Függetlenség, 1881. július (2. évfolyam, 179-209. szám)
1881-07-01 / 179. szám
Budapest, 1881. Szavazatok tíz forintjával vásároltattak, délben adóhivatalnál húszezer forint utalványoztatott s ha szükséges lett volna még több utalványoztatik. Mára pártnak Pogány Gyögy főispán mindenfelé hirdette, hogy ha Kaas megválasztatik, állása veszélyeztetik. Birákhoz, jegyzőkhöz hivatalos rendeletek küldettek, hivatalnokok fenyegetésekkel kényszeritettek a vesztegető kormány lelkiismeretlen jelöltjére, Marára szavazni. Mara pártján intelligencziából csakis hivatalnokok és tollnokok küzködtek. A főispán s a kormány többi közegeinek minden kritikán aluli eljárása miatt itt az elkeseredés általános. Karczag, jún. 30. (A Függetlenség távirata.) Éjjeli 12 órakor Csanády Sándor 1540 szavazattal Varró 506 szavazatal ellenében tehát 1024 szótöbbséggel a karczagi kerület képviselőjének választatott. Lelkesedés nagy. Karczag, jun. 30. (A Függetlenség távirata.) Csanády Sándor függetlenségi a kormánypárti Varró Samu ellen képviselővé választatott. (Nyert kerület a kormánypárttól, eddig Varró Samu képviselte.) Kun-Szent-Márton, jun. 30. (A Függetlenség távirata.) Komjáthy Béla függetlenségi nagyedéssel újra megválasztatott képviselővé. Debreczen, jun. 29. (A Függetlenig távirata.) Első kerületben Simonyi Ernő, Körösi ellen 177 szótöbbséggel, a második kerületben Kiss Lajos, Helfy Ignácz ellen 36 szótöbbséggel, a harmadik kerületben Tisza Kálmán, Mudrony Soma ellen 84 szótöbbséggel képviselőkké megválasztattak. Léva, junius 30. (A Függetlenségi távirata.) Gr. Hunyady László szabadelvű Novák Gusztáv függetlenségi párti ellenében megválasztatott. (Vesztett kerület.) B.Csaba, junius 30. (A Függetlenség távirata.) Gr. Apponyi Albert mérsékelt ellenzéki Zsilinszky Mihály szabadelvű ellenében mandátumot nyert. (A kormánypárttól nyert kerülete a kabaréknak.) Fehér-Gyarmath, jun. 30. (A Függetlenség távirata.) Izsák Dezső függetlenségi egyhangúlag képviselővé kikiáltatott. Nagy Károly, jun. 30. (A Függetlenség távirata.) Schuszterits Ignácz függetlenségi egyhangúlag kikiáltatott képviselővé. (Nyert kerület, eddig Domahidy István pártonkivüli képviselte.) Munkács, jun. 30. (A Függ. távirata.) Jászay Antal kp. újra megválasztatott. Körös-Bánya, jun. 30. (A Függ. távirata.) Sólyom Fekete Ferencz kp. képviselővé választatott. Gyula-Fehérvár, jun. 30. (A Függ. távirata.) Lukács Béla pártonkivüli megválasztatott újra. Aranyos-Maróth, jun. 30. (A Függetlenség távirata.) Gr. Migazzi Vilmos kormánypárti újra megválasztatott. Mátészalka, jun. 30. (A Függetlenség távirata.) Péchy Jenő kormánypárti újra megválasztatott. Nagy-Somkut, jun. 30. (A Függetlenség távirata.) Teleky Géza gróf kormánypárti újra megválasztatott. FÜGGETLENSÉG. Július 1. Megválasztott képviselők. A mai napig a következő képviselő választások eredményei jutottak tudomásunkra, és pedig: Függetlenségi pártiak: Kolozsvárról Bamha Miklós és Ugron Gábor, (mindkettő a kormánypárttól nyert kerület), Pécsről Czirer Ákos, (a kormánypárttól nyert kerület), Nyíregyházáról Vidliczkay József, Szigetvárról Foriszek Sándor, Baksáról Turgonyi Lajos, Edelényről Berzeviczy írnok, (a kabaréktól nyert kerület), M.-Keresztesről Duka Ferencz, N.