelé is utat tör, alant pedig terjed. Beszédét lel­kesült felhívással végzi a gyűléshez, mely az egye­düli hely, hol még a szocziálisták szólhatnak, bár a szocziálizmust megölni nem lehet. „Tegyenek a mit akarnak, mi el vagyunk készülve mindenre.“ Utána fölkelt Puttkammer, az ideiglenes bel­ügyminiszter. Azzal kezdi, hogy az idézett, az emlékiratban hivatkozott okmányokat Hassel­mann beszédjeiből és a „Freiheit“-ból merítette. Putt­kammer különbséget tesz a szoczialisták Marat tö­redéke és Robespierre­ pártja közt. Az előbbihez tartozik Moszt és Hasselmann; ezek röviden végez­nek mindenkivel: egyszerűen torkon ragadják. A Robespierre-töredék alattomosabb és rendszeresebb eljárást követ; szintén a fölforgatást prédikálja, de azt mondja : mire való az attentatum és a gyilko­lás ; erkölcsi tekintetből ez nem szép; mi tehát előbb fáradhatlan izgatással alá fogunk ásni minden rendet. Most pártja sokkal hatalmasabb mint Bebel és Liebknecht pártja. (Bebel közbe­kiált: Nem igaz!) Ezután elmondja Puttkammer, hogy a kor­mány javaslatot fog a ház elé terjeszteni, a­mel­­­lyel kívánni fogja, hogy Hasselman képviselő fel­ségsértés miatt vád alá helyeztessék. A miniszter így végezte beszédét: „A kormány azt nyújthatja a munkásoknak, hogy keresztény — humánus ala­pon részesíti őket a német nép kultur­életében és a haza ügyeinek intézésében. Mi segíteni akarunk a munkások bajain, a­melyet a tőkével rendelkező termelés okozhat nekik (halljuk), és nem fogjuk addig letenni kezünkből a fegyvert, a­melyet a parlament adott kezünkbe, míg a lakosság, mely fölött most az izgatók uralkodnak, nem áll a kor­mány pártjára­. Bismarck elejétől jelen volt addig, míg Putt­kammer beszédét be nem fejezte. Felszólalt még Kardorff a javaslat mellett és ezután a vita más­napra halasztatott, mint Varsóban, mint ezt a Nordd. Alig. Zig e tárgyról irt czikke legjobban bizonyítja. „Ha figyelemmel tanulmányozza az ember az utolsó század történelmét, kivált a három északkeleti állam politikáját, lehetetlen, hogy fel ne tűnjék ama tanulmányos tünet, hogy Len­gyelország felosztása óta Poroszország épp úgy mint Ausztria mindig attól tartottak, hogy a muszkák és lengyelek közt közeledés jöhetne létre“, folytatja a Journal des Débats, és úgy látszik, mintha e két hatalmasság egymás közt kiosztogatta volna a szerepet, melyek mind­egyikének játszani kell. Míg Ausztria, alattomos fondorlatok által hatott a lengyelekre, hogy őket elidegenítse a muszkáktól, élesztette náluok az ellenséges indulatot és a bizalmatlanságot, az alatt Poroszország a muszka kormányt bőszítette fel a lengyelek ellen. Ezt kivált 1863-ban lehe­tett tapasztalni, midőn Ausztria és Poroszország, noha maguk közt is már meg volt amaz anta­­gonizmus, mely három évvel később háborúban fakadt ki, mindent elkövettek, hogy Wielopolski őrgróf kibékitési igyekezetei ne sikerüljenek. — „Remélni lehet azonban“, fejezi be a León Say egykori közlönye, „hogy 1863 óta a musz­kák épen úgy mint a lengyelek okultak a múl­ton és meg fogják különböztetni a barátokat az alattomos ellenségektől saját érdekeik előmoz­dítása szempontjából. Bár tudnának felejteni is.