Függetlenség, 1934. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-15 / 60. szám

MA KtVif MlUiEUI diLa4 BudapeSt, 1934 március 15, csütörtök, n. évfolyam 60. sz. Telefonszámok: Szerkesztőség: 238—08, kiadóhivatal 245—33.­­ Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 fül., negyedévre 3 P 60 fül / Egyes szám ára: Hétköznap 4 fillér,­vasárnap 10 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, VI., Rózsa­ utca 111. UJ MÁRCIUS A negyvennyolcas szabadságharc le­gendás korszakától kezdve hetven esz­tendőn át március idusa mindig a ma­gyar nemzet ifjúságának és néptömegei­nek lelkes tüntetése és állásfoglalása volt a szabadság és függetlenség eszméje mellett. A melleken viruló piros-fehér­­zöld kokárda, a Petőfi és Kossuth szob­rok előtt elhangzó beszédek, az egyetemi diákság márciusi ünnepségei e hét évti­zed alatt nem voltak tartalomnélküli kül­sőségek. A monarchikus államközösség mellett a nemzeti függetlenség, az állami szuverenitás, az öncélú és önálló Ma­gyarország gondolatát tartották ébren a márciusi hagyományok árulásával s az önállóság nélkül, közjogi függőségben élő nemzet legbensőbb vágyát juttatták ki­fejezésre a szabadság és függetlenség eszméinek esztendőről-esztendőre meg­újuló hitvallásával. Hetven esztendőn át ezek a március tizenötödikék készítet­ték elő a nemzet lelkét az önállóság és függetlenség egyszer elkövetkező korsza­kára és élesztették a magyar népben a szabad államiságra való törekvés soha el nem szunnyadó tüzét. Egy szörnyű megcsonkulás súlyos vér­­vesztesége árán bár­ Magyarország fel­szabadult a dualisztikus államformával együttjáró másodrendűség alól s elérte nemzeti függetlenségét és állami önálló­ságát, amelyekért évszázadokon át küz­dött. Azóta — úgy érezzük — nemcsak, hogy nem homályosult el a márciusi napok emlékének fénye, hanem a magyarság nagy szabadságharcának e klasszikus nyitánya még emelkedett történelmi és gyakorlati jelentőségében. Hét évtizeden át — mint előbb mondottuk — az volt március idusának feladata, hogy ébren tartsa a népszetben a független és önálló állami életre való hivatás gondolatát. Ma az a rendeltetése ennek az örökszép­ségű tavaszi napnak, hogy megtartassa a nemzettől függetlenségét, megőriztesse önállóságát, rászoktassa a magyarságot önrendelkezési jogának történelmi gy­a­­korlására és megerősítse a nemzetben a hitet, tisztánlátást és törhetetlen meg­győződést, hogy ezt a nehezen elért álla­mi függetlenséget és önállóságot mindig és mindenekkel szemben keményen és el­szántan kell megvédenie, a márciusi if­jak bátorságához és lendületéhez híven. Március tizenöt, hangos memento és felkiáltójel mindazok felé, akik — ha tiszteletreméltó politikai meggyőződésük­ből és közjogi felfogásukból is — meg­feledkezni látszanak a magyar államiság négyszázesztendős elnyomatásáról és küz­delmeiről s könnyed gesztussal hajlandók lennének most újból feláldozni a nemzet függetlenségét és önállóságát, amely em­beröltőkön át a magyarság álma s legfőbb vágya volt. Végzetes katasztrófa volna, ha a magyar nép nem becsülné meg kellőképpen a birtokába visszakerült ön­állóságát, nem őrizné tudatában függet­lenségének történelmi értékét és a nem­zet arra való elhivatottságát s kiskorú­nak bizonyulva, könnyelműen szétszórná a kincset, amit a történelem akarata jut­tatott kezébe. A régi márciusok előkészítették, a mi és a jövő márciusainak meg kell véde­­niök és tartaniuk a nemzet függetlensé­gét. Éppen ezért ma már nem elegendők a külsőségek: elő, reális tartalommal kell megtölteni a márciusi napok hagyomá­nyainak kereteit és ragaszkodnunk ön-,­álló állami létünkhöz, amely megvalós."