-Tapolczáról Odescalchy Arthur herczeg, Adonyról Tassy Béla, Nagy-Kanizsáról Unger Alajos, Szalántháról Nagy Ferencz , Pinczehelyről Turgonyi Lajos, (a kabaréktól nyert kerület), Szent-Gothárdról Helfy Ignácz, (a kabaréktól nyert kerület), Körmendről Pázmándy Dénes , Siklósról Hollósy Károly, (a kormánypárttól nyert kerület), Vaálról Lits Gyula, Kis-Czellről Békássy Gyula, Szilről Gruber János, (a kormánypárttól nyert kerület), Lengyeltótiból Szalay Imre, Szoboszlóról Kiss Dániel, (a kormánypárttól nyert kerület), Sárkeresztúrról Madarász József, Görgőről Lükő Géza, Színről Farkas József, Ó-Liszkáról Hegedűs László, Köviből Szentiványi Árpád, Dédesről Orczy Gyula, Somlyó-Vásárhelyről Hegedűs Károly, (a k. p.hódított kér.) Mádról b. Aschbach L., (a k. p. hódított kér.), Nádudvarról Sembery Istv., Nánásról Onody Géza, Nagy-Vázsonyból Győrfy Géza (a kabaréktól hódított kerület), Kézdi-Vásárhelyről Lázár Mihály, (a habaréktól hódított kerület), Székely-Udvarhelyről Ugrón Gábor, Marosvásárhelyről Lázár Ádám (a kormánypárttól hódított kerület), Aradról Náray Imre (a habaréktól nyert kerület), Miskolczról (I-ső ker.) Mezei Ernő (a kabaréktól hódított kerület), Gyöngyösről Rády Endre (a kormánypárttól hódított kerület), Székelyhidról Kiss Albert, Ugráról Bölönyi Sándor, Szent-Lőrinczről Jeszenszky Ferencz, Hosszúpályiról Vidovics György, Szegszárdról Geisz László, Nagy-Kaposról Szabó Endre, (a kabaréktól hódított kerület), Szabadszállásról Hentaller Lajos, (a kormánypárttól hódított kerület), Szentesről Tors Kálmán, Hajdú-Böszörményről Bódogh Albert, Makóról Széll György, Váczról báró Prónay Gábor (a kormánypárttól hódított kerület), Ráczkevéről Halász Géza (a kormánypárttól hódított kerület), Dunavecséről Eötvös Károly (a kormánypárttól hódított kerület), Egerből Szederkényi Nándor, Alsó-Dabasról Halász Bálint, Köbölkútról Reviczky Károly (a habaréktól hódított kerület), Győrből Mednyánszky Árpád br. (a kormánypárttól hódított kerület), Szegedről Herman Ottó, Békésről Irányi Dániel, Csornáról Tóth Antal (a habaréktól hódított kerület), Magyar-Óvárról Simonyi Iván (a kormánypárttól hódított kerület), Nagy-Ajtáról Incze József (a kormánypárttól hóditott kér.) Orosházáról Győri Elek (a kormánypárttól hóditott kerület), Dunaszerdahelyről Földes Gyula (a habaréktól hóditott kerület), Kézdi- Vásárhelyről Ugron Ákos (a kormánypárttól nyert kerület), Tordáról Ferenczy Miklós, (a kormánypárttól hóditott kerület), Nagyszombatról Pantocsek Rezső, (a kormánypárttól hóditott kerület), Nagy-Igmándról ifjú Micsky Lajos, (a kormánypárttól hóditott kerület), Poroszlóról Papszász György, Kisvárdárdáról dr. Farkas Balázs, Halasról Mocsáry Lajos, Nagy-Kállóról Kállay János, Nagy- Fügedről Almássy Sándor, Győrszigetről Krisztinkovich Ede, (a kormánypárttól nyert kerület), Szabadkáról II. k. Mukics Ernő, Szegvárról Madarász Jenő, Gyöngyös-Patakról Kaszap Bertalan, Gyomáról Hoitsy Pál (a kormánypárttól hóditott kerület), Szolnokról Hevessy Bertalan, Körmendről Pázmándy Dénes, Szolnokról Po 1onyi Géza, M.Turról Csávolszky Lajos, Kecskemét I. kerületből Kada Elek, II. kerületből Sziládi Lajos, Fehér-Gyarmatból Izsák Dezső, Tiszahátról Füzesséry Géza, (a pártonkívüliektől nyert kerület), Nagy Károlyból Schuszterits Ignácz, (a pártonkivüliektől nyert kerület), Karczagról Csanády Sándor, (a kormánypárttól nyert kerület), Kun - Szent - Mártonból Komjáthy Béla, Debreczenből I. kerület Simonyi Ernő, Félegyházáról Csanády Sándor, (a pártonkivüliektől nyert kerület) =88. Habarékpártiak : Mező-Csáthról Farkas Károly, Vágujhelyről Pongrácz Adolf, Nagy-Mihályról Balogh Géza, Szécsényről Pulszki Ágost, Alsó-Lendváról Veszter Imre, Szepsiről Tischler Vincze, Felső- Eőrről Ernuszt Kelemen, Ipolyságbról Paczolay János, Rimaszécsről Szakáll Antal, Sásdról Siskovics Antal, Dárdáról Szily László, a nógrádi kerületből Scitovszki János, Csáktornyáról Urváry Lajos, Késmárkról Sponner András, a bernyájai kerületből Szemző Gyula, a sz.