Függetlenség, 1881. szeptember (2. évfolyam, 240-269. szám)

1881-09-01 / 240. szám

Bud­apest­, 1381. igazságtalan, következményeiben ép oly vesze­delmes. Ez mindenek előtt sebet vág a telekköny­vek hitelességén, annyiban, hogy ezek nem nyújthatnak hiteles felvilágositást a birtok te­hermentessége iránt ezután. Ha valaki egy eladó birtok viszonyaival tisztába akar jőni, kényte­len lesz a telekkönyvek mellett rendre felku­tatni a különböző egyházlátogatási jegyzőköny­veket is; már hogy azután a telekkönyvek hite­lességének csorbítása a közérdekre nézve kívá­­natos-e, azt ítélje meg kiki önmaga. Megrendíti továbbá a jelzett miniszteri ren­delet a bizalmat a szentesített törvény iránt, aláássa a hitet ennek felelős végrehajtói, hivatott őrei igazságszeretetében. Megtámadja továbbá a prot. egyházak fen­­állhatását. Hazánkban majd minden birtokról épen oly hitelesen bebizonyítható, hogy egykor kath. kézen volt — legalább a reformáczió előtt — mint az inczédi telekről. Ha már most e miniszteri rendelet nyomán mindenfelé érvénye­sülnek a követelések a protestánsok megadózta­tására egykor katholikusoktól vett földjeik után, akkor a prot. birtokosok, kik a sokféle adó által nyomva, most is csak önmegerőltetéssel róhatják le egyházi tartozásaikat, a kath. plébá­­nosoktól is megadóztatva, képtelenek lesznek felekezeti kötelezettségeiknek eleget tenni s igy gyülekezeteik rendre fognak bukni. De azon irány, mely előtt Trefort minisz­ter ur fentirt rendeletével utat vág, végül meg­döntéssel fenyegeti a felekezetek közt eddig fenállott, békés egyetértést, s a kölcsönös gyü­­lölség felzavarásával megszakgatja a társadalmi rend kapcsait is. A prot. püspökök is jogositvak egyházi látogatások tartására. Ezek is jegyzékbe vehe­tik, hogy a gyülekezetben ennyi és ennyi ga­bona jár lelkészi illetmény czimén egy telektől. Ha a miniszteri rendeletnek sikerül a pro­testánsokat retorsióra kényszeritni, akkor kön­­­nyen megtörténhetik, hogy egy telek kath. kézről kálvinista, majd lutheránus, végül zsidó kézre kerülvén, a birtokoson először rajta üt a kath. plébános, azután a református, majd az evang. lelkész, s az egyházi látogatási jegyző­könyvre hivatkozva elveszi tőle midenik a maga néhány mérő búzáját, zabját, fenhagyván utol­jára a rabbinak is azon jogot, hogy ha még valamit talál, azt meg ő kaparitsa el. Ekkor aztán az agyon zaklatott nép, halálos ellenségeit látja a más felekezetekben. Csak gyűlölni tanul minden egyházat, sőt végül megátkozza még a telket is, melynek oly sokféle hitvallása van — a miniszter kegyelméből — és még sem lehet rajta, nemcsak üdvözülni, hanem a sorban exequáló papok miatt, megélni sem. Szóval e törvénysértő rendeletben inaugu­­rált irány több mint zaklatás, ez nyílt kísérlet a két század előtt dúlt vallási üldözések sötét szellemének felidézésére. Ha a miniszter úr ellensége a prot. egyhá­zaknak s hivatva érzi magát ezek ellen fegy­vert emelni, őszintén fájlaljuk. Egyszersmind azonban felhívjuk, hogy ez esetben hagyja oda azt a miniszteri széket, melyen e törvény védelmét s az egyenlő mértékkel osztó igaz­ságot keresi a nép, s a melyen részrehajlás­nak, vallási üldözésre hajló törekvésnek helye nincs. Ne feledje, hogy Magyarország királya egy­úttal a prot. egyházaknak is legfőbb inspektora, ki esküt tett le ama törvények megtartására, melyek ezen egyházak autonómiáját biztosítják. Nemzetünknek sem jelene, sem jövője nem igényli a kulturharcz megindítását, ellenkezőleg, hazánkra nézve életkérdés, hogy a nemzetiségi bajokat vallási villongások ne tetőzzék. Ki az egyházak közötti békesség megrontásán munkál, a akár biztatással, akár részrehajló ítélettel fegy­vert ad az egyik felekezet kezébe a másik ellen, az mig Herostrat babérjai után tör, egy­szersmind a magyar nemzet ellenségeivel dolgo­zik egy czélra. Midőn a dunántúli ev. egyházkerület hatá­rozottan kifejezést adott megbotránkozásának a miniszter sérelmes rendelete felett, s megtette ennek ellenében a szükséges védelmi intézkedé­seket, akkor nem pusztán saját érdeke mellett emelt szót, hanem védte egyszersmind