Függetlenség, 1881. április (2. évfolyam, 90-118. szám)

1881-04-10 / 99. szám

Budapest, 1881. arról, hogy milyen uton szokott kocsizni a czár. Márczius 12-én Helffmann Jesszénél volt, ott meg­beszélték a szükségeseket és intézkedtek a kiskert­­utczai akna esetleges felrobbantása iránt. Perovsz­­ka Helffmannhoz hozta a szükséges eszközöket; ott rendezte el az összeesküvők felállítását, kiknek száma iránt megtagad minden felvilágosítást. Ru­­szakovnak is ő adta a robbanó löveget. E robbanás ideje alatt, a Katalin-csatorna túlsó partján állott 6b csakis a második robbanás után távozott el. Cselekvése indokául azt hozza fel, hogy a népnek módot akart nyújtani, hogy fel­­k­eltse benne a jogairól való fogalmat. El volt határozva, hogy harczra kel a fenn­álló társadalmi rend ellen és terroristikus eszközök­kel fog czélja felé törekedni. A czár meggyilkolásának oka az, hogy a czár soha sem akarta megváltoztatni elvét a nihilisták­kal szemben, valamint a belügyi politikáról való véleményét sem. Helffmann messze tagadja a bűnrészességet s minden felvilágosítást megtagad. A vádlotton kí­vül Ivanovics is megfordult nála. Nála találtak egy titkos nyomdát is, mely a munkások szá­mára készített programmot tartalmazta. Helffmann lázító iratokat osztott szét a munkások közt. Mihajlov azzal volt megbízva, hogy a párt kémeire ügyeljen föl. Márczius 16-án Sablin meg­hívására a Teleznaja utczába ment, ott elfogták. Nem vallja be vétkét. Következett Ribalcsics kihallgatása. Ez először technikus, később orvos volt. Azon technikusnak vallja magát, a­ki a Teleznaja­ utczában az össze­esküvőknek a lövegek hatását magyarázta. Már­­czius 13-án két bombát hozott Helffmannhoz. Része volt Mecsenzev meggyilkolásában; Kviatkovszki kivégezettnek segítséget ajánlott fel. 1870-ben is­merkedett meg Jeljabovval s ő lett minden dyna­­mit robbantás tervének fővezetője. A moszkvai vasúti merénylet és a tervezett odesszai merénylet meghiúsult előkészületei után Pétervárra költözött s ő volt legjobban meggyő­ződve arról a márczius 13 iki merénylet alkalmá­val, hogy a czár menekülése lehetetlen. Hogy kik segítették kiásni az aknát, nem mondja meg. hir, mely azt mondotta, hogy Konstantin Kop­penhágába a czár apája udvarához ment. Hogy mind a két nagyherczeg, Konstantin és fia a forradalmi párt élén áll, azon most már senki sem kételkedik. A c­ár és környezete. A német trónörököst nagy aggodalommal várták vissza Berlinbe, mivel el volt terjedve a hír, hogy a nihilisták ellene is forralnak me­rényletet, ő azonban sértetlenül érkezett haza. Meghitt körökben igen őszintén nyilatkozott mindenről, a­mit Pétervárott látott, hallott és tapasztalt, elmondá, mennyire meg volt lepetve a szives fogadtatástól és ama barátságos indu­lattól, melyet III. Sándor ezár Németország iránt táplál, felemlítette azt, mennyire szeretné a czár minden alattvalóját kielégíteni és nagyon haj­landó volna reformokat behozni, ha azt helyzete megengedné. Végre arról is szólott, mennyire súlyos és nyomasztó a c­ár helyzete. Ő úgy­mond, nem tekinthető máskép, mint fogolynak saját palotájában. Sokkal többször hagyná azt el, de neje megnyugtatásául kénytelen honn maradni. Az őrök száma a palotában több mint megket­­tőztetett. A­mi a nép hangulatát illeti Péter­várott, a legkevésbbé sem kielégítő. Ez az oka annak, hogy a c­ár környezete komolyan fog­lalkozik azzal a tervvel, hogy az udvar áttétes­sék Pétervárból Moszkvába. A német trónörö­kös legkevésbbé sem titkolta nézeteit az összes muszka tisztviselői karról és kimondotta, hogy a czár környezetében egyetlen egy megbízható ember sincs és ezt Sándor czár is ép oly jól tudja, mint a nép. Nem titok senki előtt, hogy a czár környezete részint összeesküvőkből, részint pedig feljelentőkből áll, kik magukat eladják és megvesztegettetik. Még a legmagasb állású államhivatalnokok