-gróthi kerületből Bessenyei Ernő, az ugodi kerületből Fenyvessi Ferencz, Marczaliból Széchenyi Pál gr., a király-helmeczi kerületből Pilisy Nándor, Érsek-Ujvárról gr. Berchtold László, Nagy-Atádról gróf Somsich Imre, Szliácsról Grünwald Béla, Poprádról Máriássy Aladár, a világosi kerületből Gaál Jenő, Kis-Jenőről Bánhidi Béla báró, Csurgóról Somsich Pál (a függetlenségi párttól nyert kerület), Jolsváról Jankó Miklós, Mohácsról Deutsch Lipót, (a kormánypárttól nyert kerület), Kőszegről Szájbéry Gyula, Vágujhelyről Pongrácz Adolf, Budapestről Királyi Pál IV. és Szilágyi Dezső a VIII. kerületből, Medgyaszóról Potoczky Dezső, Világosról Gál Jenő, Radnáról Biró Kálmán, Szobránczról Tomcsányi László, Sz.Endréről Nemeshegyi József (a függ. párttól elnyert k.), Esztergomból Horánszky Nándor (a kormánypárttól hóditott kerület), Monorról Bicskey Kálmán, Brassóból Zay Adolf, Zurányról Bittó István, Somorjáról Bittó Béni, Marmarosszigetről Urányi Imre, Pozsonyból Sennyei Pál, Galantháról abrahámffy Gyula, Lövőről Nagy István, Kis-Szebenből Hódossy Imre, Zboróról Jelenik Almássy István, Kápolnáról K. Szathmáry László, Pétervárról Ivády Béla, Jászberényből Apponyi Albert, a marosvásárhelyi kerületből Kovács Albert (a kormánypárttól hódított kerület), Szászvárosról Kun István gróf, Tiszalökről Desewffy Aurél, B. Csabáról gr. Apponyi Albert (a kormánypárttól hódított kerület.) Héthársról, Leskó István. Kormánypártiak: Nagyváradról Tisza Kálmán, Csongrádról Ordódy Pál (a függetlenségi párttól nyert kerület), Apatinból Matlekovics Sándor, Szepsi-Szt-Györgyről Tisza Kálmán, Fülekről Beniczky Gyula, Lőcséről Engelmayer József, Komáromból Pulay Kornél, B.Gyarmatról Szontagh Pál nógrádi, N. Szőllősről Perényi Zs. b., Szakolczáról Mezey Ferencz, Mezőkövesdről Prónay József, Deésről Teleki Domonkos gr., Hódságról Rónay István, Bethlenről Bethlen András gr., Verbászról Kármán Lajos, Terebesről Andrássy Tivadar gr Bonyhádról Dőry Dénes, Gölniczbányáról Probstner Arthur, Homonnáról Szirmay Ödön, Pásztóról Plachy Tamás, Nagyidéről Bárczay Ödön, Keszthelyről Faik Miksa,,f.yilondáról Simó Lajos, Nagyiglódról Bánffy Dániel br., Székről Éber Nándor, Mislyéről Rakovszky György, Szemezőről Kálmán Imre, Németiről Dacsó Pál, Kölesdről Vizsolyi Gusztáv, Rigyitzán Latinovics János, Lublóról Gergelyi Tivadar, R pinról Dimitrievics Milos, Bodajkról Szög uy László, Gyaluról Bánffy Béla gr., Zsámbv. ■ rétről Zsámbokréthy József, Paksról Szeniczey Ödön, Szirma-Bessenyőről Bay Barna (a függetlenségi párttól nyert kerület), Becséről Popovics Gábor, Szamos-Ujvárról Gajzágó Salamon, Tabról Fekete Lajos, Bánfi Hunyadról Lészay Lajos, Rimaszombatról Fáy László, Szikszóról Péchy Tamás, Rozsnyóról Andrássy Manó gr., (eddig habaréki volt), Szálkáról Podhorszky Veszprémből Kisssovics (a függetlenségi párttól nyert kerület), B.Almásról Rudich József Galgóczról Uzovics Pál, (a habaréktól nyert kerület), kolosi kerületből Elekes György, Tekéről Kemény János br., Privigyéről Sporzon Ernő, Csákvárról Kógl György (a függ. párttól nyert kerület), Szakosról Karoreror Gusztáv, Zalaegerszegről Trefort Ágoston (a függ. párttól nyert kerület), Tovarovisáról Gromon Dezső, Losonczról gr. Forgách Antal, Kaposvár gr. Zichy Ödön (a függ. párttól nyert kerület), a rumi kerületből Istóczy Győző, Nyitráról Wagner József, Králjeveczről Apáthy István, Pécsváradról Kardos Kálmán (a habarékpárttól nyert kerület), Halmiról György Endre, a németújvári kerületből Rohrer Viktor (a habaréktól nyert kerület), a-Kanizsáról Podmaniczki Frigyes br., Pancsováról id. Ráday Gedeon gr., a magyar-láposi kerületből Boér Károly, II.