Függetlenség, 1940. március (8. évfolyam, 49-72. szám)
1940-03-23 / 67. szám
-1« A remekművek életét nem évekkel méricskéljük: korszakokat különböztetünk meg, mint a közelvilágban. Minden nagy alkotásnak kimutathatjuk a paleolith, vagy neolith-korszakát. Akkor lépnek át egyik korból a másik,ha, amikor új jelentésénkz jutnak. Az Operaház idei évadjának legérdekesebb felújítása is ilyen új jelentőségre juttatta Erkel Ferenc mesterművét. A Bánk bán első korszaka néma volt Katona tragédiájárt; 1834-ben hozta színre a Nemzeti Színház. A Hunyadi László után egresi Dalambos Benjamin, Egresi Béni néven a Nemzeti Színház tagja, a Szózat zenéjének költője, szövegkönyvet írt a Bánkból, de Erkel dalműve, a politikai helyzet miatt, 1851-ig a fiókjában hevert. A bemutató után a Nemzeti Színházban s később az Operaházban, a kor ízlése szerint, mint „hangverseny”-dalmű zengett a Bánk bán. A halhatatlan drámai muzsikát, második korszakában, az énekesek kifejező drámai játék nélkül, a zenés színpad akkori szokása szerint, mindössze néhány konvencionális gesztussal kísérve, énekelték. Ezután érkezett fokozatosan harmadik korszakába az opera s a legutóbbi felújításon érte el új jelentősége teljességét, amikor az ének és a játék egy színvonalon tolmácsolja a klasszikus drámai dalművet. Az új rendezésben Katona zsenije is összefonódik Erkelével. Jókai Mór feljegyzése szerint 1848 március 15-én a Nemzeti Színházban megszakították a Bánk bán előadását, a közönség részleteket akart hallani Erkel Hunyadi Lászlójából, amelyet már négy év óta ismert. Ezen a napon találkozott egy színpadon először Katona költészete és Erkel muzsikája. A mostani felújítás rendezőinek is az lebegett szemük előtt, hogy találkozzanak, hogy Erkel művén át Katona szellemét is érzékeltessék, új jelentőséghez jutott ezzel a nagy magyar dalmű, harmadik korszakába lépett, jegyezzük fel tehát reneszánsza körülményeit, kezdjük meg utazásunkat a mai Bánk bán körül. ,,Közelebb a mai közönséghez”... Rékay Nándor, Operabásztónk neves karnagya vonta össze annaki idején (Kern Aurél szövegátdolgozása szerint) Erkel Névtelen hősök című operáját 1917-ben, feléje fordult a bizalom most is, amikor Márkus László igazgató elhatározta, a Bánk bán korszerű felújítását. — Erkel Jenő, a Dunántúlról Békésgyulára származott Erkel-család ma is élő sarja — mondja Rékay Nándor —, szívesen adta beleegyezését kegyeletes munkámhoz. Tudta, hogy én ötven éve dolgozom az Operaházban, működtem már Erkel Ferenc keze alatt is, bennem azóta is makulátlanul él a Bánk bán örök légköre, és a hozzája fűződő hagyomány. Érezte, mint jómagam, hogy tiszteletteljes retusálásaimmal a mű zerusi gondolatai, az opera mondanivalói kerülnek előtérbe és közelebb a mai korhoz, a mai közönséghez. A megértő siker, amely a felújítást követte, igazolta szerény munkámat, s társaimét, s egyben válaszolt is a reprízt megelőző vitára. Utazásunkraian álljuunk meg egy pillanatra a felújítás körül kialakult esztétikai vitánál. Aggodalmak merültek fel az irányban, hogy a kónusok, együttesek vesztenek szépségükből Bánk bán, szerepellék úgynevezett „lepontozása” miatt, hogy Melinda (Osváth Júlia) szólamának magasságát befolyásolja a bariton hangon éneklő Bánk (Palló Imre), hogy a partitúra szoprántól basszusig terjedő