is csatlakoztak a forradalmi mozgalomhoz, csupán azért, mivel attól nagyobb jutalmat várnak és már kaptak is, mint a va­gyon bukáshoz közelgő állampénztárból. Azok­ból a cselszövényekből, melyek már eddig is fel­fedeztettek, világosan kisült, hogy azoknak fő előmozdítói a császár palotabeli személyzetéből és a testőr tisztikarból toboroztattak. Ez már három év óta tart, mióta a nihilizmus már nem egészen alattomban lép fel. Ezek a legújabb felfedezések igen sokat járulnak ahhoz, hogy a czár életét elkeserítsék és neje szivét aggoda­lommal töltsék el. III. Sándor czár körül csak­ három egyén van, ki föltétlen bizalmával dicsekedhetik, neje a czárnő, fiatalabb fivére Vladimir nagyherczeg és egykori nevelője, Pobedenoszev államtanácsos. Ez utóbbi elég szabadelvű, kivévén egy tárgyra nézve, t. i. a vallásra, erre ugyan­is nagyon bigot ember és hajlandó a myszticzismusra. Van még két férfi, ki gyakran fordul meg a császári pa­lotában és látszólag még bírja a császár kegyét, de ez csak azért van, mert a többiekbe még kevésbé bízik. Az egyik Loris-Melikoff, a másik az új város kapitány Baranov. Hogy Loris- Melikov testestől lelkestől ragaszkodik a Roma­noff dinasztiához, arról a czár meg van győ­ződve, de sokkal kevésbé bízik az ő képessé­gében; ő elég sokáig igyekezett a rendőrséget szervezni és a nihilizmust megsemmisíteni, e helyett pedig a nihilizmus szervezkedett és a rendőrség hatalma tökéletesen semmisnek bizo­nyult be. A­mi Baranovot illeti, ez e maga előlépte­tését árulásnak és főnöke Konstantin nagyher­czeg feljelentésének köszönheti. Baranov egykor Konstantin teljes bizalmát bírta és ez őt elbiza­­kodottá tette, annyira, hogy egyszer ellene is fellázadt és haditörvényszék elébe idéztetett fe­­gyelmetlenség és engedetlenség miatt a tenge­részügyi minisztériummal szemben és ekkor el­bocsáttatott állásából. Konstantin minden titkát is­merte s most kileste az alkalmat, hogy őt és fiát megrontsa és semmivé tegye, mi csakugyan sikerült is. III. Sándor czár Konstantin nagy­bátyjával egykor legszorosabb rokoni viszonyban állott. Ő ugyan most Baranovot megjutalmazta, de épen nem bízik benne. Ez egy nagyravágyó ember, ki, hogy előmehessen, ép úgy elfogja árulhatni a czárt mint egykori jótevőjét Kon­stantint. A czár ezt igen jól tudja és be is látja s igy Baranovtól inkább fél, semmint bíz­nék benne. Ő egy második Pahlen. A­mi a híreket Konstantin nagyherczeg szökéséről és fia elfogatásáról illeti, ezeket nagy óvatossággal kell venni. Hogy Konstantin csa­ládostól yachtján Stockholmba — tehát nem Koppenhágába — szökött, az bizonyos, úgyszin­tén az is, hogy fia őt a hajóra kisérte, így te­hát fiának őt csak később kellett elhagynia és Muszkaországba visszatérnie. Az az egy bizo­nyos, hogy magáról Konstantin nagyherczegről senki sem tudja, hol van. Téves volt az első Választási mozgalmak. A kis­várdai szabolcsmegyei kerületből írják lapunknak, hogy P­i 1­i­s­s­y Lászlónak a taba­rékpárti kör ama értekezletén tanúsított maga­tartása, a­melyen a választókhoz intézett nyi­latkozat került vita alá, igen kedvező benyo­mást tett a választók között. Sok nehézséget és aggodalmat oszlatott el olyanoknál is, a­kik, a­mint ennek lapunkban hangot is adtak, nem voltak megelégedve eddigi határozatlanságával. Még inkább növelte e kedvező benyomást az a számadó beszéd, a­melyet választóihoz intézett, s a­melyben férfias nyíltsággal kijelentette, hogy a függetlenségi párthoz tartozik, mert elvi néze­tein kívül a tapasztalatok győzték meg, e párt programmjának egyedüli helyességéről. E nyi­latkozata után választói részéről felszólíttatott, vállalná el jövőre a jelöltséget, de ő viszonyait adva okul, a jelöltség elvállalására nem muta­tott hajlamot; azonban, mint nekünk írják, újab­ban is lépéseket fognak tenni, hogy a jelöltség elvállalására rábírják, a­mit annyival