Függetlenség, 1942. április (10. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-15 / 61. szám

• 8 — ". ............... MÁRCIUS TIZENÖTÖDIKE PEST-BUDAI STÁCIÓI Séta az események színhelyén Március 15 emlékezetes esemé­nyeinek színterét még egy félszá­zad előtt könnyű lett volna hely­színen, az eredeti épületek, terek, utcák miliőjében felkeresni. Sajnos azóta már igen sok százéves épü­let eltűnt Budapesten s alig talá­lunk egy-egy palotát, épületet, he­lyiséget, amely 48-as eseményeink­nek­ színhelye "volt. Március 15-ének történetéhez Petőfi és Jókai felj­ggzései is érté­kes és érdekes helyrajzi adatokkal szolgálnak. Petőfi akkor mint fia­tal házas, Jókaival együtt közösen bérelt lakást a Dohány-utcai, ma már eltűnt Schiller-házban. A már­cius 14-éről 15-ére virradó éjszaka nagy részét Petőfi „imádott kis feleségével“, édesanyja és Jókai társaságában, a bekövetkező izga­lom ösztönszerű előérzetében ébren töltötte el. Petőfi idegesen fel alá járt a szobában és hangoztatta, hogy tudatában van a következő nap jelentőségének, ha kell, az erő­szakkal szemben is kivívja a sajtó­­szabadságot. Anyja és felesége is bátorították. Rövid alvás után ko­rán „az ifjak kávéházába“, a Pilvax-kávéházba sietett. Hol volt a régi Pilvax ? Tévedések elkerülése céljából meg kell jegyezni, ez nem a Pilvax­­közben, a mai Pilvax-kávéház he­lyén volt, mint sokan hiszik, ha­nem a Petőfi Sándor-utcában (aki kor Uri-utcában), a mai Hermes Bank helyén. Ezt a kávéházat ne­vezték el 1848-ban Szabadság Csar­noknak, majd Fillinger-kávéház­­nak. Március hetedike óta ott gy­űlt össze naponként a fiatalság. Vá­sári Pállal, Bulyovszki Gyulával újra felmentek Jókaihoz a Dohány­utcai Petőfi—Jókai lakásra, és a „Pesti Kör“ által már korábban megszerkesztett 12 pontot végleges formába öntötték. Nyolc órára visszatérve a Pilvax-kávéházba, Jókai olvasta fel a proklamációt, azután következett a történelmi pillanat: Petőfi felállt és először szavalta el a „Nemzeti dalt“- ra, másodszor szavalta el a „Nem­zeti Dalt“. A vásári népséggel is megsokasodott tömeg kísérte az ifjúságot a mérnöki karra. Ez a fakultás a Ferenciek temploma mellett, a mai Ferenciek-tere 7. szám alatti Ferenciek határa he­lyén, a Ferencesek kertjében levő kis épületben volt elhelyezve. A té­ren nagyobb tömeg gyűlt már ösz­­sze. Petőfi a geometriai terem ka­tedrájáról elszavalta a Talpra Ma­­gyar-t s aztán harsányan kiáltot­ta: „Utánam fiuk!“ Innét mentek a mai Pázmány Péter­, akkor Egyetem-téren állott régi egyetem jogi kara elé. A sovány, nyurga Petőfit a fiatalság vállára emelte. A téren harmadszor szavalta el a Nemzeti Dalt. A Károlyi-palota mellett elhaladva, az Egyetem­ ut­cán mentek végig. 1842-től Kossuth Lajos a Pesti Hírlapot s nyomtatták is a lapot. A Múzeumnál Minthogy a nyomdászok közben az ebédszünetre tekintettel abba­hagyták a munkát, délután 3 órá­ra hirdették ki Petőfiék a népgyű­­lést a Nemzeti Múzeum elé. A még mindig szakadó eső dacára sokezer ember gyűlt össze. Ott újra oszto­gatták a nyomtatványokat s a ma­gyar ifjúság által emelt egyszerű márványtábla hirdeti, hogy a mú­zeum északi lépcsőjéről szavalta el Petőfi újra a Nemzeti Dalt. A régi Városháza Közhatározat alapján innen a Városházára mentek. Pest régi szép neoklasszikus stílusú, tornyos Városháza a Belvárosi templom mögött, a mai Piarista gimnázium helyén, a Váci­ utcától szegélyezett téren állott óratornyával észak felé. Nagy kár, hogy a teret és az épületet nem őrizték meg. A régi Városháza­. tanácsterme megnyílt, Rottenbiller Lipót pol­gármester fogadta Petőfiéket. Rö­vid tanácsülés után elhatározták, hogy a 12 pontot küldötséggel az Országgyűlés elé terjesztik. A pol­gármester azután a 12 pontot az ablakból a sokaságnak bemutatta és lelkesítő beszédet tartott. 