-Tapolczányról hg. Odescathy Gyula, Bobróról Porubszki Jenő (a kabaréktól nyert kerület), Gönczről Szathmáry Miklós, Budapestről Pau 1er Tivadar I., Darányi Ignácz II., Országh Sándor III., Wahrmann Mór V., Busbach Péter VI. és Kemény Gáborb. a IX. kerületből, Alsó-Kubinból Surina Károly (a habaréktól nyert kerület), Iglóból Wieland Arthur, Szarvasról Móricz Pál, Sárvárról Königsmayer Károly, Vág-Vecséről Jánossy János, Szatmárról Boross Bálint, Élesdről Szlávy Olivér, Szalontáról Fónagy László, Csik-Szeredáról Mikó Bálint, Fiuméból Csernátony Lajos, Ilyefalváról Jókai Mór, Dicső-Szt- Mártonból Tisza Lajos, Breznóbányáról Lehoczky Egyed, Pancsováról id. Ráday Gedeon, Marosvásárhelyről Knöpfler Vilmos, a balavásári kerületből Horváth Gyula, Bárándról Nadányi Miklós, Bereczkről Gábor Péter, Vízaknáról Korizmics László, Oláhfaluról Biasini Domonkos, Kassáról Péchy Manó gr., Boros Jenőről Vásárhelyi Béla, Pécskáról Károlyi Tibor gr., Uj-Szt-Annáról Bohus Zsigmond a homoród-aklándi kerületből Dániel Gábor, Újfaluról Beöthy Andor, Ungvárról gr. Török József, Battonyáról b. Wasmer Adolf, Tenkéről Lipovniczky Sándor, Udvarhelyről Tibád Antal, Jószáshelyről Konstantiny György, Csőkéről Román Sándor, Korponáról Radvánszky Béla b., Biharon Eresey Géza, Székely-Kereszturról b. Szentkereszty Béla, Abonyból Neppel Ferencz, (a függ. párttól hóditott kerület) Gödöllőről Bossányi László, (a habaréktól nyert kerület), Csikkarczfalváról Mihályi Ferencz Csikszentmártonból Bocskor Károly, Gyergyószentmiklósról Dobránszky Péter, Doroghról Andrássy Gyula, Keczelről Földváry Gyula, Kovásznáról Thury Gergely, Beszterczebányáról Halasy Gyula, Dunapatajról Ivánka Imre (a függ. párttól nyert kerület), Belényesről Véghseő Gellért, Szegedről Szende Béla (a függetlenségi párttól elnyert kerület.) Rózsahegyről Kajuch József, Fehértemplomból Mihajlovics János, Trencsénből Rakovszky Géza, Lúgosról Szende Béla, Orczil váról Kránicz Béla,Körmöczbányáról Gyurgyik Gyula, Morvaszentjánosról Lukácsy Béla, Kiniczahelyről Csáky László gróf, Eszterházái Visontai Kovách László, Párdányból Csávossy Béla, Kismártonból Michl Jakab, Temesvárról Missics János Vágbeszterczéről Szitányi Bernát, Illaváról Baross Gábor, Baánról Andaházy Pál, Beszterczéről Hofgräff János, Liptó-Szt-Miklósról Matuska Péter, Csáczáról Máday Lajos, Bazinból Szalay Ödön, Nagy-Baromról Kovách László, Sugatagról Jurka Vazul, Újvidékről Bende Imre, Szucsányról Rakovszky István, Török- Becséről Rohonczi Gedeon, Törökkámzsáról Sváb Károly, Tatáról Rostaházy Kálmán, Uj- Aradról Fröhlich Gusztáv, Uzdinról Nikolics Fedor b. Barátkomlósról Göbel Károly, Bogsánról Antunescu István, Marosludasról Bethlen Géza, Csákováról Vodjáner Béla, Moraviczáról Ónosy Mátyás, Facsetről Harkányi Frigyes, Técsőn Várady Gábor, Kis-Becskereken Ormós Zsigmond, Nagy- Zorlenczről Szerb György, Rittbergen Vargics Imre, Szompezről gróf Zichy Ágost, Nagy Szt-Miklósról Rónay János, Zsombolyán Hieronimy Károly, Kis Mártonból Hérits Antal, Felvinczről Gál Jenő, Udvardról Ordódy Pál, Toroczkóról Székely Elek, Zichyfalváról Dániel Pál, Eperjesről Berzeviczy Albert, Selmeczbányáról Zsigmondy Vilmos Kosztról Móricz Károly, Oraviczáról b. Wodiáner Albert, Ócsáról Zámory Kálmán (a függetlenségtől nyert kerület), Vissóról Jónás Ödön (a kabaréktól nyert kerület), Szászkáról Bissingen gr., Bittséről Urbanovszky Ernő, Szentgyörgyből Karácsonyi Guidó gróf, Szubnyáról id. Justh György, Kőhalomról Bacon József, Szt-Ágotáról Bauszner Guidó, Segesvárról Wenkeh Vilmos, Tápéról Csejtey Antal (a függetlenségtől nyert kerület), Ákosfalváról Szentiványi Kálmán, (a kabaréktól nyert kerület), Nagy-Enyedről Kemény Gábor báró, Bártfáról Bornemisza Ádám, Török-Szent- Miklósról Szapáry Gyula gróf, Abrudbányáról Hegedüs Sándor, Pécsről Szemenyey József, Szász Régenből Kemény Kálmán báró, Alsó-Árpásról Kapolcsányi Mór, Nagy-Kikindáról Joannovics L. (a nemzetiségiektől nyert kerület), Hátszegről Mara Lőrincz, Vajda-Hunyadról