Függetlenség, 1881. május (2. évfolyam, 119-149. szám)

1881-05-01 / 119. szám

Budapest, 1881. Mameluk hizik Osztrák derezén, Száraz malmon őrölt Geszt­enyén, Hivatalt osztó Tisza hegyén, Hunezut német sárga prézlijén, A magyar nép gösztén, Válaszd még hát újra népünk, Még úgy sem elég keservünk, Hadd pusztuljunk aztán s vesszünk, Ha Tiszáért kell őrlenünk, Jobb, hogy ne is éljünk. 1. Választási mozgalmak. A biharmegyei mozgalmakról írják nekünk, hogy a kormánypárt ugyancsak meg van ré­mülve, mert a 48-asok majd minden kerületből kiszorítják jelöltjeit. Az é­l­e­s­d­i kerületben a magyarság egyesülvén a románokkal, a tisztán közjogi ellenzéki Vulkán megválasztatása biztosnak látszik. Székelyhidon a sza­­badelvűpárti értekezlet csúfosan megbukott, s hasonló kilátás van hosszúpályiban is. Sza­­l­o­n­t­á­n a 48-asok szervezkedése előjel Fó­nagy bukására. A kormánypárt U­g­r­á­b­a­n bízott leginkább, hol nagy hűhóval ki is kiál­tották Tiszát követjelöltnek, győzelmét biztos­nak hirdetvén, de miután ifj. Bölöny Sán­dor a 48- as párthoz csatlakozott, többé szó sem lehet Tiszáról. Ugrán pénteken volt az ellenzéki értekezlet, mely alkalommal ifj. Bölöny Sándor kijelenti, hogy a párton­­kívüliek klubjából kilépvén, a szélsőbaloldalhoz csatlakozott. E kijelentést lelkesedéssel fogadják az ugrai választók. Margiton a választók háromnegyed részben 48-asok, de itt a pártnak mai napig sincs jelöltje, azonban úgy hallatszik, hogy a legközelebbi napokban ezen a bajon is lesz segítve. Nagyobb a baj B.-Újfalu, Bihar és Bárándon, s ha a központ közbe nem veti ma­gát, úgy e kerületekben biztos győzelmünket, aligha meg nem zavarja a kormánypárti erő­szakoskodás. A somlyó­vásárhelyi kerületből írják lapunknak: N­o­s­z­l­o­p, ápril 28. Tegnap tartotta beszámolóját Békássy Károly, a somlyó­vásárhelyi kerület képviselője csekély közönség előtt. A beszéd tartalma sekélyes, gondolatszegény, a gyarló álláspontnak még gyarlóbb védelme. Nincs olyan ügy, mit szellemes ember ügyesen ne tudna védeni, de a szellemességet nem vethetjük a tisztelt képviselő úr szemére. Gratulálunk a somlyó­­vásárhelyi választó­kerületnek, de nem képviselője, ha­nem somlai boráért! — Békássy úrnak saját pártja részé­ről a mandátum újra oda kínáltatott, de­hogy is ne, hiszen Békássy úr már 6-ik éve, hogy a kerületet kép­viseli és az a fényes parlamenti szereplés, melynek jel­szava az volt : „beszélni ezüst — hallgatni arany“, az a kiváló állás, melyet a képviselő úr elfoglalt minden esetre érdemessé teszik arra. Ha azonban B. nem nagy­szabású politikus is, de minden bizon­nyal ügyes intri­­kus. 1878-ban egy közel rokonát Devecserbe neveztetette járásbirónak, hogy igy megválasztatása annál könnyebb legyen s mondják, hogy az előbb ellenzékeskedő ügyvé­dek már-már megpuhultak s jámborokká lettek. Ezen különben tisztelt járásbiró a belé helyezett bizalomnak teljes mértékben meg is felel. A nihilistáknak nincs oly ügyesen készített aknájuk mint a minőket­ő egész csen­dességben, választási czélból ki-kimunkál , de még Loris Melikoff is tanulhatna tőle. A pártlakomán fel is köszöntgették, dicsérve kortes érdemeit, s ő mint mond­ják, örült is e nyilvános dicséretnek, csak úgy ragyogott bele a szeme. Sajátságos volt az egészben, hogy B. úr hangsúlyozta, miszerint ő barátai szives meghívására jött el, mint vendég, — s mégis oly udvariatlanul bán­tak vele, hogy a pár száz forintra rugó zechjét vele magával fizettették meg.