Függetlenség, 1935. szeptember (3. évfolyam, 198-222. szám)

1935-09-29 / 222. szám

MUVf­SZCT Hangver­senyek RÓZSAVÖLGYI HANGVERSENYEI Toscanini — Grace Moore a világ két legnagyobb koncertszenzációja­­ Rózsavölgyi bérletekben. LYRA BÉRLET — GRACE MOORE Cigna, Roswaenge énekesek, Horowitz, Brailowsky zongoristák, Milstein, Lénerék vonósok, Kleiber bécsi zenekari estje, Tavalyi bérlők jegy­eit okt. 4-ig fönntartjuk. NAGY ZEnEKARI BÉRLET — TOSCANINI Furtwängler, De Sabata, Sebastian (szólista: Horowitz), Walter, Weingartner, Schnricht, Kleiber, Bouit, Ormándy vezényletével: Bécsi Filharmónia. Hangverseny Zenekar. Tavaly 1696 bérlőnk volt, idén már 500-nál több­ új jelentkezett. Aki okt. 4-ig nem újítja meg bérletét azét okt. 5-én új bérlőnek adjuk el! ORMÁNDY okt. 2. 7. fél 9. Hangverseny Zenekar. Bach, Passacaglia, Beethoven VTI., Haydn. Olaszinfónia. Jegyek 1­9 P-ig. TOTI DAL MONTE és LUIGI MONTESANTO a világ leghíresebb koloratúrénekesnője és a nagy olasz bariton együttes ária- és dalestje okt. 9. (V. 8.) BASILIDES DALESTEI BÉRLETBEN Okt. 11. Dec. 17. Máre 4. BEETHOVEN IX. — OKT. 12. SCHLESISCHER SÄNGERBUND -240 tagú énekkarával. Vezényel: Behr Hermann (Breslau) főzeneigazgató. (V. 8.) Schlesischer Sängerbund A Capelia hang­versenye okt. 13. (Z. ViS). Honegger: Dávid király. Kodály: Psalmus, Bodó, Basilides, Kasier, Palló. Székesfővárosi Énekkar, Hangversenyzenekar. Vezényel: Mo- Uneri. Okt. 25. A KONCERT RENDEZÉSEI: Mesterbérleti utalványok szerdától beválthatók. Filharmóniai főpróbabérletek még 8—20 P. Koncert Zongorabérletek 10 estre 0—40 P. ÚJ MAGYAR VONÓSNÉGYES BÉRLETE Végh—Szervánszky—Koromzay—Palotai I. est okt. 15., n. dec. 3. Dohnányi közr. Bérletek 2—10 P. BARTÓK—SZIGETI szonátaest 19-én e Zongorabérlet I. estje. SZLOVENSZKÓI MAGYAR ÍRÓK előadóestje okt. 18. Zeneak. (Koncert.) ADY EST okt. 27. Bulla Elma, Pécsi Blanka, Törzs, Beregi, Ascher, Hollós Ilona, Torday Judit, Zoltán Irén, Györy felléptével. Bevezeti Zsolt Béla. (Koncert—Bán iroda.) ★ (•*) Mozgásművészet — testkultúra minden fokon, minden kornak. Külön tanerő- és művészképző. Szentpál-iskola (XVII. évf.), Vilma királyné­ út 3. (X) Mától kezdve ismét vasárnap délután műsoros táncos teák MouLiN Rougebin Október 1-én új műsor (•) Október 9. Premier a Kamarában. A Kamara Színház szerdán bemutatja Vaszary Gábor Mompui című darabját, amelynek fő­szerepeit Gervai Marica, Csók István, Vendre?­ Ferenc, Vágóné, Mihályi Vilma és Gárday Lajos játsszák. (*) A szegedi színtársulat búcsúzik Győrtől. Féléves vendégszereplés után e héten elbúcsú­zik Sziklai Jenő és színtársulata Győrtől és­ a jövő hét végén kezdődik a szegedi színházi szezon. (*) Ismét Szombathelyi Blanka játssza a Százhuszas tempót. Szombathelyi Blanka meg­­gyógyult és szombaton már ismét eljátszotta­­. Százhu­szas tempó női főszerepét. fliggereinél Vasárnap, 193­0 september 29 TARLÁSA.!