Függetlenség, 1935. szeptember (3. évfolyam, 198-222. szám)
1935-09-29 / 222. szám
MUVfSZCT Hangversenyek RÓZSAVÖLGYI HANGVERSENYEI Toscanini — Grace Moore a világ két legnagyobb koncertszenzációja Rózsavölgyi bérletekben. LYRA BÉRLET — GRACE MOORE Cigna, Roswaenge énekesek, Horowitz, Brailowsky zongoristák, Milstein, Lénerék vonósok, Kleiber bécsi zenekari estje, Tavalyi bérlők jegyeit okt. 4-ig fönntartjuk. NAGY ZEnEKARI BÉRLET — TOSCANINI Furtwängler, De Sabata, Sebastian (szólista: Horowitz), Walter, Weingartner, Schnricht, Kleiber, Bouit, Ormándy vezényletével: Bécsi Filharmónia. Hangverseny Zenekar. Tavaly 1696 bérlőnk volt, idén már 500-nál több új jelentkezett. Aki okt. 4-ig nem újítja meg bérletét azét okt. 5-én új bérlőnek adjuk el! ORMÁNDY okt. 2. 7. fél 9. Hangverseny Zenekar. Bach, Passacaglia, Beethoven VTI., Haydn. Olaszinfónia. Jegyek 19 P-ig. TOTI DAL MONTE és LUIGI MONTESANTO a világ leghíresebb koloratúrénekesnője és a nagy olasz bariton együttes ária- és dalestje okt. 9. (V. 8.) BASILIDES DALESTEI BÉRLETBEN Okt. 11. Dec. 17. Máre 4. BEETHOVEN IX. — OKT. 12. SCHLESISCHER SÄNGERBUND -240 tagú énekkarával. Vezényel: Behr Hermann (Breslau) főzeneigazgató. (V. 8.) Schlesischer Sängerbund A Capelia hangversenye okt. 13. (Z. ViS). Honegger: Dávid király. Kodály: Psalmus, Bodó, Basilides, Kasier, Palló. Székesfővárosi Énekkar, Hangversenyzenekar. Vezényel: Mo- Uneri. Okt. 25. A KONCERT RENDEZÉSEI: Mesterbérleti utalványok szerdától beválthatók. Filharmóniai főpróbabérletek még 8—20 P. Koncert Zongorabérletek 10 estre 0—40 P. ÚJ MAGYAR VONÓSNÉGYES BÉRLETE Végh—Szervánszky—Koromzay—Palotai I. est okt. 15., n. dec. 3. Dohnányi közr. Bérletek 2—10 P. BARTÓK—SZIGETI szonátaest 19-én e Zongorabérlet I. estje. SZLOVENSZKÓI MAGYAR ÍRÓK előadóestje okt. 18. Zeneak. (Koncert.) ADY EST okt. 27. Bulla Elma, Pécsi Blanka, Törzs, Beregi, Ascher, Hollós Ilona, Torday Judit, Zoltán Irén, Györy felléptével. Bevezeti Zsolt Béla. (Koncert—Bán iroda.) ★ (•*) Mozgásművészet — testkultúra minden fokon, minden kornak. Külön tanerő- és művészképző. Szentpál-iskola (XVII. évf.), Vilma királyné út 3. (X) Mától kezdve ismét vasárnap délután műsoros táncos teák MouLiN Rougebin Október 1-én új műsor (•) Október 9. Premier a Kamarában. A Kamara Színház szerdán bemutatja Vaszary Gábor Mompui című darabját, amelynek főszerepeit Gervai Marica, Csók István, Vendre? Ferenc, Vágóné, Mihályi Vilma és Gárday Lajos játsszák. (*) A szegedi színtársulat búcsúzik Győrtől. Féléves vendégszereplés után e héten elbúcsúzik Sziklai Jenő és színtársulata Győrtől és a jövő hét végén kezdődik a szegedi színházi szezon. (*) Ismét Szombathelyi Blanka játssza a Százhuszas tempót. Szombathelyi Blanka meggyógyult és szombaton már ismét eljátszotta. Százhuszas tempó női főszerepét. fliggereinél Vasárnap, 1930 september 29 TARLÁSA.!