a tör­vényt, az igazságot, védte — a mi nem kevésbé fontos — a felekezetek közt fenálló békessé­get is. Gyurátz Ferencz, ev. lelkész, czt a köztársaságban, mely e különbséget ily nyíltan megjelölte, mi onnan származott, hogy a benszü­löttek sokkal jobban húznak a zsidókhoz, sokkal szívesebben adják el ezeknek földjeiket, mintsem a gyarmatosok számára kisajátitassanak. Az algiri zsidók egészen és teljesen megfrancziásodtak, a kormánynak úgy nyelvi, mint hely­ismereteik által nagy szolgálatokat tettek, ezek képezik az össze­kötő kapcsot a francziák és a benszülöttek közt, szóval nélkülözhetlenné tették magukat, míg a gyar­matosok mindenféle tekintetben sok kifogás alá es­nek. így rajzolják a félhivatalosak a helyzetet és hozzáteszik, hogy az államm-hirek egyedül csak a gyarmatosoktól származnak és örömüket találják benne, ha Európát telelármázhatják. A félhivatalos lapok szépítik a dolgokat és így teljes hitelt nem érdemlenek ; annyi azonban igaz, hogy a köztársaságnak a saharai részen, kü­lönösen a marokkói határon, hol még igen sok ed­dig meg nem hódított törzs éli nomád életét, figyel­mesen őrt kell állnia. De e helyzet nem új, ez mindig úgy volt, mióta Francziaország meghódította Algírt, csakhogy az őrizendő határt mindig odább tolták dél felé és mindig több és több törzset hó­dítottak meg, minek folytán sok arabot sikerült le­telepíteniük, sőt igen sokat az állam szolgálatába vonniuk. A mozgalom azonban a hódító és benyo­muló francziák ellen mindig tart és nem is fog so­káig megszűnni. A remény, hogy a francziákat, kiket ők rumiknek hivnak, végre mégis sikerülend kiszorítani és a testvér törzseket végre valahára Bagdadtól Marokkóig egyesíthetik, él bennök. A marokkói császár csak az által birja biztosítani uralkodását, hogy e reménybeli szövetkezetnek maga is tagja lett. E szövetkezetnek nemcsak emisszáriusai vannak, kik a tartományokat keresztül-kasul járják, hanem van a számos arab újságokban eszközük is arra, hogy a vezérek parancsaikat közöljék alatt­valóikkal, hogy intéseket adhassanak, hogy értesí­téseket szerezhessenek és e hírlapok úgy vannak írva, hogy csak ők értik meg, mert a legegyszerűbb pár soros közleményből, mit az idegen egészen ár­tatlan dolognak hisz, teljesen mást olvasnak ki, mint az látszólag jelent. Az utóbbi török háború óta e törzsek különösen tevékenyek. Indiában épen úgy, mint Algírban érezhető kezük és működésük nyoma és a francziák által fölöttük gyakorolt pro­tektorátus különösen bántja őket. A tuniszi törzsek fölkelése azonban oly ros­­­szul van szerezve, hogy az első pillanatra észre­vehető készületlenségük és épen ezért Tuniszból nem is fejthetnek ki oly akcziót a szomszéd fran­czia birtok ellen, mint szeretnének. A szerződésnek a beyjel hirtelen történt megkötése lehetetlenné tette a szervezés kifejlesztését, azonfelül oly befo­lyásos főnök, ki körül a törzsek csoportosulhattak volna, nem találkozott, de másrészről a bey kor­mánya oly tétlen és tehetetlen volt, hogy a nyu­galom helyreállítására nem tudott sikeresen befolyni és így a jelen állapot még sokáig el fog húzódni anélkül, hogy a francziákra nézve veszélyt rejtene magában, de azért nyugtalanságot, kellemetlenséget sokszor fog még okozni. A franczia új kamarában Algír Tunisz és az angol kereskedelmi szerződés lesznek a tárgyak, melyekért az ellenzék meg fogja támadni a köztársaság kormányát. Képek Algírból. Említettük, hogy a franczia félhivatalos lapok beismerik abbeli félelmüket, hogy az algíri és tu­niszi fölkelés minden pillanatban újra kitörhet. E félelem alapja az volt, hogy augusztus huszonhete­­dikén lejárt a mohamedán Kamazén hónapja, mely időn keresztül böjtölnek és tartózkodnak mindenféle cselekménytől, mely a vallással nem igen jól egyez­tethető össze. E böjti időszak lejártára biztosan számítottak, hogy az arabok és a talán a mohame­dán törsek a lázadás fáklyáját újra meggyújtják és a benlakókat fölkelésre kényszerítik. Még eddig újabb mozgalmakról nagyon gyéren hoz a táviró tudósításokat, bár az oráni gyarmato­sok magaviseletét a francziák a leggyanusabbnak