Pogány Károly, Naszódról Tanárky Gedeon, Déváról Szathmáry György, Szászsebesről Tormay Béla, Szászsebesről Tamássy Béla, Dobráról Lázár Lajos, Jákóhalmáról Éles Henrik (a kabaréktól nyert kerület), Alvinczról Zeyk Dániel, Magyar-Szénből Lukács László, Szabadkáról I. ker. Mamuzics Károly (a függetlenségi párttól nyert kerület), Fogarasról Boér Antal, Nyírbátorból Mandel Pál, Sopronból Trefort Ágost, Munkácsról Jászay Antal, Körösbányáról Sólyom Fekete Ferencz, Debreczenből Tisza Kálmán és Kiss Lajos (a függetlenségi párttól nyolc kerülőtől*), TórAv[5] gr. N nyadi László, Aranyosmaróthról gr. Migazzy Vilmos, Mátészalkáról Péchy Jenő, Nagy-Somkutról Teleky Géza gr. Nemzetiségiek: Titelből Miretics Szvetozár. A hermányi kerületből Kaiser János, Nagy-Szebenben Wolff Károly és Kasztner Henrik Vidombákról Imrich, Brassóból Steinacker Ödön, Stomfáról Roszíval N. Karánsebesről Doda Tróján, Zsolnáról Cserk o Ignácz (a kormánypárttól hóditott kerület), Rékasról Ga 1l u József, (a kormánypárttól hóditott kerület), Uzdinról Po 1 ii Mihály, Medgyesről Graffius Károly, Keresztény-szigetről Gáll József, N.-Disznódról Steinacker Ödön, Uj-Egyházról Dörr Soma, Zomborról Matinovics Miklós, Pártonkivüliek: Szombathelyről Horváth Boldizsár, S.-A.-Ujhelyről Meczner Gyula, Budapestről Hoffmann Pál a VII. kerületből, Miskolczról (H-dik kér.) Horváth Lajos, Nagy-Bereznáról Mocsáry Géza, Zirczről Hunkár Sándor, Székes - Fehérvárról Zichy Jenő gr., Kaposvárról gr. Zichy Ödön, Pozsonyból Széll Kálmán (a kormánypárttól nyert kerület), Tóthről Matkovich János, Hidegkútról Zelenszky Róbert gr. (a kormánypárttól nyert kerület). B.Gyuláról Gondos Benedek, Gernyeszegről ifj. Teleky Sámuel gróf (?), Verseczről Grecsák Károly, Gyula-Fehérvárról Lukács Béla. Választási mozgalmak. Szatmári levelezőnk írja: Városunkban a 25-diki választás pártunk bukásával végződött. Boros Bálint kormánypárti 483 szavazattal — Barta Endre függetlenségi jelöltünkkel szembeni 412 szavazatott kapott — képviselővé választatott. Ennek daczára bátran állithatjuk, hogy az erkölcsi győzelem a pártunk részén volt, mert a kormánypárt roppant presszó fenyegetés és botrányos erőszakkal vitte keresztül jelöltjét. Különben álljon itt statisztikája a szavazóknak. A törvényszék, járásbíróság, catasteri igazgatóság pénzügyigazgatóság, adóhivatal, illetékkiszabási hivatal, vasúti hivatal a városi hivatalokkal tettek 200 szavazatot. Ezeknek nagy többsége ellenzékinek vallja magát, sőt a választások előtt büszkén dicsekedtek, hogy szavaznak a Tisza kormány ellen, de a választások előtt közvetlenül egynéhány nappal az illető főnökük megparancsolták hogy „muszáj“ szavazni a kormány jelöltjére. Így történt, hogy a több mint 200 szavazó összes hivatalnokok közül csak kettő mert nyíltan szavazni Barta Endrére. Sőt a választott városi hivatalnokok közül is csak hárman szavaztak a függetlenségi pártra. Az idei választásnál pártunk ellen nyíltan síkra lépett Schlauch Lőrincz püspök úr is, ki ugy látszik meg akarta a Tisza kormánynak hálálni, hogy őt v. b. t. tanácsosnak kineveztette, mert ő az összes kath. papságnak (kik több mint 40 szavazatot képviselnek) egyenesen meghagyta, hogy a függetlenségi párt ellen akczióba lépjenek és csak is így történhetett meg, hogy a nagyságos kanonokok sorba házalták híveiket, s kéréssel, ígéretekkel, fenyegetésekkel bírták rá a szavazókat, hogy a kormánypártra szavazzanak. Ezenkívül a zsidó polgártásak vezetői a szegényebb zsidó iparosokat a legnagyobb presszióval és buzgalommal összeszedték, ennek következménye lett, a száz és néhány zsidó polgártársakból 90 felül szavaztak a kormány mellett, és csak 6 ellene. Végül a „Kiszeli és Keresztes“ klik vezetése alatt