inkább hisznek elérni, mert sok félreértés lett azóta tisztába hozva, s Pilissy Lászlónak a gentel­­man érzékenységű férfinak nincs többé oka érzé­kenykedni. Fülöpszállási kerületben is mozognak párt- , híveink. Már megunták, hogy folytonosan Ba­logh Imre szekerét tolják előre, annyival is inkább, mert az utóbbi időben Balogh Imre határozott kormánypárti hajlandóságokat árult el. Balogh neszét is vette annak, hogy a vá­lasztók ellenszenveznek vele s ezért rokonát a habarékpárti Szivák Imrét — kinek a Félegy­háziak a múlt választás alkalmával úti lapot kötöttek a talpa alá — akarja maga helyett megválasztatni. Mint levelezőnk írja, pártunk részéről Szőke István l.­szt­miklósi nagybirtokost óhajtja a közbizalom, s megválasztása akár Szi­­vákkal akár Balogghal szemben annyival inkább bizonyos, mert a kerületben csak elvétve talál­hatni egy oly egyént, ki magát kormány vagy habarékpártinak vallja. Igaz, hogy a gyerekek az ily csodabogárra ujjal mutogatnak. Élesben a románság a függetlenségi párt­hoz csatlakozik, jelöltül Zatureczky Ber­talant fogják felkérni. Szalontán holnap (ápr. 10-én) lesz a füg­getlenségi párt értekezlete. Képviselő jelöltül id. B­ö­l­ö­n­y­i Sándor­t és Teleky Sándor ez­redest emlegetik. Meghívó a Vili. ker. függetlenségi párt szer­vezése és egy függetlenségi kör alakítása tárgyában az 1881 április 10. vasárnap délelőtt 11 órakor hely hagyandó a Weiss-féle sörcsarnok külön he­lyiségében (Kerepesi út és Klauzál utcza sarok) tartandó értekezletre. Az ideiglenes szervező bi­zottság, Veszprém vármegye választó­polgáraihoz következő felhívást bocsátott ki egy a politikai természetrajz sze­rint nem tudjuk hová osztályozható „ellenzéki végrehajtó bizottság.“ Az 1878. évben egybehívott országgyűlés végéhez közelit, s azzal nemsokára el fog jönni az idő, midőn ismét a nemzet kezébe lesz letéve a hatalom, hogy saját sorsa felett határozzon s képviselőinek újabb három évre való megválasztása által irányt adjon azon politikának, melyet az ország kormányzatában érvényre juttat s óhajt. A jelen kormány sokkal régebben és sokkal inkább szakított a magyar nemzet közérzületével, érdekeivel, hogy sem a hatalmon lételét más mint csapásnak tekint­hetné a végig keserített közvélemény. De a kormány görcsösen ragaszkodik a hatalom birtokához, melyről ha lebukott, nem marad más emléke mint az, melyet egy reményeiben megcsalatott, kisajtolt s jogaiban megfosz­tott nép hosszú szenvedése, s a lelkiismeretnek egy ország gyötrelmeiből visszajáró kisértete­k számára megőriz. Hogy ezek elől meneküljön, a még kezében levő hatalom minden eszközét felhasználja, hogy egy mester­séges többség erőszakos fenntartása által saját igazolásá­nak legalább látszatát megmenthesse, s azért már­is országszerte, hol nyiltan, hol titokban megindította azt az alvilági kohó művet, mel­lyel a bekövetkezendő kép­viselő választások által bilincseink szakadozó lánczszemeit összeforrasztani igyekszik. És számít arra, hogy mit ezelőtt három évvel lehe­tővé tett a kifáradt nemzet néma közönye, azt most méginkább lehetővé teendi a lázbetegnek álért álma. A kohó működik már megyénk területén is. Tisztelt polgártársaink! Itt az idő, hogy mi is tegyünk, hogy mi is védjük magunkat egész erővel s azzal a szent akarattal, melyet a hazafiui kötelesség ér­zelme tőlünk megkövetel. Rajtunk nem vett erőt a múltban a közöny, s ha él a szent láng keblünkben, nem vesznek jó pokol kapui diadalmat felettünk ma sem. Sorakozzunk a haza javának, szabadságának, a jog és igazságnak nevében az ellenzéknek türelemmel és kitartással megszentelt zászlói körül újból, s mutassuk meg, hogy Veszprém vármegye összes választókerületei, összes választói ma is egy közös jelszóban fejezik ki mindazt, mi honfi elmét, honfi szivet gyötör : „Le a Tisza-kormán­nyal!