“ A Journal des „Dpbats e czikke nagyon ta­nulságos. Ha ugyan­is a lengyelek és muszkák közt őszinte és tartós kiengesztelődés jönne létre, akkor a rokonszenv Francziaország és az ellenszenv Németország iránt csak növekednék, a muszka kormány erősebbnek érezvén magát, maga a czár is visszatérne régi szympathiáihoz Francziaország iránt és nem volna szüksége Németországgal­ szövetségre. De a franczia lap franczia, alkotmányos és szabadelvű szemüve­gen szemléli a muszka kormány politikáját és lehetségesnek tartja a szövetkezést a köztár­sa­­­­ság és a despotikus államforma közt, mi a leg­nagyobb abszurdum. Ily szövetség lehetséges lett volna egy III. Napóleonnal, sőt még egy bonapartisztikus irányú Mac Mahonnal is, de nem most, midőn Grévy a franczia köztársaság elnöke. Nem mondjuk, ha Gambettának elsülne terve és ő diktátorságra vergődnék, mely diktátor­­ságnak azonban az állandóság garancziájával kellene bírni, hogy akkor ily szövetség létre ne jöhetne, de az ég óvja meg attól Európát. Muszkaország és a lengyelek. „„„„.Ezelőtt nehány nappal, akkor, midőn még­lyes fogadtatást, melyben a német trónörökös Pétervárott részesülni fog s némely a külpoliti­kát igazgató vagy befolyásoló egyének még mindig bíztak egy Francziaország és a czár birodalma közti szövetségben és legbarátságosabb viszony létrejöttében, a Journal des Débats, mely hébe korban átchamaelonoskodik az op­portunizmusba, nagy tapintatlanságnak tartotta az osztrák alsóház eljárását az új ezárral szem­ben, hogy nem intézett épp úgy részvétnyilat­kozatot, mint az angol parlament, a franczia kamarák és a német birodalmi gyűlés. Most azonban, mióta nem titok többé, hogy III. Sán­dor czár átdonjuánoskodott szympathiáiban Francziaországtól Németországhoz, helyesli azt, mit tapintatlanságnak tartott még nem régen, mert azt mondja, hogy sokkal okosabb volt hallgatni, semmint kellemetlen visszaemlékezé­seket az osztrák parlamenti viták által elő­idézni. A tapasztalás bizonyítja, hogy mindenről, mi Muszkaországot illeti, a külföldi, kivált a franczia és angol lapok által, sokkal kimerítőbb, részletesebb és hitelesebb tudósításokat nyerhet­ni, mint a muszka lapokból, melyeknek csak azt szabad közrebocsátani, mit a kormány meg­enged, hogy pedig ez mind csak a külföld ámí­tására van számítva, annak a muszka lapok elég­szer adták bizonyságát, így most is, a muszka lapok az osztrák reichsrath­er inczidensét igen higgadtan ítélik meg és azt mondják, hogy Smolka és a gács­­országiak ellenszenvét a muszka kormány ellen a kongressz lengyelországiak épen nem osztják. Tagadhatatlan, hogy a különbség a gács­­országi és muszka lengyelek közt igen nagy. Az elsők szabadok és semmiféle érdekek által nincsenek befolyásolva, hogy hízelegjenek a muszka czárnak, de ha ezen tüntetés meg nem történik és a gácsországi lengyelek is csatlakoz­nak a részvét­nyilatkozókhoz, ki tudja — mondja a franczia lap — tetszett volna-e ez az osztrák kabinetnek. Varsóban a lengyelek egészen máskép lép­tek fel. Ott találkozott elég hízelgő. Al­edinski kormányzó is sokat járult ahhoz, hogy a len­gyeleket rávegye egy hódolatot és részvétet ki­fejező küldöttségnek Zamoyski gróf elnöksége alatti elindítására, azt hitetvén el a lengyelekkel, hogy a meghalt czár igen jó akarattal viseltetett irántuk és komoly szándéka volt a lengyelek nemzeti aspiráczióit kielégíteni. A Journal des­­ Débats állítása szerint a lengyelek közt a ki­engesztel­ődés áramlata az osztrák parlament ta­pintatlansága által miben sem változott. Más részről azonban a berlini lapok ezt az engesztelékenységet a lengyeleknél kereken ta­gadják és azt állítják, hogy a lengyelek a már­­czius 13-iki merényletben ép oly részesek, mint a muszkák és hogy a merénylet Varsóban