­­ A­mily némák voltak eddig a Békássi kastély termei, úgy megnépesültek most. A pesti spireek helyét kortes eszem-iszom váltja fel : „egy kulacsot szívnak kaputos és pörge gatyás“. A szívélyes háziasszonyságnak is nyílik alkalma nyájas leereszke­déssel vendégszeretetét a fölséges nép aljával szemben gyakorolni. Az ellenzék sem tétlen. Majd találkozunk Filippinél! — Kovács Antal, választó­polgár. Abauj megyében a f­ü­z­é­ri járásban már megalakult a függetlenségi párt. A jelölt iránt e hó 12-én fog hatá­rozni. — Szepsiben a kormánypárt a habarék Tisch­ler Vincze ellen. Dióssy János járásbírót léptette fel. Győrből írják lapunknak, hogy ott a közön­ség rendkívül el van keseredve a kormány czu­­kor és kávé adója miatt. A kereskedők, a­kik eddig 100—120 frtot fizettek, most 900 forint adót fizetnek. Kautz Gyula képviselőt még leg­jobb emberei is bukottnak tekintik. Vasárnapra nagy népgyülés van összehíva egy függetlenségi képviselő kijelölése végett. Nagy-Váradról írja levelezőnk, hogy ott a választási mozgalmak máris hatalmas arányokat öltöttek, ámbár Tisza ur kortesei csak ezután fognak kirukkolni a nehéz lövegekkel, mert ki van mondva: koszt vas koszt, de Tiszának kell követnek lenni. Ezen törekvésük azonban aligha dugába nem dűl, mert míg a Bölönyi párt 920 biztos szavazattal rendelkezik, addig a kormány­pártnak alig van hatodfél száz embere. Pedig két „változatos“ múlttal bíró fiskális ugyan csak üti a­ vasat, hanem rendesen kudarczot vallanak, mint történt legutóbb is, midőn a biztosnak vélt 54 külvárosi választó kijelenté, hogy közülök egyetlen egy sem fog azon miniszterelnökre sza­vazni kinek vagyoni bukásukat köszönhetik. A 48-asoknak külvárosi értekezlete reményen felül sikerülvén, a szabadelvű pártiak avval el­lensúlyozták, hogy az „Apollóban“ éltették Tisza Kálmánt, s tagadhatlan, hogy kitünően mulattak, de evvel aligha szereztek egyetlen szavazatot is pártjuknak, sőt tán rossz vért szült, hogy este felé még a megyei főügyész is az utczán muzsikáltatta magát. Egy szóval Tiszának Nagy­váradon ki­felé áll a szekere rúdja, mert ott a 48-as párt erősebb, mint valaha volt, s ha a mérsékelt ellenzék vele szavaz, úgy Bölöny két­szeres többséggel lesz elválasztva. A ráczkevei kerületből holnap jó egy kül­döttség érinkezni a központtal a jelölt állítása dol­gában. A­mint értesülünk, Halász Géza pest­megyei főorvost óhajtják megnyerni jelöltül. A Sziget-Becséről többen K­a 1­i­c­z­a Jánost emleget­ték és ajánlják függetlenségi jelöltnek, a Ra­­kovszkyhoz írott levelekre ez által adott oly válasz után amely megbotránkoztatta a 94 sziget-becsei választót. Magáról a levélről és arra adott válasz­ról meg fogunk emlékezni. Turócz-Szent-Mártonban a tót nemzetiségi párt f. hó 28-án népes értekezletet tartott, melyen egyhangúlag aktivitást határoztak, s hogy a többi nem magyar nemzetiségekkel solidaritásba lépnek. Miután az 1867. évi törvényhozás, nov. 7-iki ülésében a kérvények tárgyalása alkalmával hatá­­rozatilag kimondotta : „hogy a honvédsereg a haza­hálás elismerésére és gondoskodására magát érde­messé tette“; miután a marosvásárhelyi honvéd­egylet az 1848—49-ki honvédek általános erkölcsi elismerését kéri; miután a kérelmező honvédegylet helyes kifejezése szerint „erről némán hallgatnak törvényeink“ — s ebből kifolyólag a kérvényi bi­zottság javaslatával szemben egyéb rendelkezés szüksége nagyon is fennforog: „utasíttassék a kor­mány , hogy az 1848—49-iki honvédség erkölcsi elismertetése és annak törvénybeiktatása tárgyában — a képviselőházhoz mielőbb törvényjavaslatot terjes­szen be. Kovách László elismeréssel fogadja, mint volt honvéd, mindazt, a­mit a képviselőház a hon­védekért tett. A honvédek többsége megelégszik azon elismeréssel, melyet az uralkodó és az ország részéről nyertek. Az országos honvédsegélyző egy­let 1500, sőt több honvédet segélyez és eddig még senkitől egy krajczárt sem kért, pedig az évenként megszavazott 45.000 írtnál sokkal többet költ se­gélyezésre. N­o­v­á­k Gusztáv közbeszól: Mameluk kortes­fogás. K­o­v­á­c­h László: Ez gyanúsítás, melyet visszautasítok. Megjegyzi továbbá, hogy Nováknak nincs joga a honvédek védelmére felszólalni, mert ő volt a honvédek ügyének legnagyobb ellensége, midőn a menedékház iránt tett nemes ajánlatot a honvéd­­gyűlés nem fogadta el. Elfogadja a bizottság