“ És hogy e jelszónak tettekben adhassunk újra megtörhetlen erőt : tisztelettel felhívjuk e megye összes választó­polgárait, hogy a folyó 1881. évi május hó első napján délután 3 órakor Veszprémben a „Korona“ nagy­vendéglő nagytermében, Veszprém megye területéről vá­lasztott összes ellenzéki képviselők részvéte mellett tar­tandó „általános ellenzéki pártértekezletre“ minél számo­sabban megjelenni szíveskedjenek. Kelt Veszprémben, 1881. év márczius havában. A veszprémm­­egyei ellenzék ideig 1. végrehajtó bizottsága. KÖZGAZDASÁG. Vegyes. — A czukor-, kávé- és sörfogyasztási adó. A pénzügyminiszter egyetértve a bel- és­­ igazságügyminiszterekkel rendeletet bocsátott ki a czukor-, kávé- és sörfogyasztás megadóztatá­sáról szóló 1881. 4. tcz. végrehajtása iránt. Az utasitás két főrészre oszlik ; az első a nyílt községekben, a második pedig a zárt városok­ban való megadóztatás szabályait tartalmazza. — A kisbirtokosok országos földhitelintézete I. évi márczius havában 376 kisbirtokosnak 302,000 írt zálog­levél kölcsönt és 7 félnek 57,000 frt készpénz kölcsönt engedélyezett. Üzleti tudósítások Gabonaüzlet, Budapest, április 9. A mai gabonatőzsdén búza­kész áruban való üzletben nagyrészt silányabb minősé­gekben került a piac­ra, a hozatal igen csekély volt és az eladók amúgy is tartózkodók voltak a kínálatban. A jobb minőségű áru szilárdan tartotta árát és könnyen elkelt. Legmagasabb ár gyanánt fizettetett 77,5 k. tiszavi­­déki búzáért 13.40, legalacsonyabb ár gyanánt pedig 74 k. oláhországi búzáért 10 frt 76 kr. FÜGGET­LENSÉG. Más magvakban szintén jelentéktelen volt a hozatal, úgy hogy csak nehány kisebb tétel került eladásra. Eladatott : B­u­z­a tiszavidéki 400 mm. 77.5 kis 13.40. F­el­ső t­is­za­v­i­d­é­ki 1200 mm. 75.7 kis­­ 12.80. Fehérm. 200 mm. 75 kis 12.65. Oláh­or­szági 3300 mm. 74 kis 10.75, mind 3 hóra. Rozs 500 mm. 10.50. Tengeri (oláh) 200 mm. 6.15. Tengeri (magyar) 100 mm. 5.90. Zab 300 mm. 6.27 s fél, mind készpénzfizetéssel. Határidőre általában szilárd volt az irány. A búza árállása nem tüntetett föl változást, a tengeri valamivel csendesebb irányú volt, de a zab 5 krral emelkedett. Köttetett • Egy ratornán­­ zab tavaszra 6.60 írton, Határidők jegyzése : Szokványbuza tavaszra 1x.66—11.60. Szokvány!). őszre 10.40—10.45. Bánáti tengeri máj.­júniusra 5.90—5.93. Szok­ványzab tavaszra 6.56—6.60. Szokvány­zab őszre 6.40 — 6.45. A­ déli tőzsdén a határidőüzletben terjedel­mes forgalom fejlődött. Különféle magvakban mintegy 26 ezer mm. köttetett. A zab szilárdabb irányzatot kö­vetett, tengeri valamivel csendesebb irányú volt. Köttetett : Öt rakomány búza őszre 10.48, 10.45, 10.45, 10.40 és 10.42 s fél írton, két rakomány tengeri május—júniusra 5.89 írton és egy rakomány zab őszre 6.42 írjon. Hivatalosan jegyeztetett : Szokványbuza ta­vaszra 11.50 — 11.55, Szokványbuza őszre 10.40— 10.45. Bánáti tengeri május—jun.-ra 5.88—5.91. Szokvány­zab tavaszra 6.65—6.70. Szokvány­zab őszre 6.38- 6.42‘/a. Bécs, április 9. Búza —.--------.—, tavaszra 12.------12.05, őszre 10.80—10.85 ; — rozs magyar 10.75—11.25 ; zab —.--------.—, tavaszra 6.72—6.73, őszre 6.80—6.85, üzleti áru 6.45—6.60 ; tengeri május—jun. 6­ 30 — 6.32; kész áru régi 6.30—6.40, uj—.--------.—; repczeolaj kész áru 32.25—32.50, febr.—ápr.-ra 32.25—32.50; szept.— deczemberre 32.50—32,75; szesz készáru —.—­­31.50. Értéktőzsde. — április 9. A mai értéktőzsde megnyitásán a forga­lomba került értékek élénk üzlet mellett emelkedő ára­kon vásároltattak. M. aranyjáradék 115.75 forinton indult meg és foko­zatosan emelkedett 115.77­/2—115.82 ’/2 írtra; osztrák hitelrészvény 298.30 írton emelkedett 298.70—29­8.80 írtra; m. papirjáradék megindult 88.40 írton javult 88.70 írtig, majd hanyatlott 88.65 írtra, utóbb ismét emelke­dett 88.90 írtra. Az előtőzsde az üzlet irányzata a bécsi tőzsdéről jelentett magasabb jegyzések behatása alatt még szilárdabb volt. Magyar aranyjáradék 115.871/,, frtra emelkedett, majd ismét csökkent 115.82'/2 frtra, utóbb állandóan 115.85 — 115.87'/a frt között mozgott; osztrák hitelrészvény 298.80 frtról hanyatlott 298.70 frtra, és újra javult 298.90 frtra ; m. papirjáradék 88.90 frtról gyorsan emelkedett 89.10 89,15 frtra. Más értékek közül m. hitelbank 267.75 —267.50 frt között került forgalomba. 