ter­­veltetett. Feltűnő az, mond a franczia lap, hogy Né­metország mindenkor, ha bizonyos közeledés kí­sér­eltetik meg Muszka és Lengyelország részéről egymás irányában, némi nyugtalanságot tanúsít és minden módon igyekszik a két nemzet közt a meghasonlást szítani, az által, hogy egyrészről a lengyeleket emlékeztetik régibb és újabb nemzetiségi és vallási sérelmeikre, más oldalról pedig a muszka kormán­nyal el akarják hitetni, hogy a nihilizmus forrását másutt ne keresse. A nihilisták. Minden, mit eddig a muszka kormánynak Svájczban, jelesül Genfben az ott tartózkodó muszka menekültek ellen tett lépéseiről hoztak a lapok, nem egyébb puszta kombináczióknál. Igaz azonban az, hogy a svárczi szövetséges ta­nács vizsgálatot indított meg saját kezdeménye­zéséből arra nézve, mennyiben állottak a Svájcá­ban tartózkodó muszkák a márczius 13-iki me­rénylettel összeköttetésben. E vizsgálat folytán ki­sült, hogy sem a merénylet előtt, sem a merény­let után Genfből semmiféle távirat nem küldetett Pétervárra, valamint onnét sem érkezett Genfbe, ezen vizsgálat által tehát a muszka politikai me­nekültek egészen tisztára vannak mosva. A­mi a Genfben megjelenő cirillikus be­tűkkel nyomtatott szláv lapokat illeti, ezek nem ki semmit, mi a Svájczban tartózkodó nihilistá­kat annyiban kompromittálhatná, mintha ők a pétervári merényletben részesek, vagy csak tud­tak volna­­ is arról. A­mit a Times genfi levelezője a nihilisták mostani főnökéről, egy volt kievi tanárról ír, ki a meghalt Bakunint pótolja, téves tudósításon alapul. E tanár ugyan­is az itteni rendőrségnél jelentkezett és ettől itt időzhetési engedél­lyel va­n ellátva, miután minden felvilágosítást adott a rendőrségnek saját személyére nézve, így te­hát felesleges vizsgálni, mennyiben veszedelmes ember e tanár. * Pétervárról az Alig, Augsb. Zrg-nak írják, miszerint nem lehet azon kétkedni, hogy a muszka rendőrségnek csakugyan sikerült né­hány fontos elfogást eszközölni és ezúttal oly óvatosan és majdnem hihetetlenségig szokatlan tapintatossággal járt el, hogy ártatlanoknak nem alkalmatlankodott. Mindazonáltal most is csak egy igen csekély részét a nihilisták terveinek tudta meg. Az épen a helyzet legfenyegetőbb oldala, hogy nem lehet tudni, mely peremben történik egy uj merénylet, mert mig néhány alárendelt egyéniséget elfognak, az alatt a többi kettőzte­­tett vakmerőséggel működik tovább. A fenyege­­tődző levelek szétküldése magas állású szemé­lyekhez még most is folytattatik és a czárnak is megküldetett a halálos ítélet. Az, hogy neki 3 havi határidőt engedtek július 1-sejéig, hogy ideje legyen reformok behozatalára, éppen nem felel meg a valóságnak, mert tudvalevőleg senki sem­ ellenzi annyira az ily csak egy részben kielégítő reformok behozatalát, mint az anarchis­ták, mivel ez csak késleltetné terveik keresz­tülvitelét. Most tehát a muszka kormány nem tehet egyebet, mint a legközelebb színre hozandó me­rénylet kitörését meggátolni. A­ czár egy hét óta Loris Melikoff kérése folytán már nem megy az apja sírjánál tartatni szokott halotti misékre, és nappal, ha kikocsizik vagy szánkázik, lépcsőze­tesen felállított kozák csapatok száguldanak ko­csija körül. De az összeesküvés azért még titok­ban folyik és az összeesküvők egy része a vizs­gálódó rendőrség közzé vegyülnak. Az aknák utáni vizsgálat még mindig foly­tattatik. A téli palota körül ilyet nem találtak és most az Anicskoff palota alatt kutatják azokat. Két