Függetlenség, 1942. február (10. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-01 / 26. szám

Vasárnap, 1942 február 1 TEmettemát Védelmi harcot vívunk nemzetünk, otthonunk, családi tűzhelyünk és templomaink oltalmára — mondotta Bárdossy László miniszterelnök Jelentette a Függetlenség, hogy a Magyar Üilet Pártja pénteken este rendkívüli érdeklődés mellett évnyitó értekezletet tartott, melyen megjelent Bárdossy László minisz­terelnök, a kormány tagjai, a párt országgyűlési képviselői, felsőházi tagjai és a főispánok nagy szám­ban. Vitéz Lukács Béla országos el­nök meleg szavakkal köszöntötte Bárdossy miniszterelnököt, a párt vezérét. Visszaemlékezve az el­múlt esztendőre, hangsúlyozta, hogy a történelem hivatott muta­tója annak a nehéz és eredményes Bárdossy László miniszterelnök szólalt fel ezután. Köszönetet mondott vitéz Lukács Bélának hozzá intézett szavaira s a rokon­­szenvnek azért a jóleső megnyi­latkozásáért, amellyel a párt tag­jai az országos elnök szavait ki­sérték, majd hangsúlyozta, hogy miként eddigi munkájához is az az érzés és tudat adott neki erőt és bátorságot, hogy a párt mögötte áll és támogatja őt és kormányát, ez fog erőt adni neki a jövőben is. — Körülbelül egy évvel ezelőtt. •— mondotta beszéde további során a miniszterelnök, s amikor bele­kerültem a magyar politikai életbe, még nem jutottam veletek ilyen közvetlen kapcsolatba, mert hiszen mint külügyminiszternek, nem igen volt módon a párt életében részt­­venni. A veletek való közvetlen kacs­olatom három hónappal ké­sőbben kezdődött, akkor, amikor feledhetetlen elődöm tragikus tá­vozása után a sors engem állított az ő helyére. Visszaemlékezem arra a napra, amikor először ál­lottam előttetek és azt mondottam néktek: ti vagytok az élő kapcso­lat a magyar nép és a kormány­zat között. Ma is tulajdonképpen ebben a minőségetekben szólok hozzátok olyan kérdésben, amely a magyarság egyetemes­­ érdekeit érinti. Példa nélkül álló világháború — Vitéz Lukács Béla emlékezte­tett arra — folytatta Bárdossy László —, hogy a közelmúltban előkelő külföldi személyiségek lá­togattak el hozzánk, s igen helye­sen rámutatott arra is, hogy ezek a látogatások beszédes bizonyíté­kai annak a megbecsülésnek, ame­lyet a magyar állam és a nemzet teljesítményei iránt Berlinben és Rómában egyaránt éreznek és ki­fejezésre juttatnak. E látogatások során alkalom adatott arra, hogy átbeszéljük mindazokat a kérdése­ket, amelyek bennünket is érdekel­nek, s amelyek a közeljövőben bennünket is nagy elhatározások elé állítanak. — Tudjátok, hogy mire gondo­lok. Európa — mert egész Európá­ról van szó — nagy és sorsdöntő­­ küzdelemben áll a bolsevizmussal, olyan küzdelemben, amelynek elő­­dők­én fordul meg­ egész Európa, s az itt élő népek sorsa. Ennek tu­data kell, hogy átjárja népünk minden egyes tagját, s kell, hogy ez tudatossá váljék valameny­­nyiünkben! — Tisztában kell lennünk azzal, hogy a mai háború a történelem­ben példátlanul álló valóságos vi­lágháború. Az 1914—18-as háború a szó igazi értelmében nem volt vi­lágháború, mert noha a világ sok népe vett részt benne, valójában munkásnak, amelyet Bárdossy László előbb mint külügyminiszter, majd mint miniszterelnök végzett, és amely Magyarország helyzetét a Dunamedencében megerősítette. Isten áldását kérte a miniszter­elnök további áldozatos munkás­ságára azzal a kívánsággal, hogy ennek a munkának további ered­ményei