11 óra 30 perczkor : Magy. aranyjáradék 115.85— 115.90, osztrák hitelr. 298.70-298.80. A déli tőzsdén eleintén különösen járadékok iránt mutatkozott nagyobb érdeklődés; magyar aranyjá­radék 115.90 frton került forgalomba, m. papirjáradék 89.30 frton kerestetett; osztrák hitelrészvény 298.60— 298.70 írton indult meg, utóbb emelkedett 299—299.10 forintig. Magyar papirjáradék az üzlet folyamában emelkedett 89.47 V? írtig. Más értékek közül vasutak emelkedő irányzattal ke­resettek, nyugati vasút 167—167.50 írton, északk. vasút 163.25—162.75 írton köttetett; állampapírokban szintén élénk volt az üzlet, magyar vasúti kölcsön 131.50 írton, 1873. állami kötv. arany vagy ez. 106 írton köttetett; Schlick-féle részv. 130 írton, Ganz-féle 566 forintig emelkedtek. Árfolyamok nyilatkozati időkor 5 perczözel 1 óra előtt . Magyar aranyl. 115.92‘/L—115.95, oszt­rák hitelrészvény 299,10—299.30. Az üzlet további folyamában változás nem állott be, a járadékok szilárdan tartották elért magas árfolyamokat osztr. hitelr. 298.90 írtra hanyatlott. 1 óra 30 perczkor: Magy. aranyjáradék 115.90 — 115.95, osztrák hitelr. 298,90 — 299.10. Jegyeztetett : Magyar vasúti kölcsön 131.50, 1869­ ki­áll. kötv. 89—89.60, 1873 ki­áll. kötv. 105.75 —106, 1876­ ki­áll. kötv. 94, m. dijsorsjegy 117.75, tiszai sorsjegy 110.30, m. aranyjáradék 115.85—115.95, magy. földtm. kötv. 98, 1867, kis. zár. 95, szőlődézsma válts. kötv. 94.25—95.75, magyar papirjáradék 89.25—89.50, budapesti bankegyesület 117.50, bpesti iparbank 63—64, magyar hitelbank 267.50, m. leszámítoló bank 125, osztr. hitelrészvény 298.70 — 299.10, Viktoria malom 433—425, báttaszék-dombovári v. 167.50, északk. vasút 162.75— 163.25, erdélyi v. 162.50, nyugoti v. 167 — 167.75, bpesti közúti vasp. 403 404, elv. jegyek 212, egyes, bpesti főv. takp. 487, küzp. szerv. nélkül 500, Ganz-féle vas­öntöde 565—566, Gschwindt-féle szeszgyár 337, Drasche­­féle kőszénbánya és téglagyár 158—160.50, salgótar­jáni vasfin. 149.75, Schlick-féle vasöntöde 225—230, újlaki téglagyár 124, kőbányai gőztégl gyár 265 — 260, német birod. márka 57.55, váltó Párisra 46—47‘/2, Leszámítoló árfolyamok: Magyar aranyl. 115.75, Magy. hitelr. 267.—, Magy. leszámít. és váltóbank 134.—, Magy. ált. hit. intézet részv. —.—, Magy. jelz­bank részv.—.—,Osztrák hitelrészvény 299.—, Angol osztr. bank 130.—, Union­ bank 128.—, Tiszai sors­jegy 110.—, Magyar papirjáradék —, Bécs, április 9. (Magy. ért. zárlatja.) M. földteherm. kötv. 97.75, Magy. vas. kölcsön 131.50, Erdélyi föld. kötv. 96.—, Magy. hitel 266.50, Magy. záloglevél 102.40, Alföld 169.75, Erdélyi vasút 162.25, Magyar éjszak-kel. 161.75, Magy. ker. vas. [93.25, Ker.­vasuti elsőb. 89.30, Magy. sorsjegy 116.75, Tiszai vasút 248.—, Szőlő-dézsma 95.50, Kincst. utal. 1873.---------— Aranyjáradék 115.85, Magy. leszámitoló-bank 134., Kassa-Oderb. Vas. 144.— , Tisza völgyi sorsjegyek 110.— Bécs, április 9. (Osztr. ért. zárlatja.) Hitelrészvény 298.25, Angol-osztrák 129.25, Lombard 111.25, Államvasut 300.50, Arany jár. 94.—, Napoleond’or 93.15, London 118.86, Járadék 76.50, Galicziai 273.75, Hitelsorsjegy 182.50, 1864-es 174.—, Porosz pénzt, utalvány 57.55, 1860-as 132.50, Cs. arany 5.54, Frankfurt —.—, Török sorsjegy 23.50, Nemzeti bank 817, Ezüst járadék 77­30. Az árvíz. A mai nap folyamán a következő távirato­kat kaptuk, melyek az árviz felől meglehetős szomorú képet nyújtanak. H.