uj akna fedeztetett fel, az egyik a kis kert utczában, a másik a karaván utczában, de ezen aknaásása még nem voltak befejezve. Hogy a czár minden eshetőség ellen meg­óvja magát és palotáját, az e melletti egyedüli házat, Lütke gróf kórház laktanyáját, melyben sok ezer szegény ember élt, honnét tehát palo­táját veszély fenyegethette volna, egy fél millió rabérért megvásárolta, azt le fogja romboltatni és annak helyét kertté átalakíttatni. Legközelebb az ostromállapot kihirdetése várható, ezt a kihirdetést azért halasztották el, hogy a sok megérkezett magas vendégeknek ne okoztassék alkalmatlanság. Ezen rendszabály senkit sem fog meglepni, más birodalmi főváro­sokban azt már régóta behozták volna, itt az felesleges, mert Pétervárt és egész Muszkaorszá­­­­got úgy lehet tekinteni, mintha mindig ostrom­­állapot alatt állana.­­ A „Lanterne“ pétervári levelezője a követ­kezőket írja márczius 28-dikáról: A Cihilista-bizottság ígéretét teljesíti, mint azt kiáltványaiban kimondotta Ifjabb rendeletig semmit sem fog kezdeni III. Sándor ellen. Az uj aknákon, melyeket a Mala-Sadowaja utczában és Morgden házában felfedeztek és a naponkint a falakra kiszegezett problamácziókon kívül legújabban egy nagyon komoly esemény fordult elő a muszka fővárosban. Azt gyanítják, hogy ezen újabb merénylet szerzői a nihilisták. A viborgi külváros gazométerje szétrobbant és e robbanás igen nagy károkat okozott a szomszéd házakban. Kivált a katonai fegyvertár, mely a robbanás helyéhez legközelebb fekszik, szenve­dett sokat és nagyon hihető, hogyha e robbanás egy összeesküvés kifolyása, akkor az éppen a fegyvertár felrobbantását czélozta. Ezenkívül még több műhelyekben is nagy károkat okozott a robbanás. Több ember életét vesztette és még többen sebesültek meg. A vizsgálat megindítta­­tott és ennek folytán több munkás, kik a ga­­zometernél voltak alkalmazva, elfogattak.­­ Pétervárott el­ van terjedve a hir Dolgorukij herczegnő betegségéről, mely azonnal a czár ha­lála után állott be. Azt mondják, hogy teste bal oldalát szélhüdés érte. Külföldi hírek­ , Pétervári állapotok. Szomorú a hangulat Péter­vár­át, a társadalom komoly idők bekövet­kezését várja és fél, hogy a merényletek ismét­lődni fognak. A rendőrség erélyes működésében sem igen bíznak, de még jobban nehezíti a helyzetet, hogy az ut czár terveiről is csak kombinácziók, de nem biztos adatok jutnak tu­domásukra. Általános érdeket a merénylők pere kelt, kivált Perovszka ügye, ki utólag vonatott vád alá. De az érdeket is el­feledteti az a rém­hír, hogy a Carskoe Zelo palotát, a c­árok ősi fészkét, hova átköltözni akar III. Sándor, a leg­szigorúbb kutatásnak és vizsgálatnak vetik alá. Átalános a hit, hogy a rendőrség itt is valami készülőben levő merénylet nyomait keresi, an­nál inkább, mert a csatornában találtak is már helyet, hol a fal le volt bontva és ennek sem okát, sem elkövetőit nem bírják adni. — A legújabb hir, hogy az alkotmány a miniszteri felelősségen fog alapulni, de ebben nem hisznek, valamint nem sok bizalmat helyeznek a sze­mélyváltozásokról szóló hírekbe sem. A török-görög kérdésben, bár a hatalmak képviselői a portánál és Athénben teendő javasla­tokra megegyeztek, mégis azt jelentik, hogy e ja­vaslatokat Görögország nem fogja elfogadni, mert sokkal több áldozatot hozott, mintsem a berlini szerződéstől engedhessen. Feltűnést kelt az is, hogy Göschen értekezett Said pasával és ez értekezlet után a porta a