jelzik. Ezenfelül mindig azt követelik, hogy a fran­czia katonaság védelmezze őket s nem akarják be­látni, hogy ezek eleget tesznek kötelességüknek. Ez oráni gyarmatosok nem francziák, hanem Európa mindenféle népeiből idejött, szedett-vedett nép, mely mindenütt rémeket lát és mégis ő a legálnokabb. Ha az arabok eladják barmaikat vagy terményeiket, ezt gyanús dolognak tartják már és rögtön kémjá­ratokat követelnek. Ha nem adnak el semmit, akkor az a baj , azt mondják, hogy tartózkodnak a vásá­roktól és titokban valamit főznek. Átalában az a törekvésük és kívánságuk, hogy a benszülöttek ne legyenek mások, mint az ő rabszolgáik. A gyarma­tosok ugyanazt az állást akarják elérni, mit az Egyesült Államok déli farmerjei kivívtak maguknak, arisztokraták akarnak lenni, az arabokat rabszol­gákul, a zsidókat cselédségül használni, miért a többi lakosokkal folyton egyenetlenkedésben élnek. A benszülöttek elégedetlenségének legfőbb oka, hogy a gyarmatosoknak földeket osztottak és azok­nak, kiktől a földet elvették, nem adtak elég illendő kárpótlást, de ennek daczára a gyarmato­sok panaszkodtak, hogy a katonai hatóságok elle­nükben a benszülötteket pártfogolják. Megtámadták még Grévy Albertet is, hogy az arabokat nem tartja tőlük távol. Ugyanily eléged­etlenek a zsidókkal is és ezek­kel is folyton veszekesznek, sőt annyira ment az egyenetlenség köztük, hogy a legutóbbi választások­nál külön szemita és antiszemita jelöltet állítottak fel, és az antiszemita jelöltet elnevezték franczia nemzeti jelöltnek. Után az első departement a fran­ Pest megye közgyűlése. — II-ik nap. — Tegnap Szivák Imrének a fiumei kérdésben tett, nagy lelkesedést keltett, ismert indítványa, ma pedig a kitűzött választások vonzották nagyobb számmal a bi­zottsági tagokat s igy a gyűlés a szokottnál látogatot­tab volt. Szapáry István gróf főispán az ülést megnyit­ván, rögtön a választások következtek, meglehetős élénk­ség közt. Betöltendők voltak a solti felsőjárási szolgabirói és segédszolgabirói állások és a központi választmányban a pártszempontból lemondott Prónay Dezső báró közp. vál. tag helye. Az előbbi állásra felkiáltással az egyedüli pályázó Halász Sándor pesti alsó-járási volt segédszolgabiró vá­lasztatott. A másik két állásra szavazás követvén, főispán a szavazatszedő küldöttséget a következőleg alakította meg­ a segédszolgabirói választáshoz: Madaras István, Földváry József és Róth Ignácz kiz. tagok, Földváry Miklós jegyző; a központi vál. tag választásához: Ba­logh Imre, Halász Bálint és Molnár Gedeon kiz. tagok, Fazekas Ágoston jegyző. Segédszolgabiróvá szavazattöbbséggel Péter János lett Csikay Imre t. jegyző ellenében. A központi választmányba újból Prónay Dezső báró választatott. Végül a főispán a szükséghez képest tisztbeli tisztviselőknek a következőket nevezte ki: Ihász Aladárt ügyésznek, Hajós Kálmánt főjegyzőnek, Szőke Lajost és Bartók Gézát segédszolgabíráknak. Külföldi hírek: Algír és Tunisz. A lefolyt franczia válasz­tások sokkal inkább igénybe vették az egész európai figyelmet, mintsem szem elől ne tévesz­tette volna a dolgokat Afrikában, mely oly sok bajt és nyugtalanságot okoztak már eddig is a franczia köztársaságnak. Pedig ott nem voltak csendesen, sőt annyira mentek a nyugtalanságok és mozgalmak, hogy most már a Temps, a köz­­társasági kormány félhivatalos lapja is kénytelen beismerni a többiekkel, hogy Tuniszban az átalános lázadás kitörő­fél­ben van és hogy az algíri ügyek sem állanak jobban. A nyár múltá­val úgy látszik a mozgalom elől elhárittattak az akadályok és a köztársaság seregének újabb dolga akad. A Gambetta tüntetés Párisban, melyről ki­merítő tudósítást hozott lapunk, nagyban foglal­koztatja a kedélyeket, úgy látszik, hogy nem­csak a párisiak voltak meglepetve a nyilatkozó nép­akarat által, hanem különösen a német lapokat ki­hozta sodrukból, mert azt látták benne, hogy Gam­betta hatalma és uralma legkevésbé sincs megingat­va azáltal, hogy megválasztatása küzdelembe ke­rült. A német lapok, talán jobb támadási ok hiányá­ban, különösen azon szavait kommentálják