­M.Vásárhely, april 9. (Eredeti távirat.) Tegnap este vészbizottsági ülést tartottak, me­lyen elhatározták, hogy a tiszai védgátakat ka­tonai és közmunkái erővel védni kell, s hogy a várost övező körtültéseket kubikusokkal erősít­­tik meg. Pultz altábornag­gyal ma reggel 800 főnyi kezelő munkás érkezett a védgátak­­ra. A porganyi töltésen víz legtöbb helyen töltéssel áll egy színvonalon. Éjjel nappal, ébren vagyunk, hogy helyzetünket megvál­toztassuk. Föld nincs, azért sár és szal­mába vegyített gyurmával fenyő deszkák mö­gött védekezünk. Ily emberfölötti küzdelem nem tarthat sokáig, gátszakadás a szomszéd közsé­geket és városokat végveszél­lyel fenyegeti. Szentes, ápril 9. (Eredeti távirat.) 12 óra délben. Vízállás 25 láb 4 hü­velyk. Tiszai gátakra, Szentes, Mindszent, Szegvár, összes közmunka erejét kiren­delték. Szentesi belső védgátakon a vész­­bizottság 200 katonával és megfelelő­ ku­bikos erővel dolgoztat. Szentes 68 ezer hold határának fele része eső és fakadó vízzel borítva van. Még nem tudjuk vaj­jon a Gryoma felől ránk zúduló árt si­kerül­t-e felfogni. A tegnap éjjeli gátcsu­­szamlást 150 katona és ugyanannyi mun­kásnak sikerült helyrehozni. A kiséri városrészből a lakosság kihurczolkodott. Szeged, ápril 9. Az árvíz 16 czentiméter­­rel magasabb az 1879-ikinél. Az állapot meg­nyugtató. A körtöltés védelme szervezve van. A külső gátak szakadása esetére a munkások be vannak osztva, anyagok készletben tartat­nak. Tisza Lajos királyi biztos a külső gá­takon van. Makóra hajón katonaságot szállí­tanak. Makó, ápril 9. (Er. távirat.) Déli 12 óra­kor. Vásárhely, Földeák és Lelei közerő Por­­gánynál, úgy a tiszai, mint a városi védtöltése­­ken éjjel-nappal működik. Az átázott töltéseket erősítik; esőzés által a munkálat felette meg van nehezítve. Nyulgátak általi magasításon folytonosan dolgoznak. Az idő borult. A közlekedési minisztériumhoz ma a kö­vetkező táviratok érkeztek be : Tokaj, ápril 9. (Er. távirat.) Tokajon felül a felső-szabolcsi társulat töltése Berczel határá­ban beszakadt 80 m. hosszúságban honnan a viz az ott ármentesitett 100,000 h. területet árasztja el. A szakadás nagynemüsége miatt annak betömése a jelen árviz tartama alatt alig remélhető. Az árvíz Pest megyében. Tegnap vezette Földváry Mihály alispán Kiskun-Félegyháza és Kecskemét város küldöttségét Ordódy közleke­dési miniszterhez elmondva, hogy csak kedd óta több mint 4000 holdat árasztottak el a belvi­zek, melyek Csongrád határában elzárattak. Dezsőffynek Kisszálláson 24 óra alatt 1500 hold kitűnő szántóját és rétjét borította el a Gátér vize, melyet Fekete Márton csongrádmegyei fő­jegyző s ottani kormánybiztos elzáratott. Károlyi Sándor grófnak Újfalu nevű pusztája is viz alatt van a Gátér elzárása miatt s bérlői rop­pant kárt szenvednek a nagy haszonbér miatt. A Vidre és Csukás már hetek óta a Tiszához hasonló terjedelműek, holott rendes viszonyok közt alig vehetők észre. A Gátér elzárása most újabb és sokkal nagyobb veszélyt hozott be Pest megye délkeleti részére. A küldöttség azt állította, hogy a Gátér elzárása nem Csongrád városának, hanem pusz­táinak megmentésére szolgál, miután a csongrádi Kilenczes nevű pusztán, melyet az árviz rend­szerint el szokott borítani, még nincs víz s így a rendes vízfolyás elzárása a felsővidék világos veszélyére történt. Az említett erek folyton duz­zadnak a Pest megye keleti oldaláról lemenő vi­zek miatt s így mindig nagyobb és nagyobb te­rületet öntenek el; a küldöttség idegen megye­beli kormánybiztost kért, s hogy a viszonyok egy pártatlan egyén által megvizsgáltassanak. A miniszter megígérte, hogy az ügyet megvizs­gáltatja. Szeged, ápr. 9. Az áradás mé­r­sé­kel­t­e­b­b, reggel óta 1. centiméter. Az éjjel a külső vonalon Veszesnél 10 méternyi csu­sza­m­l­á­s fordult elő a védgáton. Tisza Lajos királyi biztos értesittetvén, rögtön meg­jelent a helyszinen. A veszély elhárittatott. A zsilip csurgást sikerült teljesen eltömni. A hely­zet megnyugtató. H.