ha’''sorát iegbontja a lepontozás. A felújítás szerencsésen eloszlatta az aggodalmakat, hiszen Bánk egyetlen kórusban, vagy együttesben sem szeretke, a Szólamok tehát nem változtak. Melinda szopránszólama nem került alacsonyabbra, mert Bánik és Melinda duettjeiben az átdolgozó finoman, észrevétlenül modulálva, minden szopránrésznél visszavezette a duettet az eredeti hangnembe, a basszuskérdést illetőleg pedig az a helyzet, hogy az utolsó emberöltő Tiborcai, Takács Mihály, Szemere Árpád, Farkas Sándor, Palló Imre, Maleczky Oszkár és a többiesc, a magas baritm- sculos képviselői voltak, míg Tiborc ezúttal Koréh Endre hangján basso profondó-t szólaltatott meg. Eddig Biberaph basso bM//d-jánál végződött a hangsor mélyesze. Az opera harmóniai és hangsorépülete tehát arányos maradt. „...Katona szellemének megfelelően" A szöveg dramaturgiai és verselési átdolgozását, s a mesteri rendezést Nádasdy Kálmán végezte. — Az új átdolgozás legfontosabb dramaturgiai lépése —mondotta Nádasdy Kálmán —, hogy Katona szellemének megfelelően Petur bán szerepét teljességében állítottam vissza. Egressy szövegkönyvében Petur szerepe, nyilván a korabeli cenzúra miatt, a bordal után eltűnik. Hiszen Katona tragédiáját is folytonosan betiltották, főként Petur miatt. A mostani felújításíg az operának mintegy egyharmada rendszerint kimaradt. Találtam benne olyan zenei részt is, ahol tizennégy oldalon át, minden második oldalt kihúztak. Ezek a húzások tették lehetővé, hogy a kihagyott zene felhasználásával teljessé egészítsük ki az opera új formáját. Dinamikus rendezés, dinamikus díszletek — A dráma kedvéért a verseket (akár a Hunyadi László néhány év előtti felújításánál) újra írtam. Természetesen elsősorban azok a sorok maradtak meg, amelyek már szállóigévé lettek. Ma sokkal érzékenyebbek a hallgatók fülei a magyaros hangsúly iránt, mint valaha, prozódiai okok miatt tehát a verselést meg kellett újítani. Aki átlapozná a Bánk operaházi zongoratúvonatát, bizony nehezen tudna eligazodni az évek egyre javítgatott, prozódikusabbá igazított szövegek között. Nádasdy Kálmán munkájának jellemzésére, Ideírjuk Bánk híres dalának régi és új versét. Egressy Béni négy sorát ismételgetve zenésítette meg Erkel s a dallam alakulása miatt, az eredeti négy sor töredezetten illeszkedett a folytatáshoz: Hazám, hazám, te mindenem. Hisz mindenem neked köszönhetem. Hazám, hazám, én mindenem. Rajtad előbb kell, előbb segítenem! Nádasdy átköltésében a dal így hangzik: híres Hazám, hazám, te mindenem, tudom, hogy életem neked köszönhetem! Aranymezők, ezüstfolyók, hős vértől ázottak, könnytől áradók! Sajgó sebét felejti Bánk, zokog, de szolgálja népe szent javát! Magyar hazám, megáldalak! Csak érted él, csak érted halvírig húladt. — A rendezésben elsősorban arra iparkodtam, hogy a drámai játék iránt manap erősen megnövekedett igényeket kielégítse. A régi staticus elképzelésekkel szemben, most dinamikus az előadás, mozog, él. Ugyanez a dinamizmus vezette Oláh Gusztávot a díszletek megtervezésében. — Ez a harmadik Bánk-díszletezésem — mondta Oláh Gusztáv — 1929-ben terveztem az elsőt, 1930-ban a másodikat Katona Bánkját a Nemzeti Színházban, forgószínpadra és most a harmadikat. Kifejező, dinamikus díszletre iparkodtam, amely hangulatot adjon, részt vegyen a mű