erő­sen, mely a vallásra szólt és nem tartják lelki­­ismeretlen dolognak, hogy a tiszta katholikus Francziaországban e miatt is konkolyt kísértse­nek meg­hinteni a nép közé. Az oroszok Szerbiában. A szerbiai állapo­tokról egy levelezőnek a következő értesítése fekszik előttünk: Az osztrák-magyar lapok azon híre, hogy Ignatieff Risztics és Mihály szerb metropolita által Magyarország szlávjait újra föl akarja bujtogatni, legutóbbi belgrádi időzé­sem alkalmával azon óhajt kelté bennem, hogy a metropolitával személyesen megismerkedjem. A­míg azon töprenkedtem, hogyan valósíthat­nám szándékomat, a Terézia­ uton gyászmenettel találkoztam, melyre, mint ott hallottam, a metro­polita a templomban várakozik. Az egyházfő f­üggetlenség­e kis sovány emberke, galambősz hajjal, semmit sem mondó arczvonásokkal és szögletes modor­ral. Bármi jelentéktelennek látszik is ez ember, mégis hatalmas segédeszköze Oroszországnak és Szerbia politikai életében úgy­szólván mellék­kormányt alkot. Az orosz-szláv politikai alapvo­nása ugyanis mindig az orthodoxiára vezetendő vissza. A szerb pápaság legfőbb tagja Oroszor­szágban n­yerte nevelését s ennek folytán az orosz kormány a szerb metropolitában és pap­ságában leli legtermészetesebb és legalázatosabb érdektársát. Ez mindig úgy lesz, a­mig Szerbia Oroszország karjaiból ki nem vétetik. KÖZGAZDASÁG. Vegyes. — A baromfi­tenyésztés emelése érdeké­ben Grubics Géza, a Gallus szerkesztője a kö­vetkező javaslatokat terjeszti a kormányhoz : 1. Tekintélye által alakítson egy országos ba­romfitenyésztő egyletet. 2. Ezen országos egye­sület útján vagy általa rendeztessen baromfi - kiállításokat, nemzetközi jelleggel, dotálja azo­kat megfelelő díjakkal és érmekkel. Ezen kiál­lításokon megszerezhető lesz azon tenyészanyag is, melynek terjesztése baromfi-tenyésztésünk érdekében kívánatos. 3. Os­szon ki a tenyész­tők között bizonyos feltételek mellett jó tenyész­­anyagot, kivált apaállatokat a keresztezés vé­gett, mi­által valamely udvar vagy gazdaság silány baromfi-állománya már egy év alatt is regenerálható. A czélszerű keresztezésnek, nézete szerint nagyobb fontosságot tulajdonítunk a gaz­dasági baromfi-tenyésztés emelésére, mint a tiszta fajta tenyésztésének. 4. Hogy a keresztezésre szükséges anyagért ne legyünk kénytelenek a külföldre szorulni, támogassa a kormány a faj­tatenyésztést, de csak azon fajtákra nézve, me­lyek vére terjesztésre, illetve keresztezési czé­­lokra hasznos. Saját és szubvenczionált intéze­teiben pedig maga rendeztessen be mint a tenyésztőket, a­honnan terjeszthető volna a jó tenyészanyag. A kiosztást már ez őszkor és a kora tavaszon kellene megkezdeni, habár egyelőre csak kísérletképen is, mert az idő múlik. Budapesti áru- és értéktőzsde. — Augusztus 31. — Árutőzsde. (Hivatalos jelentés.) Búzában a kínálat csekély, a malmok tartózkodók, a hangulat csendes, a forgalom csak néhány ezer mmázsa, az árak változatla­nok. Egyéb gabonanemüek változatlanok. — Hivatalosan egy kötés sem jegyeztetett. Határidőüzlet: Szokványbúza táv. 13.17­­, —13.20, őszre 12.60—12.62. Zab tavaszra 8.40—8.46, őszre 7.92'/,—7.96. Tengerji julius—augusztusra (1882.) 7.75—7.80. Káposztarepcze augusztus szeptemberre 18*/* pénz 13$/a ára. Értéktőzsde. (Reggeli tőzsde.) A tegnapi zárlat után bágyadt árak jelentkeztek. Ezek ma a kez­detben ugyan kissé javultak ismét jobb frankfurti jegyzésekre , de ez nem sokáig tartott, mert Bécsből új diskonto felemelésről jöttek hírek, melynek következése esés volt az egész vonalon. A zárlat délben kissé fel­ocsúdott. — Uj 4%-os aranyjáradék 90.—­ Papirjáradé 89.20. Osztrák hitelr. 353.50—348.70. Magyar hitelr. 349—349.60. A déli tőzsdén a legrosszabb árakról javulás állt be. — Új 4%-os aranyjáradék 89.96—89.65. Papir­­áradék 89.20—89. 6%-os aranyjáradék 117.80. Osztrák hitelrészvény 348­.70 — 360.30 — 360.10. Magyar hitelr. 345.50—346. Leszámítoló bank 169.25—161. Anglo bank 160.25. Unic bank 160.20­ Osztrák államvaspálya 355.26. Újlaki téglagyár 1.0310. Fővárosi takp­ 446. Sertéshizlaló 289-291. Arany nagyon feszes. Nap. ar. 9.39. — Minden a párisi liquidáczió menetétől függ. Hivatalos leszámítoló árfolyamok: Magyar aranyl. 