véle­ményét. Madarász József azt hiszi, hogy a men­­ház kérdése most ide nem tartozik, elfogadja No­­vák határozati javaslatát. (Egy hang a karzatról: Éljen.) A ház a kérvényi bizottság javaslatát fo­gadta el. Madarász József a jelen országgyűlésen mindenesetre elintéztetni óhajtaná a polgári házas­ságról és a választási ügyekben gyakorlandó bí­ráskodásról szóló törvényjavaslatokat, és ezek sür­gős tárgyalására kéri az igazságügyi bizottságot utasittatni. V­é­c­s­e­y Tamás jelenti, hogy az igazság­ügyi bizottság mindkét javaslatot kiadta az illető előadóknak és a bizottság a kúriai biráskodásról szóló javaslat fölött a tanácskozást ma d. u. tar­tandó ülésében megkezdi, ezután rögtön tárgyalás alá veszi a másik tvjavaslatot. Hétfőn a Szeged sz. kir. város országgyűlési képviselő választókerületeinek új beosztásáról és a kivándorlási ügynökségről szóló törvényjavaslatok fognak tárgyaltatni. Ezután Kemény Gábor b. kereskedelmi miniszter felelt Éles interpellácziójára a magyar országos bank rész­vény társulat czíme ügyében. A ház tudo­másul veszi: Jeszenszky Sándor az iránt interpel­lálja a kormányt, van-e szándéka egy törvényja­vaslat által a legközelebb a nemzet becsületét sértő szabadságharczosainkat meggyalázó azon visszás helyzeten, melyben munkaképtelen honvédőink sin­­lődnek, segíteni ? Az interpelláczió közöltetik a minisztériummal. Ezzel az ülés háromnegyed 12 órakor véget ért, széken ül, kozákiai pamlagokon, melyek a szoba falainál állanak. A tábornok jobbjánál egy villany készület fogantyúja van, mely valamennyi csengőt, a palotában mozgásba tesz. Ha a czár ágyba fek­szik, ajtaját bezárja, előbb levévén a külső zárt, úgy hogy csak ő nyithatja meg azt belölről. Apja hálószobájában mindig egy fegyveres katona volt, de III. Sándor c­ár maga körül nem szenved meg fegyveres embert. Országgyűlés. A mai ülésen elnök bemutatta az egri általá­nos ipartársulat kérvényét az ipartörvény revíziója tárgyában, utána Szalay Imre képviselő levelét, melyet tegnap már közöltünk. Napirenden volt a kérvényi bizottság jelentése, melyben a marosvá­sárhelyi és marosszéli honvédegylet kérvénye vitát keltett. A kérvényi bizottságnak e kérvényre vonat­kozó véleményét és indítványát tegnapi lapunkban közöltük. N­o­v­á­k Gusztáv nem tartja elégségesnek a bizottság által indítványozott javaslatot, mert csu­pán az erkölcsi elismerésnek törvénybe foglalása elégítheti a hazáért küzdött honvédeket, azért a következő határozati javaslatot ajánlja elfogadásra : Miként őrzik a muszka ezért. Kevés nappal a márczius 13-iki katasztrófa után a muszka miniszterek arra határozták el ma­gukat, hogy kérjük fel III. Sándor czárt, válasz­taná lakásul a városon kívül fekvő nagyon számos paloták egyikét. A téli palotában történt felrobban­tás, a Mala Szadovaja utczabeli akna és még számtalan merénylet, melyről a közönség mit sem tud, de mindenek felett II. Sándor czár halála bi­zonyságul szolgált arra nézve, hogy Pétervár, da­czára a lakosság nagyobb része hűségének, a mi­niszterek növekedő éberségének, a rendőrség száma szaporításának és az 50,000 emberből álló őrség­nek, nem eléggé van biztosítva a nihilisták és ni­hilista nők támadásai ellen. A c­ár eleinte sokáig vonakodott az Anieskoff palotát elhagyni, hol mint trónörökös annyi boldog órát töltött volt, de végre bele­egyezett, midőn Loris­ Melikoff eszébe juttatta, hogy az Anieskoff palota három oldalról van körülvéve magánosok házaitól, melyek pinczéiből minden peremben törhet­nek be a nihilisták, kik már sokszor bizonyították be, hogy a rendőrség felvigyázata velük szemben sikertelen. A czár mindenek előtt kijelentette, hogy apja palotái egyikében sem akar lakni, sem a téli palo­tában, sem Czarszkoje Zeloban, sem pedig Livádiá­­ban, ennél fogva parancsolat adatott a Gacsina pa­lota berendezésére. Gacsina kis város, Pétervártól mintegy hat mértföldnyi távolságban. Több