« Missa Sollemnis Díszelőadás a Nemzeti Színházban I. A Pázmány Egyetem háromszáz eszten­dős jubileuma és a katolikus nagygyűlés al­kalmából a Nemzeti­­Színház, összefogva a Palestrina kórussal, a Filharmóniai Társa­sággal, Dohnányi Ernővel és operaházi szó­listákkal,­­bemutatta Újházy György drama­tizált miséjét. A nagy­ és merész vállalko­zást nem lehet az új igazgatás bemutatko­zásának tekinteni (amint ezt a színép is feltünteti), mert ennek a lithurgikus drá­mának a lényege Beethoven halhatatlan re­mekműve, megrázó erejű, nagyszerű Missa Sollemnise. Nem a zene kíséri itt a drámában felol­dott szentmise-áldozatot, hanem a szent­mise képei igyekeznek követni fenséges, mindent kifejező égi dallamokat. Az alig változó képek Jézus Krisztus földi útjának csak néhány stációját jelzik: születését, a hegyi beszédet (amelyet nagyon szépen mond el az Isten Fiát megszemélyesítő Le­hotay Árpád), a nagy mártiriumot a keresz­ten és a dicsőséges feltámadást, amelybe beleszövődik Szent Pál szentleckéje. Szent János evangéliumi hitvallása, Adalbert első esztergomi érsek és Dávid király átszelle­mült hozsanája az űrhöz s az ő Szent Fiá­hoz. A dramatizáló Ujházy Györgynek kezét megköti a lithurgia nyomon követése, a ze­ne pedig mindent elmond; alig jut valami szerep az írónak. Beethoven muzsikája mel­lett a szó, a próza — akárki írta légyen — csak alacsonyan szárnyalhat és nem ragad­hat a magasba bennünket. A nagy fény­­özönben a mise pompája teljes szépségében elénk tárul; lelkünk áhítatának a zene ad szárnyat, hogy Isten világába emelkedjünk. Amit a­z Egyház és Beethoven z­senije adott , az tökéletes. Wagner gondolata volt a Gesammt­­kunstwerk, amelynek megvalósításához a mise dramatizálása útján el lehetne jutni, ha adatnék az emberiségnek egy olyan költő, mint amilyen muzsikus Beethoven volt... És olyan díszletter­vező.­ szcenikus, rendező... De a produkció így is­­szép és felemelő. Nagyon tiszteletreméltó az az erőfeszítés, amellyel a Nemzeti Színház hozzájárult a filharmonikus zenekar, a Palestrina kórus, a nagyszerű szólisták és Dohnányi Ernő munkájához. A tiszteletreméltó szándék és becsületes igyekezet meg­érdemli, hogy ne hallgassuk el tárgyi­lagos véleményünket. A Missa Sollemnis előadására szűk a Nemzeti Színház szín­pada. Szabad térre kívánkozik ez az egész, hatalmas produkció, egy igazi dóm előterébe, a csillagos égbolt alá, ahol megfelelő elhelyezést kaphat a kórus, a szentek, hierarchikus sorrendjük sze­rint, s érvényesülhet az a monumentali­­tás, aminek a színpadra helyezett misé­ből áradnia kell,­­ hogy meglegyen az indoka az élő képekké átalakított, drá­mává formált lithurgiának. Egy templom arányainak megfelelő színpadra beszorí­tott, felnagyított és kibővített dramati­zált mise igazi hatása elvész, mert a zsú­foltság megmerevíti a mozgást és el­nyeli a cselekmény hatását. A rendező, Németh Antal igazgató, kénytelenségből a kórust a rivalda elé helyezi, tömött sorokban, szemben a kö­zön­séggel é­s háttal az eseménynek. A kórus a középkori egyházi drámákban éppen úgy, mint az ó­görög tragédiák­ban: maga a közönség, a tömeg, a nép, amely a történésekre rezonál és semmi­esetre sem lehet a visszhangja olyan cse­lekményeknek, amelyeket nem lát, mert a háta mögött folynak le. Az igyekvő ren­dezés a monumentalitás kénytelen hiá­nyát a kosztümök pazarságával és a fényhatások