117.50, magyar ált. hitelbank 345.—, magyar leszámítoló- és pénzváltóbank 161.—, m. föld­hitelintézeti részv. —.—, magyar jelzálogbank részv. 130.—, osztrák hitelrészvény 350.—, angol-osztrák bank 160.— Unicbank 160.—, tiszai és szegedi kölcsön 114.—, magyar papirjáradék 89.—­ 4 °/C-os m. aranyj. 89.95. Pénznemek : Magyar királyi arany 6.68—6.60, Reczés arany 6.66 - 5.67, Osztr.­magy. 8 forintos arany 9.38-----9.40,— 20 frankos arany­­ 9.38-— 9.40—, Török aranylíra-----9.29. O.-m. ezüst —­---------.—, Német birodalmi bankjegy 100 k. m. 57.60—57.60, Bécs, aug. 31. (Osztrák értékek zárlatja.) Hitel­részvény 350.30, Lombard 146.26, Aranyjáradék 93.45, London 117.85, Galicziai 323.50, 1864-es —.—, 1860-as 131.75, Frankfurt —.—, Nemzeti bank 825.—, Angol­osztrák­­ 161.50, Államvasut 356.—, Napoleond­or 93.96, Járadék 76.70, Hitelsorsjegy 182.25, Porosz pénztári utalvány 67.60, Cs. arany 5.69, Török sorsjegy 26.26, Ezüst járadék 77.45. — A mai időjárás áttekintése : Európában: A nagy légnyomás (765) az osztrák-magyar birodalom keleti részében van; a depresszió (758—769) a kontinens északnyugati részéből jön. Németországban délnyugati mérsékelt szelek mellett az idő borús, helyi esőkkel, kissé nagyobb hőmérséklettel. — Hazánkban: Több­nyire keleti és északkeleti gyenge szelek mellett a hő­mérséklet még alább , a légnyomás keleten felebb, nyu­gaton jóval alább szállt. Az idő derült, hűvös, száraz. A derült idő még egy napig tart s utána boruló jelleget öltve előre hajlandóbb lesz. — Jóslat: Általában csendes, kissé melegebb, derült időt várhatni a jövő napra is. TÁVIRAT: A székely egylet közgyűlése. Kézdivásárhely, aug. 31. (Br. távirat.) A Székely egylet tagjai s több érdeklődő vendég a torjai kénbarlang, Szt.-Anna tó, Bálványosvár romjai, a tusnádi, kászon-jakabfalvi, málnás­ és olépataki fürdők felé tettek kirándulásokat. Egy töredék Sósmező felé a határszélre ment. Több összejövetel K.­Vásárhelyen nem lesz, mert a tervezett bucsuvacsorára a szétszórt tagok nem térhetnek vissza. A közgyűlés elhatározta, hogy a tartott beszédeket és felolvasott jelentéseket, több példányban küldi meg a napi sajtónak. Következett a titkári és pénztári jelentés felol­vasása. E szerint az egylet összes vagyona 12.665 írt 27­­/„ krt tesz. A múlt 1880-ik évi kiadás 3839 írt 43 kr volt. Mikó Mihály csik­­megyei főispán és Takács János országos fő­­távirdaigazgató halála felett jegyzőkönyvileg fe­jezte ki részvétét. Lázár Dénes Csikmegye al­ispánja és Szász Károly min. tanácsos sürgönyileg üdvözölték a székely egyletet s fejezték ki sajná­latukat személyes meg nem jelenhetésük miatt. A központi választmány 5 tagja: Deák Farkas, dr. Csiky Kálmán, Forró Ferencz, Barabás Mik­lós és Pulszky Ferencz kisorsoltatván, újólag megválasztattak. A számvevő bizottság tagjai: Cs. Kiss Károly, Boér Sándor, Borosnyai Károly és Máthé Sándor lettek. Alelnöknek — az el­hunyt Takács János helyébe — titkos szavazat­tal Deák Farkas lett megválasztva. — Az Unió­­kertben rendezett közebéden Hajós János egyl. etnök emelte az első poharat a felséges uralkodó párra és trónörökösre. Hatalmas éljenzés és ta­­raczklövések kisérték a lelkes felköszöntést. A hosszú ebéd és sok köszöntő lefolyása alatt né­hány u) alapitó és pártoló tag is jelentkezett az egyletnél. A délutáni felolvasások, melyek mind osztatlan tetszésben részesültek, nagyszámú kö­zönséget hoztak össze az Unio-kertbe.