't •*- g® i 1* k­A* H i'etöft a múzeum lépcsőjén a „Nemzeti dalt’’ szaxalja Az egykori Pilvax-kávéház a Koronaherceg (Petőfi Sándor)­utcában Talpra magyar! Petőfi megjegyzi, hogy a dalt már március 13-án írta egyik asz­talnál, míg felesége a másik asz­talnál nemzeti felkötőt varrt ma­gának. Az ifjúság a kávéház homályos boltíves termében (jóvátehetetlen kár, hogy azt nem őrizték meg az 1913-ban­ felépült új épületben), szinte vallásos áhítattal harsogta a refrént: •Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!” Szakadó esőben közel volt a József-napi vásár és már azért is meglehetős mozga­lom uralkodott az utcákon. Először is az egyetemi ifjúságot kellett fellelkesíteni. Petőfi feljegyzése szerint az Orvoskari egyetemen kezdték, amely a Semmelweis­­utcában, a mai Országos Kaszinó helyén állott. Itt szakadó esőben az udvaron Jókai a proklamációt olvasta fel. Petőfi egy székre áll- Hol született meg a szabad sajtó első terméke A cenzor felkeresése helyett Pe­tőfi unszolására most már egyene­sen a Länderer és Heckenast nyomdához vonultak. Ez a palota szerencsére még ma is áll, a Kos­suth Lajos­ utca 3. sz. alatt, a Fe­renciek temploma mellett; a nyom­da a kaputól a Szép­ utcáig terjedt. Petőfi, Jókai, Vasvári, a nyomda­tulajdonos Länderer óvószavai el­lenére lefoglalták a sajtót és a Bajza­ utcai Petőfi-múzeumban ma is látható egyszerű sajtógépen nyomtattatni kezdték a szabad sajtó első termékeit, a Nemzeti Kiáltványt és a Nemzeti Dalt, amelyeket a tömeg ezrével kapko­dott szét. Le az esernyőkkel! ■ Jókai zuhogó esőben méltatta az események jelentőségét a kapuból. Egy szemtanú feljegyzése szerint Jókai ekkor kiáltotta az esernyők alatt álló tömegnek: „Le az eser­nyőkkel uraim, mert aki félti a kalapját, az félti az életét is, aki a ruháját félti, az félti a bőrét is!“ A volt Lauderer-ház arról is ne­vezetes volt még, hogy Jókai sze­rint annak első emeletén volt ak­kor elhelyezve a Mágnás kaszinó is. Itt szerkesztette volt különben és /depekfájás, idegesség, émelygés/ tisztátalan teint gyakran csak az em­észtési zaparékszak következménye. Istenkép , 14 kell * ULM­URIT Gróf Teleki Pál (Bálvány)-u. 2. Riegler mellett Jemetteuts Vasárnap, 1942 március 15 A Helytartótanácsnál innen választmány ment a mai Deák Ferenc­ utca torkolatánál volt hajóhídon át a Várba. Több­ezer ember kísérte őket a Dísz­téren s a Vár utcáin végig. A Hely- tartótanács az Országház­ utcában, a mai régi Belügyminisztériumban és az új Belügyminisztérium he­lyén állott egykori kolostorépület­ben székelt. (Az első felelős kor­mány megalakulása után itt nyer­tek elhelyezést Széchenyi és Deák hivatali helyiségei is.) A Hely­tartótanács megrökönyödött s öt percnyi tanácskozás után minden­be beleegyezett. Ezután átmentek a Vertróczi-utcába. Newyork, március hó. Newyorkban nagy az izgalom. Az amerikai sajtó 24 óra óta az angol csapatoknak Newyorkba való megérkezéséből él. Hogy ezeknek a csapatoknak ne keresnivalójuk van Amerikában, vagy hogy mit fog­nak­ velük ott valójában kezdeni, azt egyelőre senki sem tudja, de hogy egészen őszinték legyünk, azt is meg kell mondanunk, hogy erre ott láthatólag senki nem is ki­váncsi. Lehet, hogy csak holmi ki­képző csapatról van szó, de az is lehet, hogy ezeket a világjáró ka­tonákat valamelyik élelmes jenki a Madison Square Gardenben vagy egy másik broadwayi varietében akarja felépíthetni. Ez az új „csa­­pateltoltás“ azonban mindenesetre furcsa fényt vet a szövetségeseit együttműködésére