száz mesterember és mérnök, nemkülönben építész is küldetett oda, még a Preobrasenszkoj gárda ezred legénysége is. A muszka katonák mindnyájan bizo­nyos mesterségre taníttatnak be és ezt szolgálaton kívül gyakorolhatják, ezek választattak ki, hogy tegyék meg a szükséges változtatásokat. Miután mindennel elkészültek, mindnyájukat összegy­jtötték a gacsini templomban, hol őket megeskették, hogy senkinek és soha el nem árulják, miféle munkát kellett ott végezniük. Azt mondották nekik, hogy az esküszegőt halál vagy Szibériába való száműze­tés várja, mindegyike egy krassnyt — vagyis tíz rubelt kapott, ezzel hitték hallgatagságukat meg­vásárolni. Mind e változások 48 óra alatt elkészül­tek De nem sokára a vudki (pálinka) megoldotta nyelvüket és nem sokára Gacsinában mindenki meg­tudta, minő évrendszabályok tétettek a ezáz csa­ládja biztonságára. Ezek a következők: Hálószobájából egy lépcső és földalatti folyosó vezet az istállókig, hol mindig több ló készen áll nyergelre és felkantározva éjjel-nappal. A palotát őrök veszik körül, kik csak 20 lépésnyi távolságra állanak egymástól. A czár hálószobája, melynek csak két ablaka van, vastag vaslemezes táblákkal van védve. Kívülről a hálószobáig csak három nagy előcsarnokon át juthatni, melyekben 80 tetőtől talpig felfegyverzett kozák áll őrségen. A két kül­sőbb csarnokban beszélgethetnek és járkálhatnak, de semmiféle szeszes italt nem kapnak mig ott van­nak, hogy el ne álmosodjanak, de a hálószobához legközelebb fekvő szobában legmélyebb csend ural­­­­kodik. Az őrök felett felvigyázó tábornok támlás­ FÜGGETLENSÉG. A nihilista ellenes konferenczia javaslat Angliában. A angol lapok, mint az angol közvélemény magyarázói és hirdetői, mindnyájan a Muszka­ és Németország által javaslatba hozott konfe­renczia ellen nyilatkoznak, melynek czélja nem egyébb annál, mint hogy az európai hatalmas­ságokat a forradalmárok elleni közös akczióra felhívja és ez akczióban alkalmazandó nemzet­közi rendszabályokat határozza meg. A Daily News azt mondja, hogy egy diplo­matákból álló konferencziának elvbeni elfoga­dása, melynek feladata lenne a politikai és for­radalmi mozgalmakat elnyomni, annyit jelentene, mint a beleegyezést abban, hogy a menhelyjog Európa szabad államaiban megszoríttassék. Ha az angol kormány erre nézve Muszka- és Né­metországtól fel fogna szólittatni, akkor valószi­­nüleg azt válaszolná, hogy ilyesmibe nem bocsát­kozik. Lehetetlen ugyan­is, hogy oly esetben, mely oly közelről érinté Anglia hagyományos politikáját, az angol kormány oly államok javas­latait fogadja el, melyeknek nézetei a személyes és politikai szabadságról oly lényegesen külön­böznek Angliáétól. Így tehát nem is lehet ál­modni arról, hogy Anglia a maga diplomácziai képviselőjét egy ily konferencziára küldje, ha ez létre is találna jönni, mert ha elküldené oda azt, ez ott nem tehetne egyebet, mint tiltakoz­hatna minden a politikai menekültek menhely­­jogába ütköző javaslat ellen. A Liverpool Mercury azt hiszi, hogy őrült­ség a muszka és német kormány részéről, ha azt hiszik, hogy bármi árnyalatú angol minisz­térium bele­egyezzék a menhely jog megszorí­tásába. Mindeddig ugyan az angol kabinet Musz­kaországtól erre nézve semmiféle hivatalos fel­szólítást nem vett. Az európai kabinetek közt eddigelé csak értekezések folynak. Ily konferencziában igen lehetséges, hogy némely hatalmak mint sikeres eszközöket a for­radalmi kitörések ellen a sajtó és az egyesülési szabadság megszorítását javasolnák, mint bizto­sító szellentyűt. „Egyébiránt“, folytatja a Liverpool Mer­cury, „annyi már eddig is bizonyos, hogy az angol kabinet az itteni muszka nagykövet által tudtára adta a pétervári kabinetnek, hogy a közvélemény Angliában, valamint a parlament is, soha sem fognák az angoll kormánynak meg­engedni, hogy egy ily javaslatot fogadjon el, melyet mindenki úgy tekintene, mint az angol törvényhozói