-u­tatta a negyvennyolcas ifjúság politikai eszményét. Ma, amikor ezekben a sors­döntő napokban az „örök város” nap­fényben úszó, kék ege alatt Magyaror­szág politikai és gazdaság függetlensé­gének megerősítésén és kiépítvén dol­gozik a magyar kormány feje, ennek a­ függetlenségnek a megőrzésére és kivi­­rágoztatására kell, hogy fogadalmat tehe­gyen a magyar ifjúság és a m­agyar nép március tizenötödikén! Meghalt Sixtus pármai herceg aOMBUS, mUSSOLIHI ÉS DOLIFUSS osvities tarwaUM csitertOKOn mzímm Minden kezdesben teljes ez összhang a három kormanyfo közOtt II Fangellenseg Dolifuss­iniePluianak nagy visszhangja az masz saitdnan — pénteken valoszínűseg tepmiba Öntik a konterencia eredményei - a magyar búza sorsa a megbeszélések esetepében a Pómai német namHnl Hml tanácsko­­zása a magyar miniszterelnökkei Róma, március 14. Ma délelőtt megindultak a tárgyalások, amelyek hivatva lesznek a Dunavölgye és Középeurópa békés fejlődését és kibontako­zását elősegíteni. A magyar követség Via dei Villinin levő palotája, ahol Gömbös Gyula magyar miniszterelnök és kísérete székel, reggel óta az események középpont­jában áll. Már a kora délelőtti órákban Dollfuss osztrák kancellár tett láto­gatást a magyar kormányelnöknél és a megbeszélés a két kormányfő között több mint egy óráig tartott. Dolru­ss kancellár után Hassel, Németország római nagykö­vete kereste fel Gömbös Gyulát, aki a nagykövettel barátságos eszmecse­rét folytatott. Délben 12 órakor Dollfuss kancellár meg­jelent a Palazzo Veneziában Mussolininál és szintén hosszabb tanácskozás kezdődött a két kormányfő között. A világsajtó, amelynek a képviselői a hármas találkozó alkalmából valósággal ellepik Rómát, a Palazzo Venezia, a magyar követ­ség és az osztrák követség felé tekint Bár a tárgyalások anyagáról természe­tesen még semmi hivatalos közlést nem tettek, megállapítható, hogy a tárgyaló felek a legteljesebb bizakodással néznek a tárgyalások kimenetele elé. A három kormányfő közt minden kérdésben teljes az összhang. Ma ismét alkalmam volt beszélni azok­kal a befolyásos és jól informált olasz tényezőkkel, akik tegnap is értékes infor­mációkkal szolgáltak. Ma ezekben a kö­rökben a következő nyilatkozatban infor­málták a Függetlenséget: " A háború utáni diplomáciai tényke­dés sok helyütt kimerült abban, hogy a különféle delegációk az egyik tenger­parti városból a másikba vonultak és tárgyaltak anélkül, hogy tárgyalásaik­nak jelentős eredménye lett volna. Ezzel a rendszerrel szakítani kellett. Olasz­ország rendkívül örül annak, hog­y Magyar­­ország és Ausztria részéről segítő tár­sakat kapott. A regionális megegyezések közelebb hoz­nák egymáshoz az államokat. Az olasz és feszült érdeklődéssel várják a holnapi napot, amely döntő fontosságú a tárgyalá­sok menetében. Holnap kerül sor először a három miniszterelnök közvetlen tár­gyalására, hogy megállapítsák, melyek azok az irány­elvek, amelyek alapját képezik a megegye­zésnek. Holnap nem lehet még számítani arra, hogy a megállapodás végleges formá­iban létrejön, de úgy hírlik, hogy pénteken már nem lesz akadálya, hogy a tárgyalások eredményét for­mába öntsék. Jellemző, hogy nemcsak a tárgyilagos külföld, de azok a körök is, amelyek kez­detben gyanakvással néztek a római tár­gyalások elé, már lényegesen megértőb­ben tárgyalják az eseményeket és kifeje­zést adnak a véleményüknek, hogy a Duna-völgyének rendezése nem a kisantant hatásköre. politika Mussolini óta mindenkor a foly­tonosság és barátság mellett való össze­tartás politikája volt. A gazdasági nehézség leküzdését akarjuk és azért a politikánk gyakor­lati megvalósítások akarata alapján, nem pedig álformalitásokon alap­szik. Az olasz sajtó egyébként ma is a legme­legebb barátság hangján ír Magyarország­ról és Gömbös Gyula miniszterelnökről A Corrieri della Sera például megállapítja, hogy Gömbös Gyu­la kormányzati működé­sének bölcsesége és kiegyensúlyozott­sága mindenki előtt ismeretes. Nem keres kalandokat, megfontolatlan megoldásokat, nagy tisztánlátásról tesz II legnagyobb bizakodással naznek a tapgyaibsek kimenetele elé Olasz ubiembny a tapgyaiasokpal MUSSOLINI ÉS GÖMBÖS GYULA EL­HAGYJÁK A RÓMAI TERMINI PÁLYA­UDVART

Next