-M.-Vásárh­ey, ápril 9. (A „Füg­getlenség“ tudósítójának távirata.) A mindszent-apátfalvi védtöltéseknek leg­égetőbb védmunkálatai a legveszélyesebb pontokon 370 és 50 méter hosszban a Gratyás és Ködök­éren a gorzsa-csalánosi kerületben már bevégeztettek, mind a mellett a víz folytonos emelkedése által folyton közeledik a karó­zott koronához. Itt még nagy a remény, de a bökény-mindszenti töl­tésen alig képesek a víz emelke­désével párhuzamot tartani, mert a nyúlgátak erősítését is folyton akadályoztatja a hullám­verés. Ha az ár még 6—10 hü­velyket emelkedik, úgy még csendes időben is beszakad, mert a teljesen átázott tengerhez hasonló ta­lajon lehetetlenség a védő anyagokat hely­hez szállítani. Mindszent és a „mártélyi-lapos“ r­e­­mény­telenül néz a jövő elébe s ha az ár nem esik, úgy ment tét­lenül veszve van. Vásárhelyen már kifüggesztették azon hirdetményeket, melyek a vész­bizottságnak határozatát tartalmazzák, hogy legvégső remediumhoz a kényszer­munkaerőhöz folyamodni kénytelenittetett. Városunknak épített körgátján a gya­log lejárókat már falazzák és részben be is végezték, csak még a kocsi lejárók szabadok, de azon is csak többnyire gya­log menekülőket látunk c­ammogni, mert a feneketlen sár miatt minden közleke­dés fönnakadt. — Üzleteink töké­letesen pangnak, e­g­y­e­d­ü­l­i közlekedési vonalunk a va­sút s ha a víz ezt is elveszi, akkor azután kész a nyomorúság. II.­M. Vásárhely, ápril 9. (A Füg­getlenség tudósítójának távirata.) Víz­­mag­asság L­u­d­v­a már este 6 órakor beérkezett jelentés szerint 27 láb 7 hü­velyk, a két év előtti szegedi vízmagas­ság tehát nemcsak hogy eléretett, hanem 4 hüvelykkel túlhaladtatott. Tegnap ér­kezett ide képviselőnk N­é­m­eth Albert s buzdítja és biztatja a reményét vesztett népet. Erős északkeleti szél fuj s ha nem szűnik, úgy reggelre már egyik vagy másik gá­t átszakad, mert ily abnormális magasságot még nem jelez­tek, mióta csak víz fenyegette a Tisza vidékét. Csongrád, ápril 9. este 10 ór. A helyzet tetemesen javult. Április 10. TÁVIRATOK. Nyitra, ápr. 9. (Er. táv.) Az itteni függet­lenségi pártnak mai napon herczeg Odescalchi Arthur elnöklete alatt tartott szükebb értekez­­lete, élénk érdeklődés mellett folyt le. Pártunk­nak az egész megyére kiterjedő végmegalakulása a legközelebbi megyei bizottmányi gyűlés máso­dik napjára tűzetett ki. Ezen pártgyűlésre külön meghívók fognak szétbocsájtatni, mert pártunk hívei oly örvendetesen szaporodnak, s a vidék érdeklődése oly nagy, hogy jelöltjeink győzel­mére a legszebb kilátásaink vannak. A lelkese­dés általános a tény felett, hogy a függetlenségi zászlót e megyében is kibontjuk, a­melyben Nyitrát kivéve, a­hol Mérey Lajos volt a párt jelöltje, most fog lobogni először. Pétervár, ápr­il 9. A merénylők elleni per­ben tegnap befejezték a tanúk kihallgatását, ma tartják a védbeszédeket. Az első tárgyalási nap stenográfiai jelentéséből kitűnik, hogy Kibaltsits bevallotta, hogy ő más személyekkel együtt készítette a robbanó eszközöket. — Perovszka beismerte, hogy a végrehajtó bizottság tevé­keny tagja volt; Hesse-Helfman csak passzív szerepet játszott. Jeljabow azt mondá, hogy ő szervezte a legutóbbi merényletet. (Lásd mai értesítésünket. Szerk.) Pétervár, ápril 9. A Journal de St. Peter­­bourg utal a vádlottak vakmerő nyilatkozataira, ez bizonyítékul szolgálhat arra nézve, hogy mit várhat a társadalom, ha ismét feladná az éber őrködést. Khiosz, ápril 9. A földrázkódások szünő­­félben vannak. A legújabb becslés szerint az áldozatok száma még sokkal nagyobb. A szige­ten lévő összes házaknak csak egy harmadrésze maradt épségben. Eddig 250 lökést észleltek, ezek közül 40 oly heves volt, hogy mindegyike a legszilárdabban épített házat is romba dönt­hette volna. Róma, ápril 9. A kamara több, csekélyebb jelentőségű