neki minél több örömet, a nemzetnek pedig minél több si­­­­kert hozzanak. Az országos pártelnök szavait hosszan tartó, tüntető lelkes taps­sal fogadták a párt tagjai, mégis csak az európai hatalmi kérdések eldöntéséért folyt és en­nek szerencsétlen, igazságtalan és nagyon is ideiglenes rendezésével ért véget, s éppen ezért már méhé­­ben hordozta a mai, a szó igazi ér­telmében vett világháborút, s ez­zel felszabadította azt a roppant veszélyt, amit a Szovjet Európa számára jelent. Miránk magyarokra komoly feladat vár . Ezzel a veszedelemmel szem­ben minden európai népnek sorom­póba kell állnia. A német nemzet mellett, amely ennek a küzdelem­nek az oroszlánrészét vállalja, miránk magyarokra is komoly feladat vár. A magyarság, amely ezer évvel ezelőtt véráldozattal harcolta ki helyét ezen a földön, amelyet minden áldozat árán meg­védeni és megtartani kész, nem lehet tétlen nézője Európa sorsa eldöntésének. Ebben a küzdelem­ben nekünk is ott van a helyünk, mert tíz elkövetkező idő minden öntudatos európai népet az elé a feladat elé állít, hogy a bolseviz­­mus veszélyével mielőbb véglegesen leszámoljon. Védelmi háború ez, a magunk védelmi háborúja, nemze­tünk, otthonunk, családi tűzhe­lyünk, templomaink oltalmáért és azért, hogy magyarokként élhes­sünk itt újabb ezer éven át. Ad­junk hálát az Istenek, hogy az ország határaitól több mint ezer, négyszáz kilométerre vívhatjuk ezt a védelmi harcunkat. — Valaki azt mondotta, hogy emberek és emberek között a tet­tekben és cselekedetekben köny­­nyebb megteremteni az egységet, mint a gondolatokban. Ez csak­ugyan így van. Erre a nemzetre a cselekvés időszaka következik, s nekem meggyőződésem, hogy a cselekvés időszakában, mint a nemzet életének minden sorsdöntő fordulatában, egységben fog ös­­­szecsendülni a magyar szív a ma­gyar szívvel, a magyar lélek a magyar lélekkel. A miniszterelnök szavait szűnni nem akaró lelkes taps követte. Az értekezlet vitéz Lukács Béla záró­szavaival ért véget. A párt élő kapcsolat a nép és a kormányzat között Tasnádi Nagy András: Szembe kell szállni a suttogással Az értekezlet után a megjelen­tek közös vacsorán vettek részt. A vacsora során Mezey Lajos meleg szavakkal köszöntötte Tasnádi Nagy Andrást, továbbá Ostffy Lajost és Homonnay Tivadart ki­tüntetésük alkalmából. A kitüntetettek nevében Tasnádi Nagy András válaszolt az üdvöz­lésre és hangoztatta, hogy a kitün­tetés nemcsak a kitüntetett sze­mélyeknek szól, hanem annak a jobboldali és a szegedi gondolattól áthatott politikának, amelyet a párt és a kitüntetettek mindig fö­vetlenül követtek. Szólott a mai háborús idők követelményeiről, hangsúlyozta, hogy ma nincs he­lye a könnyelmű szórakozásoknak, de annak sem, hogy elcsügged­jünk és kishitűek legyünk. Szembe kell s­zállni a suttogással, destruk­cióval, le kell törni a titokban hátbatámadó erőknek még készü­lődését is. Tasnádi Nagy András szavalt a acronészis önwIOAcmfwyp sindlu vacsora résztvevői, lelkes helyeslés­sel fogadták. Római vélemény a miniszterelnök beszédéről Bárdossy László miniszterelnök­nek a kormánypárt értekezletén tett kijelentéseit olasz politikai körökben a legnagyobb rokon­­szenvel és megértéssel üdvözlik. A bolsevista veszély — mondják olasz politikai körökben —, amely éveken át Európára nehezedett és amely ellen az európai népek nagy része hősiesen síkraszállt, a magyar népet is egységesen ta­lálja abban a szárazföldi