a befolyásolt bérlők és egyéb lekötelezettek csoportja, kik mintegy 50 szavazatot képviseltek. Ennélfogva bátran állíthatjuk, hogy 300 szavazónál jóval több volt a „muszáj“ szavazók száma; már most vegyük hozzájuk az ígéret, vesztegetés, fenyegetés és kanonoki házalás által összeerőszakolt majdnem 160 szavazatot, és ennek lett eredménye a 486 szavazat. Ezekkel szemben a függetlenségi párt 412 független gondolkodású embert állított síkra. Különben jellemző, hogy a kormánypártra az összes magyar származású ügyvédek közül négyen szavaztak, míg a függetlenségi párt jelöltjére az összes szavazati joggal bíró ügyvédek számszerint 26 voksoltak, köztük a városunk és megyénk kitűnősége dr. Farkas Antal az ügyvédi kamara elnöke. A választás megejtése után maguk a kormánypárt főkolomposai is bevallották, hogy az erkölcsi diadal pártunk mellett volt, és hogy nekik utolsó erőlködésük volt az eredmény. Megyénkben 30-án lesz mind a 8 kerületbe a választás, és pedig a fehérgyarmati kerületben a függetlenségi párt jelöltje Izsák Dezső, úgyszinte a nagykárolyi kerületben is Schuszterics Ignácz egyhangúlag lesznek megválasztva. A csengeri kerületben Kiss Áron ref. esperes a megyei függetlenségi párt egyik vezérférfia nagy többséggel lesz megválasztva a habarék Domahidi István ellen. Az aranyos medgyesi kerületben pártunknak két jelöltje van, u. m. Kerekes Ágoston nagybirtokos és Papp János szatmári ügyvéd, kik közül a választás napján előleges elhatározás folytán a kisebbség tartozik a többség jelöltjével szavazni; ennélfogva e kerületben is pártunk győzelme biztos Szőke Barna zsebrák jelölttel szemben, ki feltűnően szórja a pénzt a választók közt, pedig köztudomás szerint igen mérsékelt anyagi jólétnek örvend. No de: „a zörgetőknek a jókedvű adakozó Tisza Kálmán segít a pénzmag dolgában“. A mátészalkai kerületben a nagytekintélyű Vállyi János pártunk jelöltje és alapos reményünk van, hogy Péchy Jenő mamelukot megbuktatja. A brassói kerületben is kitünően állott Farkas Emil függetlenségi párti jelölt ügye — de pár nap előtt — úgy hisszük, az ellenpárt erőszakos és piszkos eljárása folytán — visszalépett s ennek következtében tegnap, a választások előtt 3 nappal, Dienes Lajos szatmári ügyvédet kérték fel a elöltség elfogadására, ki e rövid idő alatt is nagy párttal fog síkra szállani a kormánypárti Szuhányi Ödönnel. Pancsováról írják nekünk: Városunkon is lezajlott szombaton (jan. 25-én) a képviselőválasztási mozgalom. Ismét idősb Ráday Gedeon gróf lett e kerület képviselője, amit csakis a szerb nemzetiségiek és hét sváb grossdeutsch pártja jelöltjének, a szintén kormánypárti Nikolics báró visszalépésének köszönhet, mivel a szavazás megkezdése után érkezvén ennek távirati lemondása, pártja új jelöltet többé nem foghatott hamarjában. Egyik varjú a másik szemét ki nem ássa, s noha előre volt látható a liberálisok ezen manővere, mégis fordult elő törvényellenesség s hivatallal való visszaélés. P. o. a vám és adóhivatal most is föl volt lobogózva, mint mikor pünkösdkor Ráday járt itt, s ha akkor az ünnep tiszteletére mondották kifüggesztettnek, most ugyancsak nem tagadhatták el, hogy korteskednek vele. A vámszedő pedig kortesbuzgalmában annyira elragadtatta magát, hogy egyik tisztviselője fölfüggesztéssel fenyegetve parancsolt reá, hogy menjen Rádayra szavazni. Különben a pancsovai képviselőválasztásról megemlékezni sem volna érdemes, oly kevés lelkesedés volt a polgárság részéről tapasztalható, mert azt a hivatalos presszió, mint p. o. a szarcsovai jegyző felfüggesztése, inkább lelohasztotta, semmint fölélénkité; nagyon is meglátszott, hogy nem valóságos politikai párt, hanem csak családi clique intézte az egészet s a választók kelletlen