­­ A fel­olvasások befejezése után Hajós elnök mondott köszönetet Kézdivásárhely város szíves meghí­vásáért a nagygyűlés megtarthatása érdekében, melyre Szőcs József polgármester mondott isten hozzádot a nagygyűlést befejezett egyletnek s a részben távozni készülő közönségnek. Ezzel a székely művelődési és közgazdasági egylet VI. nagygyűlése véget ért. A borsodmegyei hadgyakorlatok. Mező-Kövesd, aug. 31. (Er. távirat.) Mező- Kövesd a király méltó fogadtatására rendkívüli előkészületeket tett. A helység legkisebb házi­kóját is díszíti legalább egy nemzeti színü lo­bogó. Három, különböző stílben emelt, nagy csínnal és ízléssel összeállított diadalkapu készült a király tiszteletére; az első diadalíven „Ha néped vár“, a másodikon „Szivünkbe zártunk“, a harmadikon pedig „Néped szeretete környez“ felirat diszlik. Mező-Kövesd minden egyes épülete kicsinosittatott és ünnepi szint öltött magára, az utak szépen ki vannak javitva s rendkívül tiszták. A derék, jól megtermett lakosság szembeszökő türelmetlenséggel s emelkedett ünnepi hangulat­ban tekint az uralkodó jövetelére s Mezőkövesd lakosságának apraja-nagyja már ma magára öl­tötte ünneplő ruháját. Alig hinné az ember, hogy a király és összes kísérete mily kényel­mesen s jól el lesznek szállásolva az aránylag nem nagy helységben. A király dr. Mondel al­­tábornagy­ főhadsegéddel s szárnysegédeivel a meglepően kedves külsejű plébánia épületben fog lakni, melyet egy gondosan ápolt csinos kert környez, teljesen elzárva a külvilág zajától. A nagy vendéglő helyiségei szép étkező ter­mekké alakultak át, melyekben 40—50 teri­­tékü udvari ebédek fognak tartatni. A ven­déglős a nagy számú katonatisztek s idegen vendégek részére egy nagy fasátort épített s azt a legczélszerübben be is rendezte. Egerből egy j­óravaló czigányzenekar érkezett ide, mely gondoskodni fog az étkezések alkalmával zené­ről. Albrecht föherczeg Harangi Gyulánál, Jó­zsef főherczeg Szerényi jegyzőnél, s Vilmos fö­herczeg, ki szeptember 4-én érkezik ide, dr. Gitteknél lesznek szállva. Pápai udvari taná­csos, valamint az irodák Schmitt borkereskedő­nek úri módra berendezett lakosztályaiban lesz­nek elhelyezve, melyek a trónörökös szállásául voltak előkészítve, most azonban — miután a trónörökös nem jön Mezőkövesdre — az említett czélra lettek igénybe véve. Nem különben igen jól lesznek a többi urak is, mint pl. br. Beck altábornagy vezérkari főnök, br. Edelsheim-Gyu­­lay lovassági tábornok, gr. Pejacsevics lovassági főfelügyelő, valamint a miniszterek ellátva és elszál­lásolva s különös megemlítést érdemel e mellett, hogy a legtöbb lakás minden dij nélkül bo­csáttatott a magas vendégek rendelkezésére. — A mai déli vonattal Jekelfalussy miniszteri ta­­nácsos, dr. Edelsheim-Gyulay lovassági tábor­nok vezérkari főnökével Wattek József ezre­dessel s Frank vezérőrnagy, valamint a 63. (budapesti) honvédzászlóaljból összeállított disz­­század is megérkeztek ide. Br. Edelsheim- Gyulay itt megérkezése után azonnal átvette a térparancsnokságot. A király itt tartózkodása alatt minden nap udvari ebéd lesz. Tiz udvari fogat s számos házasparipa készen várják már itt a királyt. Mező-Kövesd, aug. 31. (Er. távirat.) Gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter ma éjjel ide és mint a belügyminiszter képviselője fog itt időzni. Br. Orczy Béla ő felsége körüli minisz­ter Bécsből a külön udvari vonattal fog ide megérkezni. Mező-Kövesd, aug. 31. (Er. távirat.) Az első lovassági hadosztály dandár-gyakorlatai Mező- Kövesd körül br. Vlassitz és Szvetenay vezérőr­nagyok vezénylete alatt taktikai gyakorlatok alkalmazásával befejeztettek. Holnap pihenő nap van. A lovassági hadosztály 23. százada a kör­nyék különböző helyein van elhelyezve. Mező-Kövesd, aug. 31. (Er. táv.) A lovas­sági hadosztály-gyakorlatok holnapután veszik kezdetüket és szeptember 8-ig tartanak. Szep­tember 4-én pihenő nap van, mire aztán az összpontosított lovas hadosztály innen a 4. had­test előcsapataként észak felé nyomul, szembe az ellenséggel, melynek előcsapata, tudniillik a 6. hadtest lovassági hadosztálya Kassáról déli irányban kel útra és azon időpontban valószínű­leg Szerencsnél fog lenni. Szeptember 9-én dr. Edelsheim-Gyulai lovassági tábornok átveszi a 4. hadtest vezényletét s vele egyidejűleg Appel altábornagy a 6. hadtestet. A 4. hadtest főha­diszállása Em­ődön a 6. hadtest ellenben Szik­szón lesz. Albrecht főherczeg a vezérkarral együtt Onódon fogja főhadiszállását venni, mely aztán később a körülményekhez képest megfe­lelően előrenyomul s valószinüleg a gyakorlatok folyamában Medgyaszóra fog áttétetni. A dis­­posicziókat mindkét hadtest