gazdagságával akarja pó­tolni , s néha túlzásokba csap. Azonban meg kell hajolnunk az úttörés nemes szándéka és a színészek­­ lelkes munkája előtt. Sugár Károly Pál apostol szerepében tökéletes illúziót kelt. Kitűnő Dávid király Abonyi Géza. Apáthy István lelkes hozsannája végétől a szívünkig hat. Szent Adalbertje csupa gasztos előkelőség. A domborműves, nagy, primitív tripti­chon — a dramtizált mise egyetlen dísz­lete — nincs összhangban a képek csil­logó pompájával és nem bírja el a reflektorok fényét, amelyek leleplezik kulisszaszerűségét. ORBÓK ATTILA Minden zenei mesterműnek megvan a maga kiteljesedett, benső drámai élete. Ez a benső drámaiság öncélú és öntörvényű zárt világ. Ezt a zárt világot akarta Ujházy György Beethoven Missa Sollemnisében a színpad meg­elevenítő, más síkú világába átvetíteni, hogy ennek a monumentális mesterműnek meta­fizikai magaslatú, intenzív drámaisága a szín­pad erejével felfokozott méreteket nyerjen. A kísérlet — sajnos — nem egészen mondható sikerük­nek. Ujházy felidézi Beethoven gigászi vízióit, de azután ezekkel a megrendítő láto­másokkal és konfesszókkal szemben tehetetle­nül áll. A zene és a színpad között csak esz­mei a kapcsolat, de nem hangulati és drámai. Csak egy példát. Az ének- és zenekar felfoko­zott erővel zeng egy őserőtől duzzadó, nagy­feszültségű fogatat, ugyanakkor a színpadon idillikus jelenetet láthatunk: a pásztorok gyen­géd szeretettel imádják a betlehemi éjszakában az újszülött Megváltót. És ilyen ellentét több is van a műben. Ha Ujházy nem a Beethoven­­muzsikát helyezi a középpontban, akkor ez nem lenne ilyen feltűnő, de alárendelt kísérő­szerephez ez a zene túlságosan beethoveni, de különben is a szerző sem akarta csak ennyi­nek. De a zene önmagában sem teljes és egy­séges. Beethoven vallásos zenéje nem évszáza­dokat és évezredeket átfo­gó kollektív hit ter­méke. Beethoven emberfeletti harcok árán, a maga erejéből jutott el Istenhez, ez a zene a legemberibb vallásos zene, amit valaha írtak. Egy hérosz megrendítő vallomása arról, ho­gyan érkezett el az önismeret és az önmeg­­osztódás útján át a Legigazabbhoz. Beethoven hite tehát egyéni eredmény, ez az individuális jellegű hit pedig élesen ellentétben áll a Gra­­duale Romanum változó miserészeinek az egy­ház idők és emberek felett álló, kollektív áhí­tatát lehelő gregorián korálisaival. Ez a sze­mélytelen, népek és idők változásain túlmutató vallásos líra nem nyújthat megnyugtató egy­séget Beethoven magános istenkeresésével együtt. Itt nincs értelme az összehasonlító értéke­lésnek, hiszen Beethoven hite is mély és igaz, de más, egészen más, mint a gregorián vi­lága. Palestrinánál ezt a különbséget nem éreztük volna, de Bachnál sem. Az Agnu­s dei-t követő, a miséhez hozzáillesztett variá­ciós tétel az a-moll quartettből pedig teljes­séggel formátlan. Krisztus dicső- T­aray Ferenc áhítat és ma­ ROVOL SZÍNHÁZ Jegyrendelés: 421-66­3 HOBfiH Szezonnyitó előadás: októb­er­ben FLORENCE CHUMBECO SZENT ADALBERT - AZ ÜDVÖZÍTŐ — PÁL APOSTOL Tarai Ferenc — Lehotay Árpád — Sugár Károly II. Kedden, október 1-én bemutató Délután 1.10 és este 8 órakor