« Missa Sollemnis Díszelőadás a Nemzeti Színházban I. A Pázmány Egyetem háromszáz esztendős jubileuma és a katolikus nagygyűlés alkalmából a NemzetiSzínház, összefogva a Palestrina kórussal, a Filharmóniai Társasággal, Dohnányi Ernővel és operaházi szólistákkal,bemutatta Újházy György dramatizált miséjét. A nagy és merész vállalkozást nem lehet az új igazgatás bemutatkozásának tekinteni (amint ezt a színép is feltünteti), mert ennek a lithurgikus drámának a lényege Beethoven halhatatlan remekműve, megrázó erejű, nagyszerű Missa Sollemnise. Nem a zene kíséri itt a drámában feloldott szentmise-áldozatot, hanem a szentmise képei igyekeznek követni fenséges, mindent kifejező égi dallamokat. Az alig változó képek Jézus Krisztus földi útjának csak néhány stációját jelzik: születését, a hegyi beszédet (amelyet nagyon szépen mond el az Isten Fiát megszemélyesítő Lehotay Árpád), a nagy mártiriumot a kereszten és a dicsőséges feltámadást, amelybe beleszövődik Szent Pál szentleckéje. Szent János evangéliumi hitvallása, Adalbert első esztergomi érsek és Dávid király átszellemült hozsanája az űrhöz s az ő Szent Fiához. A dramatizáló Ujházy Györgynek kezét megköti a lithurgia nyomon követése, a zene pedig mindent elmond; alig jut valami szerep az írónak. Beethoven muzsikája mellett a szó, a próza — akárki írta légyen — csak alacsonyan szárnyalhat és nem ragadhat a magasba bennünket. A nagy fényözönben a mise pompája teljes szépségében elénk tárul; lelkünk áhítatának a zene ad szárnyat, hogy Isten világába emelkedjünk. Amit az Egyház és Beethoven zsenije adott , az tökéletes. Wagner gondolata volt a Gesammtkunstwerk, amelynek megvalósításához a mise dramatizálása útján el lehetne jutni, ha adatnék az emberiségnek egy olyan költő, mint amilyen muzsikus Beethoven volt... És olyan díszlettervező. szcenikus, rendező... De a produkció így isszép és felemelő. Nagyon tiszteletreméltó az az erőfeszítés, amellyel a Nemzeti Színház hozzájárult a filharmonikus zenekar, a Palestrina kórus, a nagyszerű szólisták és Dohnányi Ernő munkájához. A tiszteletreméltó szándék és becsületes igyekezet megérdemli, hogy ne hallgassuk el tárgyilagos véleményünket. A Missa Sollemnis előadására szűk a Nemzeti Színház színpada. Szabad térre kívánkozik ez az egész, hatalmas produkció, egy igazi dóm előterébe, a csillagos égbolt alá, ahol megfelelő elhelyezést kaphat a kórus, a szentek, hierarchikus sorrendjük szerint, s érvényesülhet az a monumentalitás, aminek a színpadra helyezett miséből áradnia kell, hogy meglegyen az indoka az élő képekké átalakított, drámává formált lithurgiának. Egy templom arányainak megfelelő színpadra beszorított, felnagyított és kibővített dramatizált mise igazi hatása elvész, mert a zsúfoltság megmerevíti a mozgást és elnyeli a cselekmény hatását. A rendező, Németh Antal igazgató, kénytelenségből a kórust a rivalda elé helyezi, tömött sorokban, szemben a közönséggel és háttal az eseménynek. A kórus a középkori egyházi drámákban éppen úgy, mint az ógörög tragédiákban: maga a közönség, a tömeg, a nép, amely a történésekre rezonál és semmiesetre sem lehet a visszhangja olyan cselekményeknek, amelyeket nem lát, mert a háta mögött folynak le. Az igyekvő rendezés a monumentalitás kénytelen hiányát a kosztümök pazarságával és a fényhatások