függetlenség ellen irányult merény­letet. Ha a többi kabinetek hozzá is járulnának Muszkaország e javaslatához és kielégítenék an­nak némileg indokolt kívánatait s kötnének Muszkaországgal a külföldiek kiűzésére és ki­szolgáltatására irányuló szerződést, Anglia még ez esetben sem tehetne egyebet, mint tett ed­dig, azaz a menhely jogot fenntartaná a maga épségében. Külföldi hírek. Forrongás Elzászban. A szerencsétlen elzá­sziaknak mindinkább van alkalmuk a német katonai kormány jótéteményeivel megismerkedni. Úgy látszik, hogy a poroszok az elzássziakra puskalövésekkel akarják a maguk czivilizáczió­­ját ráerőszakolni. Múlt vasárnapon este Strass­­burgban az Auszterlitz téren a katonaság és a polgárok közt verekedés támadt. Müller Jenő és Most Ede, mindketten fiatal napszámosok az e téren állomásozó őrhelybeli katonaság által el­fogottak, mert részt vettek a verekedésben, egy harmadik polgár pedig súlyos sebet kapott fején. Midőn a katonák foglyaikat a Kléber téren fekvő fő őrállomásra kísérték be, Müller több ízben ki akart menekülni a katonák kezei kö­zül, abban a peremben, midőn ezek szuronyaik ráillesztésével a csövekre voltak elfoglalva. Az őrvezető egy vele találkozó katonától, ki épen széllö­­vési gyakorlatról jött haza felé, és a­kinek még vol­tak néhány töltényei, ezekből egyet elkért. A Mezőiére utcza közelségében Müllernek sikerült a katonák közül kibontakozni és futásnak eredt, midőn az őrvezető felszólításának, hogy álljon meg, nem engedelmeskedett és folytatta szökését, az őrvezető utánna lőtt és Müllert halálosan sebesítette meg, Müller összerogyott és a kórházba szállítása alatt kiadta lelkét. A Jour­­nal d’ Alsace, mely ez esetet közli, azt jegyzi meg, hogy ez már a harmadik ilynemű eset ez idén. Múlt évben is egy békés polgár lövetett agyon az őrjárat által az utczán, közel a türk­­heimi rakparthoz és ezelőtt két héttel egy zsan­­dár golyója egy erkholsheimi lakost talált fejben. A strassburgiak közt a forrongás növekedik, a népség indignálódva és el van keseredve, de mit sem tehet, se Manteuffeltől Elzász kormány­zójától, sem a császártól nem várhat elégtételt. Berlini ijedtségek. A féltékenykedés, mely Bismarck és a berlini főpolgármester és egyáta­­lán a városi hatóság közt kitört, annyira fajult, hogy a kanczellár a birodalmi tanácsban a hi­vatalnokok tiszti lakása miatt a városi hatóság ellen újra kikelt, és pedig a legszenvedélyeseb­ben és azzal fenyegetőzött, hogy a porosz és a birodalmi kormányt Berlinből más városba he­lyezi át, csak hogy meg legyen mentve a ber­lini városi hatóság folytonos figyelmetlenség, sőt rosszakarattól. Új fővárosul Kasselt gondolta, de a berliniek tudják, hogy ez csak fenyegetés, mert a német birodalom még nem szilárdult meg annyira, hogy fővárost változtasson. KÖZGAZDASÁG. Tiszaszabályozási értekezlet. A képviselőházban ma délután a tiszavidéki érdekelt képviselők értekezletet tartottak Jókai Mór elnöklete alatt. Bánhidy Béla dr. a következő határozatot ajánlá elfogadásra: utasítsa a képviselőház a közlekedési minisztert, hogy a kellő adatok és előmunkálatok nyo­mán megállapítsa a Tisza és mellékfolyóinak szabályozására vonatkozó műszaki tervek s teen­dők sorrendjére vonatkozó szabályozási pro­­grammot a műszaki terv költségvetésével együtt , a tiszavölgyi érdekeltség meghallgatása után a ház elé terjes­sze. Továbbá, hogy az előmunkálatok teljesítése és a kellő adatok beszerzésére megkívántató költség engedélyezése iránt még ezen ország­­gyűlés alatt előterjesztést tegyen. Továbbá, hogy a Tiszavölgy adminisztratív szervezéséről szóló törvényjavaslatot a tiszavöl­gyi érdekeltség meghallgatása után a ház elé terjes­sze, végre hogy a halasztást nem tűrő intézkedésekről és a sürgősen eszközlendő mun­kálatokról lehető legrövidebb idő alatt kimerítő jelentést a szükséges költségek engedélyezése iránt előterjesztést tegyen. Herman Ottó