szolidari­tásban, amelynek nevében a ma­gyar nép máris csapatokat kül­dött a szövetséges csapatok olda­lára. A m­agyar nemzet Európa népei között talán leginkább van abban a helyzetben, hogy tudja mérlegelni a bolsevista veszély pusztító és támadó jellegét, mert ,a magyarság közvetlenül a háború után átélt egy kommunista kor­mányzatot. A magyarság hagyo­mányos hősi erényeiből fakadó visszahatás már akkor megmutatta, hogy Magyarország t­édőbástyája akar lenni azzal a veszéllyel szem­ben, amely az egész nyugati civi­lizációt elárasztással fenyegette. Azok az elhatározások tehát, amelyeket Bárdossy László mi­niszterelnök tegnap bejelentett, kétségtelenül az egész magyar nemzetet jobban mint valaha egy­ségesen fogják találni, hogy elszán­tan szembeszálljon a bolsevizmus barbárságával, melynek pusztító hatásait már volt alkalma megis­merni. A mosolygó arc vonzó, de csak akkor, ha a név fogak villognak elő. J— Ha dönt fogpasztát. Hatásán lehellet Qd4vé vállik. fi ajkak mögül szép fehér náljon fogápoláshoz Chloro­­ragyogó fehérré, a Cs­­ávolitja el csúnya foglerakódást­­/ ^itez Keresztes - Fischer - Ferencné Fanny Luuhhonenröl Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc­né, az Egyesült Női Tábor elnöke Fanny Luukkonen, a finn Lotta Swärd elnöknőjének budapesti tar­tózkodása után a tábornokasszony­ról alkotott impresszióiról a követ­kezőket mondta: — Fanny Luukkonenről már az első percekben megállapítottuk, hogy rokonszenves egyéniség, aki járatos országának minden kérdé­sében és különösen nagy lelkese­déssel beszél az 1839—40. évi finn­orosz háborúról. Elmondta, hogy Finnországban kevés a férfi, a nők aránylag sokkal többen vannak és tudják, hogy történelmi sorsfordu­lók idején a hazának szüksége van rájuk. A finn nők, a Lották, mun­kájukért nem vesznek igénybe ál­lami támogatást. — A „finn tábornokasszony folytatta vitéz Keresztes-Fischer Ferencné — megrázó képet festett a finnek hősies ellenállásáról, hangsúlyozta, hogy olyan a külde­tésük Északon, mint a magyarok­nak Délkelet-Európában. Fanny Luukkonen vallásosságánál talán csajt mély és erős fajszeret­ete na­gyobb, fanatikus hittel hisz a finn­ugor faj nagyrahoaíto­ttságában. Benne valóban a mai kor női esz­ményképét ismertük meg. — Legyen példa mindannyiunk számára a finn Lotta-szellem — fejezte be nyilatkozatát vitéz Ke­resztes-Fischer Ferencné, — mert ez bebizonyította, hogy egységes akarattal, lángoló hazaszeretettől fűtve kis nemzet is képes cso­dákra, olyan csodákra, amelyeket egyaránt bélenül jóbarát és ellen- ár csak négy vonalon szünetel a MÁV forgalma Az állam­vasutak igazgatóságá­tól kapott értesítés szerint még a következő vonalakon szünetel a forgalom: Bicske—Székesfehér­vár, Zsitvafödémás—Verebély, Párkánynána—Léva, Csata— Ipolyság. A helyreállítási munkák mindenhol folyamatban vannak. A KELETI EGYHÁZ VISSZA­TÉRÉSÉÉRT, illetve az unióért egész Olaszországban megtartot­ták ebben az évben is a szokásos ájtatosságot és ünnepi nyolcadot 3 - Kormányzó urunk és Borisz bolgár király táviratváltása A Kormányzó úr Boris bolgár királyt születésnapja alkal­mából táviratilag üdvözölte, amelyre a bolgár uralkodó a következőket válaszolta: „F­őmélt­óságodnak szü­letésnapomra küldött szíves üdvözleteit és jó­kívánságait hálásan köszönöm. Boris.