parancsnoknak, va­lamint a vezérkarnak Albrecht főherczeg a főhadiszállásról ugyanaz nap reggelén fogja ki­adni. Ezúttal a tábori táviró alkalmazásba fog jönni, miután minden kisebb állomáson tábori táviró lesz felállítva, melyek össze fognak köt­tetni a főhadiszállással. Mező-Kövesd, augusztus 31. (Eredeti táv­irat.) Ma délután 5 órakor Mező-Kövesd közsé­gének egy küldöttsége egész a község határáig kivonult a Miskolcz felől kocsikon lévő megyei küldöttség elé, a­hol Mező-Kövesd nevében Kudlovich Imre járásbiró a megyei küldöttséget a legszivélyesebben üdvözölte, mire dr. Vay Béla főispán a legmelegebb szavakban mondott köszönetet a szives fogadtatásért. Később a pá­lyaudvarra való holnapi kivonulás megállapítá­sára vonatkozólag értekezlet volt. A király a főispán által a pályaudvaron fog üdvözöltetni. Az első diadalívnél a községi küldöttség vezetője Kőszegi Mihály esperes tart üdvözlő beszédet, míg a templom előtt Samassa János egri érsek üdvözli a királyt a papság élén, mire a király az ünnepélyes tedeum után visszavonul. Itt megemlítjük, hogy ugyanazon házban, a melyben a király lakni fog, 1806. márczius 19-én a magyar szent korona őriztetett. Mező-Kövesden 1770. óta, a midőn I. József császár május 20-án egy napot töltött, itt nem volt még koro­nás fő. A megyei bandérium rendkívül díszes leend ; tagjai lobogó ujjú gyolcsinget és gyolcs­gatyát, piros mellényt, piros nyakkendőt és ár­­valányhajas pörge kalapot fognak viselni. A ló­szerszám igen csinosan dolgozott piros bőrből lesz, s minden banderialista karikás ostort fog kezében hordani. A bandérium vezetője ezüsttel gazdagon kisujtásozott buzavirágszinü dolmányt fog viselni. Bécs, aug. 31. (Eredeti távirat.) A király ma este egy 9 kocsiból álló külön udvari vona­ton elindult innen Mezőkövesdre. Ő felsége k:­ Szeptember 1. kéretében utaznak dr. Mendel altábornagy-főhad­­segéd, Rohonczy György, br. Mertens és lovag Ploem­ies őrnagy-szárnysegédek. Továbbá Pápai udvari tanácsos és König udvari titkár, hg Thum-Taxis főlovászmester, gr. Kinsky főkony­hamester, dr. Lányi János udvari orvos; végre ő felsége katonai irodájának főnöke Popp altá­bornagy, Benkiser de Porta-Comasina őrnagy és Appel császári tanácsos. A nevezetteken kivü­l a vonaton vannak továbbá br. Orczy Béla minisz­ter, Albrecht főherczeg Groller ezredessel és gr. Paar, valamint br. Kopal őrnagy­ szárnysegédek­kel, br. Beck altábornagy vezérkari főnök két hadsegéddel, valamint szentpétervári nagykövet­ségünk katonai attaché­ ja gr. Üxküll-Gyllenbrand Sándor alezredes. József főherczeg esetleg Hat­vanban fog a vonatra szállani. Bécs, aug. 31. Ő felsége és Albrecht főher­czeg nagy katonai kísérettel Gödöllőre utaztak, hon­nan holnap a reggeli után a hadgyakorlatok szín­helyére fognak utazni. Prága, aug. 31. (Er. távirat.) A „Politik“ egy bécsi sürgönye szerint Przemyslben elfogott orosz tisztek a király rendeletére szabadon bocsá­­t­a 11 a­k. Washington, aug. 31. A tegnap délben közzétett orvosi jelentés megállapítja, hogy Gar­field elnök állapota tegnapelőtt óta nem válto­zott , ereje nem gyarapodott és nem csökkent. Konstantinápoly, aug. 31. Egy konzulátusi távsürgöny azt jelenti, hogy az Abdul Aziz szultán meggyilkolása miatt elitélt személyek aug. 9-én Dzseddádba érkeztek és lóháton a városon átvonultak. A csapatok sort állottak és az elitéltek közeledtekor a fegyverrel tiszteleg­tek. Az elitéltek, miután az élét a mekkai fő­­sherif helyettesénél töltötték, aug. 10-én Taifba utaztak. A Ramazan-ünnep eltelte után Dufferin lord angol nagykövet az örmény reformkérdést fogja megpendíteni és azt fogja inditványozni, hogy a porta a tervbe vett reformok foganatba vétele végett egy rendkívüli meghatalmazások­kal bíró biztost küldjön Örményországba. Pétervár, aug. 31. Az Agence Russe meg­­c­áfolja a külföldi hírlapok által közzétett azon hírt, hogy az izraelitákat Oroszországból legközelebb ki fogják utasítani, és azt mondja továbbá: „Igna­tieff gróf szabadelvű terveivel szemben nem létezik reakczió és azok ellenében semmiféle antagoniszti­­kus befolyás nem nyilvánul.