gazdagságával akarja pótolni , s néha túlzásokba csap. Azonban meg kell hajolnunk az úttörés nemes szándéka és a színészek lelkes munkája előtt. Sugár Károly Pál apostol szerepében tökéletes illúziót kelt. Kitűnő Dávid király Abonyi Géza. Apáthy István lelkes hozsannája végétől a szívünkig hat. Szent Adalbertje csupa gasztos előkelőség. A domborműves, nagy, primitív triptichon — a dramtizált mise egyetlen díszlete — nincs összhangban a képek csillogó pompájával és nem bírja el a reflektorok fényét, amelyek leleplezik kulisszaszerűségét. ORBÓK ATTILA Minden zenei mesterműnek megvan a maga kiteljesedett, benső drámai élete. Ez a benső drámaiság öncélú és öntörvényű zárt világ. Ezt a zárt világot akarta Ujházy György Beethoven Missa Sollemnisében a színpad megelevenítő, más síkú világába átvetíteni, hogy ennek a monumentális mesterműnek metafizikai magaslatú, intenzív drámaisága a színpad erejével felfokozott méreteket nyerjen. A kísérlet — sajnos — nem egészen mondható sikerüknek. Ujházy felidézi Beethoven gigászi vízióit, de azután ezekkel a megrendítő látomásokkal és konfesszókkal szemben tehetetlenül áll. A zene és a színpad között csak eszmei a kapcsolat, de nem hangulati és drámai. Csak egy példát. Az ének- és zenekar felfokozott erővel zeng egy őserőtől duzzadó, nagyfeszültségű fogatat, ugyanakkor a színpadon idillikus jelenetet láthatunk: a pásztorok gyengéd szeretettel imádják a betlehemi éjszakában az újszülött Megváltót. És ilyen ellentét több is van a műben. Ha Ujházy nem a Beethovenmuzsikát helyezi a középpontban, akkor ez nem lenne ilyen feltűnő, de alárendelt kísérőszerephez ez a zene túlságosan beethoveni, de különben is a szerző sem akarta csak ennyinek. De a zene önmagában sem teljes és egységes. Beethoven vallásos zenéje nem évszázadokat és évezredeket átfogó kollektív hit terméke. Beethoven emberfeletti harcok árán, a maga erejéből jutott el Istenhez, ez a zene a legemberibb vallásos zene, amit valaha írtak. Egy hérosz megrendítő vallomása arról, hogyan érkezett el az önismeret és az önmegosztódás útján át a Legigazabbhoz. Beethoven hite tehát egyéni eredmény, ez az individuális jellegű hit pedig élesen ellentétben áll a Graduale Romanum változó miserészeinek az egyház idők és emberek felett álló, kollektív áhítatát lehelő gregorián korálisaival. Ez a személytelen, népek és idők változásain túlmutató vallásos líra nem nyújthat megnyugtató egységet Beethoven magános istenkeresésével együtt. Itt nincs értelme az összehasonlító értékelésnek, hiszen Beethoven hite is mély és igaz, de más, egészen más, mint a gregorián világa. Palestrinánál ezt a különbséget nem éreztük volna, de Bachnál sem. Az Agnus dei-t követő, a miséhez hozzáillesztett variációs tétel az a-moll quartettből pedig teljességgel formátlan. Krisztus dicső- Taray Ferenc áhítat és ma ROVOL SZÍNHÁZ Jegyrendelés: 421-663 HOBfiH Szezonnyitó előadás: októberben FLORENCE CHUMBECO SZENT ADALBERT - AZ ÜDVÖZÍTŐ — PÁL APOSTOL Tarai Ferenc — Lehotay Árpád — Sugár Károly II. Kedden, október 1-én bemutató Délután 1.10 és este 8 órakor