követik. Pápára, mint értesülünk, pártunk ottani jelöltje Tömösváry László támogatására, a holnapi választás alkalmából, a központ Mende Bódog urat küldte ki. A tiszalöki választókerület képviselőjévé tegnap gr. Dessewffy Aurél borral, hússal, kenyerekkel és más lélekvásárlási eszközökkel kierőszakolt módon megválasztatott. Megválasztatása a választási törvények és népképviseleti elvek világos megsértésével történt. Szemben a törvények nyilt kijátszását képező lélekvásárlásokkal, Verhovay Gyula függetlenségi jelölt, túlnyomó többségben levő párthívei körében a választás előtt meg sem jelent s a jejelöltségtől visszalépett; minek következtében a függetlenségi párt az ellenpárt eljárása feletti mély megvetésének s az egyhangú választásnak feltüntetni vágyott választási eredmény ellenében élő tiltakozásának kifejtést adandó, a választáson nem jelent meg. Ekként egy nem meggyőződéstől vezérelt hanem grófi tisztek és szolgák által népjog- és törvényellenes eszközökkel összetoborzott kisebbség által a mérsékelt ellenzéki gr. Dessewffy Aurél nagy kényelmesen kerületünk képviselőjévé jelentetett ki. — Már maga a jelenvoltak száma világos bizonyságul szolgál, hogy a t. gróf képviselő ezen kerület közérzületét nem képviseli, ugyanis a kétezeren felüli szavazók közül csakis 959 választóval eszközöltetett a választás. Ehez nem kell magyarázat. — Kétségtelen, hogy a kerület többsége — mely a jelölt visszalépése következtében választásra nem ment, — függetlenségi elveket vall, és igy a t. gróf népképviselővé lett, a nélkül, hogy a nép közérzületét képviselné. A mi azon hirt illeti, hogy Verhovayra egy szavazat adatott s hogy egyáltalán valaki mellette szavazást kívánt, nem a függetlenségi párt akaratából történt, s mint párton kivüli dolog tekintendő, mely ellen a függetlenségi párt nevében határozottan tiltakozom. Ónody Géza, kerületi függetlenségi pártelnök. Az Ellenőr gr. Hunyady Lászlóról azt írta, hogy ő a lengyeltóti kerületben Szalay Imre érdekében törvényellenesen korteskedett. E közlemény ellenében Hunyady gróf ur nevében uradalmi főtisztje Vásonyi ur távirati után a következő nyilatkozat közlésére kért föl: Az Ellenőrben a lengyeltóti választást illetőleg megjelent s gróf Hunyady Lászlót terhelő közlemény merő rágalom. Tatáról írják nekünk: A képviselő választás nálunk június 27-én történt meg. Az uradalmi főtisztség minden befolyásának, és a kormány nem kis mennyiségű pénzének sikerült keresztül vinni, hogy a tatai kerület részéről egy kanonok jelöltet küldenek a parlamentbe Rostaházy Kálmán személyében, kit megvendégelt választóinak nagy része oly jól ismert, hogy nevét a szavazás alkalmával kalapjuknál levő kokárdáról silabizálták le. Győry Elek pártjának magyar része a legnagyobb kitartás és lelkesedéssel tűrt az egész napon át ellen szomjan, a sváb és tót szavazók orrát azonban igen csiklandozta az uradalmi regale bérlők putikjaiból kigőzölgő pecsenye szag, minek ellent nem álhatván, jól ismert élhetetlenségük újabb tanúbizonyságát adták mert igen nagy részük az utolsó pillanatban elpártolt, tették azt annál bátrabban, mert alig magyar papjaik ékes anyanyelvükön megmagyarázták nekik,, hogy ez a tisztességgel igen összefér. Az már igaz, hogy gyönyörű választás volt a tóvárosi germanizáló barát tanya, hol minden vasárnap de sőt még Szent István napkor is német beszédek tartatnak. Ez szintén kirukkolt korteskedni Rostaházy mellett, ezek jól ismert egyéniségek mert a falukban úgyis hetenként megjelennek koldulni, és igy most is megtörtént, hogy mig a vezér a férjet kapaczitálta azalatt az asszony előhozott két három tojást, mit azonban legnagyobb bámulatára a barát, még Krisztus nevében sem fogadott el. Az elvtelenség