“ Az idézett ügynökség megc­áfolja azt a hírt, hogy az orosz kormány elhatározta, hogy Hartman nihilista kiszolgáltatását fogja kérni. London, aug. 31. (Er. távirat.) Georges Beresford, alsóházi tag London-Derryben tartott meeting alkalmával beszédének konzervatív szí­nezete miatt annyira felbőszite a hallgatókat, hogy a szószékről lerángatták és megverték. Berlin, aug. 31. A császár a vallásügyi miniszter jelenlétében fogadta Korum, trieri püspököt. Pétervár, aug. 31. A hivatalos lap közzéteszi Adlerberg grófnak, a császári ház miniszterének egészségi szempontból történt felmentését hivatalá­tól, Woronczoff-Daskoff gróf kinevezését a császári ház miniszterévé, Kom­ar államtanácsosnak, Archan­­gel eddigi kormányzójának kinevezését Besszarábia kormányzójává és Tosowaky herczeg kinevezését Tsernigoff kormányzójává. Washington, aug. 31. Garfield elnök álla­pota folyvást javul. Páris, aug. 31. Golettában két zászlóalj katona szállt hajóra, hogy Hammamet városát megszállja.­­ Számos arab újra meg­támadta Correard ezredes csa­pa­t­j­a­i­t; az utóbbiak azon visszaverték az arabokat, kik súlyos veszteséget szenvedtek. Róma, aug. 31. Az Agenzia Stefani jelenti: Mancini olasz külügyér július 27-ki köriratában tudvalevőleg, világos szavakban közölte Olasz­ország diplomácziai képviselőivel a kormánynak a IX. Pius pápa földi maradványainak átszállí­tásakor előfordult események tárgyában osztott véleményét és előadta azon fejtegetéseket is, melyeket netán a jelzett eseményekkel kapcso­latba hozni fognak. A külügyér most egy kom­­muniquét küldött át a diplomácziai ügynökök­nek, mely a garanczia törvények ellen rende­zett meetingekről szól. A kommuniquéhoz egy körirat is kapcsolva, melyben a miniszter kije­lenti, hogy a jelzett okirat a kormánynak telje­sen spontán nyilatkozatául tekintendő. EGYVELEG. — A szobamadarak. Melyik háznak nincs ily kalitkába zárt rabja ? Annyira megy szeretetünk az éneklő madarak iránt, hogy csupa szeretetből, no meg önzésből megfosztjuk őket szabadságuktól. Ha már ezt tesszük, akkor tartozunk az iránt a sze­gény rab madár iránt annyi figyelemmel, hogy ügyeljünk azok tartására és ápolására, lelkiismere­tesen. Grubiczy Géza lapjában a Gallusban Peczkó Antal tanár ezekre vonatkozólag a következő meg­­szivelendő tanácsokkal szolgál : A ki madarait soká jó egészségben akarja föntartani, adjon azoknak le­hetőleg annyi 8 oly minőségű eledelt, a melyet ter­mészetük megkíván s óvakodjék olyanra késztetni őket, melyet szervezetüknél fogva el nem tűrhet­nek; továbbá ne adjon madarainak régi, kellemet­len, penészes szagu vagy erjedésbe átment elesé­­get. Hogy madaraink naponkint énekeljenek, adjunk nekik csak egy napra elegendő eledelt, ezáltal azt nyerjük, hogy mindennap fogjuk kiürítve látni az eledeltartót s mindennap ujjal szolgálhatunk nekik, és nem fogják magukat túlterhelni. Egyébként, mi­nél egyszerűbb az eleség, annál egészségesebb. Ne használjunk olyan eleséget, mely eczet, bors vagy egyéb erős szagú anyagok közelében állott. Napon­kint tisztítsuk a kalitkát, a szenny és szétszórt ele­séstől, tiszta és száraz homokkal behintvén az ek kép kitisztított kalitka alapzatát. Legjobb homok a hegyek közt lévő erdőkben található. Gondoskod­junk friss, tiszta vízről, és pedig arra legyen gon­dunk, hogy a madarak külön ivóvíz- és külön fürdő­készlettel rendelkezzenek. Mindkét czélra jelesen készült eszközök csekély árért kaphatók. Az okos állatkák rögtön fogják tudni bővebb utasítás nélkül a két eszköz rendeltetését. A madarakat sohasem hagyjuk a nap sugarainak kitéve, sem pedig ne tartsuk őket télen nagyon sütött szobában. Ne fá­­ras­szuk madarainkat nehéz dallamok vagy művé­szi dolgok botanitása által. Adjunk madarainknak az úgynevezett egyetemes eledelt. Veszünk száraz zsemlét, azt porrá törve összekeverjük hangyatojás s lisztféreggel, az egészet hígított tejjel leöntjük , adjuk oly madaraknak, melyek a szabadban rova­rokkal stb. táplálkoznak. Zöldségek között a saláta, vörös hagyma, zab stb. jeles szolgálatot tesznek. A czukor már a inyenetezéshez tartozik.

Next