konferencia biztosait azonnal mi­niszteri tanácskozásra hivta. Nihilista interwiew. A Magd. Zeitung leve­lezője meginterwiewálta Genfben Dragomanov nihilista vezért. Ez azt állítá, hogy a czár a nihilistáknak még trónörökös korában alkot­mányt ígért. A nihilisták most ezt az átalános szavazat jog alapján követelik, a közigazgatás és pénzügyi ellenőrzese m­eneti. na. a községeket támasztana, ugyan oly harcz vezettet­nék elit ne, mint atyja ellen. — Varsóból ugyan­ e lap jelenti, hogy ott három nihilista fogatott volna el, kik a merényletben részt vettek. Választási mozgalmak. A románok mozgalma. Az aktivitás és passzivitás kérdése az, a­mi most a románokat Délmagyarországon és a Királyhágón túl fog­lalkoztatja. Május 12-én lesz Nagy-Szebenben az országos értekezlet, a­mely dönteni fog, részt vegyenek-e a románok cselekvőleg a jövő vá­lasztásokon, vagy ismét tartózkodjanak mind a szavazástól, mind a jelölt felállításától. Ez orszá­gos értekezletre az egyes kerületek részéről most foly a küldöttek megválasztása. Természe­tes, hogy az ily választás előtt szellőztetik ma­gát a főkérdést és utasításokkal ellátva küldik megbízottja­kat, úgy hogy a­mire e választások bevégeztetnek, tudva lesz, melyik irány győz az országos értekezleten. Legközelebb D.­Szt.­­Mártonban volt értekezlet a küldöttek megvá­lasztása végett. Ezen a gyengén látogatott ér­tekezleten Braun Zakariás esperes pápa a passzi­vitás mellett, Csató Lajos ügyvéd az aktivitást védelmezte, de a passzivitás túlsúlyban volt, s ily utasítással választotta meg a négy küldöttet. Nagy-Szebenben ezzel ellenkezőleg a négy kül­döttet az aktivitás kötött marsrutájával válasz­tották meg. KÖZGAZDASÁG. Üzleti tudósítások Gabonaüzlet, Budapest, márcz. 31. A mai gabonatőzsdén búza­kész áruban való üzlet kedvező folyamatot vett. Bár a kínálat, mérsékelt volt, mégis élénkebb vételkedv mu­tatkozott, és ennek folytán szilárd irányzat jutott ér­vényre. Finom minőségű búza nem igen volt a piaczon és jobbára silányabb és középminőségű áru került el­adásra. A forgalom mintegy 10,000 méter mázsára terjedt. Legmagasabb ár gyanánt fizettetett 77.5 k. tiszavi­­déki búzáért 13.12‘­.2, legalacsonyabb ár gyanánt pedig 75.3 k. oláhországi és szerbiai búzáért 11 írt 35 kr. Más magvak közül kisebb mennyiségben tengeri, árpa és nehány mm. káposztarepete hozatott a piaczra. Az árállás szilárd volt. Eladatott : Bán ti­­szavidéki 300 mm. 77 5 kis 13.12 s fél, 800 mm. 77 kis 12.90, 100 mm. 77 kis 12.75, 100 mm. 75.5 kis 12.65, 800 mm. 75.2 kis 12.60, 200 mm. 74.5 kis 12.35, 100 mm. 72.7 kis 12.—. Bajai 1700 mm. 73 kis 12.15, 100 mm. 73 kis 12.10. Pestmegyei 100 mm. 77.3 kis 112.60, 200 mm. 77.2 kis 12.70, 200 mm. 76.2 kis 12.50. Északmagyar­országi 200 mm. 77 kis 12.25. Oláh­országi 1700 mm. 75.3 kis 11.35, mind 3 hóra. Árp­a 100 mm. 7.42, 370 mm. 6.90. Tengeri (oláh) 600 mm. 5.82 s fél. Tengeri (bánáti) 200 mm. 5.60. Tengeri (dunavidéki) 1000 mm. 5.57 s fél. Káposztarepete 600 mm. 12.—, mind készpénzfi­zetéssel. Határidőre a kedvezőtlenné vált időjárás és az ezzel kapcsolatos körülmények behatása alatt szilárdabb irány­zat jutott érvényre és az árak általában emelkedtek. A búza 2 */1­­­5 krral, a zab pedig 5 krral magasabban jegyeztetett. Határidők jegyzése : Szokványbúza tavaszra 11.30—11.35. Sz­o­k­v­á­n­y­b. őszre 10.22'/2—10.2772, Bánáti t­e­n­g­eri máj.