és közös hadi­­terveire. Írországban amerikai csa­patok szállottak partra. Ezt a láto­gatást angol osztagok viszonozzák most Newyorkban. A kanadai köte­lékeket Ausztráliába viszik, az ausztráliaiakat Indiába, viszont az indiai csapatokat Új Zélandba utaz­tatják. Akármilyen szempontból vizsgál­juk is ezeknek a csapatoknak a világ körül való utaztatását, ka­tonailag semmi értelmes magyará­zatot sem találunk erre a nagy „idegenforgalomra“. Ez a talány is egész bizonyosan annak a titokza­tos és magasabbrendű stratégiának egy része, melyet Churchill, Roo­sevelt és Knox eszeltek ki, akik ugyanolyan naivitással fogtak hozzá a háború megszervezéséhez, mint amilyen naivitással látnak hozzá a gyerekek a „betyár és pandúr“ játékhoz. (Szóló.) Világkörüli sétán a szövetségesek ármádiája A Horváth-ház, S Anderer könyvnyom­tatóinak­ el­vével Kossuth és Táncsics börtöne A Verbőczi­ utca 9. sz. régi ház udvarán levő fogházba volt elzárva Táncsics Mihály. E házon ma Kossuth Lajos domborművű képé­vel ellátott szép emléktábla van, miután 1837—40-ig e ház I. eme­leti, a kis közre néző sarokszobá­ban töltötte fogságát Kossuth. Fogsága elején ő is az udvaron levő, lépcsőlejáraton megközelít­hető vasrácsos, sötét helyiségben volt elzárva, amelyben később Táncsics Mihály raboskodott. Dia­dalmenetben vitték le most már a jámbor Tan csúcsot s hozták a hajóhídon át Pestre. A Nemzeti Színházban A nap felejthetetlen záró esemé­nye a Nemzeti Színházban zajlott le. A régi épület helyét csak a Rákóczi-út elején, a Pannonia­­szálló előtt levő üres telek jelzi. Mikor Táncsicsot szintén diadal­masan a színházba hozták, a Bánk bán előadása megszakadt. Táncsi­­csot felhozták a színpadra, de az izgalmaktól alig tudott lábon ál­lani. Egressy Gábor elszavalta a Nemzeti Dalt. Jókai ekkor találko­zott a színpadon a szépséges La­­borfalvy Rózával. Az ünnepség vé- Eskü­tétel a Várban A beremendi hősök Fényképezik a hangot Mozaik a mozaikról Bemutatkozik Melbourne Előőrs a burmai úton Teljes rádióműsor Erdőd! Béla Tóth László Baráth Ferenc Radocsay Déne Balogh Béla Szabó Erzsébet írásai e heti számlában. Ara 20 fillér IS Szerkeszti: Kolba Gyula gén a Himnusz, a Szózat, a Rá­kóczi induló és a Marseillaise hang­zottak el. Így végződött a szép nap, ame­lyet azóta is méltón ünnepel meg a magyar ifjúság. Ifj. MATÉKA BÉLA A régi pesti városháza Iparvállalat riddki telepe részére, kazánház és javítóműj mely­­vezeté­sében jártas m y Ajánlatokat átfejtsí­­g Jhyn Léa felö­­lé a seff „Gépész KS2“ jegére Block­­ner 1. hirdetőjébe, Városház­ utca 10. A Verbőczy-gimnázium 50 éves jubileuma A budapesti állami Verbőczy- gimnázium fennállásának ötven­éves évfordulója alkalmából az is­kola volt és jelenlegi növendékei március 20-án, pénteken este fél­nyolckor a Zeneművészeti Főis­kola nagytermében jubileumi hangversenyt rendeznek. A hang­versenyt Demel Aladár dr. orsz. képviselőnek, a Volt Növendékek Köre elnökének megnyitója ve­zeti be; a műsoron jórészt a Wer­­bőczy-gimnázium volt tanárainak és volt növendékeinek szerzemé­nyeit mutatják be ismert és jó­­nevű művészek, akiknek több­sége az intézet öregdiákja: Hege­­düs Tibor főrendező, Ferencsik Já­nos és Jámbor László, az Operaház művészei, Apáti Imre, a Nemzeti Színház művésze, Weigand Tibor dalénekes és Liedemann Dénes he­gedűművész. Közreműködik K. Wit­kot, s Margit dalénekesnő, a Test­vériség énekkara, a gimnázium diák-énekkara és Szabó-Pelsőczi Miklós önképzőköri elnök. A hang­verseny iránt nagy érdeklődés nyil­vánul meg; belépésre jogosító tisz­teletjegyeket még lehet kérni a gimnázium igazgatóságától ilL. Atttila­ utca 1­-3).

Next