HÁROM A KISLÁNY énekes játék SCHUBERT mestermodelből MÁR CSAK MA ÉS HOLNAP vasárnap 2, 5 és 8 órakor bedön 4.10 és 8 órakor VIKTÓRIA Helyárak 50 fillér... Jegyárusítás 7 napra előre a színház pénztáránál és a jegyirodákban. Jegyrendelés telefon: 44,S-44 A színpad autonóm egységét nem lehet megbontani filozófiai és zenei elemek erőszakos beolvasztásával. A dráma mondanivalói a színpad sajátos, egyéni, semmi másból le nem vezethető nyelvezetén kell, hogy érvényesüljenek. A mondanivaló, a tartalom drámai jellegű dialektikáját nem pótolhatja a barokk iskoladrámákra emlékeztető morális didaktika, sem pedig egy másik művészet formavilágának a vendégszerepeltetése. Hogy próza, szavalókórus és zene nem áll össze akusztikai és agógikai szempontból szerves egységgé, annak a szűk színpad is az oka, amely meggátolja a hangkulisszák szabad kiépítését. A mise cselekményének immanens drámaisága, a zene eget földet összefogó fensége a drámát természetszerűleg szabad színpadra predesztinálja. A szólisták: Báthy Anna, Basilides Mária, Székelyhidy Ferenc, Kálmán Oszkár tökéletes művészetet nyújtanak. Külön ki kell mégis emelnünk Báthy Anna kivételes teljesítményét nagyon nehéz szólamában. A dráma mindezen organikus hibák ellenére megkapó és megható részletszépségekben bővelkedik. Ez természetes is, hiszen a mise szent misztériuma, a biblia megrázó igéi, Beethoven és a korálisok fenségesen emelkedet világa, tehát a mű alkotóelemei különkülön, önmagukban is megrendítő hatásúak. Sőt örválló életükben még kiteljesedettebbek, mint így az elhibázott szintézis keretében. A szerző hite és tudása tiszteletet parancsoló, de ez önmagában még nem pótolja az alkotófantáziát, az igazi ihlet szent tüzét, azt az inspirációt, amely hivatva lett volna hatalmas erővel összefogni azt, ami itt rész szerint szép és igaz. TÓTH DÉNES A Nemzeti Kásznak a jubiláló Pázmány Péter Tudomár^^^^^més a Katolikus Nagygyűlés tiszteletéül ^^^^tt díszelőadása külsőségeiben a régiH^^^magyarország legragyogóbb ünnepségeiről emlékeztetett. Már esti fél 8 órától kezdve hozta autó autó után az ünnepi este meghívott közönségét, amely az alkalom méltóságához képest estélyi nihást öltött. A korábban érkezők megtekintették a színház átalakított helyiségeit, a büfé gyönyörű freskóit és megelégedéssel állapították meg, hogy a renovált Nemzeti Színház — amíg a nemzet áldozatkészsége új épülettel meg nem ajándékozza — küllemében sem hozhat szégyent ránk külföldi vendégeink előtt. E kellemes hatás még fokozódott a nézőtéren, amelyet az új villamos lámpák és különösen a páholyok köré font villamos füzér igen tetszetősen világít meg. E most már európaivá tett hatalmas terembe sűrű egymásutánban lépnek be Magyarország legelőkelőbb állami, törvényhatósági, katonai, közigazgatási előkelőségei, mágnások, történelmi nevek, a művészi, közgazdasági élet jelességei és az ünnepi este legkedvesebb vendégei, a külföldi professzorok, valamint a püspökök és főpapok, akiket e kivételes alkalom hozhatott ily nagy számban az ország első színházába. A jelenlévők figyelme az erkélyközép ha-