értelmezésében. Bemutassa a merániak által megszállott udvar idegenszerűségét, túlhajtott, színes pompakedvelését Azelőtt Ottó és Melinda jelenete a bálteremben történt, mindenki szeme láttára. Most a néptelen folyosón találkoznak. Bánk otthonából szoba helyett kertet látunk. Ellentétben az idegen udvar színes pompázásával. Itt a messzi táj szürke, fájdalmas kifosztottságából jön fel a hegyi kertbe Tiborc és panaszolja el Bánknak keservét. A királyné szobája is új szín. Ide ront be Bánk. A falak nyomasztó hangulata már előre hirdeti a bekövetkező halált: balladaszerű. Régi krónikák nyomán kerestük meg a ruhák jellegzetességét. A mai díszmagyar a múlt században keletkezett, ezt tehát nem viselhette Bánk. A XX. század öltözködése, művészete bizánci hatás alatt állt. Ilyenek tehát az új előadás ruhái is. Műhelytitkok Márk Tivadar tervezte a jelmezeket. Négy hétig dolgoztak a műhelyek. — Közel nyolcszáz méter selyem, lamé és pamutszövet kell egy-egy felújítás ruháihoz — mondotta Márk. — A varroda dolgozik, próbál heteken át. A nehéz vereteket, díszeket is az Operaház műhelye készíti. Szobrász készíti el az ékszerek formáját. Gipsznegatívban kasírozzák, így készülnek a papírmasé-láncok, veretek, díszek. Külön eljárásunk van arra, hogyan készítjük a prémet. A színpadon ugyanis nem igazi prémekben járnak a szereplők. A házi Hans Sachs készíti a cipőket, csizmákat. Minthogy egyik énekes kisebb, a másik nagyobb, valóságos alépítményekkel készülnek a cipők. A mai női divat, a magas parafatalp és sarok már régen „divat“ az operák jelmezeinél. J némelyik cipőbe tizenkét centiméteres emelést is készítünk. Az új Bánk bán apró érdekességeihez tartozik, hogy a királyné (Gore Lola) kipárnázott lépcsőre zuhan alá, amikor Bánk megöli. Esése közben a lépcsőkön könnyen megsebesítené magát. Még így is veszélyes az elzuhanása, s legördülése a lépcsőfokon, hiszen nem lehet az esést pontosan kiszámítani. A világítás mestere, Kornay János gondoskodik a tiszaparti jelenet hullámzó őszéről és a gomolygó felhőkről. A hullámok csodáját háromhárom kifűrészelt, egymás előtt mozgatott és hátulról világított bádoglap idézi elő. Szélgép, felhőkorong Közben zúg a szélgép — forgó fakorongon sikló durva vászon —, az égen gyülekező viharos felhőket pedig komplikált gépezet szolgáltatja. Jobbról-balról egy-egy körülbelül hatvan centiméter átmérőjű üvegkorom: forog, villamos motor hajtja. Ezen át esik a fény a hátérre, s az üveglap foltjai vetítik a mozgó felhőket. Ugyanekkor a színpad tetején Ugyancsak átvilágított felhőgömb forog lassan é s Melindát elragadja a fenyegető vihar, elnyelik a Tisza hullámai. Az új Bánk bán a szellemi résztől a színpad varázslatáig, Ferencsik János vezényletével és a zenekar művészetével egybeforrva, egyetlen nagy egységbe tömörül. Operaházunk jelentős eseménye. Hálás visszhangja a közönségben, s nagy sikere igazolja az érdekes kísérlet, a kllasszikus remekmű korszerűsítésének jogosságát, Márkus László művészi vezetését és munkatársainak kitűnő hozzá- értését. INNOCENT VINCZE ERNŐ: Palló Imre (Bánk bán) Bánk bán ruhaterve frc-rofl rríf ■* Az első felvonás díszletének első vázlata Osváth Julia (Melinda) Melinda ruhaterve Losonczy György (Petur bán) Petur bán ru.i..ttrve Aballet inTriUnafe vázlatrajza Tasemop, 1940 március 74