— júniusra 5.82'/a—5.85. Szok­­v­á­n­y­z­a­b tavaszra 6.35— 6.40. A d­é­l­i tőzsdén a forgalom nem fejlődött, de a határidőüzlet továbbra is szilárd irányzatot követett, sőt a jegyzések átlag mag­sabban alakultak. Kész áru­ban szintén volt üzlet. Eladatott : 400 mm, maláta árpa Losonczról 8.35 frton, 400 mm, árpa helyben 7.50 frton, 600 mm, tengeri 5.82 s fél frton, 200 mm. rozs Bogláron 9.70 frton és 200 mm. rozs Kis-Alpáron 9.60 frton. Április 1. Hivatalosan jegyeztetett :§Szokványbuza ta­vaszra 11.35 — 11.40. Szokványbuza őszre 11.22­/2 —11.27­/,. Bánáti] tengeri május—jun.-ra 5.84 —5.86. Szok­vány zab őszre 6.35 -6.40. Értéktőzsde, márcz. 31. A mai értéktőzsde megnyitásán ked­vező hangulat uralkodott és a forgalom már eleintén figyelemreméltó terjedelmet öltött. M. aranyjáradék megindult 113.60 forinton és állandóan 113.60—113.65—113.677., frt között mozgott ; osztrák hitelrészvény eleintén 301.10 frton köttetett, és csökkent 300.60 frtra. Az előtőzsde folyamában az irányzat ked­vező bécsi jelentésekre valamivel megszilárdult és különö­sen osztr. hitelrészvény árállása emelkedett. Magyar aranyjáradék árfolyama nem volt nagyobb hullámzásnak alávetve és 113.60—113.65 frt között moz­gott, osztrák hitelrészvény emelkedett 302 frtig. Más értékek közül magyar papirjáradék 85.45 — 85.50 frton, kassa-oderbergi vasút 14t frton, magyar hitelbank 272.75-273 frten köttettek. 11 óra 30 pereskor ; Magy. aranyjáradék 113.65 — 113.677-2) osztrák hitelr. 302-302.20.’ A déli tőzsdén különösen élénk forgalom ke­letkezett : osztr. hitelrészvényekben és m. papírjáradék­ban, melyeknek árfolyama újabb emelkedést tüntetett fel ; a helyi értékek piaczán ma már nagyobb élénkség uralkodott ; m. leszám bank és m. hitelbank keresettek voltak. Vasutak szintén emelkedő irányzattal kerültek forgalomba. Magyar aranyjáradék 113.67­72 frton indult meg és mindvégig 113.6772—113.70 frt között mozgott ; osztrák hitelrészvény 302.40 frton került forgalomba és emelkedett 302.60 frtig. Más értékek közül m. papirjáradék 85.60—85.70— 85.75 frton köttetett, magyar hitelbank 272.50—272.75 frton, m. leszámítoló bank 129.50—129’­, frton, pesti külv. takp. 108 frton kerültek forgalomba. Árfolyamok nyilatkozati időkor 5 perczczel 1 óra előtt . Magyar aranyl. 113.70 — 113.72­/.., osztrák hitelrészvény 302.50—302.60. Az üzlet további folyamában változás nem állott be zárlat felé a forgalom lanyhult. 1 óra 30 perczkor: Magy. aranyjáradék 113.70 — 113.75, osztrák hitel. 302.40 -302 60. Jegyeztetett : Magyar vasúti kölcsön 130-130%, tiszai sorsjegy 107.90, m. aranyjáradék 113.70, osztr. papirjáradék 75.55, m­. papirjáradék 85.60—85.65, budapesti bankegyesület 107, osztrák hitelrészvények 302.20 —302.80, m. hitelbank 272.75, m. leszámítoló bank 129.75, pesti magyar keresk. bank 660, alföld-fiumei vasút 162.25, erdélyi vasút 155.25, tiszai vasút 248, bpesti közuti vasp. 421, bpesti III. ker. takp. 52.50—53, pesti külv. 108, salgótarjáni vasfinomitó 148.25, Schlick­­féle vasöntöde 208—212, újlaki téglagyár 210. Leszámítoló árfolyamok: Mag., ar aranyl. 113.50, Magy. hitelr. 272.—, Magy. leszámít. és váltóbank 130.—, Magy ált. hit. intézet részv. —, Magy. jelz­bank részv.—. .Osztrák hitelrészvény 303.—, Angol osztr. bank 126.—, Union­ bank 129.—, Tiszai sors­jegy 108.—, Magyar papirjáradék 85.50. Marhavásár, Budapest, márcz. 