hosszasabb indokolás után benyújtja a következő határozati javaslatát: Tekintettel arra, hogy Magyarország összes folyó s az ezektől függő vizei az egy Poprád folyó kivételével egy szoros egészet alkotnak a mennyiben az összes vizek a Dunában egyesül­nek s hogy ennélfogva az egész folyam­rendszer­nek szabályozása is egy egységes alapot követel, és tekintettel arra, hogy a folyamrendszernek mint egésznek okszerű szabályozása oly alap­­feltételekhez van kötve, a­melyek ez idő szerint vagy épen nincsenek meg, vagy a­mennyiben megvannak, részint elavultak így: 1. a folyam és árterületeknek hypsometriai fel­vétele, 2. a folyamrendszernek mint egésznek hydrográfiailag való felvétele, 3. Az áradások maximumának, és maximumának, főleg azok­nak a periódusoknak és jelentőségeknek a megállapítása, a­melyeket mint abnormis szá­razságot és vízbőséget ismerünk, 4. Nor­mális iránynak s a forrás vizeknek és csa­padékoknak erre való befolyásának megállapí­tása, 5. a folyamrendszerben az eddig foga­natosított hézagos szabályozás folytán előállott status quónak pontos felvétele, stb. továbbá tekin­tettel arra, hogy az alapfeltételek megszerzése és okszerű fejlesztése szakadatlan megfigyelése­ket és feldolgozásokat, tehát oly munkásságot követel, a­melyet a közmunka és közlekedési minisztérium jelenlegi szervezetének keretében kelelileg a legjobb akarat mellett sem teljesít­het, és végre tekintettel arra, hogy Magyaror­szág folyamrendszere minden tekintben nemzet­gazdaságilag épen szerfölött fontos, tehát a sza­kadatlan egészen spec­iális gondozást teljes mér­tékben nemcsak megérdemli, hanem e gondozást az ország jól felfogott érdeke parancsolón kö­veteli is . Felszólíttatik a kormány, hogy egy a köz­munka és közlekedési minisztérium szervezetét kiegészítő önálló hydrográfiai osztálynak felállí­tását ez irányban és haladéktalanul kezdemé­nyezze, hogy Magyarország egész folyamrend­szerét államilag való összpontosított és államilag való szabályozása foganatosítható legyen. Terjeszt még be Bakay Nándor is határozati javaslatot, de hosszabb vita után Bánhidy és Herman Ottó javaslatai fogadtattak el. Budapesti áru- és értékt­őzsde. — Április 30. — Árutőzsde. (Hiv. jelentés.) Igen gyenge kínálat a vételkedv hiánya miatt ma nem volt forgalom, csak 900 mm. oláh tengeri kelt 5.95 forinton készpénzben Kőbá­nyán átvéve. Határidőüzlet : Szokványha­za tavaszra 11.85 —11.90, őszre 10.67‘/s—10.721/,. Zab tavaszra 0.00—0.00, őszre 6.47—6.52. Tengeri május—júniusra 5.97—5.99. Értéktőzsde. Reggeli tőzsde. Az ultimo rendezése annyira elfoglalta a közönséget, hogy a megnyitáskor alig akart valaki üzletben ereszkedni, míg az elrendelés végbe nem ment. És tényleg a rendező kar annyira el volt halmozva a roppant anyag által, hogy végtére is a tőzsdei elnöknek ki kellett nyilvánitani a déli tőzsdén, hogy a ma reggel esedékes fizetések és liquidáczió hét­főig halasztatnak el. Ez oly rendkívüli eset, mely sok évek óta nem fordult elő. Magy. jar. 117.60-ig, papirjáradék 92.85-ig. Osztrák hitelrészv. 333.60-ről 334.20-ig köttettek. A déli tőzsdén a fellebbi rendelet kiadása után roppant vételkedv állott be és Magy. aranyj. 117.65-ig. Papirjáradék 93.75-ig köttettek, de 117.60-on és 93.45-ön maradtak. Vasúti kölcsön 132.75. Ny. köles. 118.50. Tiszai 11 l4/e, I-ső keleti elsőbb. 91 75. Osztrák hitelrészv. 335.50-ig. Magy. hitelbank részv. 341-ig. Anglo 137.50, Unió 140.50. Bankegylet 118. Leszámitoló bank 150. Pesti m. keresk. 680. Első m. keresk. bank 204-ig—202 p. Iparbank 65­­/s. I. hazai takp. 4500-ig jövő osztaléka pedig 350 frttal köttetett. Osztr. államvasut 319­­/„. Közúti vasút 428. Lujza gőzm. 222. Különfélék igen élénken. Dräsche 156—159.50-ig keresve. Schlick 249-ig. Ganz 568-ig. Kőbányai tégla 278—280, Újlaki 122. Salgó vash. 153. Arany nem változott. Napoleon d’or 9.32. A szilárdság majdnem minden értékre terjeszke­dett ki. Főleg bankokra és járadékokra és további ár­emelkedést tesz kilátásba. Hivatalos leszámítoló árfolyamok : Magyar aranyj. —.