és szolgalelkűség szelleme lebegett a kormánypárti bortól elázott tisztelt választók keresztben álló szemei előtt. Kortes fogás akart lenni az is, hogy az uradalmi házban levő takarékpénztár padlásából is kit fizetett a kormánypárti lobogó a részvényesek határozott rosszalása daczára is. Midőn esti 1/410-kor a választási elnök gróf Schmidegg János az eredményt kihirdette, hogy Rostaházy 1056, dr. Györy Elek pedig 820 szavazott kapott, a függetlenségi párt lehangoltan bár egész rendben elvonult, a győztes pártról pedig fülcsiklandozóul felsivitott egy két éretlen éljen, mert a jó lakott atyafiak már előbb eltántorogtak, Tordáról írják nekünk . A függetlenségi párt jelöltje, Ferenczi Miklós, nagy többséggel fényes győzelmet aratott Tisza László kormánypárti jelölt felett. (Történt pedig ez esemény éppen Tisza Lászlónak nevenapján.) Azonban az impozáns diadal, melyet kivívnunk sikerült, nem lepett meg senkit, mert a „szabadelvű“ párt a maga zsebrákpolitikájával, a nemzet életerejét pióczaként kiszívó rendszerével már régóta teljesen elidegenítette magától a tordai választókerület egyetemes értelmiségét, s így a polgárság zöme egy szívvel-lélekkel sorakozott azon zászló alá, melyet a függetlenségi párt fennen lobogtat. Tisza László, kinek minden érdeme az országházban páratlan szabatossággal kiejtett számos „igen !“-ben rejlik, a választás előtti napon még kocsit sem volt képes találni, melyen a vasúti állomástól városunkba jöjjön, míg nem egy polgár keresztényi szívvel megkönyörülvén rajta, felajánlotta saját, érdemekben megfakult járművét, melyen Tisza minden nagyobb baj nélkül csakugyan be is taligázott Tordára, hogy szem- és fültanuja legyen azon népszerűtlenségnek, melynek városunkban örvend. Különben a kormány bérenczei hivatalos presszióval, fenyegetésekkel, különösen pedig a pénz, bor és pálinka varázshatásának igénybe vételével mindent elkövettek, hogy jelöltjüket juttassák diadalra. Bebarangolták a választókerület falvait, s a lakosok egy részét leitatva, szekerekre rakták és a szó szoros értelmében rabok módjára megkötözve hozták be Tordára. Azonban az ilyen, tudtok és akaratuk nélkül kormánypártiakká varázsolt választók, mihelyt kijózanodtak a pálinkaadta mámorból, okkal-móddal szépen átszökdöstek a Ferenczi párthoz. Szolcsváról s más oláh falvakból a szolgabiró barmok módjára terelte be a kormánypárt részére vesztegetésekkel megnyert választókat. Majd „Független polgár“ aláírással valami obskúrus firma merész hangú felhívásokat függesztett ki az utczák sarkain, felsorolván Tisza Lászlónak „halhatatlan“ érdemeit, különösen hangsúlyozva azt, hogy noha a vasutat Torda városa helyett inkább Tisza L. birtokaira kellett ugyan vezetni, mindazáltal Torda e veszteségért kellő kárpótlást kapott egy — — bikatelepben! Azonban hasztalan volt a fizetett Korypheusok minden erőlködése, hasztalan volt a nép terrorizálása végett Tordára rendelt 200 főnyi katonaság is. A kormánypárt a csúfos vereséget nem kerülhette el. Számos tisztviselő, a hivatalos presszió daczára kereken megtagadta a szavazást, mások pedig elég lelki erővel bírtak, meggyőződésüket követve, Ferenczire szavazni. Mondják, hogy midőn a tordai r. kath. esperes, engedve a véget érni nem akaró zaklattatásoknak, Tiszára adta szavazatát, rögtön meggyónt, s bűnéért, három napi böjtre és jámbor vezeklésre ítélte magát. Midőn a függetlenségi párt fényes győzelmét d. u. 4 órakor hirdették, leirhatlan volt az öröm. Óriási néptömegek hullámzottak az utczákon, éltetve Ferenczit és a függetlenségi pártot. Majd Ferenczinek lakása elé csoportosultak, hol képviselőnk meleg köszönetet mondott a választói bizalmáért, s azon reményének adott kifejezést, hogy a szabadelvű