31. (Hivatalos jelentés.) Felhajtatott összesen 1411 db nagy és 1656 db apró marha. Ebből eladatott u. m. 14 db bika dbja 75—160, 901 db ökör párja 148—336, 574 db v. tehén párja 125 — 260, 120 darab f. tehén dbja 80—190, 5 db bivaly párja 150— 247, 695 db borjú dbja 9—27, 1656 db bárány párja 5—8 frtig; az ökörhús 100 karja 46—51, tehénhús 45—48, borjúhús 60—80, bivalyhús 40—43, nyers sza­lonna 70 — 72, sertészsír 72—76 frt. Lóvásár, Budapest, márcz. 31. Felhajtatott összesen 450 db ló, ebből eladatott átirás mellett 140 db, és uj lólevéllel 36 db, ár. k 10 — 180 írtig. Bécsi vágásra vásárolta­tott 24 db 10—45 írtig. Egyébként a vásár szokott élénkséggel a heti szükségletre szorítkozott. TÁVIRATOK, London, márcz. 31. Moszt szer­kesztőt tegnap elfogták és nyomdáját be­zárták. Ma a rendőrségi bíró először hall­­g­atta ki őt. Azzal vádolják, hogy egy idegen állam nemzetet lázadásra és for­radalomra késztetett. A német szocziál­­demokraták gyűlést akarnak tartani, a­melyen tiltakozni fognak Moszt elfoga­­tása és a „Freiheit“ czímű hírlap elnyo­mása ellen. A Daily News helyesli a hírlap elnyomását, azonban némi aggályt fejez ki az állam által megindítandó per fölött. Az idézett hírlap értesül, hogy a hatóságokhoz érkezett tudósítások folytán rendkívüli óvó­intézkedések fognak Vik­tória királynőnek Windsorból Londonba való utazása alkalmából tétezni. A Daily News azon meggyőződését fejezi ki, hogy­ Görögország hallgatni fog Európa taná­csára, mivel a nagyhatalmak a béke fen­­tartását óhajtják. Balgaság, sőt bűntett volna Görögország részéről, ha ellenállást fogna kifejteni. Pétervár, márcz. 31. A mai császári ukáz folytán összeülő tanács szavazattöbséggel fog minden egyes, a városkapitány által előterjesz­tett indítvány fölött határozni, melyet, mihelyt megszavazzák és szentesítik, végre is fognak hajtani. Minden háztulajdonos és azok, kik évi lakást bírnak bérben, választhatnak és választó­képesek.­­ A városkapitány hirdetménye sze­rint, ma délután 3 órakor fog a választás végbe menni. E rendelet, az elhunyt czárnak, az össz­­birodalom számára tervezett rendszerének egy részét képezi. Pétervár, márcz. 31. A hivatalos lap közli a czár uházát, mely a székváros teljes bizton­ságának helyreállítása czéljából egy ideiglenes tanács kiküldését rendeli el, melynek tagjait az összes lakosság fogja megválasztani. E testület a városkapitány oldalán fog működni és a rend­szabályok végrehajtása fölötti tanácskozásokban részt fog venni. A 228 városi kerületek mind­egyike egy képviselőt választ; — a szükséges pénzt, a birodalmi kincstár fogja folyóvá tenni. Páris, márcz. 31. (Er. táv.) A pétervári állítás, hogy Hartmann f a merénylet idejében Pétervárott volt, téves, mert ezután két nappal Londonban látták, négy napra rá pedig a lon­doni kommunisták harmadik osztályában elnökölt. Berlin, márcz. 31. A birodalmi tanács kép­viselőinek értekezlete elhatározta, hogy kérni fogja a birodalmi kanczellárt: hasson oda, hogy egyezség jöjjön létre a kormányok közt, mely­nek alapján minden állam, mely ezen egyezsé­get aláírja, kötelezze magát arra, hogy megb­ün­­teti az államfők ellen elkövetett gyilkosságot vagy gyilkossági kísérletet, valamint a felhívást az ilyen tettre is, és kérelmezte, szolgáltatná ki azt a külföldit, a­ki a gyilkosságot vagy a gyilkossági kísérletet elkövette. A hivatalos lap jelenti: Busch, a külügyi hivatal államtitkárává neveztetett ki. Lemberg, márcz. 31. A Gazeta Swosvoka jelenti : Az orosz czár kegyes fogadtatásban része­­sité a lengyel küldöttséget és kérte hogy néhány napig maradjon Pétervártt.

Next