—, magyar ált. hitelbank —, magyar leszámí­toló- és pénzváltóbank —.—, m. földhitelintézeti részv. —, magyar jelzálogbank részv. —, osztrák hitel­részvény —,­­ i angol-osztrák bank —Unicbank —.—, tiszai és szegedi kölcsön —.—, magyar papirjá­­radék —. Pénznemek : Magyar királyi arany 5.55—5.57, Reczés arany 5.54 5.56, Osztr.-magy. 8 frtos arany 9.32—9.34, 20 frankos arany 9.32 9.34, Török aranylíra 9.22—9.29. O.­m. ezüst 100.=—100.10, Német birodalmi bankjegy 100 b. m. 57.50—57.60, Május 1. Varsó, ápril 30. (Er. távirat.) Kievi jelen­tések szerint az elfogatások mindig számosabbak. Kievet tekintik a nilisták főfészkének. Az össze­esküvők merészsége bámulatos. A forradalmi proklamácziók a rendőrök hátára ragasztatnak. A vaspálya-udvar raktáraiban felnyittatott né­hány, a határidő alatt el nem vitt csomag ál czimekkel, valamennyiben forradalmi kiáltvá­nyokat találtak, melyek szétosztásra voltak szánva. Berlin, ápr. 30. (Br. táv.) Ilatzfeldt gróf utasítva lett, hogy a portát a feleletadás el­halasztásáról beszélje le. Algír, ápr. 30. (Er. táv.) Uj hadsereg küldése helyeztetett kilátásba, mely a működő hadtesttől elkülönítve, tisztán Flatters gyilkosait kutassa és elfogja. Athén, ápril 30. (Er. távirat.) Tunisznak­­ Francziaország által leendő elfoglalását kétség­­­­telennek tekintik és ez nagy aggodalomra ad okot, mivel Görögország magát Törökország örökösének tekinti. Más részről félnek, hogy a törököktől átveendő birtokok átadásának halo­gatása Dervis basa győzelmeivel összefüggés­ben van. London, ápril 30. (Alsóház.) Richards azt in­dítványozza, a ház mondja ki, hogy a külföldi an­gol képviselők által igénylet és gyakorolt hatalom, továbbá kötelezettségek elvállalása a központi kor­mány felhatalmazása nélkül, tartományok elfogla­lása és hadüzenés ellentétben áll az alkotmány alapeivel és a nemzetközi joggal és veszélyezteti az ország valódi érdekeit. — Gladstone ellenzi ezt az indítványt, melyet a ház 72 szavazattal 64 el­lenében elvetett. Konstantinápoly, ápril 30. A porta válaszol a nagykövetek együttes jegyzékére; a válasz kie­légítő lesz. Páris, ápril 30. A rossz időjárás miatt Vin­­cendon Golland és Ritter tábornokok dandárai nem folytathatják útjukat. Logerot tábornok teg­nap Szul­elarbába érkezett. El-Kef lakosságának lefegyverzése ellenállás nélkül ment végbe; a fanatizmus semmiféle kifakadása se nyilvánult. Bréme tábornok dandára fenntartja az összeköt­tetést a határ, El-Kel és Logerot tábornok had­oszlopa közt. TÁVIRAT, Szeged, ápril 30. A vihar éjjel megszűnt, ezzel a sövényházi töltés megmenekedett ugyan, de a roppant rongálások kijavítására nagy munka és sietség kell, mert még egy huzamosabb vihar több ponton menthetlenül elszakítaná azt. A köz­erő, katonák és pénzes munkások dolgoznak a szakadások és omlásoknak, zsákokba rakott föld­del való betömésén. Az anyagot hajóban Újsze­gedről szállítják. Pulcz altábornagy éjjel a sövény­házi töltésen volt, reggel Kende kormánybiztos ment ki. Az apadás este óta gyorsabb, három óránkint 1 centiméter. Kiderült. Szeged, ápril 30. A sövényházi töltés nagy­mérvű szakadásait nagy erővel javítják. Algyő, Tápé és S­zcged közereje ki van rendelve; ha vihar nem jó, a sövényházi gát fentartható. A királyi biztos a körtöltést vette szemle alá, mely­nek padkáján a vihar által fölkorbácsolt vadvíz tetemes rongálást tett. A habvéd elkészült. Apa­dás reggel óta nagyobb, ma 5 centimétert apadt a víz. Időjárás: szélcsend, borús. Pétervár, ápril 30. (Er. távirat.) Forradalmi proklamácziók bocsáttattak ki, melyek kijelentik, hogy az ut czár ellen ugyanazt a háborút folytatják, me­lyet atyja ellen viseltek. BÉCS, ápril 30. Lujza koburg-gothai herczegnő ma szerencsésen egy ép és egészséges leánygyer­meket szült. BÓCS, ápril 