tjavaslatot intézett el. A legközelebbi ülés napja még bizonytalan. London, ápril 9. Carlingford lordot nevez­ték ki pecsétőrré, Argyll herczeg helyébe. Páris, ápril 9. Az Agence Havas jelenti: Barthelémy St. Hilaire franczia külügyminisz­ter, táviratot intézett Noailles marquishoz, a­melyben több olyan nyilatkozatot igazít helyre, melyeket a hírlapok Cairoli olasz miniszter­­elnöknek tulajdonítanak. A franczia kormány, a tuniszi kérdést illetőleg, senkivel szemben se vállalt felelősséget és megőrizte teljesen cselek­vési szabadságát, miként annak mindenkor len­nie kell. — A szenátus bizottságának tegnapi ülésén Barthelémy St. Hilaire kijelentette, hogy Francziaország nem törekszik Tunisz annexió­jára, csak helyre akarja állítani Francziaország fonható­ságát. — Tuniszból ma érkezett hírek szerint, a franczia hadi készülődések nagy be­nyomást gyakoroltak a beyre, ki már hajlandó engedményeket tenni; az olasz konzul azonban, a­ki maga készíti a bey tiltakozását, folyvást buzdítja őt az ellenállásra. Biztosnak mondják, hogy az angol konzul, ebben az igyekezetében segédkezet nyújt az olasz konzulnak. Pétervár, april 9. (Er. táv.) A merény­lők elleni per tárgyalásának második napján Muraviev államügyész kérése után, hogy néhány okmányt olvassanak fel, megkezdődött a tanúhallgatás. Minden tanú megismeri Helff­­mannt és Michailovot, a dvornikok nem tudnak semmi jelentékeny dolgot, sőt néha ellenmonda­­nak egymásnak. Jeljabov panaszkodik, hogy az őt elfogó rendőrségnek nem volt sem egyenru­hája, sem igazolványa. Helffmann azt állítja hogy a hírlapok csupa hamis híreket hoztak. Feodorov tábornok felvilágosítást nyújt a bombák szerkezetéről és igazolja ő is, hogy a hírlapok erre vonatkozó leírásai és rajzai hami­sak voltak. Ribalcsics felvilágosításokat ad, mik­nek Perovszka ellentmond. Kanopov erősiti, hogy Jeljabovot látta a tej és kávékén­ skedés­­ben a kiskert-utczában, mit utóbbi tagad, sőt állítja, hogy tanú részeg volt. Mi soha sem va­gyunk részegek,mondá. Miehailov sem volt ott soha. Ribalcsics tagadja a szakértők véleményét az akna vez­erejére nézve, ő kiszámította, hogy az akna csak a császárt ölte volna meg a kocsi­ban, és más kimélve lett volna a lehetőségig. Az akna­ügyben igen sok tanú hallgattatik ki, köztük Mravinszki tábornok, ki tudvalevőleg el­nézte az aknát és ezért vizsgálat alá helyezte­tett. Mravinszki elájult kihallgatása alatt. Feo­dorov tábornok azt állítja, hogy az akna az egész utat és minden rajta levőt megsemmisített volna. Ribalcsics ezt elismeri, de azt mondja, hogy pártja a vérontástól nem irtózik, csak ak­kor, ha az hasztalan. Egy rendőr elbeszéli Pe­rovszka elfogatását a szánon, megismerte, fel­ugrott a szánra annak teljes futtában és kezeit fogta össze mindaddig, m­íg rendőr állomásra nem értek. Perovszka pénzzel kínálta, ha el­ereszti. Az ülés vége 6 órakor este. Róma, ápril 9. A király magához hivatta Depretist, Sellat, Crispit, Nicoterat, Farmit és Zanardellit, azonban határozatra nem jutott. Páris, ápril 9. Azt a hírt, hogy két had­testet mozgósítanak, megczáfolják. A rendszabály egyszerűen annyiból áll, hogy a tényleges béke­állomány megváltoztatása nélkül útnak indítják azon hattesteket, melyek a tuniszi expedíczióra szánt oszlopot fogják képezni, vagy az algé­riai helyőrségeket pótolni. A franczia kül­­ügyérnek, Noailles marquishoz , valamint a többi nagykövetekhez intézett távirata a hadművelet egyedüli czéljául a rend helyre­állítását a határon jelöli meg ; a további esemé­nyek alakulása a bey magatartásától függ.­­— A kamara visszautasítá Soubeyran és Kassagnac mentelmi jogának felfüggesztését, elfogadta to­vábbá a bizottság azon jelentését, mely el­oszlottnak nyilvánítja a Cissey tábornok ellen felmerült gyanút és azután tárgyalás alá vette a jelentésnek a hadügyi kormány hiányairól szóló részét.

Next