“ Kurszktól északkeletre fötül) szovjet hadosztályt megvertek és üldöznek a németek BERLIN, január 11. A Führer főhadiszállásáról je­lentik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: Német, olasz, román és szlovák csapatok a keleti arcvonal több helyén helyi jellegű ellenséges tá­madások elhárítása, valamint tá­madt) és előörsvállalkozásaik során ismételten súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek; megsem­misítettek 19 ellenséges páncélost és szétromboltak sok ellenség«s állást. Kurszktól északkeletre a Breith vezérőrnagy parancsnok­sága alatt küzdő német gyalogos és páncélos csapatok ellentáma­dása többnapos harc után teljes sikerrel végződött. A német csa­patok súlyos veszteségeket okozva megvertek és kelet felé visszavetet­tek egy több hadosztályból és páncélos kötelékből álló ellenséges erőcsoportot, amely betört a né­met állásokba. Német zuhanóbombázók heves támadásai Kirenaika északi részében VEZÉRI FŐHADISZÁLLAS, Január 31. A német véderő főparancsnok­ságának jelentése az északafrikai harcokról. Észak-Afrikában felderítő tevé­kenység folyt. Német harci zuha­nóbombázó és romboló alakulatok Kirenaika északi részében brit gép­jármű - gyülekezéseket ugrasztot­tak szét. A német légi haderő éjjel-nappal eredményesen folytatta támadásait Málta szigetének repülő- és tengeri támaszpontjai ellen. A német gé­pek robbanó- és gyújtó­bombákkal árasztották el a la­valettai állami hajógyárat. Kirenaikában tovább folyik a csatamező megtisztítása a brit csapatoktól RÓMA, január 31. Az olasz főhadiszállás 609. köz­leménye: Kirenaikában csapataink tovább­ra is szoros összeköttetésben állnak az ellenséggel. A csatamező tiszto­gatása is tovább folyik. A légierő tevékenysége mindkét részről fo­kozódott. Olasz és német repülőgé­pek hevesen támadták a vissza­vonuló ellenséges hadoszlopokat és a gép­jármű-táborhelyeket; angol repülőgépek arcvonalunk mögött igyekeztek zavart támasztani. Két ellenséges repülőgépet a légvédel­mi ütegek lelőttek. Német légi kötelékek bombáz­ták Málta kikötőit és repülőtereit; többhelyütt magas lángok feltöré­se és sűrű füst volt látható. A Földközi tenger középső ré­szén egyik hajókaravánunk min­den sérülés nélkül visszaverte el­lenséges torpedóvető repülőgépek támadását. Az egyik ellenséges torpedó találat következtében a tengerbe zuhant. Lelkesen fogadta az olasz és arab lakosság a Bengáziba bevonuló tengelycsapatokat Berlin, január 31. Bengházi elfoglalásáról a Német Távirati Iroda a következő részle­tekről értesült: Az olasz-német csapatok január 28-án este Rom­mel vezérezredes vezetésével a ked­vezőtlen időjárás és a terep nehéz­ségei ellenére délről és délnyugat­ról Bengházi északi széléig előre­nyomultak. Ugyanakkor kelet felől elzárták Bengházitól a Via Balbiát, úgy hogy a városban összevont el­lenséges erők menekülését meg­akadályozták. A körülzárt angolok az éjszaka folyamán kísérleteket tettek arra, hogy kelet felé kitör­jenek a körülzárásból, de próbál­kozásaik meghiúsultak a német­olasz csapatok éberségén. Január 29-én reggel a német-olasz csapa­tok azután benyomultak a városba és szilárd birtokukba vették. A Bengházi elleni előretöréssel a ne­gyedik indiai hadosztály nagy ré­szeit megverték és szétszórták. Az ellenség halottakban és foglyokban nagy veszteségeket szenvedett. A németek és olaszok veszteségei ez­zel szemben rendkívül csekélyek voltak. A Rommel vezérezredes ve­zetésével bevonuló német és olasz katonákat az olasz és az arab la­kosság lelkesen fogadta.

Next