30. A walesi herczeg az itt tar­tandó nászünnepélyek után, hosszabb időre megláto­ ■ gat­ja Budapestet. EGYVELEG. — Kivégzések statisztikája. A „Howard Association“ igen érdekes adatokat közöl a kivég­zések statisztikájából, melyek szerint a halálos büntetések végrehajtása Európa és Amerika álla­maiban mindinkább ritkábban alkalmaztatik. Tíz év lefolyta alatt, 1870-től 1879-ig Ausz­triában 608 halálra ítélt egyén közül gyilkossági bűnért csak 16 végeztetett ki. Francziaországban ugyanazon idő alatt, a ha­lálos ítéletek közt, melyek 198-ra rúgtak, csak 93, az­az kevesebb mint a fele hajtatott végre. Spa­nyolországban 1868-tól 1877-ig 291 halálos ítélet hozatott, ezek közül 126 hajtatott végre. Svéd­országban 1869-től 1878-ig 32 közül 3. A többi európai államokban a következő szám­arány áll : Norvégiában 1867-től 1878-ig 14 kö­zül 3, Dániában 1868-tól 1877-ig 94 közül csak 1, Bajorországban 1870-től 1879-ig 249 közül 7, Olaszországban évenkint mintegy 1600 gyilkosság és emberölés fordul elő, de csak kevesen a bűnö­sök közül ítéltettek súlyos büntetésekre és még sokkal kevesebben végeztettek ki. Északi Német­országban 1867-től 1­878-ig 484 halálos ítélet kö­zül csak egy hajtatott végre, a császárgyilkos me­rényletért kivégzett Slödel, noha a császárt még meg sem sebesítette. A bűnesetek száma gyilkos­ságért és emberölésért 1301 volt. Az Egyesült észak-amerikai államokban az utolsó 10 évben évenkint 2500 gyilkosság követte­­tett el és 100 kivégzés s 100 lynchelés történt. A lynchelés vagy a nép általi igazságszolgáltatás csak azokban az államokban fordul elő Észak Ameriká­ban, a­hol a halálos büntetés a törvények által el van törölve. Ugyancsak a 10 utolsó évben Ausztráliában és Új-Zeelandban 453 halálos ítélet közül 130 lett végrehajtva. A Howard Association által közzétett hiteles adatok azt mutatják, hogy az utolsó 25 év alatt a bűnesetek száma, kivált azoké, melyek halálos bün­tetést vonnak maguk után, tetemesen csökkent. A­mi azokat az államokat illeti, ahol a ha­lálbüntetés el van törölve, a tapasztalás azt bizo­nyítja, hogy ott, ahol kivégzés helyett más súlyos és könnyen végrehajtható büntetés van divatban, a gyilkosságok száma nem szaporodott, de a bizo­nyosság a bűnösök elfogatására nézve növekedett. Erre legjobb például szolgálnak Németalföld és Finnland. Németalföldön a halálos büntetés 1870- ben töröltetett el. A németalföldi igazságügyét kon­statálta, hogy 1861-től 1869-ig 19 gyilkosság kö­­vettetett el, 1871-től 1879 ig pedig csak 17, noha ez idő alatt a lakosság száma tetemesen s­aporo­­dott. Ugyan igy történt Finnlandban is, ez utóbbi ország legfőbb törvényszéke konstatálta, hogy ott egy kivégzés sem történt és az élet- és vagyon­biztonság ez által legkevesebbet sem szenvedett, a gyilkosságok ott rendkívül ritkán fordulnak elő. A Howard Association Muszkaországot kife­ledte. Ott annyi kivégzés volt, hogy alig lehet fel­számítani. Páris, ápril 30. Logerot tábornok hadosz­lopa Szukelarbaba érkezett; a többi dandárok az eső által voltak feltartóztatva, holnap azon­ban folytatni fogják utjukat.­­ A kramirek kiürítették Bahját és távolabb eső vad vidékre vonultak. El-Kef és környékének lakossága óhajtja a francziák uralmát. Ötven arab Geryville ellen támadást akart intézni, azonban visszavonultak és 15 halottat vesztettek. Athén, ápril 30. Biztosnak mondják, hogy a portának a görög kérdésre vonatkozólag ma átnyújtott válasza egyszerűen notifikálni fogja a török biztosok kinevezését, kik egyetér­tésben a nagykövetekkel, két hét alatt el­készítik a terület átadásáról és az átadási módozatokról szóló egyezséget. Az átengedett területet, az egyezségben megállapított határidő alatt, három részben fogják a görög hadsereg­nek átadni. Európa kezeskedik az egyezség végrehajtásáról. A megszállott tartományokban lévő hadiszert egy fél év alatt fogják a törö­köknek visszaadni. >

Next