HÁROM A KISLÁNY énekes játék SCHUBERT mestermodelből MÁR CSAK MA ÉS HOLNAP vasárnap 2, 5 és 8 órakor bed­ön 4.10 és 8 órakor VIKTÓRIA Helyárak 50 fillér­... Jegyárusítás 7 napra előre a színház pénztáránál és a jegyirodákban. Jegyrendelés telefon: 44,S-44 A színpad autonóm egységét nem lehet megbontani filozófiai és zenei elemek erősza­kos beolvasztásával. A dráma mondanivalói a színpad sajátos, egyéni, semmi másból le nem vezethető nyelvezetén kell, hogy érvé­nyesüljenek. A mondanivaló, a tartalom drá­mai jellegű dialektikáját nem pótolhatja a barokk iskoladrámákra emlékeztető morális didaktika, sem pedig egy másik művészet formavilágának a vendégszerepeltetése. Hogy próza, szavalókórus és zene nem áll össze akusztikai és agógikai szempontból szerves egy­séggé, annak a szűk színpad is az oka, amely meggátolja a hangkulisszák sza­bad kiépítését. A mise cselekményének imma­nens drámaisága, a zene eget földet össze­fogó fensége a drámát természetszerűleg sza­bad színpadra predesztinálja. A szólisták: Báthy Anna, Basilides Mária, Székelyhidy Ferenc, Kálmán Oszkár tökéletes művészetet nyújtanak. Külön ki kell mégis emelnünk Báthy Anna kivételes teljesítmé­nyét nagyon nehéz szó­lamában. A dráma mindezen organikus hibák elle­nére megkapó és megható részletszépségekben bővelkedik. Ez természetes is, hiszen a mise szent misztériuma, a biblia megrázó igéi, Beethoven és a korálisok fenségesen emelke­­det világa, tehát a mű alkotóelemei külön­­külön, önmagukban is megrendítő hatásúak. Sőt örválló életükben még kiteljesedettebbek, mint így az elhibázott szintézis keretében. A szerző hite és tudása tiszteletet paran­csoló, de ez önmagában még nem pótolja az alkotófantáziát, az igazi ihlet szent tüzét, azt az inspirációt, amely hivatva lett volna hatal­mas erővel összefogni azt, ami itt rész szerint szép és igaz. TÓTH DÉNES A Nemzeti K­ásznak a jubiláló Pázmány Péter Tudomár^^^^^més a Katolikus Nagy­gyűlés tiszteletéül ^^^^tt díszelőadása kül­sőségeiben a régiH^^^magyarország leg­­ragyogóbb ünnepségeiről emlékeztetett. Már esti fél 8 órától kezdve hozta autó autó után az ünnepi este meghívott közönségét, amely az alkalom méltóságához képest estélyi nihást öltött. A korábban érkezők megtekintették a színház átalakított helyiségeit, a büfé gyö­nyörű freskóit és megelégedéssel állapították meg, hogy a renovált Nemzeti Színház — amíg a nemzet áldozatkészsége új épület­tel meg nem ajándékozza — küllemében sem hozhat szégyent ránk külföldi vendégeink előtt. E kellemes hatás még fokozódott a néző­téren, amelyet az új villamos lámpák és kü­lönösen a páholyok köré font villamos füzér igen tetszetősen világít meg. E most már európaivá tett hatalmas terembe sűrű egy­másutánban lépnek be Magyarország legelő­kelőbb állami, törvényhatósági, katonai, köz­­igazgatási előkelőségei, mágnások, történelmi nevek, a művészi, közgazdasági élet jelességei és az ünnepi este legkedvesebb vendégei, a külföldi professzorok, valamint a püspökök és főpapok, akiket e kivételes alkalom hozha­tott ily nagy számban az ország első szín­házába. A jelenlévők figyelme az erkélyközép ha-

Next